A vasárnapok a középkorban gazdagodtak további jelentéstartalommal: amint a katolikus hit szerint az Úr négy alkalommal jön el, úgy rendeződnek ezek az eljövetelek egy-egy vasárnaphoz. Az első vasárnap a megtestesülésre, a második a kegyelem kiáradására, a harmadik a halál órájára, a negyedik az utolsó ítéletre mutat. A Wikipedia tudni vél egy másfajta leosztást is, de ennek az igen gazdag szerkesztésű Magyar Katolikus Lexikonban nincs igazi nyoma: eszerint minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, az első a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik a szeretetet. Az internetes tudástár tudni véli azt is, hogy a gyertyák a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádámra és Évára az első – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); a zsidó népre a második – akiknek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); a harmadik majd Szűz Máriára – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya); az utolsó pedig Keresztelő Szent Jánosra, aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).