„Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk…” (Róma 10:10)
Ahhoz, hogy a megváltást elnyerd, Krisztusba kell vetned bizalmadat, csak ennyi. Talán azt kérdezed: „Nem lehet úgy, ha megtisztítom a cselekedeteimet?” Nem. Vannak emberek, akik sokkal rendesebben élnek véletlenül, mint te szándékosan. A keresztyéneket az különbözteti meg másoktól, hogy Krisztusba vetik bizalmukat, Jézus Krisztus kiontott vérében bíznak, semmi másban. Pál erről egyértelműen fogalmaz: „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk.” (Róma 10:9-10). Az üdvösség annak az eredménye, amit szívedben hiszel: hogy Krisztus elvégezte mindezt érted; és száddal megvallod ezt. Ez a két alkotóelem, a hit és a megvallás juttat el a „megigazulás” állapotába Isten szemében.
Volt már veled, hogy egy újságból kivágott kuponnal mentél el bevásárolni? Szerettél volna venni egy kiló lisztet vagy cukrot, de nem volt pénzed. Mégis odaadták. Miért? Mert a kuponnal ugyanúgy fizethettél, mintha pénzed lett volna. Érted már a lényeget? Nincs semmi igazságod, amivel fizethetnél Istennek a megváltásodért, ám Ő kitalált egy kuponrendszert, amit megváltásnak hívnak, és ezt mondta: „Ha Krisztusba veted a hited, én attól a pillanattól igaznak foglak tekinteni.” Az „igaz” szó egyszerűen ezt jelenti „joga van Istennel lenni”. Micsoda életlehetőség! Mekkora örömforrás! Milyen megnyugtató biztonság!
Integritás
„A becsületeseket feddhetetlenség vezeti.” (Példabeszédek 11:3)
Az integritás szó a matematikában használt integer kifejezésre vezethető vissza, ami egész számot jelent, szemben a törtekkel. Az integritás – feddhetetlenség, becsületesség – tehát azt jelenti, hogy a teljes igazságot mondod, nem csupán részigazságot. Ezért kell a bíróságon arra megesküdni, hogy „az igazat, csakis az igazat, a teljes igazságot” mondjuk. Miért ferdítjük el az igazságot, miért színezzük ki a dolgokat, miért mondunk féligazságokat? Néha anyagi haszonért, máskor társadalmi előnyökért. Néha azért, hogy rejtegessük tetteinket, máskor azért, hogy megszerezzünk magunknak bizonyos dolgokat.
Jákób, akinek a neve csalót jelent, összeesküvést szőtt anyjával, és becsapta az apját, hogy megszerezze az elsőszülöttségi jogot – vagyis kétszeres részt az apai örökségből, ami jogosan bátyját, Ézsaut illette volna. Jákób drágán megfizetett mindezért. A következő tizennégy évet menekültként töltötte, és apósának dolgozott, aki még nagyobb és rafináltabb csaló volt, mint Jákób. Végül, teljes kétségbeesésében Jákób Istennel találkozott, és hallhatta tőle ezeket a szavakat: „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.” (1Mózes 28:15). Aznap Jákób értékrendje megváltozott, és abból az emberből, aki addig csak elvett, most adakozó lett. Azt mondta Istennek: „bármit adsz nekem, a tizedét neked adom” (1Mózes 28:22). Ezután Isten úgy megáldotta őt, amilyet legmerészebb álmaiban sem tudott elképzelni. Annyi év után csodálatos családdal, hatalmas gazdagsággal és új névvel tért haza: ettől kezdve lett Izráel. A becsületesség mindig fizet osztalékot. Miért? Mert Isten maga garantálja.
Ne légy cinikus!
A szkeptikusoknak nagyon kevés emlékművet emeltek. Azért, mert ők ahelyett, hogy építettek volna másokat, inkább rombolták azokat.
