Ahhoz, hogy vezetni tudj, folyamatosan tanulnod kell
Ha vezető vagy, ez az ige legyen magatartásod alapja: „Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való… Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek… Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek.” (2Péter 1:3–8). Más fordítás szerint: „hitetek mellé ragasszatok…” (2Péter 1:5 Károli). Akár családfő vagy, akár a munkahelyeden vagy a gyülekezetben vagy vezető, folyamatosan tanulnod és növekedned kell. Ha folyamatosan befektetsz önmagadba, akkor a növekedés egy idő után elkerülhetetlen. Bár igaz, hogy néhány ember eleve nagyobb ajándékokkal született, mint mások, a vezetés képessége igazából sokféle készség összessége, és csaknem mind megtanulható és fejleszthető. Ez azonban nem történik meg egyik napról a másikra. A vezetés bonyolult dolog. Sok részletből áll össze, mint például: tisztelet, tapasztalat, lelki erő, kommunikációs készségek, fegyelem, jövőkép, lendület és időzítés – és a listát még folytathatnánk. Ahhoz, hogy valakiből hatékony vezető legyen, hosszas érlelődési folyamat kell. Ahhoz, hogy vezetni tudj, tanulnod kell, méghozzá folyamatosan tanulni, ehhez pedig önfegyelem és kitartás kell. Legyen a célod az, hogy minden nap egy kicsit jobb leszel, hogy az előző nap sikerére építesz, és tanulsz a kudarcaiból. Salamon ezt így fogalmazta meg: „Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer” (Példabeszédek 1:5).
Isten veled van
„Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.” (Lukács 24:16)
Amikor válságos helyzetben vagyunk, könnyen beszűkül a látásunk. Ez történt Krisztus két tanítványával is az emmausi úton. Elcsüggedtek Jézus halála miatt, és „és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.” (Lukács 24 14–16). Ha elfordítod tekintetedet Jézusról, akkor kezded tehetetlennek érezni magad a helyzetedben. Dr. Michael Youssef mondta: „Nagy krízissel szembenézve hajlamos vagyok olyan emberré válni, akinek a látása elhomályosult. Az érzékelésem kikapcsol. Szemléletmódom egyoldalúvá válik. Gyakran éppen azokat az embereket zárom ki, akik segíteni tudnának, mint ahogy az a két tanítvány is tette… Csak homályosan látták azt, aki velük ment, aki beszélgetett velük. Akinek a halálát gyászolták, élt… de ők nem vették észre, mert másra összpontosítottak.” Ám minden megváltozott abban a percben, amikor felismerték Jézust. „Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.” (Lukács 24:33–35). Figyeld meg ezeket a szavakat: „még abban az órában”! Félelmük azonnal bátorsággá változott, fájdalmuk örömmé, kétségbeesésük reménnyé. Pál azt írta, imádkozik, hogy Isten „világosítsa meg lelki szemeteket” (Efezus 1:18). Akkor lesz tökéletesen éles látásod, ha többé nem a problémára összpontosítasz, hanem Jézusra figyelsz, és megtelsz reménységgel.
„Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül.” (Zsoltárok 101:2)
Ha férjként vagy feleségként egyesíteni próbálod (előző házasságból hozott) gyermekeiteket egy nagy boldog családdá, a házassági tanácsadó ad néhány hasznos tanácsot, amit jól teszel, ha megfogadsz. Amit mi romantikus boldogságnak nevezünk, gyermekeink az otthonuk feldúlásának látják. Ezért értsd meg, meg kell dolgoznod azért, hogy megoldhasd a problémákat, és bensőséges légkört alakíthass ki. Olvasd gyakran az első korinthusi levél 13. Részét, mert az erős családhoz a kulcs a szeretet! Gyakorolnod kell miden nap. Gyermekeid hangulatukat a tiedről mintázzák, ezért megterhelő és feszültséggel teli időszakokban is őrizd meg a szeretetteljes magatartást! Ne feledd, neked volt választásod, a gyerekeidnek nem. Ők nem kérték, hogy belekerüljenek ebbe a helyzetbe, ezért légy megértő, és erősítsd bennük a biztonságérzetet ebben a változásokkal teli időszakban. Ne várj azonnali megoldást! Légy realista azokat a kihívásokat illetően, melyek a két család egyesítésével járnak. Nincs olyan, hogy azonnali családias összetartozás és egyetértés. Időt vesz igénybe, míg az erős kötelék kialakul, és összetartja a családot, szóval: „Csak türelem!” Adj időt a múlt veszteségeinek meggyászolására! Jézus azt mondja: „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak” (Máté 5:4). Szüleik második házasságának idejére gyermekeik már a harmadik családban élnek: saját biológiai családjukban, egyszülős családban, és most az egyesített családban.
