Drága szeretett leányom, amikor a Szentlélek Tüze belép egy embernek lelkébe, akkor az először könnyekkel válaszol. A második válasza az összezavarodottság. A harmadik válasz pedig a felismerés, hogy valami csodálatos dolog kerítette hatalmába az illető lelket – Isten Igazságának és mindannak belső felismerése, amire Ő vágyik. Hirtelen a béke száll alá, valamint az Isten Létezése misztériumának – Isten Szeretetének éles megértése. Minden, ami Isten Igéjének megfelelő dolog, világossá válik.

Csak azok, akik átadták akaratukat Istennek, és minden emberi büszkeséget levetkőztek, felajánlván ezeket a dolgokat Neki, képesek befogadni a Szentléleknek ezt az Ajándékát. Ha csak egy szemernyi büszkeség is van a lélekben, a Szentlélek nem tud soha oda beköltözni.

Csak azok, akik valóban hiszik, hogy Isten Mindenható, és hogy az ember egy semmi, és nem méltó arra, hogy megálljon a Színe előtt, csak azok képesek átadni az akaratukat. Csak azok, akik készek mindent megtenni, amit elvárnak tőlük, csakhogy Isten Szent Akaratát megtegyék, Igéjének megfelelően, kaphatják meg azokat az Ajándékokat, hogy Isten Igéjét úgy hirdessék, hogy azoknak valamilyen hatásuk is legyen.


Egy ember sem büszkélkedhet nagyszerűségével, aki azt állítja, hogy az Igazságot hirdeti, és azt mondja, hogy a Szentlélek vezeti őt. Ő sohasem fogja felhívni a figyelmet a kapott ajándékaira, tehetségére, tudására, szentségére és alázatosságára. Mert amikor egy ember mégis Isten Nevében ilyet tesz, ez azt jelenti, hogy nincs megáldva a Szentlélek Tüzével – azzal a Lánggal, mely lángra gyújtja az emberek szívét, hogy szeretettel válaszoljanak Isten Igéjére.A Földön eltöltött Időm során mindenki számára világossá tettem, hogy mindaz, aki Színem előtt felmagasztalja magát, a vadonba lesz dobva. Aki pedig Előttem megalázza magát, az felmagasztaltatik.Jézusotok”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/ha-csak-egy-szemernyi-buszkeseg-is-van-a-lelekben-a-szentlelek-nem-tud-oda-soha-bekoltozni/

 


—–
Római katolikus:

01-05

Karácsonyi idő – január 5.

SZENTLECKE Szent János apostol első leveléből
A lelki halálból új életre keltünk, mert szeretjük testvéreinket.
Szeretteim!
Kezdettől fogva azt a tanítást kaptátok, hogy szeressük egymást. Ne legyünk olyanok, mint Káin, aki a gonosztól volt, és megölte testvérét! De miért Ölte meg? Mert cselekedetei gonoszak voltak, testvérének tettei viszont igazak.
Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha a világ
gyűlöl titeket! Tudjuk, hogy a (lelki) halálból új életre keltünk, mert szeretjük testvéreinket. Akiben nincs szeretet, az (lelki) halálban marad. Aki pedig gyűlöli testvérét, az gyilkos. Viszont tudjátok, hogy egyetlen gyilkosnak sem lehet része az örök boldogságban.
Abból ismerjük meg (Isten) szeretetét, hogy életét adta érettünk. Nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért. De megvan-e bennünk az Isten szeretete, ha azt látjuk, hogy valamelyik testvérünk szükséget szenved, és elzárjuk előle szívünket, pedig módunkban állna, hogy segítsünk rajta?
Szeretteim, ne csak szóval és beszéddel szeressünk, hanem tettel és igazsággal! Erről
ismerjük fel, hogy az igazságból valók vagyunk-e, és így nyugtatjuk meg szívünket Isten előtt. Ha a szívünk vádol is minket valaminek Isten nagyobb a szívünknél, Ő mindent tud.
Szeretteim! Ha a szívünk nem vádol, akkor teljes bizalommal lehetünk Istenhez.

