Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Becsületesség-Éjjeli látás-Isten szerinti férfiak és nők-Mondd el küzdelmeidet!-RÁHÁB-„Te is fiam, Brutus?”

2019. március 01. 00:59 - Andre Lowoa

Becsületesség

„Adj nekem igazat, Uram, hiszen igaz és feddhetetlen vagyok!” (Zsoltárok 7:9)
Chuck Swindoll mondja el az alábbi történetet egy férfiról, aki sült csirkét vásárolt magának és a vele lévő hölgynek. A kiszolgáló tévedésből a napi bevételt tette a sült csirke helyett a csomagba. Swindoll ezt írja: „Mikor a piknikező helyre értek, akkor vették észre, hogy egészen mást kaptak, mint csirkét: több mint 800 dollárt! A férfi ekkor váratlan dolgot tett: gyorsan visszatette a pénzt a papírzacskóba, visszaugrott az autójába, és visszament a gyorsétterembe. Addigra az üzletvezető már őrjöngött. »Mr. Becsületesség« kiszállt az autóból, besétált az étterembe, és rögtön hőssé lett. »Szeretném, ha tudná, hogy én egy csirkevacsorát kértem, és ezt kaptam helyette« – mondta. Az üzletvezető magán kívül volt az örömtől. Azt mondta: »Betetetem a képét a helyi újságba. Ön a legbecsületesebb ember, akiről valaha hallottam.« A férfi erre gyorsan így válaszolt: »Ó ne, kérem, ne tegye!« – majd közelebb hajolva ezt suttogta: »Tudja, a hölgy, akivel jöttem… nos… ő nem az én feleségem, hanem valaki másé.«” Pál ezt írja: „Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel…” (Efézus 6:14). Arról a bőr derékövről beszél itt, amit a római katonák hordtak a derekukon, mely védte ágyékukat, és melyen fegyvereiket, a tőrt és a kardot hordták. Ez az öv tartotta össze a katona tunikáját is, így az nem gyűrődött össze, és nem akadályozta a katonát a mozgásban. Amikor a lelki fegyverzetről van szó, a becsületesség véd meg téged, és tart össze mindent. Ha nem vagy feddhetetlen a nagy és kis dolgokban egyaránt, akkor el fogod veszíteni a csatát. Becsület nélkül minden darabokra hullik.


Éjjeli látás

„Ki az, aki köztetek féli az Urat… de … sötétségben jár…?” (Ézsaiás 50:10 AMP)

Isten békességet ígért nekünk, de nem szélcsendes vizeket vagy mentességet az élet problémáitól. A Biblia azt mondja, hogy lehet „félni az Urat, és mégis sötétségben járni és bajokat átélni”. Nézd csak meg a Bibliádat! a) Jób példás életet élt, mégis mindenét elvesztette. Meggyötörten és összezavarodva így kiáltott: „[Isten] eltorlaszolta utamat, nem mehetek tovább, ösvényeimre sötétséget borított” (Jób 19:8). b) Jeremiás, miután a lázadó népnek prédikált, akik megverték és bebörtönözték őt, ezt mondta: „Bárcsak… a szemem könnynek forrásává válnék! Éjjel-nappal siratnám népem megöltjeit” (Jeremiás 8:23). c) Pál olyan sokat szenvedett, hogy „az élete felől is kétségben volt” (2Korinthus 1:8).

A hit olyan, mint a film – a sötétben hívják elő. A sötét napok elérik, hogy úgy támaszkodjunk Istenre, ahogy egyébként nem tennénk. Az igazság az, hogy ha a hitünk soha nem volna próbára téve, akkor semmi sem késztetne arra, hogy keressük Istent, és közelebb kerüljünk hozzá. Edward Mote azt írja: „Amikor úgy tűnik, hogy a sötétség eltakarja az Ő arcát, változatlan kegyelmében nyugszom meg. Amikor körülöttem minden összeomlik, akkor Ő minden reményem és támaszom. Krisztuson, a biztos kősziklán állok, minden más talaj csak süllyedő homok.” Könnyű olyankor dicsőíteni Istent, amikor jó egészségben vagy, és a számláid be vannak fizetve. De amikor a világosság hirtelen sötétségbe fordul, akkor fedezzük fel, miből van a hitünk, és miben bízunk igazán. Ilyenkor fejlődik ki az éjszakai látásunk!



