Rhodos, 1991. július 24.

Üzenet a rhodos-i imacsoport részére:

Az emberi értelem nem képes felfogni, mennyire égek a vágytól, hogy szólhassak hozzájuk, és ezért áll a Bölcsesség szívük ajtaja elõtt. Senki sem méltó bölcsességemre, az Atya azonban végtelen kegyességében kész bölcsességet adni az egyszerû gyermeknek.
Ó… szeretteim, ti az én leszármazottaim vagytok. Nyomorúságosak lettetek és maradtatok, de melyik apa hagyná el nyomorúságba került gyermekét, és melyik apa küldené el magától hagyva, hogy gyermeke folytassa erkölcstelen életét, míg a halál erõt nem vesz rajta? Nem lépne közbe, és nem mentené meg sietve?
Most, hogy kiemeltelek benneteket a gödörbõl, emeljétek rám tekinteteteket! Szemetek meg fogja látni a tökéletességet. Engedjétek, hogy együtt lakjak veletek! Nem fogjátok megbánni. Én, az Úr, megáldalak benneteket.
Legyetek a világosság edényei azok számára, akik a romlottság edényeként járnak a világban, képtelenek megkülönböztetni balkezüket a jobbtól, és hozzátok õket hozzám! Nektek adom erõmet, ne féljetek! Az emberi nem halálosan megszomorít engem, és Szívem megszakad a világban lévõ gonoszság és bûn láttán. Ti, ti meghallottátok panaszomat, mert közel jöttem hozzátok.
Meghallottátok hangomat, örüljetek! Örüljetek, és legyetek boldogok, hogy meggyógyítottam elhomályosodott szemeteket, és meggyógyítottam a törvénytelenség miatt beteg szíveteket! Irgalmam visszahozott benneteket hozzám, és most engedjétek, hogy igénybe vegyelek benneteket - fiatalt és idõset - isteni tervemhez!
Imádkozzatok és kérjétek, hogy vezesselek benneteket! Ti nagyon értékesek vagytok számomra! Szüntelenül imádkozzatok, mert az ima lesz táplálékotok.