Ez az Isten igéje.
1Jn 3,11-21

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek! 2a. vers.
Előénekes: Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, * szolgáljatok az Úrnak vigassággal!
Járuljatok színe elé * vidám énekszóval!
Hívek: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
E: Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, * övé vagyunk, ő alkotott minket.
Az ő népe vagyunk, * legelőjének nyája.
H: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
E: Énekszóval lépjünk be házának ajtaján, * himnuszokkal templomába.
Adjatok hálát néki, * szent nevére áldást mondjatok!
H: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
E: Valóban jó az Úr, † irgalma örökké megmarad, * és hűsége nemzedékről nemzedékre.
H: Ujjongjatok az Úrnak, * minden földek!
Zsolt 99,2.3.4.5

ALLELUJA
Felragyogott ránk a szent nap. † Jöjjetek, nemzetek, és imádjátok az Urat, * mert ma nagy fényesség szállt le a földre. – 5. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Fülöp és Nátánáel meghívása.
Abban az időben, amikor Jézus Galileába készült, találkozott Fülöppel. „Kövess engem!” – mondta neki.
Fülöp Betszaidából származott, András és Péter városából. Amikor találkozott Nátánáellel, közölte vele: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak: a názáreti Jézust, József fiát.”
„Jöhet-e valami jó Názáretből?” – kérdezte Nátánáel. „Jöjj, nézd meg!” – felelte Fülöp.
Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!”
Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.”
Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 1,43-51″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-01-05


——
Görög katolikus:

A világ teremtése

Kezdetben teremtette Isten az eget, a földet és mindent, ami égen-földön létezik. A föld kaotikus, lakatlan és üres volt, a mélységet sötétség borította be. De Isten Szelleme ott lebegett[a] a mélységes vizek fölött.

Első nap

Parancsolt Isten: „Legyen világosság!” — és fölragyogott a világosság.

Akkor Isten megvizsgálta a világosságot, és örömét lelte benne.[b] Majd elválasztotta a világosságot a sötétségtől. Azután elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának. Majd leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt az első nap.[c]

Második nap

Azután ismét parancsolt Isten: „Legyen boltozat[d] a vizek között, hogy elválassza a vizeket egymástól!”

Így teremtette Isten a boltozatot, amely elválasztotta a boltozat alatti vizeket a boltozat fölötti vizektől — és úgy is lett.

Majd elnevezte a boltozatot égnek. Leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt a második nap.

Harmadik nap

Azután ismét parancsolt Isten: „Gyűljön össze az ég alatt minden víz egy helyre, és váljon láthatóvá a szárazföld!”[e] — és úgy is lett.

10 Majd elnevezte a szilárd alapzatot szárazföldnek, az összegyűlt vizet pedig tengernek. Akkor Isten megvizsgálta, amit alkotott, és örömét lelte benne.

11 Azután ismét parancsolt Isten: „Sarjadjon ki a földből mindenféle zöldellő növény: magot termő lágyszárú növények és gyümölcsfák, amelyek termésében szintén mag van!” — és úgy is lett. 12 A földből kihajtott mindenféle zöldellő növény: magot termő lágyszárú növények és gyümölcsfák, amelyek termésében szintén mag van. Akkor Isten megvizsgálta, amit alkotott, és örömét lelte benne. 13 Majd leszállt az este, azután felvirradt a reggel — ez volt a harmadik nap.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Genesis+1&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

 
 
 
….
 
 

Jézus bemerítkezik

Abban az időben történt, hogy Jézus eljött a galileai Názáretből Bemerítő Jánoshoz, aki bemerítette őt a Jordán folyóba. 10 Amint Jézus feljött a vízből, látta, hogy megnyílik a Menny, és a Szent Szellem galamb formájában leszáll rá. 11 Akkor hang hallatszott a Mennyből: „Te vagy a Fiam, szeretlek téged, és gyönyörködöm benned!””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Mark+1%3A9-11&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Nyolcadik csapás: sáskajárás

10.1 Az Örökkévaló szólt Mózesnek: „Menj ismét a fáraóhoz, mert én keményítettem meg a szívét és főembereinek szívét, hogy ezeket a csodálatos jeleket véghezvigyem közöttük. Meg azért is, hogy újra meg újra elmondjátok majd fiaitoknak és unokáitoknak, hogyan csúfoltam meg az egyiptomiakat jeleimmel és csodáimmal, amelyeket véghezvittem közöttük. Ebből pedig mindannyian értsétek meg, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Ezután Mózes és Áron bementek a fáraóhoz, és ezt mondták neki: „A héberek Istene, az Örökkévaló mondja neked: »Meddig húzod-halasztod még, hogy meghajolj előttem? Engedd szabadon népemet, hogy imádjanak engem! Ha nem engeded el őket, akkor holnap sáskák sokaságát hozom Egyiptomra. Olyan nagy tömegben lepik el az országot, hogy látni sem lehet tőlük a föld színét, és fölfalnak mindent, amit a jégeső még meghagyott. Csupaszra rágnak minden fát, amely a mezőn nő. Sőt, még palotáidba is, főembereid házaiba és néped otthonaiba is benyomulnak. Olyan sáskajárást, mint ez, nem láttak még Egyiptomban őseitek idejétől fogva!«”

Ezután Mózes sarkon fordult, és otthagyta a fáraót.

