Engedd, hogy a megváltás megszabadítson a félelemtől
„Világosságom és üdvösségem az Úr – kitől félnék?” (Zsolt. 27:1a, SZIT fordítás)
Szeretem, ahogy a feleségem, Kay a horrorfimeket nézi. Ha olyasmi megy a tévében, mint pl. az Alien. (Nyolcadik utas a halál – szerk.), minden villanyt felkapcsol a szobában, néha még a takaróját is egészen felhúzza, hogy eltakarja vele a szemét. Megnézne vajon egy horrorfilmet teljes sötétségben? Biztos, hogy nem. És közületek sem néznének ilyen filmeket sötétben, mert a fény segít, hogy tisztábban lássunk.
Dávid ezt mondja a 27. zsoltár 1a versében: „Világosságom és üdvösségem az Úr – kitől félnék?” Isten kétféleképpen jelenik meg ebben a versben: mint világosság és mint üdvösség.
Mégis sok keresztény éli az életét az elutasítástól való félelemben, teljesen figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy ha Isten a megváltónk, akkor nincs mitől félnünk – még akkor sem, ha elveszítjük a körülöttünk élők elfogadását.
Mások általi elfogadottság miatt élni elég szánalmas módja az életnek. Megnyomorítja az életünket.
De Isten a te világosságod és a te üdvösséged!
A fény három dolgot tesz:
- Megvilágosít és tisztábban láthatóvá teszi a dolgokat,
- Megvéd és biztonságérzetet ad,
- Energiával tölt fel.
Dávid azt mondja a 27. zsoltárban, hogy Istennel való kapcsolata ugyanezt a három hatást eredményezi, ezért nem kell félnie. Neked ilyen a kapcsolatod Istennel? Ha nem, akkor valószínűleg hajlamos vagy az elutasítástól való félelemre.
Azért, hogy legyőzzük az elutasítástól való félelmet, hittel elfogadjuk hogy az Úr a mi világosságunk és üdvösségünk, senki más. Ne várd mástól, hogy felragyogtassa a napod. Ne várd mástól, hogy megmentse az életedet. Az Úr a te világosságod és üdvösséged. Ne félj!
Mitől ment meg Isten? A 119. Zsoltár 39-42. verse szerint: „A gyalázatot, amitől félek, tartsd távol tőlem, és végzéseid tegyenek vidámmá! … Lám, törvényed után vágyakozom, s mivel igaz vagy, adj nekem életet! … Irgalmad lebegjen fölöttem, Uram, segítséged, amit megígértél… Szembeszállok gúnyolóimmal, mert bízom a szavadban.”
Elmondom, mi is a helyzet: A szeretetben nincs félelem. Amikor megérted, Isten mennyire szeret, az leegyszerűsíti az életed. Megvilágosít, megvéd és energiával tölt fel. Sütkérezz Isten szeretetének fényében. Engedd, hogy egy életre megszabadítson a félelemtől.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Hogyan működik nálad, amikor bízol a megváltásban, hogy megvéd a mindennapos félelemtől?
- Amikor a héten döntéshelyzetbe kerülsz, kérdezd meg magadtól: „Hogy hoztam ezt a döntésemet? Félelemből vagy pedig a Jézusba vetett bizalmam által?"
Engedd, hogy Isten új életet leheljen erőfeszítéseidbe!
"Sosem fordítunk hátat neked; lehelj életet a tüdőnkbe, hogy kiálthassuk nevedet" (Zsolt 80:18, The Message fordítás).
A légzés testünk azon kevés funkciója közé tartozik, amelyeket automatikusan végzünk, ugyanakkor képesek vagyunk tudatosan is figyelni rá. Ha koncentrálsz arra, hogy mélyen lélegezz, valósággal megtisztíthatod tested, lelked. Légzésed lelassításával csökkentheted pulzusodat és a stresszt. A lélegzés nagyszerű módja tested erősítésének.
A tudatos légzés emlékeztet minket, hogy Isten közelségére olyan nagy szükségünk van, mint a légzésre. Így énekelt Dávid király is: “Istenben élek és lélegzem” (Zsolt 34:2 The Message fordítás).
Isten új életet lehel beléd és az egészségért tett erőfeszítéseidbe. Ő így szólt: “Lélegzetet adok belétek és visszahozlak az életbe. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr” (Ezek 37:6b TEV fordítás).
