„…Ne nyugtalankodjék a ti szívetek…” (János 14:27)
Jézus azt mondta: „…az én békességemet adom néktek… Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (János 14:27 Károli). Húzd alá ezt a szót: „Ne”! Nem tudod befolyásolni azt, ami körülötted zajlik, de Jézus azt mondja, hogy azt, ami benned történik, irányítani tudod. Hogyan? Úgy, hogy a következő két dolgot teszed:
1) Isten Igéjével töltöd meg a gondolataidat. Jézus azt mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (János 16:33). Gondold át újra, hogy mi a fontos számodra, és szánj időt Isten Igéjének olvasására minden nap! Használd, alkalmazd minden körülményre, és támaszkodj rá a nehéz időkben. Csodálkozni fogsz az eredményen!
2) Imádkozol a helyzetért, aztán hagyod bizalommal Isten kezében. Íme egy imádság, ami segíthet: „Uram, úgy tűnik, minden kezd darabokra hullani körülöttem. Mindenki akar egy darabot belőlem. Messze túl sok a tennivaló, és sosincs elég időm, hogy megtegyem. A fejem tele van mindenféle szeméttel, és a szívem majd megszakad. Uram, hol vagy? Úgy érzem magam, mint a tanítványok a viharban, és a hullámok túl nagyok nekem. Kiáltásom ugyanaz, mint az övéké: »Valaki ébressze már fel Jézust – mindjárt megfulladok!« Békesség Fejedelme, szükségem van rád. Atyám, te, aki soha nem szunnyadsz, és nem alszol, vegyél gondjaidba! Hadd találjak benned nyugalmat, egy nyugodt helyet, ahol fejemet a mellkasodra hajthatom, hallhatom szerető szívdobbanásaidat, és biztonságban érezhetem magam, tudva, hogy a dolgokat javamra intézed. Így imádkozom hittel Jézus nevében. Ámen.”
Imádság
Amikor imádkozol:
1) Tedd azt hittel! William Ward mondta: „Megcímezzük a borítékot, bélyeget teszünk rá, és elküldjük útjára, teljes bizalommal abban, hogy el fog érni rendeltetési helyére. Ám csodálkozunk azon, sőt, néha kételkedünk benne, hogy imánk elér a mindig jelenlévő, örökké szerető Istenhez.” Csomagold imáidat reménykedő várakozásba! Isten nem igényeidre, hanem hitedre válaszol.
2) Ne aggódj amiatt, hogy nem találod a megfelelő szavakat! Jézus azt mondta a farizeusokról: „azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg” (Máté 6:7). Hallottad már valaha a „mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” (Máté 6:11) kérést jogász nyelven? „Tiszteletteljes előterjesztésünkben kérelmezzük és kérjük a szükséges és elégséges mennyiségű ellátmányt a mai, a keltezésben megadott napra, a kérelmezők táplálék iránti igényének kielégítésére; továbbá kérelmezzük a forráselosztás szükséges és helyénvaló szervezettségét és módját, mely által a fent nevezett kérelmezők hozzájuthatnak a gabonatermékből készült élelmiszerhez (továbbiakban »kenyér«); kérelmezzük továbbá, hogy az ítélet kötelező érvényűen tartalmazza a nevezett kérelmezők számára elegendő mennyiséget.” Ez 60 szó! Jézus csak hatot használt! Néha a rövid, lényegre törő ima a leghatékonyabb.
3) Fogalmazz konkrétan! Jézus azt mondta: „amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek” (János 16:23). A világosan és egyenesen elmondott kérésekben az a nagyszerű, hogy egyértelműen fogod tudni, amikor Isten válaszol. Az a szeretted, akiért imádkoztál, megtér. A betegség elmúlik. Minél határozottabban fogalmazol, annál jobban oda fogsz figyelni a válaszra – ami azt is jelenti, hogy akkor sem kell majd homályos általánosságokat használnod, amikor hálát adsz Istennek.
