Gyermeked megérdemli
Gyermeked megérdemli, hogy megkapjon tőled bizonyos dolgokat, például:
1) Az idődet. Nem maradék időt a nap végén, hanem minőségi időt. Ha az életedet szoros időbeosztásod határozza meg, és a gyermekeid nem szerepelnek a napirendben, akkor nagyon gyorsan tegyél ellene! Különben eljön a nap, amikor te nem fogsz szerepelni az ő időbeosztásukban. A háromórányi közös tévénézés nem számít, jelen kell lenned érzelmileg. Ez néha azt jelenti, hogy engeded, hogy meglássák, ha félsz vagy bizonytalan vagy, ugyanúgy, ahogy tanúi lehetnek örömödnek, amikor kifejezed, hogy értékeled őket.
2) Nyitottságodat. Olyan sok minden van, amit gyermekeink tudnak megtanítani nekünk magukról, rólunk és Istenről. Amint felismerjük, hogy nem tudjuk mindenre a választ, nyitottá válunk, és engedjük, hogy Isten a gyermekeinken keresztül szóljon hozzánk. Az ilyen fogékonyság erősíti az ő hitüket is, segít, hogy taníthatók maradjanak, sőt, te magad is fiatal maradsz tőle szívedben.
3) Rendszert. Létfontosságú, különösen a korai években, amikor személyiségük fejlődik, hogy szabályokat fektessünk le, betartsuk és betartassuk a határokat. A gyermekeknek szükségük van iránymutatásra és keretekre, hogy biztonságban érezzék magukat. A korai években ez megszokott lefekvési időt jelent, ami aztán későbbre tolódhat, ahogy nőnek. Ez segít megérteniük, hogy az életkor szabadságot hoz, de nem egyszerre, mert a szabadság felelősséggel jár, és ők még nem annyira készek ezt kezelni, mint ahogy gondolják magukról. Ne akarj a gyermeked legjobb haverja lenni, és ne várd azt sem, hogy ők töltsék be a te érzelmi szükségleteidet! Az ő válluk nem elég széles arra, hogy elbírják ezt a terhet. Bízz Istenben és önmagadban! Keress külső biztatást egészséges forrásokból! Röviden: törekedj arra, hogy határozott, de gyengéd szülő légy, olyan, amilyet gyermeked megérdemel!
„Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket!” (1Mózes 48:9)
Íme, még három dolog, amit gyermeked megérdemel tőled:
1) Bocsáss meg nekik, és légy kész bocsánatot kérni tőlük! Ezzel azt tanítod nekik, hogy:
a) Vállalnunk kell tetteink következményeit. Ha ezt tesszük, azzal növekedünk.
b) A kudarc nem jelenti, hogy teljes csődtömeg vagy, ez csupán a tanulás és éretté válás része.
c) Késznek kell lennünk arra, hogy mások felé ugyanazt a kegyelmet gyakoroljuk, amit mi is oly sokszor megkapunk.
2) Különítsd el a terheket! Egy férfi egyre gondterheltebb és depressziósabb lett, ahogy fia tizenkettedik születésnapja közeledett. Nem sokkal a fiú születésnapi partija után az apa saját gyermekkoráról szóló fotóalbumot lapozgatott. Ekkor döbbent rá, hogy tizenkét éves volt, amikor az ő apja elhagyta a családját, majd öngyilkos lett. Az, hogy fia ehhez az életkorhoz közeledett, félelemmel töltötte el, mert ez a helyzet régi – be nem gyógyult – sebeit szakította fel. Egy tanácsadó segített neki visszanyerni a lelki békéjét azzal, hogy helyes megvilágításban kezdte látni a dolgokat, és felismerte, hogy ő egészen más ember, mint az apja, és nem készül elhagyni a családját.