A főemberek ekkor odafordultak a fáraóhoz: „Urunk, meddig hagyod még, hogy ez az ember mindenféle bajt okozzon nekünk? Inkább engedd el azt a népet, hadd menjenek és áldozzanak istenüknek, az Örökkévalónak! Nem veszed észre, hogy Egyiptom már egészen tönkrement?!”

A fáraó hallgatott tanácsukra: visszahívatta Mózest és Áront. Ezt mondta nekik: „Hát jó, nem bánom, menjetek, és áldozzatok isteneteknek, az Örökkévalónak! De előbb mondjátok meg, kik is fognak elmenni erre az ünnepre?”

Mózes ezt felelte: „Az Örökkévalónak tartunk ünnepet, ezért mindannyian elmegyünk: fiatalok és öregek, fiaink és leányaink, nyájaink és csordáink!”

10 De a fáraó gúnyosan válaszolt: „Az Örökkévalónak valóban veletek kell lennie ahhoz, hogy én valaha is elengedjem a kicsinyeiteket innen! Vigyázzatok magatokra, mert látom, hogy valami rosszban sántikáltok! 11 Szó sem lehet róla, hogy mindannyian elmenjetek! Ha olyan nagyon áldozni akartok az Örökkévalónak, akkor ti, férfiak elmehettek, de a többiek itt maradnak!”

Ezután Mózest és Áront kikergették a palotából.

12 Az Örökkévaló ekkor szólt Mózesnek: „Emeld föl a kezed Egyiptom ellen, hadd jöjjenek a sáskák! Falják fel az összes zöld növényt, amelyet a jégeső még meghagyott!”

13 Mózes fölemelte a botját Egyiptom földje fölé, az Örökkévaló pedig keleti szelet támasztott, amely egész nap és egész éjjel fújt, és reggelre meghozta a vándorsáskák[a] felhőit Egyiptomra. 14 Ellepték az egész országot, és mindenhol letelepedtek. Teljesen beborítottak mindent. Ilyen súlyos sáskajárás még sohasem volt Egyiptomban, és nem is lesz többé soha. 15 A sáskák felhői úgy belepték az egész országot, hogy a föld elsötétedett tőlük. Fölfaltak minden növényt, minden zöldet az egész országban, amit a jégeső még meghagyott. Nem hagytak egy fűszálat sem a mezőn, de még levelet vagy termést sem a fákon. Mindent teljesen letaroltak egész Egyiptomban.

16 A fáraó ekkor sietve hívatta Mózest és Áront. Ezt mondta nekik: „Elismerem, hogy vétkeztem istenetek, az Örökkévaló ellen, és ellenetek is. 17 Kérlek, bocsássátok meg vétkemet, csak még ez egyszer, és könyörögjetek isteneteknek, az Örökkévalónak, hogy ezt a halálos csapást távolítsa el rólam!”

18 Mózes ezután kijött a fáraó palotájából, és imádkozott az Örökkévalóhoz, 19 aki megfordította a szelet. Az erős nyugati szél fölkapta a sáskák felhőjét, és a Vörös-tengerbe sodorta őket. Egyetlen vándorsáska sem maradt Egyiptomban.

20 De az Örökkévaló megkeményítette a fáraót, aki mindezek ellenére sem engedte szabadon Izráel népét.

Kilencedik csapás: sötétség

21 Az Örökkévaló szólt Mózesnek: „Emeld föl kezed az égre, hogy legyen sötétség Egyiptom földjén! Olyan sűrű lesz a sötétség, hogy tapintani lehet!” 22 Amikor Mózes fölemelte karjait az égre, sűrű sötétség takarta be Egyiptomot három napig. 23 Az egyiptomiak nem is látták egymást, és ki sem mozdultak házaikból. Csak ott volt világosság, ahol Izráel népének családjai laktak.

24 A fáraó ismét hívatta Mózest, és ezt mondta neki: „Rendben van, menjetek mindannyian, és áldozzatok az Örökkévalónak! Vihetitek családtagjaitokat is, csak nyájaitokat és csordáitokat hagyjátok itt!”

