Amikor támadás alatt vagy, pihenj!
„Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam." (Zsolt 23:5)
A civilizációnkból egyre jobban kihal az udvariasság. A világ egyre gorombább! Az egyik dolog, ami ezt okozza, az az internet, hiszen lehetővé teszi az embereknek, hogy egy képernyő mögé elbújva kimondjanak olyan dolgokat, melyeket szemtől szembe sosem lenne bátorságuk kimondani.
Ezzel csak egy dolog derül ki az emberekről: hogy mennyire kicsi a szívük. A nagyszerű emberek mellett nagyszerűen érzik magukat mások, a kicsi emberek viszont leértékelnek és lekicsinyelnek másokat. Akik másokat lekicsinyelnek, azoknak csak egy aprócska szívük van, és azért csúfolnak ki másokat, mert azt gondolják, hogy ettől fogják ők jól érezni magukat.
Hogyan viszonyulj a goromba emberekhez? Sehogy. Hagyd Istenre, hogy kézbe vegye őket, engedd, hogy Isten legyen a védelmeződ.
Dávid király megértette ezt. Tudta, hogy mit jelent ha érzelmileg, verbálisan és fizikailag támadás ér valakit. Fiatalként Sámuel próféta felkente őt Izrael következő uralkodójává, de nem lett egyből király. Emiatt Saul, az uralkodó király, meg akarta őt ölni, így Dávid barlangokban rejtőzködött, míg gyanakodtak rá, üldözték és folyamatosan veszélyben volt.
Mégis, Dávid soha nem szólt még csak egy rossz szót sem a király ellen. Soha nem állt bosszút, hiszen Isten éppen ekkor készítette fel, hogy az Ő szíve szerinti király legyen belőle.
Dávid ezt írja a Zsoltárok 23:5-ben: „Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam." (Zsolt 23:5)
Dávid felismerte Isten iránta való jóságát. Isten megkenette a fejét olajjal, ami ezt jelentette a világ előtt: Ez az a férfi, lépjetek vissza! Ő lesz a következő vezető! Dávid pohara csordultig volt, ami azt jelenti, hogy Isten folyamatosan megáldotta őt, még akkor is, amikor mások az életére törtek.
Úgy tűnik, hogy Dávid aggodalmaskodott? Nem! Nem kellett arra pazarolja minden energiáját, hogy megvédje magát, mert teljesen megbízott Istenben, hogy Ő fogja megvédeni.
Sok hitre és alázatra van szükség, hogy meg tudj pihenni és bízni tudj Istenben, amikor támadás alatt vagy, amikor félreértenek, amikor különféle pletykák terjengenek rólad és mindenfélét mondanak rólad az emberek online. Amikor ilyen történik, minden porcikád fel akar lázadni és tenni valamit!
De akkor hasonlítasz leginkább Krisztusra, ha csendben maradsz a támadás idején. Jézust folyamatosan támadások érték, mégsem állt bosszút, még a keresztre vezető útján sem. Néma maradt a támadóival szemben, mert rábízta magát az Atya gondoskodására.
„Tehát ha Istennek tetszően szenvedtek, tegyétek továbbra is a jót, és bízzátok az életeteket Istenre, aki teremtett, mert Ő sosem hagy el!“ (1Péter 4:19, NLT fordítás).
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mennyire fontos számodra, hogy tiéd legyen az utolsó szó?
- Milyen fizikai eredményei vannak, ha Istenre bízod a megvédésedet? Milyen hatással van az egészségedre?
- Ha beszélned kell a támadóiddal, mit gondolsz, mit szeretne Isten, hogy mondj?
Az engedelmesség az imádat cselekedete
„Csak mondd meg nekem, mit tegyek, és én megteszem, URam. Amíg csak élek, teljes szívvel engedelmeskedem neked. (Zsoltárok 119:33-34 – TLB fordítás)
Isten mosolyog, amikor teljes szívvel engedelmeskedsz neki. Ez azt jelenti, hogy bármit is kér Isten, megteszed fenntartás és habozás nélkül. Nem halogatod és nem mondod, hogy „imádkozni fogok majd ezzel kapcsolatban”, hanem megteszed késlekedés nélkül. Minden szülő tudja, hogy a későbbre halasztott engedelmesség valójában engedetlenség.
Isten nem tartozik magyarázattal, nem kell megindokolnia semmit, amit kér tőled. A megértés várhat, de az engedelmesség nem. Az azonnali engedelmesség által többet tudunk meg Istenről, mint a Bibliának egy életen át tartó fejtegetése által. Sőt, jó néhány parancsolatot sosem értünk meg addig, amíg nem engedelmeskedünk. Az engedelmesség kulcs a megértéshez.