3) Áldd meg őket! „József ezt felelte apjának: Az én fiaim, akiket itt adott nekem az Isten. Jákób így szólt: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket!” (1Mózes 48:9). Az alapelveket, melyek szerint élsz, és az áldásokat, melyeket élvezel, tovább kell adnod gyermekeidnek és unokáidnak. Akár úgy, hogy kimondod, ami a szívedben van, akár úgy, hogy üzenetet vagy e-mailt küldesz nekik arról, hogy büszke vagy rájuk, áldd meg a gyermekeidet minden lehetséges alkalommal!
Néha megrémülünk attól, mennyire hasonlítanak ránk gyermekeink. Ugyanazokat a félelmeket és hajlamokat vesszük észre bennük, amikkel mi is küszködtünk. Látjuk, ahogy letérnek az élet egyenes útjáról ugyanazokon a helyeken, ahol mi is elbuktunk vagy megégettük magunkat, és nehéz leküzdeni a kényszert, hogy megmentsük őket. Néha azonban nem tehetjük. Úgy nőttek fel, hogy saját gondolkodásmódjuk, saját erejük, saját álmaik vannak. Ha a tékozló fiú példázata valamit is tanít nekünk, akkor azt, hogy jó szülőknek is lehetnek olyan gyermekei, akik csak a maguk kárán tudnak tanulni. Mit tehetünk tehát? Imádkozunk értük – és ott vagyunk számukra, amikor visszatérnek. Sok sikeres felnőtt korábban tékozló fiú volt, akit az imádságok mentettek meg, és az, hogy szülei nem voltak hajlandóak lemondani róla. Ha az, amit csinálsz, elvon a gyermekeidért való imádságtól, akkor baj van az értékrendeddel. Semmi sem értékesebb, mint az az idő, amit Isten előtt töltesz közbenjárásban gyermekeidért.
„De nem tudom, hogyan imádkozzak” – mondod. Próbáld így: „Atyám, aggaszt az az irány, amerre gyermekeim tartanak. Úgy tűnik, nem tudok hatni rájuk. De te el tudod érni őket! Te emlékeztetni tudod őket arra, amit tanultak – és teremthetsz olyan körülményeket, melyek visszavezetik őket hozzád. Igéd azt mondja, hogy ha engedelmeskedem neked, akkor jó dolgom lesz nekem is és utódaimnak is (ld. 5Mózes 4:40). Ezért most ráállok ígéretedre, hiszem, hogy azt fogják választani, hogy téged szolgáljanak és a te áldásaidban járjanak egész hátralévő életükben.
Krisztus nevében imádkozom. Ámen.”
„…egy célért dolgoznak…” (1Korinthus 3:8 NLT)
Jim Wildeman gyülekezetnövekedési tanácsadó rávilágít néhány dolgokra, amivel segítheted azokat, akik iránymutatást várnak tőled: 1) Első helyen az ő céljaik és szükségeik legyenek! Te csak része vagy az egésznek. Gondold végig, hogyan hatnak tetteid másokra! Vedd észre azokat a kihívásokat, melyekkel szembenéznek, a nehézségeket, melyekkel küszködnek, és keress módot arra, hogy könnyíts a terheiken, akkor is, ha nem kérik! 2) Segíts másoknak elérni a győzelmet! Hadd dobják be ők a kosarat, te csak játssz a kezükre! Tartsd mozgásban a labdát, amíg valakinek esélye lesz bedobni és pontot szerezni. Tedd magadévá a mottót: „nem számít kié a dicsőség”! Fogadd el, ha téged okolnak, de kerüld, hogy te hibáztass másokat! Az legyen az igazi vágyad, hogy osztozni tudj a győzelemben! „Ha egy országot megoszt egy polgárháború, az az ország összeomlik” (Márk 3:24 NLT); ha a csónak másik végét elsüllyeszted, a te részed sem marad a víz felszínén. 3) Beszéd át alaposan! Adj mindenkinek elegendő és hiteles információt, vond be őket a döntéshozatalba, tölts időt társaiddal, fektess be a csapattagokba, és ismerd el, ha segítségre van szükséged! Légy nyitott a helyreigazításokra és tanácsokra! Rick Tate vezetési tanácsadó mondta: „A visszajelzés a bajnokok reggelije” – és az kommunikál jól, aki jól tud hallgatni, meghallgatni. 4) Ne kezeld személyes ügyként a dolgokat! A vezetés alapvetően másokról szól. Ha magadra kezdesz gondolni, elveszíted szem elől a lényeget. 5) Adj bele mindent! Pál, Timóteus mentora, ezt mondta a fiatalembernek: „Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent…” (2Timóteus 2:15). A jó vezetők erőt adnak másoknak. Lao Ce mondta: „Az igazán jó vezetőt az dicséri, ha élete végén az emberek azt hiszik, hogy ők maguk egyedül vitték véghez azt a bizonyos dolgot”.
