(1. Mózes 32:27, angolból (NLT) fordítva)
Isten azért enged meg válságos időket az életünkben, hogy magára irányítsa a figyelmünket, azután ezt a jellemünk fejlesztésére használja. Ami leginkább jelzi, hogy változunk, az az ha beismerjük, hogy mi magunk vagyunk a probléma. Amikor befejezzük mások hibáztatását, és belátjuk, hogy "Az életemben, én vagyok a probléma okozója". Míg ezt meg nem érted, nem tud érdembeli változás történni az életedben. Isten tudja, hogy ez az az áttörés, amire szükségünk van.
Isten megkérdezte Jákóbot, hogy "Mi a neved?" Ez egy nagyon furcsa kérdés, mert Isten már nyilvánvalóan tudta Jákób nevét. Meg kell értenünk azt, hogy az ősi kultúrákban, a jellem alapján adtak nevet- az alapján, ki milyen volt valójában. Elnevezhettek Magasnak, vagy Alacsonynak; esetleg Bátornak, vagy Lustának. Olyan nevet adtak, ami pontosan meghatározta viselőjét. Nem az volt a lényeg, hogy jól hangozzon, hanem, hogy a jellemet mutassa be.
Esetünkben a probléma az, hogy a 'Jákób' név jelentése, "csaló, másokat befolyásoló, hazúg". És Jákób a neve szerint is élt! Amikor Jákób azt mondta, hogy "Az én nevem Jákób", az egy megvallás is volt. Beismerte, hogy "Én egy másokat befolyásoló ember vagyok".
A dolog mélyére tekintve azt mondhatjuk, hogy sosem leszünk képesek változni, ameddig őszintén, nyíltan és hitelesen, be nem ismerjük bűnünket, gyengeségünket, hibánkat, törékenységünket, vagy a jellemünk hiányosságát, megvallva ezt magunknak, Istennek, és más embereknek.
Beszéljünk róla
* Mit gondolsz, mi az, amit be kellene ismerned magaddal kapcsolatban?
* Kinek kellene beismerned a bűnödet, vagy gyengeségedet?
Hibáid beismerésének négy előnye
"Valljátok meg a bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5:16a, TLB fordítás)
Vagy egy titkos összetevő, ami hamarabb kiépíti a közösséget, mint bármi más: megvallani a hibáinkat. De miért is kockáztatná bárki is az őszinteséget? Mert megéri a kockázatot. Isten azt mondja, hogy négy előnye van annak, ha őszinték vagyunk a hibáinkkal, az érzéseinkkel, a bűneinkkel és a félelmeinkkel kapcsolatban.
- Érzelmi felépülés. A Bibliában Jakab 5:16-ban azt olvassuk, hogy "Valljátok meg a bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (TLB fordítás) Nagy különbség van a megbocsátás és az érzelmeink gyógyulása között. Ha megbocsátásra van szükséged valami miatt az életedben, csak annyit kell tenned, hogy megvallod Istennek. Az érzelmi felépülés akkor kezdődik meg, ha elmondod valaki másnak is.
- Egy új kezdet. A Példabeszédek 28,13 azt írja, hogy "Az az ember, aki nem ismeri be a hibáit, soha nem lehet sikeres. De ha megvallja és elhagyja őket, új esélyt kap." Az egyik legjobb segítség, amit megtehetsz egy kiscsoportban az az, hogy segítesz az embereknek önmaguknak megbocsátani. Nagyon sok embernek kell valaki, aki azt mondja: "Beismerted Istennek? Akkor meg lett bocsátva. Megvallottad? Akkor meg van neked bocsátva. Engedd el."
- Isten megváltoztató ereje. "Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket." (Jakab 4:10, NLT fordítás) Hogyan is működik ez? A Biblia azt mondja, hogy Isten ellene áll a büszkének, de kegyelmet ad az alázatosoknak. Isten kegyelme erőt ad a változáshoz. Amikor Isten kegyelmét megkapod, meg tudod változtatni azokat a dolgokat, amiket mindig is meg akartál változtatni az életedben. De ez csak az alázat által jön, az alázat pedig őszinteség által.
- Mélyebb közösség. A Biblia azt mondja, hogy "Ha a világosságban élünk - ahogy ő is a világosságban él - akkor egymással közösségbe kerülünk." (1 János 1:7a, TEV fordítás). Azt gondoljuk, hogy ha nyíltan beszélünk a félelmeinkről, csalódásainkról, tökéletlenségeinkről, és titkolt hibáinkról, akkor az emberek kevesebbet fognak rólunk gondolni. Ennek pont az ellentéte igaz. Igazából minél őszintébb vagy, az emberek annál inkább kedvelnek téged, és akarnak veled lenni.