Próbáltál már valaha elbeszélgetni egy-két éves kisgyermekkel? Amikor a mondat közepén jársz, neki eszébe jut, hogy épp ideje előszedni valamelyik játékát, vagy jó ötlet lenne körbekergetni a kutyát a ház körül. Néha pont így viselkedünk Istennel. Néhány elsietett percet, szétszórt gondolatot adunk csak neki, de nem szánunk rá időt, nem különítünk el egy nyugodt helyet arra, hogy teljes figyelmünket neki szenteljük. Elfeledkezünk arról, hogy az imádság helye egyben az imameghallgatás helye is! A nagy gondunk az „elkalandozó gondolatok harca”. Olyan dolgok, melyekről megfeledkeztünk, most hirtelen felszínre jönnek, és figyelmünket követelik. Márpedig ha, ahogy Jakab mondja, „kétlelkűek” vagyunk, akkor nem fogunk választ kapni imáinkra (ld. Jakab 1:8).
Mi segíthet?
1) Imádkozz hangosan! Ez megnehezíti a gondolatok elkalandozását. Először talán furcsának, kellemetlennek tűnhet, de hamar hozzászoksz majd.
2) Írd le a figyelemelterelő gondolatokat címszavakban! Amikor elkezd kattogni agyadban a távíró, írd le, ami eszedbe jut, aztán nyugodtan feledkezz meg róluk! Ha még később is eszedbe jutnak, vidd őket Isten elé imádságban!
3) Vezess imanaplót! Néha nem igazán tudjuk, mit is akarunk, vagy hogy mit gondolunk valamiről, amíg ki nem írjuk magunkból. Akkor egyszer csak meglátjuk, mint egy tükörben: ott vannak előttünk legmélyebb szükségeink és vágyaink – előttünk, és Isten előtt. Mondd el neki bátran, mire vágysz, és engedd, hogy megtisztítsa vágyaidat! Mondd el neki kísértéseidet, és engedd, hogy erőt adjon! Mondd el neki, ha neheztelsz valakire, kérd, hogy bocsásson meg, és adjon erőt neked is a megbocsátáshoz! Nincs nagyobb kiváltság az imádság lehetőségénél, hát ne hanyagold el, használd ki!
Jézus azt mondta: „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.”
Ahhoz, hogy imádságaidra választ kapj:
1) Krisztusnak kell lennie életed középpontjának. „Ha bennem maradtok…” János elég közel volt hozzá ahhoz, hogy fejét Jézus mellkasára hajtsa, míg Péter „távolról követte” (Lukács 22:54). Milyen közel akarsz lenni Istenhez? Rajtad múlik.
2) Töltsd meg gondolataidat a Szentírással! Ha a Biblia szavaival imádkozol, hited aktiválódik, az ördög pedig elmenekül, ahogy Krisztus elől is elment a pusztában; Isten pedig válaszol, mert kéréseid összhangban vannak akaratával. Kérdezd meg tehát magadtól: „Kérésem egyezik azzal, amit a Szentírásban olvasok? Összeegyeztethető ajándékaimmal? Közelebb fog vinni Istenhez? Mi az én szerepem abban, hogy válaszra találjon? Engedelmeskedtem az Úrnak?” Például, amikor így imádkozol: „mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” (Máté 6:11), Isten valószínűleg nem fog esőként lezúdítani mindenféle élelmiszert az égből! Lehetőségeket fog adni, melyeket meg kell ragadnod, ki kell használnod. A „szüntelen imádkozzatok” (1Thesszalonika 5:17) felszólítás azt jelenti, hogy ott kell maradnunk Isten jelenlétében egészen addig, míg megkapjuk a választ, vagy míg megváltoztatjuk kérésünket.
3) Mielőtt kérnél, vizsgáld meg a szívedet! „Ha álnok szándék lett volna szívemben, nem hallgatott volna meg az Úr” (Zsoltárok 66:18). Ákánnak meg kellett bűnhődnie tettéért, mert amíg titkolta, akadályozta Izráel honfoglalását (ld. Józsué 7:10–26). Ugyanez igaz rád is! Amint felismered bűnödet, valld meg, aztán kérd, és fogadd el Isten bocsánatát, és bátran lépj tovább!
