1994. december 24.

Uram, Tanítóm és Üdvözítõm?

ÉN VAGYOK. Szívhez szólóan prédikáltam neked. Azért tettem ezt, hogy meghódítsalak. Azt akartam, hogy tõlem tanuljon tanítványom és lelkeket nyerjen meg számomra. Örökké tartóan szeretlek benneteket… Tanítványom, azt akarom, hogy hûséges légy hozzám. Ez az az ajándék, amelyet az éjféli misén felajánlhatsz nekem! A hûségedet, szívbõl. és ha megteszed, Atyám és én általad fogjuk megmutatni szentségünket, hogy megerõsítsünk téged a csapások csatájában. 1 Ha a vadállat valamelyik követõje ellenséges lenne veled szemben, légy olyan, mint a parittyakõ és törd össze õket, mint látomásodban, amit tõlem kaptál…

2 Egy parittyafélét láttam a közelemben, gyorsan felvettem és teljes erõmbõl a jelkép közepére, a szeme közé céloztam vele. Összetörtem a jelképet és ezzel a gonosz hatalmát is megtörtem. Éreztem, hogy ez az életembe is kerülhet, mégis úgy gondoltam, hogy megéri megtennem, mert egyúttal hatalmukat is megtöröm. Ahogy eltaláltam az emblémát, a vadállat követõi, akik az ajtóhoz kísértek, félelmükben remegni kezdtek. Megértettem, hogy jelképüket összetörve, õket is megtörtem és nincs hatalmuk felettem.

Kicsim, légy velem egy! Osszunk meg továbbra is mindent! Én Úr vagyok, ezért ne félj! Nevem: Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó.

 


1 vö. Jel 11,6.
2 A látomás: Rájöttem, hogy a vadállat követõi tartanak fogságban. Elvették gyûrûmet, amelyen a feszület van, eltûntek vele egy idõre, majd visszahozták és visszaadták. Amikor ujjamra húztam, tudtam, hogy meggyalázták. Akkor az ajtóhoz vezettek. Ahogy keresztülmentem halljukon, megláttam a vadállat képét a falon - ott, ahová mi a feszületet tesszük.
Szerző: Andre Lowoa  2018.10.04. 08:52