„…aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok” (Máté 20:26)
Mac Anderson mondja: „Mint minden emberi lénynek, nekem is vannak kétségeim, félelmeim és csalódásaim… vezetőként azonban irányításunk alatt kell tartanunk a viselkedésünket… nem becsülhetjük alá, mekkora hatással van másokra viselkedésünk és tetteink. Churchill azt mondta: »A vezetés jutalma az, hogy köteles vagy pozitív maradni akár így érzed, akár nem«. A jó vezető elindul, mielőtt mások hibáiról beszélne, és elismeri hibáit, mielőtt mások fedeznék fel azokat és hívnák fel rá a figyelmét. Igyekszik észrevenni, amikor csapattársai valami jót csinálnak, és támogatja a legkisebb fejlődést is. Nem engedi meg magának, sem másnak, hogy magában zúgolódjon… meghatározott elvárásai vannak… értékeli az elszámoltathatóságot… azt teszi, ami helyes, nem azt, ami népszerű vagy kényelmes.” Mi jut eszünkbe a „szolga” szóról? Az a fickó, aki a színfalak mögött dolgozik? A személye titkár, aki gondoskodik arról, hogy jól nézz ki? Házastársad, aki vállalja, hogy többet dolgozik, amíg te lediplomázol? Charles Stanley mondja: „Az istenfélő szolgák mindenütt itt vannak körülöttünk, de mi gyakran magától értetődőnek tartjuk ezt. Ez tragédia, melyen változtatnunk kell – nem csak miattuk, de a saját érdekünkben is. Hűséges szolgálatuk számtalan áldás forrása… József bármerre ment, áldást hozott azokra z emberekre, akiket szolgált. Potifár nem volt istenfélő ember, mégis gyarapodott József miatt. Keresd meg a környezetedben azokat az embereket, akiknek ajándékuk van az Isten szerinti szolgálatra, és tölts velük időt… Ha felhúzod az orrod és fintorogsz, amikor valaki „szolgai munkát végez”, elvágod magad egy olyan kapcsolattól, amely szó szerint megváltoztathatná az életed.” Mindannyiunkban ott rejlik a lehetőség, hogy nagyszerűek legyünk – nem híresek, de nagyszerűek, mert a nagyságot a szolgálat hozza meg!