A jó kapcsolat alapja, hogy odafigyelünk a másik ember szükségeire, ehhez azonban az kell, hogy a kapcsolat fontos legyen számunkra, és időt szánjunk egymásra. Nagy különbség van aközött, ha csak néhány odavetett percet szánunk Istenre, vagy ha minőségi időt töltünk vele – olyan ez, mint a különbség aközött, hogy bekapunk pár sült krumplit egy McDonald’s-ban, vagy pedig egy elegáns étteremben fogyasztunk el egy ízletes vacsorát. A McDonald’s-nál odagurulunk autónkkal a kisablakhoz, belekiabáljuk a mikrofonba a rendelésünket, majd továbbgurulunk, és egy másik ablaknál egy papírzsákban kezünkbe adják az ételt. Egy jó étteremben helyet foglalunk, nyugodt környezetben élvezünk minden egyes falatot, majd jóllakottan és elégedetten távozunk. Túl sokan élünk lelki értelemben gyorséttermi koszton, és sohasem tapasztaljuk meg, milyen díszvacsorára vár bennünket Isten. A Biblia azt mondja: „Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!” Megtanultad már, hogyan maradj Isten jelenlétében, és hogyan élvezd azt?
Az imádsággal kapcsolatban mindannyian két nagy kihívással nézünk szembe:
1) Nincs bennünk vágyakozás. Időhiányra panaszkodunk, pedig valójában tudunk időt szánni mindarra, amit igazán szeretünk és élvezünk. Ha hatékony imaéletet szeretnél, akkor hajlandónak kell lenned arra, hogy lemondj bizonyos dolgokról.
2) Nem tudjuk, hogyan. Keress egy olyan helyet, ahol semmi sem tereli el a figyelmedet! Vidd magaddal a Bibliádat és egy jegyzetfüzetet! Hallgass dicsőítő zenét, ez segít; a dicsőítés megváltoztatja a légkört körülötted. Keress olyan módszert, ami nálad beválik! Légy türelmes! Néha hetekbe vagy hónapokba kerül kialakítani egy mintát – te csak tarts ki az imádságban, a jutalom nem marad el. Azt se feledd, hogy az imádság kétirányú utca. Nem arról szól, mennyi mindent tudsz elmondani Istennek, hanem arról, hogy megtanuld meghallani, amit ő mond neked.
Jézus otthagyta a tömeget. Elvonult tizenkét tanítványával. A Gecsemáné kertben még a hozzá legközelebb álló hármat is otthagyta, „egy kissé továbbment”, és arcra borulva így imádkozott: „ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.” Ott, amikor négyszemközt volt Atyjával, talált erőt ahhoz, hogy elfogadja Isten életére vonatkozó akaratát. Ma Isten neked is azt mondja: „Megtalálod a mostani krízis kezeléséhez szükséges erőt és bölcsességet, csak menj egy kicsit tovább, maradj jelenlétemben egy kicsit tovább, áss bele kicsit mélyebben Igémbe! Bárcsak tudnád, milyen közel vagy a válaszhoz!” Jézust már csak néhány óra választotta el a kereszttől, néhány nap a feltámadástól, ott állt az egyház indulásának küszöbén. Te is Gecsemánéban vagy most? Néha nagyon nehéz alárendelni akaratunkat Istennek, igaz? Nézz csak Jézusra! Mielőtt a menny elfogadta volna megtört testének áldozatát, előtte saját akaratának feláldozását kérte. Te megadtad már magad Istennek? Miért van az, hogy olyan könnyen megbízunk másokban, miközben Isten annyira vágyik arra, hogy benne bízzunk? Elmegyünk egy orvoshoz, akinek a nevét sem tudjuk kimondani, kapunk tőle egy receptet, amit nem tudunk kiolvasni, elvisszük egy gyógyszerészhez, akit nem ismerünk, megvásároljuk a gyógyszert, és bár hatásmechanizmusát nem értjük, mégis bátran bevesszük. Miért bízunk meg sokkal könnyebben ezekben az „ismeretlenekben”, mint Istenben, aki mindig hűséges? A válaszra akkor találunk rá, ha megvizsgáljuk, mi is kell a bizalomhoz. A bizalom abból ered, ha valakit közelről ismerünk, ha hallgatunk rá, és időt töltünk vele. Nem megy egyik napról a másikra, idő kell hozzá.
