„Ki-ki az ő képessége szerint adjon…” (5Mózes 16:17 Károli)
A Bibliában több mint kétezer ige szól a pénzről és az adakozásról. Íme kettő közülük: a) „Ki-ki az ő képessége szerint adjon, az Úrnak, a te Istenednek áldása szerint, amelyet ád néked” (5Mózes 16:17 Károli). b) „Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Korinthus 9:7). Hadd álljon itt két olyan történet is az adakozás öröméről, amelyeken érdemes elgondolkodni:
1) A nyolcvanhét éves Oseola McCarty egész életében egyetlen dolgot csinált: mosott. Most erről híres. Évtizedeken át ötven centet kapott minden adag mosásért a Mississippi állambeli Hattiesburg jómódú családjaitól, akik a kézi mosást jobbnak tartották a mosógépnél. Oseola a keresetéből minden héten egy keveset takarékba tett. Amikor végül nyugdíjba ment, megkérdezte a bankban, hogy mennyi pénze van. „250.000 dollár”, felelték. Az idős hölgy teljesen megdöbbent. „Ez sokkal több, mint amennyit fel tudnék használni” – magyarázta. Így ez a szégyenlős, világéletében egyedülálló mosónő 150.000 dollárt adományozott a Southern Mississippi Egyetemnek afro-amerikai fiatalok továbbtanulásának a támogatására. „Nagyobb áldás adni, mint kapni” – mondta a riportereknek. „Én kipróbáltam.”
2) Don McCullough, a San Francisco Seminary (teológia) igazgatója mondja el a következőt: „A skót presbiteriánusok gyülekezeteket alapítottak Ghánában több mint száz évvel ezelőtt. Az istentiszteleteik még most is hasonlítanak a hivatalos skót presbiteriánus istentiszteletekre, de mostanában teret adnak a hagyományos afrikai megnyilvánulásoknak is. Az emberek most már táncolnak az adakozás ideje alatt. Szól a zene, és mindenki örömmel végigtáncol a folyosón a perselyig. A misszionárius szerint, aki mindezt elmondta nekem, az adakozás az egyetlen olyan része az istentiszteletnek, amikor az emberek mosolyognak. Kétségtelen, hogy Isten is mosolyog!”
A Schindler listája című Oscar-díjas film arról szól, hogy egy ember igyekszik a lehető legtöbbet kihozni egy kétségbeejtő helyzetből. Egy németországi lőszergyár igazgatójaként Schindler úgy dönt, hogy életmentésre használja fel a pozícióját. Úgy tud megmenteni elítélt zsidókat a gázkamrától, hogy alkalmazza őket a gyárában. De a megtartásuk költséges. Apránként felszámolja személyes tulajdonát azért, hogy a gyárat fenntartsa. A történet végén a nácik veszítenek. Schindler erőfeszítéseinek a jelentősége akkor válik igazán nyilvánvalóvá, mikor a halottakat összeszámolják, és az élők visszatámolyognak a szabadságba. Az egyik jelenetben, a vasúti vágányok mellett térdelve, melyeken ezreket vittek a halálba, Oskar Schindler döbbenetes felismerést tesz: még néhány életet megmenthetett volna. Rátör a megbánás, sír amiatt, hogy még mindig maradt egy kevés vagyona. Ha tudta volna, hogy a háború mikor ér véget, többet tett volna. De már túl késő. Oskar Schindler hős. Több életet mentett meg a II. világháború idején, mint bárki más. De érdekes módon csak arra tudott gondolni, amit nem tett meg. Azt kívánta, bárcsak többet tett volna.
Hatalmas leckét tanulhatunk meg az adakozásról ettől az embertől. Mert hozzá hasonlóan még a jókedvvel adakozók is úgy fognak visszatekinteni az életükre, hogy azt fogják kívánni, bárcsak többet tettek volna. Ami pedig azokat illeti, akik egyáltalán nem adtak soha, vagy kevesebbet adtak, mint amire lehetőségük volt – képzeljük csak el, mit fognak gondolni, amikor majd Isten előtt állnak a végső elszámoláskor, és számot kell adniuk arról, hogyan kezelték pénzügyeiket – és a szerint lesznek jutalmazva!