Dávid bátyja, Eliáb is ilyen volt. Íme, a története. Amikor Saul seregében senki nem volt hajlandó megküzdeni Góliáttal, Eliáb sem, aki pedig parancsnok volt, Dávid önként jelentkezett, hogy megküzdjön a körülmetéletlen filiszteussal (ld. 1Sámuel 17:36). A bibliai időkben a körülmetélés az Istennel való szövetség jele volt, ez a szövetség védelmet és ellátmányt biztosított Izráel népének. Dávid tudta, hogy ez a fenyegetődző ellenség nincs ilyen szerződésben Istennel, hogy csak az izraelitáknak van jogalapjuk ezekre a kiváltságokra. Emiatt Dávid biztonságban érezte magát a szövetségben, és megragadta Isten ígéretét. Eliáb szemében azonban nyilvánvalóan egész másként nézett ki a helyzet. Ő haragra gerjedt Dávid ellen, és ezt mondta: „Minek jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot a pusztában? Tudom, hogy vakmerő vagy, és rosszban töröd a fejed. Csatát akarsz te látni, azért jöttél ide.” (1Sámuel 17:28).
Érdekes, hogy Eliáb neve azt jelenti: „Isten az Atyám”, így Eliáb nem csupán a világi cinikusokat képviseli, hanem a keresztyéneket is. Igen, vannak ilyenek a gyülekezetben is! Csak egyetlen szkeptikusra van szükség, és hamarosan mind, akik gyengék a hitben, vagy teljesen hitetlenek, elkezdenek a pártjára állni, és állandósítják a negatív szemléletet. Vigyázz, a cinizmus bármely kapcsolatot és környezetet feldúlhat. Ezért mondja a Biblia: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére” (Zsoltárok 1:1). Gondold meg kétszer, mielőtt beleülnél abba a székbe. Ha túl sokáig ott maradsz, akkor talán nem leszel képes felállni belőle!
„…megőrzöd teljes békében…” (Ézsaiás 26:3)
Négy okból veszítjük el a nyugalmunkat: 1) Megpróbáljuk megváltoztatni a körülöttünk élő embereket. Ahogy egyre bölcsebbek leszünk, rájövünk, hogy nem tudunk megváltoztatni másokat. Erre egyedül Isten képes! Ő valójában meg is teszi, ha mi hátrább lépünk, és olyannak szertejük őket, amilyenek. Ez nem jelenti azt, hogy egyetértünk mindennel, amit tesznek. Ez azt jelenti, hogy elkötelezzük magunkat arra, hogy attól függetlenül szeretjük őket; hivatkozunk Isten ígéreteire az ő nevükben, és engedjük, hogy Isten az Ő módszerei szerint bánjon velük, az Ő időzítése szerint, és az Ő dicsőségére. Lehet, hogy azért van ennyire a végsőkig kimerült, mert folyton olyasmivel próbálkozol, amivel semmit sem tudsz kezdeni! 2) Megpróbálunk kierőszakolni dolgokat, amikor még nincs itt az idejük. „Mindennek rendelt ideje van..” (Prédikátorok 31 Károli). Ha neveltél gyermekeket, akkor tudod, hogy az egyik legjellemzőbb tulajdonságuk a türelmetlenség; semmire sem tudnak várni. Isten azt szeretné, ha kinőnénk gyerekességünket, ezért várakozásra és bizalomra késztet, így tesz éretté! 3) Idegeskedünk amiatt, hogy nem fejlődünk elég gyorsan. Lelassulhat lelki fejlődésed akkor, ha elhanyagolod, de végül „…mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk ár az Úr Lelke által!” (2Korinthus 3:18). Tehát tanulj meg örülni az életnek, miközben Isten dolgozik a problémáidon, hiszen mindig lesznek problémáid! 4)Túlerőltetjük magunkat. Azt tesszük, amiről úgy gondoljuk, hogy Isten ezt várja tőlünk, anélkül, hogy megkérdeznénk tőle, valójában mit is akar, mikor akarja, és hogyan akarja véghezvinni. Végül aztán kimerülünk. Mi a megoldás? „Aki Rád összpontosít, azt megőrzöd teljes békében, mert Benned bízik” (Ézsaiás 26:3 NJKV)
