Fektesd pénzedet az emberek mennybe juttatásába

„Mondd meg nekik, hogy használják pénzüket jócselekedetekre. Bővelkedjenek a jótéteményekben és örömmel adakozzanak a szükségben lévőknek; legyenek mindig készek megosztani másokkal mindazt, amit Isten adományozott számukra. Ha így tesznek, valódi kincset gyűjtenek majd maguknak a mennyben.” (1 Timóteus 6:18-19a, TLB fordítás)

kereszteny_ekszer.jpg


A legvégső teendőd, hogy felkészülten várd, hogy Isten használni tudjon, a kincsedet az örökkévalóság fényében hasznosítani. 

Tételezzük fel, hogy az amerikai törvényhozás elfogadott egy törvényt, mely szerint valamikor az elkövetkezendő 12 hónap folyamán a japán yen lesz a hivatalos amerikai fizetőeszköz. Többé nem létezne dollár, hanem mindenkinek yent kellene használnia, hogy vételezzen vagy eladjon dolgokat. A tisztességes eljárás érdekében – minthogy a dollár értéktelenné válna a pénznemváltást követően  – senki nem tudná az átállás pontos időpontját. 

Ha tudnád, hogy a következő 12 hónap folyamán ilyen nagy változás fog bekövetkezni, de nem tudnád, hogy pontosan mikor, mi volna a stratégiád? 

Ha megfontolt lennél, akkor fognád az amerikai pénzed javát, és tüstént átváltanád japán yenre, így „a nagy kapcsolás” után nem érintene kellemetlenül, hogy nyakadon maradt az értéktelen dollár. Csupán annyi amerikai dollárt tartanál meg, ami napi szükségleteidet fedezi, mivel az átállás időpontjában megmaradt dollárod többé már semmit sem érne. 

Egy nap a te életedben is elérkezik egy ilyen átállás: az a nap, amikor véget ér életed itt, a Földön. Tudjuk, hogy ez be fog következni, és csak a bolond menne végig úgy az életen, hogy nem készül fel arra, amiről tudja, hogy elkerülhetetlen. A halál mindannyiunk számára 100%-ig bizonyos, egyszer mindegyikünk számára eljön a fordulónap. 

Az örökkévalóság fényében a vagyon, amit itt hagysz a Földön, értéktelenné válik. Ám amivel most rendelkezel, számíthat az örökkévalóságban, ha elkezded átváltani az örökkévaló megtakarításba. Ezt értjük az alatt, hogy kincseket gyűjtesz a mennyben. 

Hogyan teheted ezt meg? Hogyan gyűjthetsz kincseket a mennyben? A Biblia az 1 Timóteus 6:18-19-ben ad választ erre: „Mondd meg nekik, hogy használják pénzüket jócselekedetekre. Bővelkedjenek a jótéteményekben és örömmel adakozzanak a szükségben lévőknek; legyenek mindig készek megosztani másokkal mindazt, amit Isten adományozott számukra. Ha így tesznek, valódi kincset gyűjtenek majd maguknak a mennyben – ez az egyedüli biztonságos befektetés az örökkévalóságba! Ráadásként áldott keresztény életet fognak élni itt a Földön is.” (TLB fordítás). 

Neked melyik bankban van betéted? A földi pénzintézetben vagy az örökkévalóság bankfiókjában? Nem viheted magaddal, viszont előre küldheted azáltal, hogy vagyonodat olyan emberekre áldozod, akik a mennybe igyekeznek. 

A befektetés legnagyszerűbb formája, ha fogod a pénzed és arra fordítod, hogy az emberek mennybe jutását segítsd elő vele. Így amikor magad is oda érkezel, ők mind ott fognak köszönteni téged, és azt mondják majd: „Köszönöm, hogy segítettél ide kerülnöm!” 

Valahányszor adakozol, hogy segíts egy misszionáriusnak megnyerni valakit Krisztus számára, akkor kincset ruházol be és gyűjtesz a mennyben. Valahányszor támogatsz egy egyházkerületet a programtervezésben, egy épület megépítésében, vagy adakozol egy lelkészi szolgálatnak, akkor ezzel hozzásegíted az embereket a mennybe jutásukhoz. Ez a legjobb rendeltetési hely a pénzed számára, és végeredményben ez az, ami valódi beteljesülést tartogat neked itt, a Földön. 

Téged fog valaki üdvözölni a Mennyországban? Így lesz, ha pénzedet az örökkévalóság távlatába fekteted. 

Beszéljetek róla: 

  • Mit gondolsz, mit vár el tőled Isten, amikor úgy érzed, hogy nincs megtakarítanivaló pénzed, amit másokra költhetnél?
  • Milyen lehetőségeket adott neked Isten, melyeket még nem aknáztál ki, hogy a Jó Hír továbbadásával pénzt fektess az emberekbe?
  • Ha valaki belelátna a bankszámlakivonatodba, mit mondana, hol gyűjtöd a kincsedet?