„…aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál.” (Lukács 22:26)
Michael Bruner ír arról, hogyan vett részt fiatal egyetemista korában egy olyan előadáson, melyet az Egyesült Államok főügyésze tartott. Azt mondja: „Az előadás után odamentem hozzá, hogy megkérdezzem, találkozna-e velem egy kávéra. Munkatársai döbbenetére ezt válaszolta: »Mit szólna a holnaphoz?« … Találkoztunk, és vagy egy órát beszélgettünk… csak úgy záporoztak hozzá intézett kérdéseim. Milyen híres emberekkel találkozott? Milyen volt főügyésznek lenni a ’60-as években? Amikor azt kérdeztem tőle, ki volt a legnagyszerűbb személyiség, akivel valaha is találkozott, ezt mondta: »Én nem így gondolok az emberekre«. Aztán olyasmit mondott, amit soha nem fogok elfelejteni. »Soha ne a nagyszerűséget hajhássza, a nagyszerűség önnel együtt meghal. De ha nagy dolgokra törekszik, öröksége tovább él. Ezt csak úgy lehet elérni, ha szolgává leszünk. Vezessen szolgálva, és nagy dolgokat fog véghezvinni!« Túl fiatal voltam még a hitben ahhoz, hogy felismerjem, ezeket a szavakat a Szentírásból vette… Jézus volt a szolgai vezetés megszemélyesítője. Nem csupán megmondta a tanítványoknak, mit kell tenniük, Ő maga is megtette velük együtt… Amikor elhagytam a hotelt aznap reggel, és az útkereszteződésben várakoztam, egy vak ember érkezett mellém egy vakvezető kutyával. Bámultam a gyönyörű labradort… érzéki riadókészültségben, egyetlen célja az életben, hogy szolgálja gazdáját. Aztán a lámpa zöldre váltott, és a kutya gyengéden átvezette az embert az út túloldalára… Isten élő példázatot küldött. Olyan leckét tanultam aznap reggel, amit soha nem fogok elfelejteni. Törekedj nagy dolgokra, ne a nagyszerűségre; szolgává vezess!”
„A szeretet soha el nem múlik.” (1Korinthus 13:8)
Amikor Ed és Alice házassági tanácsadásra mentek, a lelkigondozó megkérdezte Alicet-t: „Mi vonzotta először Edben?” „Az erős, csendes személyisége.” – válaszolt a feleség. A tanácsadó tovább kérdezett: „Akkor miért akar elválni?” „Az erős, csendes személyiség miatt!” – felelte Alice. Előfordul, hogy végül épp az zavar a legjobban, ami kezdetben egymáshoz vonzott minket. Minden kapcsolatban vannak olyan időszakok, amikor könnyebb lenne kilépni, mint kitartani. A fizikai és érzelmi bántalmazás esetét kivéve, vannak előnyei is annak, ha megteszünk mindent a problémák feldolgozásáért. Ilyen előnyök például: 1) Érzelmi haszon. Ellentétben a Hollywood által sugallt kultúrával, az elvált emberek sokkal valószínűbben esnek depresszióba a magányosság miatt. Sőt, sokan mondják, hogy bár voltak nézeteltéréseik a kapcsolatban, mégis hiányzik, hogy legyen valaki, akihez hazajöhetnek. 2) Egészségügyi haszon. Az érzelmi stressz fizikai problémákhoz vezet, egy jó kapcsolat, főleg egy jó házasság, jót tesz az egészségünknek. Olyan ez, mintha saját ápoló személyzetünk és lelkigondozónk lenne. 3) Társadalmi haszon. Amit gyermekeid látnak, az mind hatással lesz jövőbeni döntéseikre. Ha látják, hogy együtt maradtok, az megtanítja őket arra, hogyan dolgozzák fel a kapcsolati problémákat. Az erős házasságban élő párok egy olyan nemzet felépítését segítik elő, amelyben szerető, felelősséget vállalni tudó szülők élnek, akik a megfelelő utat tudják mutatni gyermekeiknek. „A szeretet… nem adja fel, végig megy az úton” (1Korinthus 13:7 TM). Christy Scannel mondta: „Amikor a férjem és én összeházasodtunk, egyetértettünk abban, hogy ez egy életre szól… Néhány héttel az esküvő előtt egyezséget kötöttünk, hogy bármilyen probléma is jön utunkban, fel fogjuk dolgozni… Igen, szoktunk veszekedni, szoktunk vádaskodni. Igen, van, hogy egymást hibáztatjuk… de nem költöztünk el, és nem adjuk be a papírokat… bármi is történik, maradunk.”