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mit jelent “Istenben élni és lélegezni”? Miért szükséges ez ahhoz, hogy egészségessé válj?
- Miben befolyásolja az egészséges és erős törekvéseidet az az igazság, hogy Isten új életet lehel beléd?
- Ha étkezés előtt öt mély lélegzetet veszel, jobban fogod élvezni az ételt, és kevesebbet fogsz kívánni. Próbáld ki következő étkezésed előtt! Hogyan befolyásolja ezt az étkezésed és az étkezés közbeni és utáni közérzetedet?
Engedd, hogy Jézus átvegye az irányítást!
„Aki velem akar jönni, annak engednie kell, hogy én vezessek. Nem te vagy a vezetői ülésben, hanem én.” (Máté 16:24, The Message fordítás)
Hogyan tudod átengedni az irányítást Istennek? Először is: Jézust kell az életed vezetőjévé tenned.
Az a gond, hogy általában mi akarjuk irányítani az életünket. Ebből adódóan vitázunk Istennel, és gyakran ellenkezünk vele. Azt hisszük, hogy tudjuk mi a legjobb nekünk. Azért gyülemlik fel egy csomó feszültség benned, mert az elmédben állandóan harcban állsz Istennel, valahogy így: „Tudom, hogy Isten arra kért, hogy ezt tegyem, de én helyette inkább azt akarom.”
Minden reggel, amikor felébredsz, választanod kell, hogy kinek a gondjaira bízod az életed. Ki fog irányítani: te vagy Isten? Ki fogja meghozni a döntéseket: te vagy Isten? Minden napod, minden pillanatában ugyanezt a választást kell meg tenned. Amikor azt választod, hogy te leszel életed irányítója, az konfliktusokat, zavarodottságot és stresszt okoz.
Jézus így szólt a Máté 16:24-ben: „Aki velem akar jönni, annak engednie kell, hogy én vezessek. Nem te vagy a vezetői ülésben, hanem én“ (Message fordítás).
Ezzel szemben a keresztények hajlamosak a következőre: amikor elkezdünk hinni Jézusban, átadjuk neki a kormányt, majd átülve a hátsó ülésre és onnan próbálunk vezetni. Állandóan ilyen, és ehhez hasonló „tanácsokat" adunk: „Ne, inkább erre fordulj! Állj meg! Várj egy kicsit! Gyorsabban! Én erre akarok menni. Ezt most meg akarom nézni!”
Pár évvel ezelőtt Kay-jel táncórákat vettünk az Arthur Murray táncstúdióban. Az oktató elmondta, hogy a pároknak mindig az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy nem hagyják a másikat vezetni. Amikor ugyanis mindketten vezetni próbálnak, állandóan egymás lábára lépnek, ami nagyon nem néz jól ki.
A te életed sem néz ki túl jól, amikor Istennel együtt próbálod azt irányítani. Egyszerűen hagynod kell, hogy Isten valóban Isten szerepében legyen életedben, és Jézust legyen életed vezetője.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Az életed mely területeit a legnehezebb alárendelned Istennek?
- Hogyan vitáztál magadban Istennel mostanában? Mit árulnak el a tetteid arról, hogy ki irányítja az életedet?
- Döntsd el ma, hogy Istennek adod az irányítást az életed azon területei felett, ahol aggodalmat és stresszt tapasztalsz! Hogyan fog ez a gyakorlatban kinézni? Milyen változásokat fog jelenteni ez az életedben?
Isten elfogadása megszabadítson a félelemtől
„Mégis kevéssel tetted az embert kisebbé Magadnál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg." (Zsoltárok 8:5., GNT fordítás)
Mindannyiunk számára nehéz megérteni és elfogadni, hogy milyen egyediek és értékesek is vagyunk Isten számára. Épp az elutasítástól való félelmünk miatt vagyunk sebezhetőek, mert tele vagyunk kétségekkel önmagunkat illetően. Így amikor mások kritizálnak minket, mélyen legbelül kétségeink támadnak és félni kezdünk, hátha igazuk van. Tehát még jobban fáj.