Továbbá, ha a te saját gyermekeid nem élnek veled, te magad is veszteséget és hiányt élsz meg. Ha ezt nem vagy hajlandó tudomásul venni, az haragot és elidegenedést szül, ezért rendezd le a múltat, mielőtt a jövőt kezdenéd építeni!
Napjainkban a kétszülős háztartások csaknem fele egyesített család. Ha te is ilyen családban élsz, van néhány dolog, amit fontolóra kell venned. Először is, miden gyermek egyedi. A kisgyermekek könnyebben elfogadják a mostoha szülőt, mint a tizenévesek. A tekintély egy kamasznál már nem bír akkora súllyal. Hozzájuk bölcsen és nagylelkűen kell közeledni, míg egy totyogónak elsősorban táplálékra, gondoskodásra és biztonságérzetre van szüksége. Másodszor: alakíts ki új családi rendet! Minden családnak megvan a maga szokása: „a mi házunkban az a szokás, hogy…”. Ettől érzik a családtagok úgy, hogy egy bizalmi csoport részei. Az olyan dolgok, mint a gyülekezetbe járás, közös étkezések, közös játékok, vagy jóízű nevetések segítenek megalapozni a kötődés és összetartozás fontos érzését. Harmadszor: ne tiltsd meg a gyerekeidnek, hogy kapcsolatot ápoljanak biológiai szüleikkel!
A Biblia azt mondja: „Boldogok, akik békét teremtenek…” (Máté 5:9). Ezért ne szóld le volt házastársadat a gyerekek előtt, és ne használd a gyerekeket üzengetésre! A kutatások megerősítik, hogy azok a gyerekek, akik mindkét szülőjükkel töltenek időt, könnyebben beilleszkednek. Ez annak a lehetőségét is csökkenti, hogy kereszttűzbe kerülnek, és megsérülnek. Végül: mindig munkálkodj a gyermekek javán! Mindig lesznek olyan ünnepek és események, amikor találkoznod vagy beszélned kell volt házastársaddal, szokj hozzá ehhez, a gyermekeid érdekében!
Szükségük van szeretetedre és megértésedre, különösen akkor, amikor az érzelmek felkavarodnak, és mindenki alkalmazkodni próbál. Légy tekintettel arra, ami korábban történt! Ne akard ráerőltetni senkire az idealizált elképzelésedet arról, milyennek kellene lennie egy családnak! Akár biológiailag, akár házasság által lettél szülő, ez érettséget kíván – nem is keveset. Utóirat: Ha eddig még nem imádkoztál, itt az ideje elkezdeni!