Gyakran próbálkozunk azzal, hogy részleges engedelmességet kínálunk Istennek. Magunk akarjuk megválogatni, hogy Isten melyik parancsának akarunk engedelmeskedni. Elkészítjük a listáját azoknak a parancsolatoknak, amelyek kedvünkre valók és amelyeknek engedelmeskedünk, és azoknak, amelyeket figyelmen kívül hagyunk, mert ésszerűtlennek, nehéznek, költségesnek vagy népszerűtlennek gondoljuk. Például, eljárok a gyülekezetbe, de nem adok tizedet. Olvasom a Bibliát, de nem bocsátok meg annak, aki megbántott. Márpedig a részleges engedelmesség valójában engedetlenség.
A teljes szívből való engedelmesség az, amikor valamit örömmel és lelkesedéssel teszünk. A Biblia azt mondja, hogy „Örömmel engedelmeskedjetek az ÚRnak!” (Zsoltárok 100:2a – TLB fordítás)
Ez volt Dávid hozzáállása is: „Csak mondd meg nekem, mit tegyek, és én megteszem, Uram. Amíg csak élek, teljes szívvel engedelmeskedem neked. (Zsoltárok 119:33-34 – TLB fordítás)
Jakab, aki itt keresztényekhez szól, ezt mondja: „Azzal szerzünk örömet Istennek, amit teszünk, és nem csak azzal, amit hiszünk.” (Jakab 2:24 – CEV fordítás)
Isten Igéje világosan tanítja, hogy az üdvösséget nem tudod kiérdemelni. Egyedül kegyelemből van, nem a te erőfeszítéseid által. Isten gyermekeként azonban az engedelmességeddel örömet szerezhetsz a mennyei Atyádnak. Bármilyen engedelmességi cselekedet egyben az imádat cselekedete is.
Miért tetszik Istennek az engedelmesség? Mert ez bizonyítja, hogy valóban szereted őt. Jézus mondja, hogy „Ha szerettek engem, engedelmeskedtek a parancsolataimnak.” (János 14:15 – GNT fordítás)
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Hogyan tudod felismerni, hogy Isten az, aki mondja neked, hogy tegyél meg valamit?
- Milyen területeken mutatsz csak részleges engedelmességet Isten felé?
- Hogyan változik az engedelmességhez való hozzáállásod, ha arra gondolsz, hogy az engedelmesség az imádat cselekedete?
"Semmiért se aggódjatok..." Fil 4,6
Egy olyan időszaka ez az évnek, amikor a valóság kijózanít. Mindössze egy hónap telt el az Újévből, előtted a változtatásra kitűzött célok az egészség, a munka, a kapcsolataid területén és eddig minden ugyanolyannak tűnik, mint decemberben volt.
Ha így állsz most, ha valódi problémáid vannak és a dolgok nem úgy jönnek össze mint szeretnéd, akkor választanod kell. Aggódhatsz azt figyelve, vajon minden darabjaira fog-e hullani körülötted, vagy dönthetsz úgy, hogy hiszel és bízol Istenben.
Mindannyian különbözőképp küzdünk az aggódással. Egyesek izzadnak, mások ordítoznak vagy éppen megnémulnak. Te szoktál ülni a problémáidon? Bizonytalan vagy a jövődet illetően? Elszakítva érzed magad Istentől? Jelentkeztek a fejfájás, hátfájás vagy gyomorideg pszichoszomatikus tünetei? Nehezen tudod elfogadni a vereséget? Kiégettnek érzed magad? Az elintézetlen ügyeket nehezen viseled? Állandóan újra és újra átrágod az eseményeket? Mindezek a dolgok az aggodás és nyugtalankodás jelei.
Szeretjük azt hinni, hogy az aggódás a javunkat szolgálja. Emlékeztet, hogy mit kell megtennünk vagy éppen motivál, hogy megtegyük a következő lépést. A valóság azonban a következő: az aggódás bennünk dolgozik, nem nekünk dolgozik. Meglopja életünket és kapcsolati nehézségeket teremt. Addig, amíg nem kapunk valamit, ami jobb, mint az aggódás, aggódni fogunk.
Hogyan tudunk megszabadulni az aggódástól? Ezen a héten szeretném, ha megnéznénk a Máté 8-ban található történetet, ahol Jézus beszél az aggódásról és annak kezeléséről. Meglátjuk, miként válaszolhatunk hittel a valóságra.