Isten befejezi, amit elkezdett bennünk

 

”Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára..” Fil 1:6

Mi, emberek nagyon értünk ahhoz, hogy belekezdjünk dolgokba, de gyakran nem fejezzük be, amit elkezdünk. Sokszor egy-egy befejezetlen zeneművet, épületet, könyvet vagy projektet hagyunk magunk mögött. Lehet, hogy mi nem fejezzük be, amit elkezdünk, de Isten mindig befejezi, amit Ő kezd el.

Isten nem félszárnyú madarat teremt. Amikor megteremti a virágot vagy a csillagokat, azok tökéletes és befejezett művek, és amikor elkészül valamivel, azt mondja, hogy „az jó”.

A Biblia azt tanítja, hogy amikor Jézus elkezd munkálkodni az életünkben, Ő be is fejezi, amit elkezdett minden probléma, hiba, rossz döntés, bűn vagy bármilyen körülmény ellenére is. Egy nap, amikor a Mennybe jutunk, olyanok leszünk, mint Jézus, és meglátjuk Őt úgy, amint van. És ez a cél.

Addig pedig, ha örömöt akarunk találni azokban az emberekben, akik életünk részei, türelmesnek kell lennünk velük. Vegyük figyelembe, hogy ők is fejlődnek és növekednek. Pál azt mondta, hogy „nem vagyok az, aki voltam, Istennek hála. De hála Istennek, hogy nem vagyok az, aki leszek. Növekszem és változom.”

Ha élvezni akarjuk a házasságunkat, meg kell tanulnunk örülni a férjünknek vagy a feleségünknek úgy, ahogy van és most, vegyük figyelembe azt is, hogy ő is növekszik és fejlődik. Máskülönben, mire megfelel az elvárásainknak, addigra mi újakat támasztunk vele szemben.

Ha szülőként örömöt akarunk találni a gyermekeinkben, meg kell tanulnunk örülni nekik folyamatos növekedésük közben is, hiszen egyik gyerek sem tökéletes.

És nincs tökéletes felnőtt sem. Ha a körülötted élő emberektől azt várod el, hogy tökéletesek legyenek, mert csak akkor jelentenek számodra örömöt, akkor egész életedben szerencsétlennek és nyomorultnak fogod érezni magad. Ugyanis senki sem tökéletes.



Jézusnak mindig az első helyen kell lennie!

 

"Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli meg apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom." Lukács 14:26



Isten nem akar osztozni az iránta való ragaszkodásunkban senkivel, még a saját családunkkal sem. Ha szembesülsz egy helyzettel, amikor választanod kell az iránta való hűség és az édesapád vagy édesanyád, lány- vagy fiútestvéred iránt való hűség közül, Jézust kell választanod.

Ha választanod kell a saját érdeked vagy Jézus érdekei közül, Jézusé mellett kell, hogy dönts. Gondolj arra, mikor Péter a tűznél melegedett. Valaki azt mondta, "Te is az ő tanítványa vagy, ugye?" Péter Jézus javára döntött vagy a saját javára?

Ugyanezekkel a döntésekkel szembesülünk mindennap az iskolában, munkahelyen, a barátaink között és még a családunkban is. Jézus kegyetlennek tűnik, mikor azt parancsolja, hogy őt részesítsd előnyben mindenki mással szemben, beleértve életed szerelmét, a legjobb barátod, sőt a saját édesanyád.

De félreértjük Jézust, ha azt gondoljuk, hogy ami számunkra kegyetlenségnek tűnik, önzőségben, haszonlesésben vagy érzéketlen közönyben gyökerezik. Jézus már látja a végjátékot, és azt akarja, hogy vele legyünk a mennyben, ezért hangsúlyozza, hogy újra helyezzük őt középpontba.

Jézus nem azt mondja, hogy nem szerethetünk másokat vagy hogy mások nem lehetnek számunkra fontosak; azt mondja, hogy neki kellene a legfontosabbnak lennie! Amikor Jézusra gondoltál, eszedbe jutott valaha, hogy hűségesebb lenne bárki máshoz, mint az Atyához? Bár Jézus mélyen szeret bennünket, annyira, hogy az életét is odaadta értünk...

Jelek, amik azt mutatják, hogy Jézus nincs az első helyen az életemben:

- Vannak "Jézus dolgok" és "hétköznapi dolgok". Különválaszthatom őket.
- Bizonyára lemaradok valamiről, ha Jézust helyezem az első helyre.
- Két ember osztozhat a feltétlen hűségemen: Jézus és ______________.

Ha a hűségünkben döntéshelyzetbe kerülünk, mindig Jézus kapja a legelső helyet! Ki vagy mi birtokolja az első helyet az életedben?




Szerző: Andre Lowoa  2018.10.02. 10:18