„Azt tette, amit helyesnek lát az Úr, egészen úgy, ahogyan apja, Amajcá tette.” (2Krónikák 26:4)
Egy képregény végén a következő tanulság olvasható: „Mindegy, mit tanítunk a gyermekeinknek, ők akkor is pont úgy viselkednek, mint mi!” Talán most mosolygunk, pedig ez komoly dolog. Egy szakértő szerint: „azt tanítjuk, amit tudunk, de azt adjuk tovább, akik vagyunk. Gyermekeid néha kétségbe vonják, amit mondasz, de mindig hisznek annak, amit teszel. Tehát: 1) Ha szeretnéd, hogy csendességet tartsanak Istennel, te is tarts csendességet. 2) Ha azt akarod, hogy gyermekeid gyülekezetbe járjanak, akkor vidd őket magaddal, ne csak küldd őket. 3) Ha nem akarod, hogy gyermekeid csúnyán beszéljenek, vigyázz, mi jön ki a szádon! 4) Ha nem akarod, hogy gyermekeid dohányozzanak, igyanak vagy kábítószert fogyasszanak, akkor te se nyúlj azokhoz! Ha egy dolgot mondasz, de mást teszel, akkor a gyermekeid talán továbbra is szeretni fognak, de végül elveszítheted a tiszteletüket. Ami még ennél is rosszabb, azt fogják gondolni, hogy ha számodra nem működtek azok az alapelvek, amiket prédikáltál, akkor ők ugyan minek próbálják ki azokat? A példád nagyobb hatással van, mint minden szónoklatod együttvéve. Olvasd el figyelmesen a következő igéket! Az egyik az Ószövetségben található: „azt tette, amit helyesnek lát az Úr, egészen úgy, ahogyan apja, Amacjá tette” (2Krónikák 26:4). A másikat az Újszövetségben találod: „eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan” (2Timóteus 1:5). Több ezer éve hangzottak el ezek a szavak, de az igazság, amire tanítanak, örök: légy jó példa!
Megváltás
„Amire ugyanis képtelen volt a törvény… azt tette meg Isten, amikor… tulajdon Fiát küldte el…” (Róma 8:3)
A Biblia azt mondja: „Akkor egy előkelő ember megkérdezte tőle: »Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?« …Jézus …így szólt hozzá: »…add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.« Az pedig, mikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt” (Lukács 18:18-23). Ez az ember már elérte a siker három nagy fokozatát: hatalom, gazdagság és tekintély. Rögtön a lényegre tért: „Mit kell még tennem?” Ahogy felteszi a kérdést, arra utal, hogy azt gondolta, az örök életet is elérheti úgy, ahogy eddig minden mást: saját erőfeszítéséből. Tévesen azt feltételezte, hogy a menny valamilyen fizetség, pedig nem az. Csak egy hidegszívű isten adná a megváltást csupán azoknak, akik meg tudják fizetni. Ezt ugyan nehéz felfognunk, mivel általában azért kapunk jutalmat, amit a teljesítményünkkel elértünk. Csakhogy éppúgy, ahogy nem tudnád lenyűgözni Picassót a zsírkréta-rajzoddal, éppúgy nem jogosítanak fel jellemed és jótetteid a mennyországra. Az örök élet több kerül, mint amennyit meg tudsz fizetni. Nem jó önéletrajzra, hanem megváltóra van szükséged! Ennél az embernél nem a pénz volt az igazi probléma, hanem az önelégültség. Nem a vagyona tartotta távol Isten országától, hanem az egója. Nem csupán a gazdagok tudnak eljutni erre; éppígy nehéz az iskolázottaknak, az erőseknek, a jó külsővel rendelkezőknek, a népszerűeknek, sőt a vallásosoknak. Ahhoz, hogy a megváltást el tudd fogadni, először el kell ismerned, hogy lelkileg csődbe jutottál, üresek a polcaid és hírneved semmit sem ér. Nem közelíthetsz Istenhez igazságot követelve, csak irgalomért könyörögve. Ha megteszed már ma, meg is kapod azt!