Sokan felismertétek, hogy "Az életem egy káosz. Komoly csalódásaim, szokásaim, rossz beidegződéseim, és rossz kapcsolataim vannak. Nincs mód arra, hogy bevalljam mindenkinek ezt a rengeteg rossz dolgot az életemben."
Isten el akarja indítani a gyógyulást az életedben. Ezt követően pedig használni akar téged más emberek életében. Ő csak arra vár, hogy megadd magad.
Beszéljetek róla:
- Néha nehezebb Isten családjában lévő embereknek bevallani a hibáidat? Mit gondolsz, miért van ez így?
- Mik azok a dolgok, amiket muszáj elfogadnod ahhoz, hogy a megbocsátás megtörténhessen és tovább tudj lépni az érzelmeid gyógyulásához?
- Mit jelenthet a "világosságban élni"?
Isten, a te szerető Atyád, jobban szeret, mint ahogy te azt valaha el tudod képzelni. Fordulhatsz hozzá, amikor elfogadásra, megerősítésre vagy figyelemre van szükséged.
Isten minden egyes percét látta az életednek. Minden szónak tanúja volt, amit valaha kimondtál - akár jó, akár rossz - és minden fájdalomnak, amit valaha átéltél. Isten tud minden félelemről, bűnről és minden bánatról, amit valaha éreztél.
A földi édesapádtól eltérően, Isten minden gondolatodról tud, amit valaha gondoltál, és megért téged teljesen. Ma odafordulhatsz hozzá, mert Ő egy törődő, állhatatos, közeli és hozzáértő Atya. Sosem fog elhagyni téged.
Talán olyan tapasztalatokat szereztél, hogy a földi szülőd elferdítette vagy elhomályosította a Mennyei Atyádról való látásodat, és ez arra enged következtetni, hogy Isten ésszerűtlen, megbízhatatlan vagy közömbös. Ez hamis elképzelés. Ma az igazság felé kell fordulnod.
Tudod ezt imádkozni a szívedben?
"Drága Istenem, szeretném, ha a mennyei Atyám lennél, és én a te gyermeked szeretnék lenni. Kérlek, fogadj be engem a te otthonodba. Szeretnék szellemileg bele születni a családodba, Jézus Krisztuson keresztül. Jézus, nem értek mindent teljesen, de elfogadlak, mint az utat az Atyához. Szeretném, ha te tartanád kézben az életem, hogy vezess és irányíts engem. Köszönöm, hogy te egy szerető, törődő és állhatatos Atya vagy. Köszönöm, hogy te mindenek felett állsz, és tudod kezelni mindazokat a problémákat, amiket átadok neked. Jézus nevében imádkozom. Ámen."
Beszéljük át!
* Hogyan befolyásolta az Istenről alkotott képedet a földi édesapáddal való kapcsolatod?
* Szerinted azt a mintát, amit Mennyei Atyánknál láttunk, hogyan tudjuk használni a gyerekeinkkel kapcsolatban?
Képzeljük el a jelenetet: Egy nap Isten megjelenik Noé előtt és így szól: "Csalódtam az emberiségben. Az egész világon rajtad kívül senki nem gondol rám. De valahányszor rád tekintek Noé, elkezdek mosolyogni. Tetszik nekem, ahogy élsz, úgyhogy elárasztom özönvízzel a földet és újrakezdem veled és családoddal a teremtést. Azt akarom, hogy építs egy hatalmas hajót, hogy ti és az állatok megmeneküljetek."
Három probléma is volt, ami Noéban kétséget ébreszthetett volna:
1) Noé azelőtt sosem látott esőt, mivel az özönvíz előtt Isten a talajból fölfelé öntözte a földet.
2) Noé többszáz mérföldre lakott a legközelebbi óceántól.
3) És ott volt a probléma, hogy hogyan gyűjti össze az állatokat, s hogyan gondozza őket ezután.
De Noé teljesen megbízott Istenben, és ez mosolyra fakasztotta Istent.
Teljesen megbízni Istenben annyit tesz, hogy hiszem, Isten tudja, mi a legjobb számomra. Számíthatok rá, hogy megtartja ígéretét, segít a gondjaimban, s a lehetetlenre is képes, ha arra van szükség.
A bizalom Isten imádata. Mint ahogy a szülők is örülnek, hogy gyermekeik megbíznak bennük, úgy hited Istent boldoggá teszi. A Biblia szerint: "Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt." (Zsid 11.6)
Életed mely területén van arra szükséged, hogy teljesen odabízd magad Istenre?
Isten óriási ajándéka
„Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az ő vére által azoknak, akik hisznek. Ebben mutatta meg igazságát. A korábban elkövetett bűnöket ugyanis elengedte!” (Róma 3:24-25)
A legnagyobb ajándékot, amit valaha kaptál nem a boltban vették. Pénz sem ütötte senki markát érte. Be sem volt csomagolva. Mégis az adakozónak az életébe került.