„Neked adom a sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat…” (Ézsaiás 45:3)

Néha Isten nem mondja meg nekünk, hogy miért, mert azt akarja, hogy tudjuk, ki. A 23. zsoltárban Dávid onnan indul ki, hogy így beszél Istenről: „Az Úr az én pásztorom”, majd Istennel kezd beszélni: „Te velem vagy”. Mi történt közben? Dávid megtanulta, hogy nem számít, milyen sötét az út, Isten ott van, hogy vezessen minket. Felfedezte, hogy jobb átmenni a völgyön Istennel, mint a hegytetőn állni egyedül. Isten nem mindig világítja meg az ösvényünket előre, de megígéri: „Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el…” (Ézsaiás 43:2). Amikor úgy érzed, hogy kimegy a lábad alól a talaj, vagy átcsapnak a fejed felett a hullámok, hivatkozz erre az ígéretre! Jóbnak sok megválaszolatlan kérdése volt, de amikor elkezdte megérteni a különbséget a magyarázat és a kapcsolat között, azt mondta Istennek: „Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak” (Jób 42:5). Amikor nem találsz magyarázatot, bízz a kapcsolatban. Isten nem fog cserbenhagyni.

Ellentétben azzal, amit esetleg gondolsz, a sötétség nem mindig az ellenség műve. Néha ez Isten legjobb oktató eszköze. „… a negyedik éjszakai őrváltás idején a tengeren járva közeledett feléjük… Amikor meglátták őt… szerfölött csodálkoztak magukban” (Márk 6:48-51). Úgy ismered meg az Urat, ha viharokon mész át vele. A zsoltáros azt mondja: „A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság” (Zsoltárok 139:12 Károli). Tehát ahelyett, hogy elfutnál a problémák elől, kérd Istent, hogy fejlessze ki az éjszakai látásodat, és mutassa meg neked a „a sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat…”!



„…mindnyájan, akik tüzet szítotok, gyújtónyilakat gyártotok, saját tüzetek lángjába kerültök… kínok közé kell jutnotok!” (Ézsaiás 50:11)

Amikor Istentől rendelt a sötétség, amit megtapasztalsz, ne próbálj saját világosságot gyújtani: „…mindnyájan, akik tüzet szítotok, gyújtónyilakat gyártotok, saját tüzetek lángjába kerültök… kínok közé kell jutnotok!” Ábrahám úgy döntött, hogy saját tüzet gyújt, amikor Isten utódra vonatkozó ígérete nem valósult meg elég gyorsan. A várakozásba belefáradva úgy döntött, hogy kézbe veszi a dolgot, így nemzette Izmáelt, és ebből generációkon átívelő problémák lettek. Isten megígérte, hogy megszabadítja Izráelt, de Mózes nekilátott a maga módján intézkedni. Ez oda vezetett, hogy megölt egy egyiptomi rabszolga-felügyelőt, és a következő negyven évet a pusztában töltötte (2Mózes 2:11-15). Péter azt ígérte, hogy követi Jézust akár a börtönbe vagy a halálba is (Lukács 22:33), de mivel nem várta meg, míg utasítást kap, levágta egy ártatlan ember fülét.

Ha Isten tervének megfelelően vagy sötétségben, akkor nem kell félned, Isten át fog vinni rajta. Miért vagyunk ebben olyan biztosak? Mert a Biblia nagyszerű ígéreteket ad nekünk: „Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre…” (Zsoltárok 112:4), és „…Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás” (Zsoltárok 30:6). Az a negyven nap, amit Mózes a hegyen töltött egyedül, Illésnek a Hóreb-hegyen töltött ideje, vagy azok az évek, melyeket Pál az arab sivatagban töltött, nem kárba veszett tapasztalatok voltak, hanem Isten tervének részei. Jézus azt mondta: „Amit a sötétségben mondok nektek, azt a világosságban mondjátok el…” (Máté 10:27). Figyelj meg két dolgot ebben az igében:

1) A legnehezebb pillanataidban adja Isten a legjobb meglátásokat.