Például, ha úgy tűnik, hogy valaki figyelmen kívül hagy egy bulin, lehet, hogy rögtön azt gondolod: „Biztosan nem kedvel!" Azonban előfordulhat, hogy az az ember éppen csak valami másra koncentrált, és egyáltalán nem is látott téged. Ha a félelem szemén keresztül nézzük a világot, eleve sebezhetőek vagyunk a kirekesztettség érzése miatt.
Még egy gondolat: A bűn következménye mindig bizonytalanság. Minél bűnösebbek vagyunk, annál bizonytalanabbá válunk. Ezért aztán rettegünk attól, mi lesz ha az emberek észreveszik, hogy mit is rejtegetünk, vagy elutasítanak minket, netalán megszűnnek szeretni minket a bűneink miatt.
Mi az ellenszere az elutasítástól való rettegésnek? Először is, tedd Istent az első helyre! Másodszor, kezdd el mások véleményét az örökkévalóság nézőpontjából szemlélni. Végül pedig fogadd el, amit Isten mond neked.
A Zsoltárok 8:5-ben azt mondja a Biblia: „Mégis kevéssel tetted az embert kisebbé Magadnál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg." (GNT fordítás). Isten teremtett téged és Isten nem alkot selejtet.
Isten teremtett minket, ő pedig Krisztus által elfogad minket – nem azért, amit teszünk, hiszen soha nem lehetnénk elég jók a tökéletes Istenhez. Az Efézus 1:4-ben azt írja a Biblia: „Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben." (NIV fordítás). Jézus Krisztus meghalt a kereszten, kifizette az árat a mi bűneinkért és fedez minket az ő szeretetével. Isten lenéz rád és azt mondja: „Elfogadlak!" Neked csak annyit kell tenned, hogy elfogadod, amit Jézus tett érted.
Mivel Isten teremtett téged, Krisztus pedig elfogadhatóvá tett, ne aggódj azért, hogy mások mit mondanak rólad. Isten veled van és ott van neked. Ő sosem hagy el téged.
Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:
- Beszéljetek a következő vers jelentéséről: „Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben." (Efézus 1:4, NIV fordítás).
- Mivel Isten teremtett téged, Krisztus pedig elfogadhatóvá tett, ne aggódj azért, hogy mások mit mondanak rólad. Hogyan lehet ez az igazság alapján élni?
Isten jóváhagyása megszabadítson a félelemtől
„Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája." (Gal 1:10)
A reklámok folyton manipulálnak minket: "Vedd meg ezt a terméket, vagy lemaradsz az életről!", vagy "Bolondnak kell lenned, ha nem használod ki ezeket a kedvezményes árakat!". Vásároltál már meg valamit, amit nem akartál és nem volt rá szükséged, csak azért, mert attól féltél, hogy másképp ostobának néznek? Történt már meg veled, hogy egy élelmiszerboltban fogpiszkálóra szúrva kínáltak egy falat ételt, neked pedig abszolút nem ízlett, de mégis vásároltál belőle?
A visszautasítástól való félelem lehetőséget ad másoknak, hogy manipuláljanak bennünket; ez pedig sok másféle módon is sérelmet okoz nekünk. A visszautasítástól való félelem arra kényszerít bennünket, hogy kövessük a csordaszellemet. Hajlamosak vagyunk úgy járni, úgy beszélni, úgy viselkedni és úgy öltözni, mint a többi ember. Miért?
Mert nem akarjuk, hogy visszautasítsanak.
Ez azonban meggátolja, hogy az igazságot mondjuk. Miért hazudnak az emberek? Miért ködösítik el az igazságot? Mert attól félnek, hogy ha elmondják az igazságot, nem lesznek elfogadva.
A visszautasítástól való félelem elhallgattatja a Krisztusról szóló üzenet megosztását, továbbadását is. Vannak alkalmak, amikor nem igaz az, hogy hallgatni arany; egyszerűen helytelen! Nem beszélünk a hitünkről, mert mások jóváhagyásától félünk.
Hogyan lehet legyőzni a visszautasítástól való félelemet? Szükséged van egy új nézőpontra!
Az első lépés első helyre tenni Istent! Csakis ezután lehet mások véleményét helyesen fogadni. Más szavakkal, ne értékeld túl sokra amit mások mondanak!
