„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben
mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseitek Isten előtt.” (Filippi 4:6)
Egy bibliatanító írja: „Manapság akkora a nyomás rajtunk, hogy sokan belekeverednek a keresztyének családjában talán a legelfogadottabb, ugyanakkor minden energiánkat elszívó bűn hálójába: az aggodalmaskodásba. Nagy a valószínűsége, hogy amikor reggel felébredsz és felkelsz az ágyból, azonnal magadra is veszed az aggodalom megszokott hátizsákját. A napot nem imádsággal kezded, hanem nyugtalansággal és szorongással. Milyen rémes szokás! Jézus kihívást intézett követőihez ezzel a kérdéssel: »Aggódással pedig ki tudná közületek meghosszabbítani az életét csak egy perccel is?« (Máté 6:27). Az aggodalom semmit nem old meg. Nyugtalanságot és szorongást kelt, és ha nem vigyázunk, az aggodalom hullámai hatalmas érzelmi vihart kavarnak. Csak egy kis képzelőerő és kreativitás kell, és a legrosszabb félelmeinket színes szélesvásznú filmként vetíthetjük magunk elé. Az aggodalmaskodás miatti stressz elszívja az energiánkat, lefoglalja gondolatainkat, megfoszt a lelki békénktől. Idegeskedünk nagy dolgok és kis dolgok miatt. Vannak, akiknek egész aggodalomlistájuk van, amivel aggodalmaskodás-függőségüket táplálják. Egy nagyon csúnya függőség, mégis hajlamosak vagyunk viccet csinálni belőle. Hallottam, hogy emberek mosolyogva mondják: »Ha nincs semmi, ami miatt aggódnom kellene, akkor azon kezdek el aggódni, hogy nincs semmi, ami miatt aggódnom kellene.« Az aggodalmaskodás kedvenc időtöltésünk lett, szeretjük utálni. És ami még rosszabb: továbbadjuk a gyermekeinknek. Azzal, hogy látják az aggodalmat arcunkon és kihallják szavainkból, az aggodalmaskodás művészetére tanítjuk őket.” Mi a megoldás? „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseitek Isten előtt.”
Az esélyek és akadályok ellenére is
„Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára...." (Zsoltárok 23:5)
Ha éppen nehéz időkön mész át, olvasd el ezeket a szavakat: „Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján..." (Zsoltárok 23:5-6). Húzd alá ezt a szót: „bizony"! Ez Isten garanciája! Mikor tölti Isten csordultig a poharad? Mikor ad erőt a győzelemhez? Mikor mutatja meg jóságát és kegyelmét? Ellenségeid jelenlétében! Az ellened szóló esélyek és bármiféle akadályok nem gátolják Őt abban, hogy megáldjon. „De én tényleg nehéz dolgokkal küszködök" - mondod. A küzdelem annak bizonyítéka, hogy még nem győztek le, hogy nem vagy hajlandó feladni, hogy a győzelem még mindig lehetséges, hogy növekszel! Amíg Istennel jársz, és bízol benne, Ő érted dolgozik. Elküldi Szentlelkét, hogy vezessen, Igéjét, hogy megvilágosítsa értelmedet, és barátokat, akik erősítenek a küzdelmek idején. Ha tanítható vagy, el tudnak érni. Legyen nyitott a szíved, figyelj Istenre, engedelmeskedj neki, és látni fogod, hogy problémád csupán talapzat, melyen Isten „megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi" (2Krónika 16:9). Azt is fel fogod fedezni, hogy az Ő ereje akkor érkezik, amikor te a leggyengébb vagy (Id. 2Korinthus 12:7-9) Végül képes leszel arra, hogy hálát adj Istennek ellenségeidért, mert Ő megígérte, hogy éppen az ő szemük láttára áld meg. Nem az emberek és a körülmények határozzák meg a jövődet, hanem Isten - tehát Őrá nézz!