2) Az emberek meg fognak hallgatni, mert „kiérdemelted, hogy beszélhess”. Tehát maradj nyugton, és hagyd, hogy Isten olyan dolgokra tanítson, amiket csak a sötétben lehet megtanulni.



Isten szerinti férfiak és nők

„Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról..." (5Mózes 6:6-7)

Egy nagy igehirdető egyszer ezt mondta: „Amikor nehéz idők jönnek, így kiáltunk: »lstenem, adj olyan férfiakat, akik megbirkóznak ezekkel a hegyekkel!« Válaszul Isten gyermekeket ad nekünk, és ezt mondja: »Tessék, az építőanyag!«" Gyermekeink építőanyagok, és nekünk Isten szerinti emberekké kell őket építenünk. íme, a Biblia tervrajza: 1) „Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked." Kedves szülő, ha te nem gyakorlód a szellemi alapelveket, gyermekeid sem fogják. Ha nem úgy élsz, mint ahogy „prédikálsz", szavaid süket fülekre fognak találni, és lá­zadó szíveket fognak teremteni. Nem kell tökéletesnek lenned, de hitelesnek igen! 2) „Ismételgesd azokat fiaid előtt". El kell mondanod, hangsúlyoznod kell, emlékez­tetned kell rá, világosan és egyértelműen kell fogalmaznod, be kell tanítanod, beléjük kell vésned. Nem alkalomszerűen vagy tétlenül, hogy „majd maguktól is rájönnek"! En­nek szándékos, alapos, aktív és ismételt folyamatnak kell lennie. 3) „beszélj azokról". Gyermekeid nem fogják csak úgy magukba szívni az igazságot. Beszélned kell róla, nem vallásoskodó hangon, melyet nem értenek, hanem természetes nyelvezettel, ter­mészetes módon, természetes helyzetekben, „beszélj azokról, akár a házadban vagy..." - otthon, az ismerős környezet biztonságában, „...akár úton jársz..." mindig kapóra jön a beszélgetés útközben a parkba vagy az iskolába, „...akár lefekszel, akár fölkelsz!" Figyelj oda a lehetőségekre, mert a tanításra alkalmas pillanatok előzetes bejelentés nélkül érkeznek. Carpe diem!* Azok a szülők, akik megragadják a napot, felfedezik, hogy Isten ellátta őket mindennel, ami ahhoz szükséges, hogy gyermekeiket Isten szerinti férfiakká és nőkké tudják formálni.

* Szakítsd le a napot! - latin szólás. Általában Élj a mának! Használd ki a pillanatot! jelentésben használják, de lehet pozitív töltete is, mint ahogy itt: Ragadd meg a kínálkozó alkalmat! jelentéssel.




Tanítsd meg gyermekednek az igazság melletti kiállás fontosságát! A gyermekek az életükben lévő fontos emberek véleménye felé hajlanak- legyen az jó vagy rossz -, mert szükségük van az elfogadásra. Kortársaik is így tesznek, és a kortárs csoportnak nagy hatása van rájuk. Ez nem jelenti azt, hogy a jó gyerekek a rosszak ellen, vagy az erkölcsös viselkedés a romlottsággal szemben - egyszerűen csak annyi, hogy gyermekek. Sala­mon, visszaemlékezve saját fiatalkori hajlamaira, ezt tanácsolja: „Fiam, ha vétkezők csábí­tanak, ne engedj nekik! Ha ezt mondják: Jöjj velünk... ne járj velük egy úton, ne lépj rá ös­vényükre!" (Példabeszédek 1:10-15). Az ember olyanná válik, amilyen társasággal tart, és ha gyermekeidnek ki kell állniuk Isten mellett a romboló hatásokkal szemben, akkor több területen is útmutatásra van szükségük. Első ilyen terület az igazi barátság értéke. Tanítsd meg nekik, hogy az igazi barátok a másik javát keresik, és hogy bárki legyen is az, aki veszélybe vagy bűnbe viszi őket, az nem barát. Második a következmények kikerül-hetetlenségének törvénye, „...amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet" (Galata 6:7-8). Azzal tudod megerősíteni a tanultakat, hogy nem mented meg őket tetteik következményeitől. Végül: a megfelelő példaképek. Megkérdőjelezhető jellemű rocksztárok és híres sportolók helyett mutasd be gyermekeidnek a Biblia hőseit, akik az istenfélelem, igazság és bátorság példaképei nyomás alatt is!