25 Mózes azonban nem engedett: „Nem, elvisszük magunkkal összes jószágunkat is! Bele kell egyezzél, hogy a saját állatainkból adjunk égőáldozatot és véresáldozatot az Örökkévalónak! 26 Jószágaink közül nem hagyunk itt egyetlen egyet sem, mert azok közül kell áldozatra valót választanunk Istenünknek, az Örökkévalónak! Amíg arra a helyre nem érünk, még mi magunk sem tudjuk, milyen állatokat kell majd föláldoznunk.”

27 Az Örökkévaló ezúttal is megkeményítette a fáraót, aki ezután már egyáltalán nem akarta elengedni Izráel népét. 28 Ezt mondta a fáraó Mózesnek: „Takarodj a szemem elől! Vigyázz, hogy többé ne lássalak, mert akkor meghalsz!”

29 Mózes így felelt: „Ebben az egy dologban igazad van: engem többé nem látsz!””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Exodus+10&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Prófécia Egyiptom megtámadásáról

13 Ezt mondta az Örökkévaló Jeremiás prófétának arról, hogy Nebukadneccar, Babilónia királya meg fogja támadni, és elfoglalja majd Egyiptomot:[a]

14 „Hirdessétek ezt Egyiptomban,
    kiáltsátok ki Migdólban,
    hirdessétek Nófban és Taphanészban:
Készüljetek a harcra, fegyverkezzetek,
    mert a kard már öldököl körülöttetek!
15 Miért futott el Ápisz?
    Egyiptom, miért nem állt ellen istened?
Mert az Örökkévaló sújtotta a porba!
16 Az Örökkévaló csapásai alatt elestek,
    a fáraó harcosai egymásra rogytak,
    mind a földön hevernek!
A többiek ezt mondják:
    »Gyertek, fussunk vissza szülőföldünkre,
    meneküljünk népünkhöz az öldöklő fegyver elől!«
17 Azt mondják:
»A fáraónak, Egyiptom királyának
    csak a hangja nagy,
    de a dicsősége odavan!«”

18 „Ezt mondja a Király,
    az Örökkévaló, a Seregek Ura:
Életemre mondom, hogy bizony eljön,
    s megtámadja Egyiptomot,
akinek ereje, mint a Tábór hegye a dombok között,
    mint a Kármel-hegy a tenger fölött!
19 Készülj, Egyiptom népe!
    Csomagold össze batyudat,
    mert száműzetésbe hurcolnak hamar!
Nóf városát porrá égetik,
    csak lakatlan romja marad.

20 Mint a szép üszőborjú, olyan Egyiptom,
    de észak felől bögöly száll rá.[b]
21 Egyiptom zsoldosai olyanok, mint a hizlalt borjak,
    mégis megfutamodtak, elmenekültek.
Nem álltak helyt a veszedelem napján,
    mert büntetésük ideje elérkezett.
22 Fut már Egyiptom, menekül,
    mint sziszegő kígyó a favágók elől.
Ellensége fejszéjét emelve közeleg,
    mintha favágók serege jönne erdőt irtani.
23 Bizony, kivágják Egyiptom erdejét
    — mondja az Örökkévaló —,
    ha még oly sűrű is!
Seregük tömérdek,
    mint a sáskák felhője,
    megszámlálhatatlan rengeteg!
24 Megszégyenül Egyiptom, vereséget szenved,
    és az északi nép kezébe kerül.”

25 Az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene mondja: „Bizony, megbüntetem Ámont[c], Nó istenét és a fáraót, meg egész Egyiptomot, isteneivel és királyaival együtt! Megbüntetem a fáraót is, meg azokat is, akik benne bíznak. 26 Kiszolgáltatom őket azoknak, akik az életükre törnek: Nebukadneccarnek, Babilónia királyának, meg a szolgáinak.

Azután majd Egyiptom ismét lakott föld lesz, mint a régi időkben” — mondja az Örökkévaló.

Prófécia Izráel helyreállításáról

27 „Ne félj hát, szolgám, Jákób,
    ne rettegj, Izráel népe!
Lásd, én megszabadítlak a távoli országokból,
    s gyermekeidet a fogságból.
Visszahozlak, Jákób népe,
    s békében élhettek,
    senki sem rémít meg többé!
28 Ne félj, Jákób, mert veled vagyok!
    — mondja az Örökkévaló. —
Véget vetek a nemzeteknek,
    akik közé szétszórtalak,
    de nektek nem vetek véget.
De igazságosan megfenyítelek,
    mert semmiképp nem hagyhatlak büntetés nélkül.””

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremiah+46%3A13-28&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://www.hebcal.com/sedrot/bo

Szerző: Andre Lowoa  2019.01.04. 18:09