„…én, az Úr, vagyok a te gyógyítód.” (2Mózes 15:26)
A Bibliában Isten sokféle nevét olvashatjuk, amelyek közül az egyik: „Jahve Rafa”, ami azt jelenti: az Úr gyógyít. Nos, ha Isten gyógyítónak nevezi magát, akkor jogod van elhinni, amit mond, és számítani rá, hogy ha eljön az alkalom, maradéktalanul be is fogja tölteni szerepét. Végtére is szavahihetősége múlik azon, hogy nevéhez hűen cselekszik-e. A zsoltáros azt mondta: „…magasztalom nevedet hűséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet” (Zsoltárok 138:2). Azóta talán megváltozott Isten? Dehogy! Ő azt mondja: „Én, az Úr, nem változtam meg” (Malakiás 3:6). És Jézus, aki Isten „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13:8). Ma is ugyanaz, aki valaha volt. Amit régen megtett, azt ma is megteszi. Ha tehát te magad vagy egy szeretted beteg, tedd a következő két dolgot: 1) Imádkozz hittel! A kölcsönös bizalom azt jelenti, hogy mindkét fél hisz a másiknak. Bizalmuk az akaratuk ésszerű döntése, nem érzelmeken alapul. A hit azt jelenti, hogy akaratlagos döntést hozol arról, hogy elhiszed: Isten tartani fogja magát neked adott ígéretéhez. A hit nem kétértelmű, nem mondja, hogy: „bárcsak pozitívabb érzéseim lennének”. Egyetlen ügy sem élne túl ilyen kétséges helyzetet. Jézus világosan kimondta: „…higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek” (Márk 11:24). 2) Keress hívő imatársakat! „…imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok…” (Jakab 5:16). „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám” (Máté 18:19).
„…legyetek előzékenyek… hogy áldást örökölhessetek.” (1Péter 3:8-9 NKJV)
Az általános illem napról-napra egyre kevésbé általános. És ez nem jó, hiszen a Biblia azt mondja: „…legyetek előzékenyek… hogy áldást örökölhessetek”. Néha nem vagyunk biztosak abban, hogyan tehetjük magunkat kedvessé Isten előtt. Bizonyos prédikátorok ezt igen bonyolulttá tették: hosszadalmas és kínos cselekmények egész sora hivatott kiengesztelni Istent, aki örömét leli abban, ha kötélen rángat minket. Mikeás próféta leegyszerűsíti a dolgot: „…mit kíván tőled az Úr… hogy szeresd a jóságot…” (Mikeás 6:8 NAS) Lehet ennél érthetőbben fogalmazni? Íme tíz „nem annyira általános” illemszabály, amit jó lenne, ha naponta gyakorolnál, és megtanítanál gyermekeidnek is. Végtére is, ha tőled nem tanulnak illemet, akkor hol fogják megtanulni? 1) Ne légy rest beszélni az emberekkel. „A kedves beszéd… gyógyulás a testnek” (Példabeszédek 16:24). 2) Próbáld megjegyezni a nevüket – ez azt mutatja, hogy értékeled őket. 3) Mosolyogj, és öröm lesz rád nézni! 4) Légy barátságos és segítőkész! Ha így teszel, az emberek viszonozni fogják. 5) Mutass őszinte érdeklődést! Ha törekszel rá, szinte mindenkiben találsz valami jót (Filippi 4:8). 6) Bánj bőkezűen a dicsérettel, és légy óvatos a kritikával! 7) Ne siess az ítélettel! Minden történetnek három oldala van – a te oldalad, az ő oldaluk, és az igazság oldala. 8) Ahelyett, hogy „használnál” másokat, szolgálj feléjük! „…Szeretetben szolgáljatok egymásnak!” (Galata 5:13). 9) Kezdj el bízni az emberekben – így építhetsz tartós kapcsolatokat. 10) Légy alázatos! Oswald Chambers azt mondta: „Ha egy szent ráébred arra, hogy szent, akkor valami elromlott”.
Az illem két dolgot tesz: a) jó fényt vet Mennyei Atyádra. Jézus azt mondta: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy… dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat!” (Máté 5:16). b) meghatározza , hogy mennyire leszel áldott. „…Legyetek előzékenyek… hogy áldást örökölhessetek.”
„Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson!” (2Királyok 6:17)
A Biblia feljegyzi: „Amikor az Isten emberének a szolgája korán felkelt és kiment, már körülvette a várost a sereg lovakkal, meg harci kocsikkal. A szolgája így szólt hozzá: Jaj, uram! Mit tegyünk? De ő így felelt: Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük! Majd Elizeus így imádkozott: Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson! És az Úr megnyitotta a szolgának a szemét, és az meglátta, hogy tele van a hegy Elizeus körül tüzes lovakkal és harci kocsikkal.” (2Királyok 5:15-17). Isten hatalma lehetővé tette, hogy a szolga meglássa az angyalokat. Isten neked is tud segíteni, hogy meglásd az ő kezének munkáját abban, amin most keresztülmégy. Soha nem ígérte, hogy megszabadít a küzdelmektől, de azt megígérte, hogy változtat azon, hogy tekintünk rájuk. Miután sokféle problémát felsorolt, Pál ezt írja? „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket” (Róma 8:37). Jobban szeretnénk, ha valahogy másképp fogalmazna. Szívesen szavaznánk ilyen megoldásra: „ezektől eltekintve…”, de Pál ezt írja: „De mindezekben felettébb diadalmaskodunk…” (Károli). A megoldás nem a gondok kerülése, hanem a látásmód változtatása. Isten azt kérdezi: „Ki tesz látóvá?”, majd válaszol is rá: „…én, az Úr” (2Mózes 4:11). Isten megengedte, hogy Elizeus szolgája angyalokat lásson, Jákób a mennybe vezető létrát látott, a tarzuszi Saul pedig Jézust látta a damaszkuszi úton. A vak ember ezt mondta Jézusnak: „…látni akarok” (Márk 10:51 NIV), és tisztán és élesen látó szemekkel távozott. Kérd ma Istent, hogy megláthasd az ő kezét mindenben!