Tanítsd meg gyermekeidnek, hogyan reagáljanak megfelelően Isten útmutatására és helyreigazítására. Segíts nekik, hogy megértsék, Isten helyreigazítása nem jelent elutasítást. „Az Úr intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld! Mert akit szeret az Úr, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel." (Példabeszédek 3:11-12). Ahhoz, hogy ezt meg tudják érteni, először tanítsd meg nekik, hogy megfelelő módon reagáljanak fegyelmezésedre. Azt a szabályt, amit te most nem tartatsz be, később mások fogják betartatni, sokkal nagyobb áron. De vigyázz, fegyelmezésed igazságos legyen, ne túlzott! Továbbá légy következetes! Ne engedd meg ma, amit tegnap büntettél. Ha ilyeneket mon­dasz: „Hányszor mondtam már neked?" vagy „Ha megint ezt csinálod, megjárod", azt je­lentik, hogy nem beszélsz komolyan, mivel sokszor figyelmeztetsz, mielőtt cselekednél. A fegyelmet érvényesíteni kell! Ne fenyegess, ha nem áll szándékodban végre is hajtani! Má­sodszor tanítsd meg, hogy megfelelő módon engedelmeskedjenek a tekintélyt képviselő személyeknek. „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett" (Róma 13:1). Ne beszélj lekicsinylően a rendőrökről, tanárokról, iskolaigazgatókról, lelkészekről stb. Ha így teszel, ez visszaüt rád és gyermekedre. Harmadszor: mondd el nekik szemé­lyes emlékeidet arról, hogyan szolgálták növekedésedet a helyreigazítások. Hadd tudják meg, hogy te sem vagy tökéletes; ez segíteni fog nekik megérteni, hogy a szülő is csak em­ber, és ez reményt ad nekik. „Ha apa és anya tanultak abból, amikor helyretették őket, ha elszúrtak valamit, akkor én is képes vagyok rá." Ha jó megválasztott időben elbeszélgetsz velük, az sokkal hatékonyabb, mint a szidás és „prédikálás"!



Tanítsd meg gyermekeidnek, hogyan tudják kezelni a kísértéseket! Mondd nekik, hogy számítsanak rá, és ne riassza meg őket az, hogy milyen gyakran támadnak mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága" (Jakab 1:14 Károli). Gyermekeid­nek tudniuk kell, hogyan kezeljék a kísértés két hatalmas forrását. Először a szexuális bűnök területén jelentkező kísértést. A televízió és az internet mindent - a normálist és a perverzét is - ugyanolyan elérhetővé teszi, mint az oxigén; olyan viselkedésmódok kipróbálására csábítva őket, amelyek rombolják az egészséget, a kapcsolatokat és az életet. Többre van szükségük, mint egy rövid, feszélyezett „madarak és méhecskék" beszélgetésre. Világosítsd fel őket idejekorán, rendszeresen és érthetően. „Fiam... színméz csepeg a más asszonyának ajkáról, és ínye simább az olajnál. De a végén keserű lesz, mint az üröm... Lábai a halál felé visznek, léptei a holtak hazájába tartanak... Messze kerüld el az ilyen nőt... Nyögni fogsz majd a végén, amikor tönkremegy tested és életed." (Példabeszédek 5:1-11). Salamon nyíl­tan beszélt erről gyermekeinek. Te is így tégy! Másodszor a függőségek területe. Salamon itt is pontosan fogalmaz: „Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme? Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak." (Példabeszédek 23:29-30). A függőségben élő ember élete nem szórakozás! „...végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera. Szemed za­varos dolgokat lát, te magad pedig össze-vissza beszélsz." (Példabeszédek 23:32-33). Ne engedd, hogy az ellenség félrevezesse gyermekeidet! Imádkozz hittel, vésd szívükbe Isten élet-változtató Igéit, higgy Istenben, és nézd, ahogy munkálkodik!