A Biblia az mondja, hogy Isten elküldte erre a Földre a fiát, hogy átadja a legnagyobb ajándékát. Azért jött erre a földre, hogy meghaljon és igazzá tegyen Isten előtt. A Rómaiakhoz írt levél 3:24-25 verseiben olvassuk: „Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az ő vére által azoknak, akik hisznek. Ebben mutatta meg igazságát. A korábban elkövetett bűnöket ugyanis elengedte!”
Miért is kellet Jézusnak meghalnia? Térjünk vissza az alapokhoz.
Senki sem tökéletes. Sohasem találkoztam olyan emberrel, aki azt tartotta volna magáról, hogy ő tökéletes. Még a saját mércémet sem tudom elérni, Isten tökéletességéhez pláne nem érek fel. Hasonlóan te sem. Mindannyian elpuskáztuk. A Biblia azt mondja: „mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét.” (Róma 3:23).
Isten az igazság. Isten méltányosan jár el. Amikor valaki megszeg egy törvényt, akkor az büntetéssel jár. Amikor emberi törvényt sértesz, akkor polgári büntetést kapsz. Amikor Isten törvényét szeged meg, akkor Isten büntet érte. A Biblia szerint „a bűn zsoldja a halál.” (Róma 6:23).
Jézus kifizette az árat a bűneinkért. A Biblia szerint: „azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” (2Kor 5:21). Jézus magára vállalta az én bűnömet, a tiedet, és mindent, amit a Földön elkövettek. Ez az evangélium, a jó hír. Jézus megfizette az árat, amit te sohasem tudnál.
Fogadd el Isten ajándékát. Isten a megváltással ajándékozott meg bennünket, amikor Jézus magára vállalta minden bűnünket. Ezt az ajándékot nem lehet elutasítani. A Biblia azt mondja: „Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” (Jn 1:12).
Elfogadod-e Isten megváltó ajándékát? Az egy dolog, hogy megérted a Jézussal való kapcsolattartás alapjait, egy másik pedig, hogy elfogadd ajándékát.
Azért imádkozom, hogy ezt a legfontosabb döntést meghozd ma.
Ha kész vagy arra, hogy életedet Jézus Krisztusnak szánd, akkor mond el ezt az imát:
„Kedves Jézus! Azt az ígéretet adtad, ha hiszek benned, akkor minden rossz, amit valaha cselekedtem, megbocsáttatik, és megtudhatom életem célját, te pedig egy napon befogadsz engem a mennyország örök honába.
Megvallom bűneimet és hiszem, hogy te vagy az Istenem, a Megmentőm. Befogadlak az életembe mint Uramat. A mai naptól életem minden részének irányítását rád bízom. Te légy az iránytűm.
Jézus, szeretném elfogadni szereteted nagy ajándékát. Köszönöm, hogy nem kell elnyernem, kiérdemelnem vagy tennem érte. Ezentúl magam helyett neked akarok szolgálni. Alázattal átadom életemet neked, hogy megments és befogadj a te családodba. Jézus nevében kérem. Ámen."
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez
- A megváltáson kívül, mi a legemlékezetesebb ajándék, amit valaha kaptál?
- Miért olyan nehéz elfogadni egy ajándékot, amiért nem kell fizetned és igencsak kiváló?
- Kinek tudnál beszélni ezen a héten Isten megváltó ajándékáról?
Kísértés - jelen és jövő harca
“Nem a látható dolgokat tartjuk szem előtt, hanem a láthatatlanokra figyelünk. Ugyanis, ami látható, az hamar elmúlik, ami pedig láthatatlan, az örökké megmarad.” (2 Kor 4:18, egyszerű fordítás)
Amíg nem kerülünk válságba, nem igazán értékeljük azt, amink van, nem gondoljuk át felfogásunkat. Amikor pedig fájdalom ér minket, rendre megvizsgáljuk, min is alapszik az életünk. Lehet, hogy életünk alapját az anyagiak adják, talán az, hogy jól szeretnénk kinézni vagy éppenséggel jól érezni magunkat. De mind ösztönösen tudjuk, hogy ennél többről kell szóljon lényegünk.
Fontos, hogy olyankor is megkérdezzük magunktól, mi fontos és maradandó, amikor éppen nem szenvedünk.
Napjaink kultúrája pont ennek ellenkezőjére bíztat minket. Az ittet és a mostot értékeli fel. A holnap nem számít, a jövő év nem számít. Nem számít az sem, mi lesz ezer év múlva. Nem fontos a Mennyország és az Öröklét. Élj a mának!