„…szeressétek egymást…” (János 15:12)
Szeretni az embereket csak homályos fogalom, hacsak nem teszed a következő öt dolgot: 1) Az emberek bizonytalanok – adj nekik biztonságérzetet! A felszín alatt fájdalmas múlt emlékei lapulnak, és amiatt való aggodalmak, hogy mi jöhet még! Mondd el nekik, hogy Isten azt mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsidók 13:5). Ha semmi más nem működik, Isten Igéje fog! 2) Az embereknek szükségük van arra, hogy különlegesnek érezzék magukat – dicsérd őket! Tedd akkor, amikor a legkevésbé sem számítanak rá, és tedd világossá, hogy semmit sem vársz viszonzásul! Mary Kay Ash, aki egy nagy kozmetikai céget alapított az USA-ban, ezt mondta: „Mindenki hord egy láthatatlan táblát a nyakában, amire ez van ráírva: »Érd el, hogy fontosnak érezzem magam!«”. Figyeld csak meg, milyen gyakran mondja nekünk Isten Igéje, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy milyen különlegesek vagyunk, és hogy Istennek terve van az életünkkel. 3) Az emberek jobb holnapot keresnek – adj nekik reményt! Hadd tudják meg, hogy ha Istent teszik életük központjává, akkor a jövő jobb lehet, mint a múlt volt. „…amíg az Urat kereste, sikert adott neki Isten” (2Krónika 26:5). 4) Az embereknek megértésre van szükségük – figyelj rájuk, hallgasd meg őket! A gond az, hogy ez több időbe kerül, mint amennyit hajlandók vagyunk feláldozni. Annyira sietünk tanácsokat adni és továbblépni, de ez nem működik. Addig nem tudjuk az embereket „megjavítani”, amíg nem érzik, hogy megértjük őket. 5) Az embereknek példaképekre van szükségük – légy te is az! Pál azt mondta a korinthusiaknak: „Legyetek a követőim, mint én is követője vagyok a Krisztusnak” (1Korinthus 11:1). Túl sokszor nem vagyunk tudatában annak, hogy milyen példát adunk, és milyen hatással vagyunk másokra. Tetszik vagy sem, amit teszel, vagy nem teszel, befolyásol másokat. Amikor majd eltávozol e világból, nem hagysz hátra mást, csak azt, hogyan hatottál másokra.
Tarts szünetet!
„Hat napon át dolgozz, de a hetedik napon pihenj!” (2Mózes 34:21)
A legjobb módszer arra, hogy az igazán fontos dolgokra tudj összpontosítani, az, ha betervezel magadnak időt a pihenésre és kikapcsolódásra. Ilyenkor testileg-lelkileg felfrissülsz, feltöltődik az akkumulátorod érzelmileg és kapcsolati vonatkozásban is. A pihenés és kikapcsolódás visszaadja kreativitásodat, feléleszti álmodat, és egyensúlyt teremt világodban. Néhány ember, akit annyira csodálunk, valójában teljesen működésképtelen társas viszonyaiban és kapcsolataiban. Például ha elveszed a szószéket bizonyos igehirdetőktől vagy a vezérigazgatói címet egyes vezetőktől, teljesen elveszettek lesznek. Sőt, őszintén szólva, valószínűleg pszichológusra lesz szükségük. Egyetlen húr van a hegedűjükön: a munka. Nélküle nem tudnak élni. A Biblia azt mondja: „a hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent…” (1Mózes 2:2). Nos, mivel Isten sohasem alszik, és sohasem fárad el, nyilvánvaló, hogy azért tett így, hogy példát adjon nekünk. A céltudatos emberek néha a munka megszállottjaivá válnak, és azt hiszik, nincs idejük szórakozásra. Vannak, akik a szórakozást egyenesen testiességnek tartják. Pedig Jézus is ezt mondta tanítványainak: „Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé” (Márk 6:31). Isten, aki arra tanított, hogy a pihenés annyira fontos, hogy azt parancsba is adta a Bibliában, azt mondta: „Ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod… és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban” (Ézsaiás 58:13–14). Ezért a mai ige számodra ez: Tarts szünetet!