Tanítsd meg gyermekeidet a pénzkezelésre! Otthonod az az iskola, ahol pénzügyi alapis­mereteket tanítanak, tehát tanítsd meg nekik, hogy ha tisztelik Istent az anyagiakkal is, ak­kor azt Isten megjutalmazza. „Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, akkor bőségesen megtelnek csűreid [bankszámláid]..." (Példabeszédek 3:9-10 NIV). Mielőtt fiadnak vagy lányodnak pénzt adnál, tanítsd meg, hogyan kezeljék azt felelősségteljesen, így elkerülhetik a „tékozló fiú betegség" tüneteit (Id. Lukács 15:11-32). A tékozló fiúnak nagyon sokba került a pénzhez való viszonyulása és annak rossz felhasználása. Add át gyermekeidnek a bibliai bölcsességet négy területen: pénzkereset, adakozás, vásárlás és megtakarítás - így kerülnek megfelelő helyzetbe Isten áldásaihoz. Tanítsd meg gyermekeidnek, hogy mit mond Isten Igéje a kölcsönről és a hitelezésről. A mai világban, melyet ravasz reklámok és könnyen kimeríthető, magas kamatot számító hitelkártyák uralnak, a gyermekeknek meg kell érteniük, hogy a pénzügyi döntéseknek következményeik vannak. Az az igevers, amely így hangzik: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól" (Példabeszédek 22:6), nem egy magányos állítás. Olvasd csak el a következő verset: „A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak" (7. vers). Tanítsd meg, hogy ami elsőre a meggazdagodás gyors útjának tűnik, az a szegénységhez vezető biztos út lehet. Szok­tasd őket arra, hogy késleltetni tudják kívánságaik teljesítését addig, amíg már megengedhetik maguknak, amit szeretnének megkapni. Ne vállalj kezességet hiteleikhez! A Biblia azt mondja: „Ne tartozz azok közé, akik kezet adnak, és adósságért kezességet vállalnak! Miért vegyék el alólad fekvőhelyedet is, ha nem lesz miből fizetned?" (Példabeszédek 22:26-27).



Tanítsd meg gyermekeidnek a kemény munka értékét! A Navigator's alapítója, Lorne Sanny mosolyogva emlékszik vissza apja szavaira, melyek egész életét megváltoztat­ták: „Fiam, szokj hozzá!" Azok a szülők, akik azt hiszik, hogy jót tesznek gyermekeiknek azzal, ha hagyják, hogy elkerüljék a kemény munkát, becsapják önmagukat. Gyerme­kük így felelőtlenné, megbízhatatlanná válik, függő viszonyba kerül, alulképzett lesz, és végül neheztelni fog rád, amiért túl-kímélted. „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít. Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik, az szégyellni való." (Példabeszédek 10:4-5). Ha folyton megteszed gyermeked helyett, amit neki kellene elvégeznie, megbénítod fejlődését és kreativitását. A becsületes munkát Isten az ember boldogságához és testi-lelki növekedéséhez szükséges ellátmányként adja. Több ez pusztán anyagi kérdésnél, ez lelki dolog. A kemény munka jót tesz az embernek! „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik" (Példabeszédek 13:4). Egy napon gyermeked meg fogja köszönni, hogy megkívántad tőle, hogy kivegye a maga részét a család életéből és elvégezze a rá eső házimunkát. Jövendőbeli férje vagy felesége szintén köszönetet fog mondani érte! Azt mondod: „De még olyan fiatalok, és annyi tanulnivalójuk és házi feladatuk van". Ha megtanulnak írni, olvasni és számolni, de nem tanulnak felelősséget és nem válnak éretté, annak az árát keserűen megfogják fizetni a jövőben. „Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát [felelősséget és munkát] hordoz" (Jeremiás siralmai 3:27 NAS). Amit fiatal korukban megtanulnak, annak egész életükben hasznát élvezik, mert Isten szerinti férfiakká és nőkké válnak!