Negatív ionok
„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Példabeszédek 22:6
Néha a tizenévesek nevelése akkora feladat, mint űrhajósokat küldeni az űrbe. Az 1960-as években a Cape Canaveralból kilőtt első űrszondák sokakban aggodalmat keltettek az asztronauták biztonságát illetően. Különösen feszült időszak volt, amikor az űrhajó visszatért a Föld légkörébe. Az utazás legveszélyesebb részében negatív ionok halmozódtak fel a hőpajzs körül, és zavarták a rádióadást körülbelül hét percig. Hét rettentően hosszú percig! Végül megszólalt Chris Kraft megnyugtató hangja: „Sikerült újra kapcsolatot létesítenünk Glenn ezredessel. Minden rendben.” A serdülőkor bizonyos értelemben olyan lehet, mint az űrhajózás. A gyermekévek kiképzési ideje után egy tizenhárom éves nagy izgalommal kilövi magát az űrbe. Aztán valami „negatív ionokhoz” hasonló zavarni kezdi a kommunikációt, amikor a felnőttek szeretnének meggyőződni a gyermek biztonságáról. Miért nem beszél velük? Miért tűnt el a hallgatás fala mögött? Ez zavaros és ijesztő időszak. Szerencsére néhány év múlva megérkeznek újra az első szakadozott jelek, és helyre lehet állítani a kapcsolatot. A negatív közeg fokozatosan eloszlik, és a huszonéves kor „földet érése” nagyszerű találkozás lehet mindkét nemzedék számára.
Mit kell tenned szülőként a köztes időszakban?
Először is imádkoznod kell értük, és szilárdan állnod Isten Igéjének igazságán: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.”
Másodszor: gyakorold a türelmet! „Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül” (Jakab 1:4).
„és vele együtt feltámasztott...” (Efézus 2:6)
Krisztus követőiként bensőségesen összekapcsolódunk a Lélekben. Mindannyian élő kövek vagyunk, más élő kövekhez kapcsolódva, és Isten folyamatosan dolgozik rajtunk, míg mind tökéletesen összeilleszkedünk: „…ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá…” (1Péter 2:5). Isten csak kétféle kategóriát néz – megmentettek és elveszettek. Őt nem érdeklik a felekezetek, a faji vagy szociális helyzetből adódó megkülönböztetések: „…ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Galata 3:28). Amikor Isten családjának tagja leszel, elkötelezed magad a többi tag iránt is. Ez azt jelenti, hogy szereted, támogatod és bátorítod őket. Amikor az izráeliták már majdnem elérték az Ígéret Földjét, két törzsük ott akart letelepedni, ahol éppen voltak; nem akartak továbbmenni, és a többi törzzsel együtt harcolni. Mózes azonban kérdőre vonta őket: „Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!” (4Mózes 32:6). Így aztán újból csatlakoztak a szövetséghez, és ezt mondták: „Nem térünk vissza házainkba, amíg meg nem kapja minden izráeli a maga örökségét” (4Mózes 32:18). Nem élvezhették örökségüket, míg mindenki más is hozzá nem jutott a maga részéhez.
A Lélek egységében járni azt jelenti, hogy nem tudod teljes egészében élvezni az egészséged, amíg egy testvéred beteg, vagy teljesen ünnepelni a sikered, amíg mások küszködnek. Van valami Isten áldásainak elnyerésében, amit ha teljesen megértünk, annak hatására ezt mondjuk másoknak: „Isten, aki engem átvitt ezen, téged is át fog vinni!” Te pedig dolgozol és imádkozol érte mindvégig. Amikor mind együtt feltámasztatunk, a megosztottságok meggyógyulnak, és mind elváltozunk Krisztushoz hasonlóvá (személyiségünk hozzá hasonlóvá válik), és a világ elkezd majd komolyan venni minket. Uram, siettesd azt a napot!