„De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek…” (Lukács 14:18)
Annyiféle kifogást tudunk felhozni. Mintha könyvből olvasnánk őket! Lukács evangéliumának 14. részében Jézus három emberről beszél, akik meghívást kaptak egy menyegzőre. A bibliai időkben az első meghívást általában hónapokkal az esemény előtt elküldték, aztán később még küldtek egy emlékeztetőt is. Egy esküvő sokba került, ezért nagy megtiszteltetésnek számított, ha meghívtak rá valakit, a meghívás elutasítása pedig sértés volt. Hozzánk hasonlóan a történetben szereplők is elfoglalt emberek voltak. Ám tény az, hogy egyszer már elfogadták a meghívást. Aztán az utolsó percben az egyikük ezt mondta: „…épp most vettem földet, ki kell mennem, hogy megnézzem…” (18. vers NLT). Abban az időben a birtokvásárlás összetett, időigényes ügylet volt, és a vásárlónak jellemzően bőséges lehetősége volt megtekinteni a birtokot az adásvétel véglegesítése előtt. Ez az ember hagyta, hogy vagyona visszatartsa. A következő ezt mondta: „…Öt iga ökröt vettem, és ki akarom próbálni őket…” (19. vers NLT). Ez az ember bérszántásból élt, így kipróbálatlan ökröket venni olyan volt számára, mintha mi autót vennénk anélkül, hogy elvinnénk egy tesztkörre. Ő engedte, hogy a karrierje visszatartsa. A harmadik ezt mondta: „…Most nősültem, azért nem mehetek” (20. vers); más szavakkal: „Megházasodtam, megállapodtam... részemről ennyi a történet!” Ezt az embert a személyes kapcsolatai tartották vissza. Jézus itt a farizeusokhoz beszélt, és mondandójának lényege ez volt: „Ti Istentől személyre szóló meghívót kaptatok, és semmibe vettétek!”
Ez nem azt jelenti, mintha vádolnánk a karriert, a vagyont vagy a kapcsolatokat – a lényeg, hogy a jó ne tegyen minket vakká arra, ami a legjobb! Összegzésül: „Mind mentegetőzni kezdtek”, de mindegyiküknél kiderült, hogy milyen dolgok vagy vonzalmak voltak a kifogások valódi okai. Ezért mondja Isten: „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!” (Kolossé 3:2)
Amikor Isten megkérdezte Ádámtól: „Talán arról a fáról ettél, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél?”, ő így felelt: „Az asszony, akit mellém adtál…” (1Mózes 3:11-12). Ádám kapásból áthárította a felelősséget – és mi is pontosan így teszünk. Marybeth Whalen írja: „A futásról azt mondtam magamnak, hogy képtelen lennék rá. Egy egész listányi indokom volt. Ha lenne egy pár jó futócipőm! Ha úgy tudnék elmenni futni, hogy nem jönnek utánam a gyerekek! Ha lenne egy jó mp3 lejátszóm, hogy közben zenét hallgathassak! … mindezek az „érvek” csupán rosszul álcázott kifogások voltak… egyszerűen nem akartam kilépni a biztonsági zónámból… nem akartam megdolgoztatni minden izmomat… vagy időt szakítani elfoglalt napjaimból. Szerettem beszélni a futásról, de igazából nem akartam csinálni is. Lehet, hogy a kifogásaid miatt van az… hogy nem tudsz szabadulni egy rossz szokástól, nem tudsz megbocsátani valakinek, vagy, hogy továbbra is vétkezel. Isten megítél téged… de te hagyod, hogy a kifogásaid védőgátként szolgáljanak… ma válassz ki egyet, és kezdd el lerombolni! Bonts le egy téglát a falból! Később egyszerre többet is választhatsz, amíg… már nem áll semmi közted és aközött az ijesztőnek tűnő dolog között, amiről tudod, hogy meg kell tenned… Megtanultam, hogy mind futásra születtünk, ha fogjuk Atyánk kezét, és nem hagyjuk, hogy a kifogások visszatartsanak attól, hogy megtegyük az első lépést.” Az a helyzet, amiben éppen vagy, valaki más felelőssége vagy a tiéd? Amíg őszintén nem válaszolsz erre a kérdésre, addig nem fogsz tudni semennyit sem fejlődni.
Pál azt mondja: „…[Isten] örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük” (Róma 1:20). Légy őszinte! Mondd Istennek: „Velem van a gond. Javíts meg!”