Mondd el küzdelmeidet!

 

„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket” (Jakab 5:16)

A szenvedélybetegek általában csak akkor készek elkezdeni a felépüléshez vezető tizenkét lépéses programot, amikor már eljutottak a függőségük okozta legnagyobb mélységbe. Ilyenkor rendelik alá magukat egy „szponzor” vezetésének, aki segít nekik azzal, hogy elszámoltatja őket. Honnan ered a tizenkét lépéses program? A Szentírásból! A Biblia azt mondja: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Azok az évek, melyek során rejtegetted problémádat, csak még rosszabbá tették a helyzetet? Ha igen, akkor nagyon fontos lépés a szabadulás felé, ha van olyan ember az életedben, aki megért, aki szeretne szabadnak látni, aki melletted áll, azonosul küzdelmeiddel, és nem él vissza a bizalmaddal. Olyan személynek kell lennie, akiben megbízol és akit tisztelsz, különben nem fogod őt komolyan venni. Meg kell egyeznetek abban, hogy együtt fogtok működni a tartós változás elérése érdekében. Ez azt jelenti, hogy olyan valakit kell találnod, akit nem sokkol a problémád, és aki nem fog megszégyeníteni, bármi is történik. A megtört emberekből lesznek a gyógyítás mesterei, ezért keress olyan valakit, aki már megnyerte azt a csatát, melyet te most vívsz. Ügyelj arra, hogy azonos legyen a hitvilágotok és az értékrendetek. Miért kell beszélned küzdelmeidről másnak? Mert csak annyira vagyunk betegek, amennyire a titkaink azok! Jézus azt mondta: „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:19–20). Azzal, hogy megnyílsz egy másik ember előtt, és a segítségét kéred, hatalmas lépést tettél egy jobb élet felé.





RÁHÁB

„Hit által nem veszett el az engedetlenekkel együtt Ráháb, a parázna nő…” (Zsidók 11:31)
A következő néhány napban vizsgáljuk meg a parázna Ráháb történetét, aki egy halálra ítélt társadalomban élt. Isten azt mondta Ábrahámnak: „Neked adom és utódaidnak… Kánaán egész földjét…” (1Mózes 17:8). Mivel Ráháb Jerikó falánál élt, bizonyos értelemben a végzet határán élt. Mi is itt élünk. Napjaink vezetői mindent elkövetnek, hogy megállítsák a nukleáris fegyverek elterjedését, mert ha rossz kezekbe kerülnek, elpusztíthatják az egész világot. A Biblia beszél egy tűzvörös lóról, a lovasának pusztító erejű fegyvere van, amely el tudja űzni a békességet a földről (ld. Jelenések 6:4). Lehet, hogy ez egy atomfegyver? Péter azt írja: „De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta lévő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!” (2Péter 3:10-12). Rettegnünk kellene emiatt? Nem, a régi rend haláltusája csupán egy új rend születésének vajúdása. „De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik. Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok, igyekezzetek, hogy ő tisztának és feddhetetlennek találjon bennetek békességben.” (2Péter 3:13-14). Csodálatos ez, amit Isten tartogat megváltottainak!



„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr - : békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.” (Jeremiás 29:11)

