"Ez hatalmas örömöt jelent nektek, tudom, még akkor is, ha pillanatnyilag bosszúsak vagytok különféle próbák és kísértések miatt. Ez nem véletlenül van így - hanem azért, hogy megpróbálja a hiteteket, amely végtelenül értékesebb az aranynál…" (1 Péter 1:6-7 - PH fordítás).
Hited építése céljából Isten adni fog neked egy álmot. Ezután arra fog ösztönözni, hogy dönts. Ezek után viszont megengedi késlelkedést, mert ez alatt a késlelkedés alatt készít az érettségre és arra, ami azután következik.
A valóság az, hogy lesznek nehézségeid, mialatt az Úr késlekedik. Ez nem azért van, mert nem érdekli, hogy veled mi van, vagy mert elfeledkezett az életkörülményeidről, hanem inkább azért, mert ez az egyik általa használt módszer arra, hogy a hit mélységei felé irányítson.
Mialatt az Úr késlelkedik, két fajta nehézséggel állhatsz szemben: a körülmények és a kritikák. Mindkettő természetes része életünknek. Isten azért tervezte így, mert tudja, hogy erősebben növekszünk, ha viszontagság és szembenállás ér minket.
Mikor Mózes Izráel gyermekeit kivezette Egyiptomból a pusztába az Igéret Földje felé, egyik nehézség követte a másikat. Először is, nem volt víz. Aztán nem volt étel. Ezek után akadt jó néhány panaszkodó. Voltak mérges kígyók. Mózes azt tette, amit az Úr tőle elvárt, mégis nehézségekbe ütközött.
Dávid felkent király volt, mégis a következő években Saul vadászott rá. József megálmodta, hogy uralkodó lesz, mégis eladták szolgasorba és börtönbe zárták hamis vádak alapján, ahol elfeledkeztek róla. Kézeld el, hogy Nóé milyen nehézségeken mehetett keresztül, miközben az úszó állatkerten dolgozott!
Azt mondja a Biblia, hogy amikor Mózes meghalt, Józsuét nevezték ki az új vezetőnek. Mózes vezette az embereket a pusztán keresztül, ezután pedig Józsué vezette be őket az Igéret Földjére. Ő kapta a könnyű részt? A Biblia azt mondja, hogy amikor az Izráeliek bementek az Igéret Földjére, a területen óriások tanyáztak. Még az Igéret Följén is akadtak problémák!
Isten azért engedi ezt meg, mert így építi a hitünket és személyiségünket. Amikor már odajutunk, hogy a nehézségek annyira rettenetessé válnak, hogy elértük a képességeink határát, ahol már mindent megpróbáltunk és kimerítettünk minden lehetőséget, akkor kezdődik meg rajtunk keresztül az Úr munkája: "Ez hatalmas örömöt jelent nektek, tudom, még akkor is, ha pillanatnyilag bosszúsak vagytok különféle próbák és kísértések miatt. Ez nem véletlenül van így - hanem azért, hogy megpróbálja a hiteteket, amely végtelenül értékesebb az aranynál…" (1 Péter 1:6-7 - PH fordítás).
Beszéljetek róla --
* Milyen életkörülményen vezetett át az Úr, ahol a legtöbbet fejlődött hited?
* Mit gondolsz arról, hogy úgy kezeld a kritikát, mint egy Istentől kapott lehetőséget a hited fejlődésére?
Próbáld leírni az imádságaid
„Az Úr ezt a választ adta nekem: Írd le világosan táblákra amiket kinyilatkoztatok neked, hogy első pillantásra kiolvasható legyen." (Habakkuk 2:2, GNT fordítás)
Ha hallani akarod Istent beszélni, vonulj el egy csendes helyre, várj türelmesen és reménykedően, majd kérd Istent, hogy mutasson egy világos képet arról, hogy mit akar mondani neked, aztán pedig írd le Isten válaszait a kérdéseidre.
Habakkuk könyvében az Úr megparancsolja a szerzőnek, hogy „Írd le világosan táblákra amiket kinyilatkoztatok neked, hogy első pillantásra kiolvasható legyen." (Habakkuk 2:2, GNT fordítás).
Így kaptuk Habakkuk könyvét. Az első fejezetben Habakkuk leírja, amit ő mondott Istennek, a második fejezetben pedig azt, amit Isten válaszolt neki.
Ugyanígy kaptuk a Zsoltárok könyvét is; sok zsoltár Dávid csendességeiből származik. Dávid a Biblia első öt könyvéről, a Tóráról elmélkedett, amikor leírta a gondolatait, ezeket pedig zsoltároknak nevezzük. A zsoltárok nagy többségében, Dávid elmondja, hogy hogy érzi magát, a végére viszont azt írja már, amit Isten mond.
Ha az imaéleted ugyanabban a kerékvágásban halad, és hajlamos vagy ugyanazt imádkozni újra meg újra – „Uram, légy ezzel az emberrel", vagy „Áldd meg ezt az ételt a testünk egészségére" – akkor íme valami, ami segíthet: kezd el leírni az imádságaid!
„Tessék? Azt mondod, nem kell elmondanom őket?" Így igaz! Ha leírod, akkor is imádság, Isten meghallja a gondolataidban is. Te csak írd le őket!
Rendben van, ha leírunk egy imádságot, majd felolvassuk? Persze, hogy rendben van! Amikor megírod, imádkozol, amikor felolvasod, akkor is imádkozol.
Ezt nevezik szellemi naplóírásnak, ez pedig egy olyan szokás, amit minden keresztyén meg kellene értsen és gyakoroljon.
Egy napló nem egyenlő a határidőnaplóval! A határidőnaplóban azok a dolgok szerepelnek, amiket megtettél; egy naplóban viszont a megtanult leckéid szerepelnek – az elkövetett hibáid, és mindazok a dolgok, melyekre Isten a hibáid által tanított meg.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Hogyan vezethetnél naplót, ha nem ceruzával és papírral, hanem úgy, ahogy kényelmesebb számodra?
- Mire tanított meg Isten, amiről naplójegyzetet írhatnál ma?
- Kezdj el egy imádságot úgy, hogy válaszolsz ezekre a kérdésekre: Isten milyen tulajdonságait szereted a legjobban? Ki az az életedből, akinek szüksége van Isten beavatkozására? Milyen segítségre van szükséged Istentől? Mit tudsz ma megköszönni Istennek?