A Biblia ezzel szemben így szól hozzánk: “Ez a mostani világ elmúlik, és vele együtt az is, amit a hitetlen emberek kívánnak. De aki Isten akaratát és terveit viszi véghez, az örökké él.” (1 Ján 2:17, egyszerű fordítás)
Gondold át, mi történik velünk, amikor kísértés ér! A csábítás nem csupán a jó és a rossz, a legjobb és a kevésbé jó harca.
A kísértés valójában a most és a később küzelme. Azt tegyem, amit Isten megkíván, és később számomra is jó, vagy azt, ami a jelen pillanatban jó nekem?
A Biblia erre tanít minket: “Nem a látható dolgokat tartjuk szem előtt, hanem a láthatatlanokra figyelünk. Ugyanis, ami látható, az hamar elmúlik, ami pedig láthatatlan, az örökké megmarad.” (2 Kor 4:18, egyszerű fordítás)
Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:
- Miért nehéz kísértés idején az Örökkévalóra összpontosítanunk?
- Milyen döntéseket tartasz ebből a szempontból a legnehezebben?
- Hogyan segíthetsz másokat, hogy döntéseik hosszú távú következményeit is átgondolják?
Szelektív memória - csak a jóra emlékezz!
"Hálát adok Istennek azért a segítségért, amit adtatok nekem" (Filippi 1:5, NCV fordítás)
Az, hogy másokért hálásak legyünk, nem jön magától. Természetünkből adódóan mi, emberek nem vagyunk hálásak. A természetünkből az fakad, hogy elégedetlenek vagyunk, és hogy mindig többet vagy valami mást akarunk.
A Filippi levélben Pál annak a gyülekezetnek írt, amelyet ő plántált. Filippiben egy Lídia nevezetű asszony megnyitotta otthonát és másokkal együtt szívesen fogadta Pált a városban. A filippii gyülekezet még anyagilag is támogatta Pál missziós útjait. A Filippi 1:5-ben Pál ezt mondja: "Hálát adok Istennek azért a segítségért, amit adtatok nekem" (NCV fordítás).
Pedig az igazság az, hogy Pál nem érezte jól magát Filippiben. Sőt, ennek a gyülekezetnek az elindítása volt az egyik legnehezebb feladat számára. Amikor megérkezett a városba, hogy elindítsa a gyülekezetet, megverték, megostorozták, megalázták, alaptalanul letartóztatták, börtönbe zárták, és még egy földrengést is át kellett élnie. Ezek után a város vezetősége illedelmesen megkérte, hogy távozzon.
Mégis, Pál azt mondta a hívőknek, "Mindenkor, amikor rátok gondolok, hálát adok az én Istenemnek" (Filippi 1:3, NLT fordítás).
Mit tesz itt Pál? A szelektív memóriát választja. Pál számára Filippi nem volt egy örömteli hely, mert sok szenvedést és üldöztetés kellett elviselnie ott. Ő mégis úgy döntött, hogy nem ezeken a fájdalmas emlékeken fog gondolkodni, hanem helyette kifejezte háláját azokért a jó dolgokért, amit Isten tett.
Minél régebb óta ismersz valakit, annál valószínűbb, hogy természetesnek veszed őt, a hibáit keresed, és a rossz dolgokra emlékszel a jó dolgok helyett.
Vannak olyan emberek az életedben, akikkel kapcsolatban még mindig feljönnek benned fájdalmas emlékek? Soha nem engeded el ezeket és ezért nem tudod élvezni a kapcsolatot velük, mert még mindig a múlthoz ragaszkodsz.
Meg kell értened, hogy a te döntéseden múlik, hogy mire emlékszel. Hallottam egyszer egy történetet két barátról. Egyikük megkérdezte a másikat, "Hát nem emlékszel arra, amikor a férjed azt tette?" A barátja erre így felelt: "Határozottan emlékszem rá, hogy elfelejtettem."
Azt, hogy mire emlékszel, te döntöd el. Ha ragaszkodni akarsz a fájdalmas emlékekhez, akkor csak rajta, tedd azt, de ettől nem leszel boldogabb! Pálnak rengeteg oka lett volna, hogy fájdalmas emlékei legyenek Filippivel kapcsolatban. Ehelyett viszont ő úgy döntött, hogy hálás lesz az életében lévő emberekért és azért a munkáért, amit Isten bennük és rajtuk keresztül végzett. Amikor te is ezt teszed, Isten - minden várakozásodat felülmúlva - meg fogja áldani a kapcsolataidat.
Beszéljetek róla:
- Miért könnyebb néha a fájdalmas emlékekhez ragaszkodni ahelyett, hogy jó emlékekre cserélnénk őket?
- Hogyan változtatja meg a jövővel kapcsolatos várakozásaidat, ha igyekszel csak a jó dolgokra emlékezni?
- Mit kell tenned, amikor egy fájdalmas emlék elkezd újra feljönni benned?