Ismerd meg gyermekeid barátait!
„Aki a becsületeseket rossz útra csábítja…”Példabeszédek 28:10)Egy keresztyén szerző írja: „Láttam egyszer egy dokumentumfilmet egy konzervgyárról, ahol juhokat vágtak le. Ideges állatok százai zsúfolódtak össze az aklokban, és látszott rajtuk, hogy veszélyt éreznek. Kinyílt a kapu, mely egy rámpához vezetett, onnan jobbra pedig egy ajtó nyílt. Ahhoz, hogy a juhok felmenjenek a rámpán, a mészárszék dolgozói egy „Júdás bakot” használtak. Ezt a kecskebakot betanították, hogy vezesse a juhokat a mészárszékre. A kecske bátran odasétált a rámpához, majd visszanézett. Aztán néhány lépést tett, majd ismét megállt. A juhok idegesen egymásra néztek, majd elindultak a rámpa felé. Végül követték a bátor kecskét egészen a rámpa tetejéig, ahol a bak átment egy másik ajtón, ami bezárult mögötte. Ez terelte be a juhokat egészen a mészárszékig… Van valami döbbenetes hasonlóság a Júdás bakot követő juhok és a kortárs csoport nyomásának behódoló tizenévesek között. Akik magabiztosabbak és lázadó hajlamúak, gyakran sodorják a bátortalanokat bajba. Vannak, akik heroint injekcióznak magukba, vagy kokainfüggők lesznek; mások veszélyes szexuális kapcsolatot folytatnak, vagy ittasan vezetnek… de miért csinálnak ilyen ártalmas dolgokat? Nem számít nekik a saját életük, vagy a jövőjük, melyet kockáztatnak? Dehogynem. A legtöbbjüknek igen. De a megfelelési kényszer – hogy kövessék a Júdás bakot – erősebb, mint a biztonságérzet és jóllét iránti igényük.”
A Biblia beszél olyan emberekről, akik a becsületeseket rossz útra csábítják (Példabeszédek 28:10), ezért:
1) Légy tisztában azzal, hogy ki van hatással tizenéves gyermekedre!
2) Ismerd meg gyermeked barátait!
„Mert jobbra is, balra is terjeszkedni fogsz…” (Ézsaiás 54:3)
A hírekben hallható sok sötét hír és szörnyűség elérte, hogy megrémülj, és visszavonulásba kezdj? Szánj rá egy percet, és olvasd el a következőket: „Ujjongj, meddő, aki nem szültél, vígan ujjongj! Örvendj, aki nem vajúdtál, mert fia lesz az elhagyottnak, mint a férjes asszonyoknak! – mondta az Úr. Széles helyet keress sátradnak, feszítsd ki ponyváidat teljes szélességükben! Húzd meg köteleidet, erősen verd le cövekeidet! Mert jobbra is, balra is terjeszkedni fogsz… Ne félj, mert nem vallasz szégyent, ne pironkodj, mert nem ér gyalázat! Ifjúkorod szégyenét is elfelejted, özvegységed gyalázatára nem emlékezel többé.” (Ézsaiás 54:1-4). A Sátán megpróbál majd mindenféle félelmet ültetni az elmédbe, olyan dolgok miatt is, amelyeknek kevés a valószínűsége, hogy megtörténnek. Azt fogja mondani, hogy a gyermekeid el fognak veszni; hogy rák, Alzheimer kór vagy szívbetegség fog pusztítani a családodban, sőt te magad is megbetegszel benne. A célja az, hogy megbénítson, hogy ne tudj továbbmenni. Tudja, hogy Isten azt tervezte számodra, hogy „jobbra is, balra is terjeszkedni fogsz”, nem pedig azt, hogy visszavonulsz. „Meddig tart még ez a támadás?” – kérdezed. Legalább addig, amíg a Sátán leghosszabb ostroma tartott a múltban! Mit tehetsz ilyenkor? „…vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok” (Efezus 6:13). Állj szilárdan Isten Igéjére, és semmi esetre se vonulj vissza!