Míg mindenki más a harcra készült, Ráháb a megadásra. Ő valahonnan hallott arról, mi mindent tett Isten Izráelért; hogyan választotta szét a Vörös-tengert, hogyan fakasztott vizet a kősziklából, hogyan készített reggelit minden nap a pusztában, hogyan szárította ki a Jordán vizét. Ráháb talán nem volt elég bölcs, amikor a testéről volt szó, de bölcsebb volt a városában mindenkinél, amikor az életéről volt szó. Nem akart Isten ellen harcolni, mert tudta, hogy ebben a harcban nem győzhet. Ezért az ő számára a győzelemhez vezető út a megadás volt! Számodra is ez a helyes út. Csak ha hajlandó vagy az életed irányítását Krisztus kezébe tenni, akkor fog eljuttatni azokba az áldásokba, amikről mindig is álmodtál, amikre mindig is vágyakoztál, de nem tudtad, hogyan juthatsz el oda. Isten nagyszerű jövőt tartogatott Ráháb számára. Eltervezte, hogy ő lesz Dávid király, sőt a mi áldott urunk, Jézus egyik hőse. Ez ám az újrahasznosítás! Isten, aki szereti a lecsúszottakat és a felkapaszkodottakat is, ugyanezt megteszi érted is, nem számít, milyen lelkiállapotban is vagy ma. Olvasd csak el ezt: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Megtaláltok engem – így szól az Úr -, jóra fordítom sorsotokat… visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket.” (Jeremiás 29:11-14)



„…nem veszendő dolgokon… váltattatok meg… hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren… Krisztusnak a vérén.” (1Péter 1:18-19)

Amiben ő bízott, megállt, amiben mindenki más bízott, összeomlott. Miben bízott Ráháb? Az erkölcsösségében? Nem, a Biblia azt mondja róla, hogy prostituált volt. A nemzetiségében? Nem, hiszen pogány volt, ezért ki volt zárva az Ábrahámnak ígért áldásokból. Akkor hát miben bízott? Egy vörös fonálban! Milyen gyönyörű képe ez annak az erőnek és védelemnek, amit Krisztus kiontott vére nyújt nekünk. „…tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.” Figyeld meg, Jézus vére megmentett a „hiábavaló életmódból”. Emlékszel még arra az időre, amikor az egyház cseppet sem érdekelt, mert lelked háborúban állt Istennel, Istennel, aki kieszközölte a békét közted és önmaga között? „Titeket is, akik egykor Istentől elidegenedtek, és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, most viszont megbékéltetett…” (Kolossé 1:21). Hogyan? „…úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által” (Kolossé 1:20). Azt mondod: „De én még mindig nagyon távol vagyok az Isten szerinti mércétől.” Mindannyian így vagyunk ezzel. Isten erre is készített megoldást: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1János 1:9). Amikor Józsué csapatai meglátták a vörös fonalat Ráháb ablakában, ez azt jelentette számukra, hogy Isten elfogadta őt. Ugyanezt jelenti Krisztus vére számodra.



„…aki csak kijön házad ajtaján… az maga lesz halálának az oka” (Józsué 2:19)

Ráháb biztonságban volt, amíg a házban maradt. Mielőtt Józsué elfoglalta volna Jerikót, két kémet küldött felderítésre. Ekkor találkoztak Ráhábbal, aki összebarátkozott velük. Ezért adtak neki egy vörös fonalat, hogy akassza ki az ablakába, így jelölve meg, hogy ez a ház „tiltott terület” a megszálló hadsereg számára. Figyeld meg azonban, milyen utasítást adtak Ráhábnak: „… aki csak jön házad ajtaján az utcára, az maga lesz halálának az oka”. Van ebben egy tanulság: ha hajlamos vagy késlekedésre, halogatásra: „Menj be a hit otthonába, amíg még van időd!” Ha eltávolodtál Istentől, az üzenet ez: „El ne hagyd a házat!” Íme két nagyszerű bibliai példa, ami bemutatja, milyen fontos Isten védelme alatt maradni: 1)„Vegyetek egy köteg izsópot, és mártsátok az edényben lévő vérbe, azután érintsétek meg az edényben lévő vérrel a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján!” (2Mózes 12:22). 2) „Pál azonban így szólt a századoshoz és a katonákhoz: »Ha ezek nem maradnak a hajón, akkor ti sem menekülhettek meg.«” (ApCsel 27:31). Érted már az üzenetet? Maradj a gyülekezetben! Maradj meg Isten Igéjében! Maradj az imádság helyén! Maradj azoknak a társaságában, akik lelkileg építenek! Az idő későre jár, és a támadás túl nagy. „Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az” (Zsoltárok 91:1 Károli).