A Galata 1:10-ben Pál ezt írja: „Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája." Pál azt mondja, az életének az a célja, hogy Isten kedvébe járjon, és nem az emberekébe. Azt mondja, hogy van választási lehetősége. Választhatunk, hogy Isten, vagy az emberek helyeslése szerint akarunk élni. Nem lehet mindkettőt keresni ugyanabban az időben!
Úgy lehet legyőzni a visszautasítástól való félelemet, hogy úgy éljük az életet, mintha egy egyszemélyes közönség előtt játszanánk. Amit Isten gondol rólad, – és az Ő irántad való feltétel nélküli szeretete – sokkal fontosabb számodra, mint bárki más véleménye rólad.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mi a különbség aközött, hogy hatással van ránk mások véleménye és vezeti az életünket mások véleménye?
- Kinek próbálsz tetszeni a mindennapjaidban? Istennek? A munkatársaidnak? A házastársadnak? A barátaidnak?
- Mennyit tudnál elérni a képességedből, ha Isten jóváhagyását keresnéd, és senki másét?
Isten szeretete megszabadítson a félelemtől
„Ments meg a bántalmazásoktól, amitől félek… Engedelmeskedni akarok a parancsolataidnak… Mutasd meg, mennyire szeretsz, Uram, és ígéreted szerint ments meg engem. Akkor meg tudok felelni bántalmazóimnak.” (Zsoltárok 119:39-42, GNT fordítás)
Az elutasítástól való félelem minden irányból jön: a házasságodból, családodból, szüleidtől, az iskoládból, munkahelyedből, korábbi barátaidtól, egyet nem értésekből, kritikából vagy éppen valakinek a nézéséből. Még kifejezésünk is van rá: „Ha a tekintettel ölni lehetne…” Láttál már személyt, aki a szemöldökének felhúzásával irányít másokat?
Ez az elutasítástól való félelem! És ez sokféleképpen gátolja az életedet.
Az elutasítástól való félelem megakadályoz abban, hogy szeretetet adjunk és elfogadjunk. A múlt sebei gátolják a jövő kapcsolatait. Mondjuk is néha, „Megégettem magam a forró tűzhellyel, soha többé nem fogom megérinteni.” Aztán alkalmazzuk a kapcsolatainkra: „Megégettem magam a házasságban, soha többé nem fogok megházasodni.” Csak az a probléma, hogy az emberek nem kályhák. Az emberek megváltoznak.
Az elutasítástól való félelmeink két dolgon alapulnak:
Először is, mindannyiunknak szüksége van szeretetre, hogy szeretve legyünk. Ez tény. Mindannyian tudjuk. Ahhoz, hogy egészséges személyiségünk legyen, hatalmas szeretet dózisokra van szüksége mindannyiunknak az életünkben. Isten azt mondja, „Szeretni akarlak téged.” A Biblia azt mondja, hogy Isten a szeretet. Szeretetre van szükségünk, és Isten azt mondja, „Szeretni akarlak téged.”
Másodszor, tévesen azt gondoljuk, hogy a többi embernek ki kellene elégítenie életünk minden szükségét. Ha valaki mástól várjuk, hogy kielégítse minden szükségünket, akkor sérüléseknek tesszük ki magunkat. Elutasításoknak tesszük ki magunkat.
Választhatjuk azonban, hogy Istent tesszük az első helyre, mert egyedül Ő az, aki teljességgel be tudja tölteni minden szükségünket.
Bármikor is, szeret minket Isten más embereken keresztül? Természetesen! Várja tőlünk Isten, hogy szeressünk másokat? Igen. Akarja Isten, hogy az Ő szeretetének csatornái legyünk? Abszolúte.
Egy másik személy vagy egy csoport soha nem fogja betölteni minden szükséged. Ezt sosem gondolta így Isten. Egyszerűen nincs elég szeretetünk, mert az emberi szeretet véges. Isten szeretete azonban végtelen és feltétel nélküli. Nem számít, milyen mélyek a szükségeid, Isten be tudja tölteni. Az Ő készletei sosem apadnak el.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez
- Rendszerint hova fordulsz, ha szeretetre van szükséged?
- Mennyire engeded, hogy az emberekkel való tapasztalataid elhomályosítsák meglátnod Isten szeretetét?
- Mit kell tenned ma, hogy egyedül Isten szeretete tudjon eltölteni?