Növeld a lelkészed hatékonyságát!
„A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak.” (1Timóteus 5:17)
A hozzáállásod és a tetteid kihatnak a lelkipásztorodra és a gyülekezetedre. Ha áldás vagy a lelkipásztorod számára, akkor áldás vagy a gyülekezet számára is, ha akadályozod a lelkipásztort, azzal a gyülekezetet is hátráltatod. Mivel növelheted lelkipásztorod hatékonyságát? Adj neki rendes fizetést! Isten mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben ránk bízza, hogy nagylelkűen gondoskodjunk lelkipásztorunkról. A régi mondás, hogy „Uram, gondoskodj róla, hogy alázatos legyen, mi pedig gondoskodunk róla, hogy szegény maradjon” egyáltalán nem vicces, sőt teljesen ellentmond a Szentírás tanításának! Sok lelkész életét nehezíti a szűkös jövedelem, ettől stresszes az életük, és aggódnak családjuk anyagi szükségletei miatt. Isten törvényben szabta meg, mit kell fizetnünk azoknak – legyenek akár ökrök, akár lelkészek –, akik gondoskodnak testi vagy lelki szükségeinkről. Ahhoz, hogy egy ökörnek legyen ereje hatékonyan végezni munkáját, ennie kell a gabonából, amit csépeltetnek vele. „Vajon az ökörről gondoskodik-e így az Isten? Nem teljes egészében értünk mondja ezt? Bizony, értünk íratott meg, hogy aki szánt, reménységgel kell szántania, és aki csépel, azzal a reménységgel csépeljen, hogy részesedik a termésből.” (1Korinthus 9:9–10). Ugyanez az alapelv vonatkozik a gyülekezeti szolgálatot végzők fizetésére is. „A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak. Mert azt mondja az Írás: »Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját«, és »Méltó a munkás a maga bérére.«” (1Timóteus 5:17–18). Szabadítsd meg lelkipásztorodat az anyagiak miatti aggodalomtól. Hadd összpontosíthasson a gyülekezetben és benned rejlő lehetőségek fejlesztésére, hogy Isten országa épülhessen.
„Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” (2Timóteus 4:2)
További módok, melyekkel segítheted lelkipásztorod hatékonyságát:
Értsd meg: a lelkészednek nem az a feladata, hogy szórakoztasson, hanem az, hogy neveljen. A biztatásnak örülünk, de a helyreigazítást és feddést is meg kell tanulnunk elfogadni. „Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti” (Zsidók 12:6). A lelkipásztor Isten eszköze arra, hogy segítse lelki növekedésedet. Talán azért nem tetszik a prédikáció, mert érzékeny pontodon érint. Ne neheztelj a hírnökre, inkább vizsgáld meg alaposan az üzenetet Isten Igéjének fényében. Igyekezz követni a béreai keresztyéneket, akik „napról napra kutatták az Írásokat” (ApCsel 17:11), hogy leellenőrizzék, valóban úgy vannak-e a dolgok, ahogy Pál mondta.
2) Beszélgess a lelkipásztoroddal – és ne róla! Ha valamilyen problémád van, először az Úrral beszélj róla, majd személyesen a pásztoroddal – és mindig szeretetteljesen és kegyelmesen (ld. Máté 18:15; Efezus 4:15). Ne feledd, a lelkipásztor éppúgy ember, mint te: elfelejt dolgokat, előfordul, hogy nehéz napja van, és néha érzéketlen. Egy jó lelkipásztor elfogadja az igazságot, ha szeretettel mondják neki. Fontolóra fogja venni aggodalmaidat, elismeri, ha hibázott, és igyekszik tanulni belőle. Ellenben viszályt kelthet a gyülekezetben, ha a lelkipásztorról beszélsz. A bomlasztó beszéd olyan, mint amikor „egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti” (1Korinthus 5:6).
„Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok” (1Krónikák 16:22) azzal, hogy a hátuk mögött beszéltek róluk, és ne adjatok hitelt azoknak, akik ezt teszik!
„A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak.” (1Timóteus 5:17)
1) Imádkozz a lelkipásztorodért! Semmi sem erősíti úgy egy lelkész szolgálatát, mint nyájának közbenjáró imádsága. Pál felismerte, hogy szolgálatának hatékonysága az emberek imádságaitól függ: „Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által… énértem is, hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát” (Efezus 6:18-19). A Sátán Isten Igéjét gyűlöli a legjobban, és ettől fél a legjobban, ezért támadja a lelkipásztorokat, akik az igazságot hirdetik. „A mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen” (Efezus 6:12). Gyakran előfordul, hogy amikor a lelkészek prédikálnak, közben olyan heves szellemi harc folyik, hogy a végére teljesen leszívja minden erejüket. Ha a Lélek által imádkozol pásztorodért, az megerősíti őt, és megnöveli hatékonyságát az elveszettek elérésében és az üdvözültek lelki érettségre eljuttatásában (ld. 1Korinthus 1:21). 2) Tiszteld a lelkipásztorodat! Napjainkban, amikor az egyház „lazábbá” vált , könnyen elfelejtjük tisztelni az Isten által kijelölt vezetőket. Az izraeliták is ezt tették: „Az Úr haragja oszlatta el őket; nem tekint rájuk többé. A papok személyét nem tisztelték, és a véneknek sem kegyelmezte.” (Jeremiás siralmai 4:16 KJV). Isten normája azóta sem változott. „A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek.” Azzal, hogy tiszteled a lelkipásztorodat és a gyülekezeted elöljáróit, példakép lehetsz a szolgálat szentségének megbecsülésére a mostani és a következő nemzedékek számára.
Teljes szívvel
Ábrahám olyan országból származott, ahol bálványimádás folyt. Családjában ő volt az első, aki az igaz Istent szolgálta. Ehhez felül kellett emelkednie azon, hogy milyen háttérből jött, túl kellett lépnie mindazon, amit addig tanult, és túl kellett tennie magát a körülötte élők véleményén. El kellett hagynia otthona biztonságát, és el kellett indulnia egy ismeretlen és megmagyarázhatatlan cél felé azért, hogy engedelmeskedjen egy olyan Istennek, akit még nem is ismert igazán. Voltak hiányosságai és gyengeségei? Természetesen. Ugyan kinek nincsenek? Hibázott néha? Igen, méghozzá nagyokat! Mégis, elképesztő, hogy mit tehet Isten olyan emberekért és olyan emberek által, akik bíznak benne, ráhagyatkoznak, és ragaszkodnak hozzá. Van egy kifejezés, amivel legjobban összefoglalhatjuk, hogyan szolgálta Ábrahám Istent: teljes szívvel. Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, hírnevet, gazdagságot, hosszú életet, védelmet ígért neki, és idős kora ellenére csodálatos módon egy gyermeket. Isten ugyanazokat az áldásokat ígéri neked is, mint Ábrahámnak, ha elfogadod Jézust Uradnak és Megváltódnak (ld. Galata 3:14). Ábrahám útját könnyű nyomon követni, mert bármerre ment, mindenhol oltárt épített Istennek. A Szentírásban több ilyen oltár is fel van jegyezve, a leghíresebb az, melyen fiát, Izsákot készült feláldozni (ld. 1Mózes 22). Ábrahám senkit és semmit nem szeretett jobban Istennél. És amit Isten megtett Ábrahámért, azt érted is meg fogja tenni, ha teljes szívvel szolgálod őt. Így, ha az emberek rád néznek, ezt fogják mondani: „Ez az ember olyan Istent szolgál, aki valóban törődik vele, senki más nem tudná elérni, hogy ilyen dolgok megtörténjenek az életében.” A teljes szívű odaszánásért cserébe Isten áldását adja. Ha belegondolsz, ez igazán nem nagy ár.
