Mi továbbra is őt (Jézust) hirdetjük, miközben mindenkit teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert Isten jelenlétébe vigyünk Krisztusban érett személyként.

(Kol 1:28 NCV fordítás)

Úgy hiszem, öt dologgal mérhető a szellemi érettség: ismeret, távlatok, meggyőződés, jártasság és jellem.

Az első dolog Isten Igéjének ismerete. Ahhoz, hogy felépítsünk egy tervet a szellemi növekedésünkkel kapcsolatban, két kérdést kell feltennünk: Mi az, amit az emberek már tudnak? és Mi az, amit tudniuk kell?

Egy olyan gyülekezetnek, amely elsődlegesen főleg biológiailag (pl. a tagok gyermekeinek megtérése vagy más gyülekezetekből való új tagok által) növekszik, sok olyan tagja van, akik már rendelkeznek használható bibliai tudással. De egy olyan gyülekezet, amelyiknek az a küldetése, hogy elérje az egyházhoz még nem tartozókat, az már egy egészen más történet. Ott nem bízhatsz abban, hogy a tagoknak volna bármilyen igei tudásuk. Egészen az alapoknál kell kezdeni a tanítást.

A napokban merítettünk be 63 új megtérőt, közöttük egy korábbi buddhistát, egy mormont, egy zsidó háttérből való férfit, valamint egy volt katolikus apácát. Ha hozzávesszük az régi New Age-es és a nyilvánvalóan pogány hátterű személyeket, akkor kiderül, hogy egy egészen vegyes kis gyülekezettel kell dűlőre jutni. A bibliai ismeretek hiánya majdnem általánosnak mondható a hitetlenek között. Még csak hírből sem hallottak a Szentírás legismertebb történeteiről és személyeiről.

Tom Holladay, aki éveken át vezette az Érettség csoportunkat, mesélt egyszer egy frissen megtért hívővel folytatott beszélgetéséről, aki komoly próbákkal küzdött az életében. Tom megmutatta neki Jakab első levelét, és elmagyarázta neki a próbák értelmét és célját, úgyhogy az illető elégedettnek tűnt. De ahogy kilépett Tom irodájából, így szólt: „Azt hittem, hogy a próbák a korábbi életemben elkövetett bűneim következményei." Tom felismerte, hogy ennek az embernek többre van szüksége a próbákról való magyarázatnál. Arra volt szűksége, hogy megértse az életről való bibliai látást.

Az ismerettel kapcsolatban fontos az, hogy a gyülekezet rendszeresen tanítsa a Bibliát - az Ószövetséget és Újszövetséget egyaránt - a frissen megtértek számára.

Bár a Biblia összes könyve fontos, mi a Saddleback-nél a tagoknak öt „alap”könyvet tanítunk az Igéből mielőtt bármi más tanulmányozásába kezdenének. Ez az öt könyv a következő: a Teremtés könyve, János evangéliuma, Róma levél, Efezusi levél és Jakab levele.

Beszéljünk róla:

* A te gyülekezetedben hogyan fejlesztik a bibliai ismereteket egy nyelviskolai vagy egyetemi képzéshez képest?
* Hogyan segíthetsz a gyülekezeted új tagjainak és frissen megtértjeinek abban, hogy bibliai ismereteikben növekedhessenek?

Milyen célokon nyugszik Isten áldása?

 „Akár esztek tehát, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (1Kor 10:31.)

Nem minden általad felállított cél jó, és nem mind fogja elnyerni Isten áldását. Honnan tudhatod, hogy milyen célokat áld meg az Úr? Tégy fel magadnak három kérdést:

 „A célom Istennek szerez dicsőséget?”

Milyen célok hoznak dicsőséget az Úrnak? Bármi, ami az Istenbe vetett nagyobb bizalomhoz vezet, ami azt eredményezi, hogy biztosabban támaszkodsz rá, hogy jobban szereted vagy magát az Urat, vagy az embertársaidat, amely által az Urat szolgálod vagy a testvéreidet, és amelyik önzetlenebbé tesz.