„Te is fiam, Brutus?”

„Nem az ellenség gyaláz engem… hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom” (Zsoltárok 55:13–14)
 

 

Semmilyen tőr nem ejt olyan mély sebet, mint az, ha valaki elárulja bizalmunkat. Lehet, hogy te is azonosulni tudsz Dávid panaszával. Egy sebzett szív kiált fel, kétségbeesetten imádkozik megkönnyebbülésért. Dávidot mélységesen megrázta az árulás. Azt mondja, ha ellenség tette volna ezt vele, azt elszenvedné (ld. Zsoltárok 55:13). De legközelebbi barátja tette, akiben megbízott: „… te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom, akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a gyülekezet körében” (Zsoltárok 55:14–15). Ez bizony keserű pirula! A kebelbarátja tette, akiről sosem gyanította volna, akire legnagyobb titkait bízta, hittestvére, akivel együtt járt istentiszteletre! Nem csoda, hogy szíve összetört. Egy szövetségszegő barát miatt életveszélyes helyzetbe került. „Kezet emelt jóbarátjára, és meggyalázta a szövetséget. Szája simább a vajnál, de veszekedésen jár az esze. Beszéde lágyabb az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard.” (Zoltárok 55s:21–22). Hogyan tette túl magát fájdalmán Dávid? Úgy, hogy a következő három dolgot tette:

1) Elismerte. Szavakba öntötte érzéseit.

2) Istennel beszélt róla. Nem próbált ál-bátorságot színlelni, gyötrelmét őszintén elmondta Istennek:
„… reggel, délben, este gondban vagyok és sóhajtozom, ő meghallja hangomat” (Zsoltárok 55:18). 

3) Isten kezébe tette a helyzetet. „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” (Zsoltárok 55:23). Ma te is tedd ezt a három dolgot, így talpra tudsz állni, és tovább tudsz lépni.


„Meghallgat Isten, és megalázza őket…” (Zsoltárok 55:20)
 

Dávid a helyes hozzáállást választotta. Ahelyett, hogy másoknak panaszkodott volna sebzett szíve miatt, fájdalmát és csalódottságát Istennek öntötte ki napi háromszori imádságában (ld. Zsoltárok 55:18). Ezekben a mennyei Atyjával folytatott beszélgetésekben Dávid úgy döntött, hogy szívének gyógyítását az Úrra bízza. Ellenség vette körül és halálos veszedelemben forgott, de tudta, hogy Isten megalázza ellenségeit, számára pedig biztonságot garantál. Ha a rossz hozzáállást választod – ösztönösen, érzelmeidre hallgatva cselekszel, ahelyett, hogy engednéd, hogy Isten Igéje megújítsa elmédet (ld. Róma 12:2) –, akkor olyan utat választasz, amin sok megbánnivalód lesz, és romokat hagysz magad után. A következők fognak történni:

1) Egyre kevésbé leszel képes hinni. Minél többször felemlegeted sérelmeidet, annál jobban fogyatkozik a hited.

2) Lerombolod a másokkal való együttműködés képességét magadban. A gyanakvás és bizalmatlanság megfoszt a másokkal való egészséges kapcsolattól.

3) Nem tudod elfogadni mások segítségét. Ha senki másban nem bízol, csak magadban, az szkeptikussá tesz, sőt, paranoiássá, ha mások felajánlják a segítségüket.

4) Egyenes úton leszel a magányosság felé. Védekező beállítottságod eltaszítja azokat, akik barátkozni szeretnének veled, sündisznó magatartásod miatt el fognak kerülni. Ebben az a legrosszabb, hogy a magányodat saját magadnak köszönheted.

5) Akadályozod a gyógyulásodat. Az őszinte kapcsolatok hiánya gátolja a sebzett szív gyógyulását.

6) A múltba ragadva élsz. Ha nem lépsz tovább, a múlt fogságában maradsz. A gyógyulás és helyreállás egyetlen útja, ha az árulást Isten szerinti módon kezeled.





komment
süti beállítások módosítása