„megváltja életedet a sírtól…” (Zsoltárok 103:4)
Dr. Ann Shorb írja: „A múlt feletti öröm titka nem abban található, hogy összeszámoljuk a jó dolgokat, amik történtek, hanem az, hogy visszaemlékszünk arra, hogy Isten emlékszik! Ő sosem felejti el tervét, és sosem szegi meg ígéreteit. Még ha az élet nehéz is, és úgy tűnik, hogy semminek nincs értelme, Ő akkor is kezében tartja a dolgokat, és terve végrehajtásán dolgozik.” A Biblia azt mondja: „Majd így szólt hozzám az Úr igéje: Mit látsz, Jeremiás? Ezt feleltem: Mandulavesszőt látok. Az Úr pedig ezt mondta nekem: Jól látod, mert gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem.” (Jeremiás 1:11-12). Ha a mandulafa virágzik, tudjuk, hogy eljött a tavasz. Az évszakok váltakozása Isten hűségére emlékeztet. Ez ad reményt, hogy az a tél, amit most élsz át, hamarosan át fogja engedni a helyét a tavasznak és az új életnek. Honnan tudhatod biztosan? Onnan, hogy a Biblia azt mondja, Isten „Örökké emlékezik szövetségére...” (Zsoltárok 105:8). Az életben minden befektetés a veszteség kockázatával jár. Ám nagy különbség van a veszteség és a teljes csőd között. Az igazság az, hogy Isten már túl sokat fektetett beléd ahhoz, hogy most hagyja életedet romba dőlni. A mások által okozható kárnak korlátot szab Isten tervének pajzsa. Még ha nem is vagy tudatában, ő „megmenti életedet a pusztulástól” (Zsoltárok 103:4 NKJV). Állj meg, és gondolj vissza azokra az ajtókra, amelyeket Isten bezárt előtted, és akkor nem értetted, miért. Ugye most már tudod, hogy az Isten irányítása és védelme nélkül a valamelyik ajtó mögött rád váró ellenség bizonyára elpusztított volna?
„…megsegíti Isten reggelre kelve.” (Zsoltárok 46:6)
Amikor a világod hirtelen a feje tetejére áll, emlékezz arra, hogy Isten életedre vonatkozó terve nem lett törölve! Amikor úgy érzed, hogy csapdába estél, és nincs kiút, jusson eszedbe a következő néhány dolog: 1) Keresd a folyót! „Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát…” (Zsoltárok 46:5). Az Ószövetség szimbolikájában a folyók jelentik Isten ellátmányát, amely minden szükségünkre elég. Amikor úgy tűnik, hogy minden emberi forrás kiszáradt, ne félj, keresd a folyót! 2) Keresd a várost, „… Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait” (Zsoltárok 46:5), bármilyen körülmények között vagy is! Isten városa, az Ő jelenlétének és hatalmának szimbóluma garantálja, hogy Ő még mindig kezében tartja az irányítást, és helyre fogja állítani a békét és a rendet zaklatott világodban. 3) Keresd Isten jelenlétének jeleit! „…megsegíti Isten virradatkor” (Zsoltárok 46:6 Károli). A hajnal, az új kezdet jelképe, megadja azt a biztonságérzetet, hogy ezen a nehéz és megpróbáltatásokkal teli időszak után már új nap közeleg. „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3:22-23) 4) „Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit…” (Zsoltárok 46:8). Ha újra emlékezetedbe idézed Isten hatalmas cselekedeteit, az építi a hitedet, és eszedbe juttatja, hogy Ő „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13:8). Ha akkor gondot viselt rólad, most is meg fog őrizni. 5) Nézz Istenre, és nyugodj meg! Isten hatalmának és hűségének kipróbált és bizonyított alapjára építve, élhetsz e szerint az ige szerint: „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11)