A Korintusbeliekhez írott levélben ez áll: „Akár esztek tehát, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” Bármit lehet úgy tenni, hogy azt az Úr dicsőségére tegyük. A szemét kivitelét, a mosogatást, a tanulást is. Hogyan? Úgy, hogy a megfelelő motivációval teszed, az pedig a hála. Ha azt szeretnéd, hogy az életed dicsőséget hozzon Istennek, a céljaidat is akként fogod felállítani, hogy általuk jobbá válhass a szolgálatban.

 „A céljaimat a szeretet motiválja?”

Az Úr nem fogja megáldani azokat a célokat, amelyek mohóságból, bűnből, félelemből vagy büszkeségből erednek, de kedveli azokat a céljaidat, amelyek az emberek vagy az Úr iránti szeretetből születnek, hiszen az életünk arról szól, hogy megtanuljunk szeretni.

Miért fontos számodra, hogy olyan céljaid legyenek, amelyeknek a szeretet az alapja? Azért, mert ha szeretet nélküli célokat tűzöl ki, az embereket feladatokként fogod kezelni, és keresztülmész rajtuk, hogy az álmaidat beteljesítsd. Így teszel a házasságoddal, a barátaiddal, és mindenki mással is, miközben a ranglétrán kapaszkodsz egyre fentebb. Isten erre azt fogja mondani, hogy „nem, rosszul látod, nem a teljesítményről szól az életed, hanem a kapcsolataidról, és arról, hogy megtanulj szeretni.”

„Minden dolgotok szeretetben menjen véghez.”(1Kor 16:14.) Az első számú cél az életedben az, hogy megtanulj igazán szeretni – a családodat, a szomszédodat, a kiállhatatlan embereket, és azokat, akiket nehéz szeretni. Ez tesz majd egyre hasonlóbbá az Úrhoz, mert az Úr – szeretet.

Beszéljetek róla!

• Milyen céljaid vannak a következő évre? Hogyan állnak meg, ha a két fenti szemszögből tekintesz rájuk?
• Hogyan változhat meg a hozzáállásod az „alanatasabb” feladatokhoz, ha arra gondolsz, hogy minden Isten dicsőségét szolgálja?
• Az életed apró mozzanatai hogyan segítik a nagyobb céljaidat, és azt, hogy elérd Isten életedre vonatkozó tervét?

„Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét, de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtja az igét, úgyhogy ez sem hoz termést.” Mk 4:18-19

Ahogy tegnap már beszéltünk róla, Isten többet szeretne egy kis saroknál az életünkben. Isten az egész szívünket kéri.

Jézus beszélt arról, hogy életünk annyira túlzsúfolttá válhat, hogy nem marad Isten számára hely. Azt mondja az ilyen emberekről, hogy meghallják Isten igéjét, de a világ dolgai és az értük való aggodalmaskodás megfolytja az ige csíráját – semmi nem növekedik fel belőle.

Ezért jár sok ember hétről hétre, évről évre gyülekezetbe úgy, hogy csak kevés változás történik az életükben. A hétvégén elvetett mag nem tud felnövekedni hét közben, mert annyi más dolgot kiszorítja a szívből.

Legyünk nagyon figyelmesek, ha Istent bármi ki akarja szorítani az életünkből. Ez a bármi a bálvány. Bálvány mindaz, ami elveszi Istentől a teret. A Biblia azt tanítja, hogy nincs helye bálványoknak a szívünkben.

A bálványimádás nem azt jelenti, hogy van egy kis szobrocskánk, ami elé letérdelünk imádkozni. Lehet bálvány a munka, a házasság, minden, ami fontosabb Istennél.

A Biblia ezt tanítja: „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten.” (Zsolt 46:10). Szabadabb fordításban: ülj le és nyugodj meg. Nyugodtan lemondhatunk világfenntartó törekvéseinkről: a világegyetem nem fog szétesni nélkülünk. A vasak melengetése annyira lefoglalhat, hogy könnyen kiolthatjuk a tüzet.

Jézus arra tanít minket, hogy oltsuk ki a zűrzavart a szívünkben és teremtsünk helyet Isten átható jelentétének.