„...mindentudó Isten az Úr, és a tetteket Ő méri le." (1Sámuei 2:3)
A történet szerint egyszer egy idős hölgy ajtót nyitott a kopogtatásra, és az ajtóban egy szomorú arckifejezésű férfit talált. „Elnézését kérem a zavarásért" - mondta a férfi - „de egy közeiben lakó szerencsétlen sorsú családnak gyűjtök pénzt. A férfit elbocsátották az állásából, a gyerekek éhesek, hamarosan kikapcsolják náluk az áramot, elzárják a gázt és a vizet, és ami még rosszabb, ki fogják őket lakoltatni, ha ma délutánig nem fizetik ki a lakbért." A^ hölgy valódi aggodalomról tanúskodva így szólt: „Szívesen segítek, de kicsoda ön?" „Én vagyok a háziúr" - válaszolta a férfi. Ennek az embernek nyilvánvalóan jobban számított a saját érdeke, mint bárki másé. Amit tett, nem volt törvényellenes, mégis rossz volt. Szolgálatot tettetve önérdeket szolgált. Ébresztő! Mi a te valódi motivációd?
A farizeusok imádkoztak, böjtöltek, adományokat adtak a szegényeknek, de mindezt csak azért tették, hogy jó benyomást tegyenek másokra. Ezért mondta Jézus a Hegyi Beszédben: „Vigyázzatok: a kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól... Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek..." (Máté 6:1-6). Jézus ezt is mondta: „úgy ragyogjanak jó cselekedeteitek, hogy mindenki lássa, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat" (Máté 5:16 NLT). Nem neked kell jó színben feltűnnöd, hanem Istennek! Vizsgáld meg, mi motiválja a szívedet; lehet, hogy rossz indíttatásból teszel jó dolgot? „...mindentudó Isten az Úr, és a tetteket Ő méri le."
„Mindenki várakozva néz rád…” (Zsoltárok 145:15)
Amikor Isten bemutatkozott Ábrahának, ezt a nevet mondta: „El Shaddai”, ami azt jelenti „aki mindenről gondoskodik”. Ma neked mondja Isten: „Én vagyok minden, amire szükséged van!” Nos, azt tudod, hogy Isten képes mindenre, de lehet, hogy néha azon tűnődsz, vajon meg is akarja-e tenni? Nem elég csupán annyit tudni, hogy Isten képes rá; ahhoz, hogy hited biztos alapokon nyugodjon, hinned kell azt is, hogy meg is akarja tenni.
Egyszer egy leprás jött Jézushoz, és ezt mondta: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani” (Márk 1:40). Jézus feltárta, mi van a szívében, és ezt mondta: „Akarom, tisztulj meg!” (Márk 1:41). Ne engedd, hogy a Sátán kétséget ültessen el benned arról, hogy Isten gondot fog viselni rólad vagy sem. A Biblia azt mondja: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket…” (Filippi 4:19). Figyeld meg, a Biblia nem azt mondja, hogy „Isten hatalom”, hanem azt, hogy „Isten szeretet”. Vagyis arra összpontosít, hogy akarja használni hatalmát, nem csupán arra, hogy van hatalma. Mivel Istennek szerető szíve van, használni fogja hatalmát szükségeid betöltésére.
Igazából Isten örömét leli abban, hogy betöltse szükségeinket. „Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy. Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez… Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt. Kinyitod kezedet, és kieégítesz minden élőlényt kegyelmesen” (Zsoltárok 145:8-9, 15-16). Lehet, hogy Isten nem olyan módon válaszol imáidra, ahogyan elképzeled, vagy nem akkor, amikor szerinted kellene, de ha bízol benne, Ő válaszolni fog úgy, ahogyan a legjobb neked.
„Vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél.” (Filippi 1:23)
Azok a dolgok, amiket korábban soha nem éltünk át, megrémiszthetnek minket. Egy kisfiú egyszer levelet írt Istennek, a mennybe címezte, és postára adta. Az ilyen levelek általában a kézbesíthetetlen levelek irodájában végzik, de ezt valaki felbontotta. Így szólt: „Kedves Isten, milyen meghalni? Én ugyan nem akarok, csak tudni szeretném. Barátod: Michael.” Ez egy olyan kérdés, amin már mindannyian eltűnődtünk.
Harold Sala azt írja: „Ha a világnak egy olyan részére készülök utazni, ahol még soha nem jártam, akkor utánaolvasok és tanulmányozom, hogy megtudjam, milyen. Útikönyveket böngészek, felmegyek az internetre, beszélek valakivel, aki személyes tapasztalatból tudja elmondani, hogy milyen. Nincs a világon másik könyv, amely elmondhatná nekem, amit a Biblia mond a mennyről. Az egyetlen személy, aki volt ott, és elmondhatja nekem, hogy milyen, Jézus.” Tudva azt, hogy a hívők számára a halál csak átmenet Isten jelenlétébe, Pál ezt írja: „ha földi sátorunk [testünk] összeomlik, van Istentől készített hajlékunk… örökkévaló mennyei házunk” (2Korinthus 5:1).
C. S. Lewis A végső ütközet című könyvének végén, amikor a szereplők meghalnak egy vonatszerencsétlenségben, így fejezi be a történetét: „De mindaz, ami ezután következett, oly nagyszerű és gyönyörűséges volt, hogy nem is vagyok képes megírni. A mi számunkra ez a vége a történeteknek… De az ő számukra csupán kezdete az igazi történetnek.” A mennyről beszélve Pál ezt mondja: „Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél”. Ez az igazi válasz Michael kérdésére!
Vezess naplót lelki fejlődésedről!
„Akkor leírta Mózes az Úr összes igéjét. Másnap korán reggel oltárt épített a hegy lábánál.” (2Mózes 24:4)
Mózes életében a siker egyik titka ez volt: minden nap időt töltött Istennel, és leírta, amit Isten mondott neki. Neked is ezt kellene tenned. Elmondom, miért. Mert a) az írás segít abban, hogy letisztuljanak a gondolataid; b) a lejegyzett szöveg megmarad, később is elő tudod venni; c) mérhető lesz az előrehaladásod. Ha rászántuk az időt arra, hogy leírjunk valamit, arra emlékezni is fogunk. Jim Elliot, az ismert amerikai misszionárius, aki 1956-ban mártírhalált halt Ecuadorban, lelki naplót vezetett, amely nagyon érdekes olvasmány: „Felhagytam a rendszeres napi bibliaolvasással. Nem sikerült visszaszoktatnom magam az áhítatok megtartására… egyedülálló férfiként nehéz volt imádkozni… most még az is nehezemre esik, hogy reggel felkeljek az ágyból… Már sokszor elhatároztam, hogy változtatok ezen, de eddig még sosem tettem.” Az ilyen írás tükröt tart elénk, megmutatja valódi lelkiállapotunkat – azt az állapotot, amiről könnyen elfeledkezünk, ha nem szembesülünk vele minden nap. Hozzánk hasonlóan Eliot is küszködött a lelki önfegyelemmel. De sokunktól eltérően ő a lelki vereségeit feljegyezte, nem csak a lelki győzelmeit. Az ilyen naplóvezetés rákényszerít arra, hogy elgondolkodjunk szívünk valódi állapotán, feljegyezzük előrehaladásunkat, visszanyerjük lendületünket, elutasítsuk rossz szokásainkat, megerősödjünk jó gyakorlatainkban, és segít, hogy elinduljunk lelki céljaink felé. Ismersz más eszközt, ami ilyen hasznos lenne az önfegyelem gyakorlásában? Nem? Akkor rajta, kezdj naplót vezetni lelki életedről!
