Légy őszinte a fájdalmaddal kapcsolatban
"Őszintén beszéltünk hozzátok, tágra nyitottuk a szívünket." (2 Kor. 6:11 GNT fordítás)
Amikor másoknak beszélsz a fájdalmadról, készségesen hallgató fülekre fogsz találni - különösen, ha olyan fájdalomról beszélsz, amelyen a másik épp átmegy. De ahhoz, hogy Isten a veled történt fájdalmat mások javára, az ő céljainak elérésére és a te magad épülésére használhassa, hitelesnek kell lenned. Nem szépítheted, nem hamisíthatod és nem játszhatod meg. Igaznak és őszintének kell lenned az életedben lévő fájdalommal kapcsolatban.
A legjobb példa erre Pál apostol. Ha végigolvasod az Újszövetségben azokat a könyveket, amelyeket ő írt, akkor azt látod majd, hogy öt olyan dologról is ír, amiről normális esetben nem szeretünk beszélni másoknak. Pál egymaga forradalmasította a Római Birodalmat. A kereszténység az egész világon elterjedt, mert ő őszinte akart lenni azokban a dolgokban, amikben mi nem szeretünk őszinték lenni.
Melyek ezek? Ahhoz, hogy másoknak segíthess, a következő öt dologban kell őszintének lenned:
Az érzéseiddel kapcsolatban
Pál ezt mondja a 2 Korinthus 6:11-ben: "Őszintén beszéltünk hozzátok, tágra nyitottuk a szívünket." (GNT ford.). Pál nem csak tanította a többieket. Megnyitotta a szívét, és megosztotta az érzéseit. Ha szeretnél hatással lenni mások életére, akkor meg kell tanulnod, hogyan oszd meg az érzéseidet.
A hibáiddal kapcsolatban
Ez egy kicsit nehezebb. Pál ezt írja a Galata 6:5-ben: "Mindenkinek vannak hibái, és mindenki a maga terhét hordozza. Senki sem tökéletes" (LB ford.). Könnyű belátni és elfogadni, hogy senki sem tökéletes. Legyetek őszinték és alázatosak egymással a hibáitok tekintetében.
A kudarcaiddal, bukásaiddal, tévedéseiddel kapcsolatban
Pál ezt mondja az 1 Timóteus 1:15-ben: "Jézus Krisztus azért jött, hogy megmentse a bűnösöket, akik közül én vagyok az első." (NIV ford.) Pál azzal folytatja, hogy leírja, hogyan üldözte az egyházat, hogyan állt ott, amikor megkövezték Istvánt. Nyíltan beszél arról, amit rosszul tett.
A csalódásaiddal kapcsolatban
Pál így fogalmaz: "Mert szeretném tenni a jót, de nem tudom." (Római levél 7:18) Szoktál így érezni? Nem akarod azt a bizonyos dolgot megnézni vagy elolvasni, nem akarsz így viselkedni, nem akarsz így beszélni, de teszed. Ez a bensőnkből fakadó őszinteség az, amely megváltoztatja az emberek életét.
A félelmeiddel kapcsolatban
Pál így ír a 2 Korintus 1:20-ban: "Mert félek, hogy amikor odamegyek hozzátok, akkor csalódni fogtok bennem, és én is csalódni fogok bennetek." (MSG ford.) Amikor megosztod a félelmedet a másikkal, két dolog történik: a te félelmed enyhülni fog, a másik ember pedig bátorságot merít.
Pál tehát azt mondja, hogy mindannyiunkkal kapcsolatban vannak problémák, nem vagyunk tökéletesek. Miért nem fogadjuk ezt el? Ha magadban tartod, akkor ez csak neked okoz majd szenvedést. Másnak ez nem segít. Meg kell tanulnod őszintének lenned az érzéseiddel, hibáiddal, kudarcaiddal, csalódásaiddal és félelmeiddel kapcsolatban. Ha ezt teszed, te is és mások is gyógyulni fognak.
Beszéljünk róla:
- Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy nehéz beszélnünk másoknak a hibáinkról és kudarcainkról?
- Hogyan épültél már azáltal, hogy mások megosztották a félelmeiket, csalódásaikat, kudarcaikat, hibáikat, érzéseiket veled?
- Ki az a közeledben, aki nehéz időszakon megy most keresztül, és akinek segítene, ha megosztanád a hasonló tapasztalataidat vele?
Minden keresztény szolgáló
„Isten... tett minket azokká, akik vagyunk és új életet adott Krisztus Jézusban; és hosszú évszázadok óta eltervezte, hogy ebben az új életben másoknak segítsünk." (Efézus 2:10, TLB fordítás)
Isten nem azért teremtett a Földre, hogy csak magadnak élj. Azt akarja, hogy egy jobb hellyé legyen a világ általad!
Mindig, amikor valaki azt mondja, hogy „Én a hétvégéknek élek!" meg akarom kérdezni, hogy akkor miért kellene Isten életben tartson? Ha nem töltöd be a célodat, nem érted az egész élet értelmét!
Az Efézus 2:10-ben ez áll: „Isten... tett minket azokká, akik vagyunk és új életet adott Krisztus Jézusban; és hosszú évszázadok óta eltervezte, hogy ebben az új életben másoknak segítsünk." (TLB fordítás).
Van egy szó is erre: szolgálat. Minden keresztyén szolgáló. Nem minden keresztyén lelkész, de minden hívőnek szolgálnia kell. Ez azt jelenti, hogy felhasználod a talentumaidat és ajándékaidat, hogy valamivel hozzájárulj az élethez, hogy adj és ne csak vegyél.
A Biblia 58 alkalommal írja: „Szeressétek egymást. Törődjetek egymással. Imádkozzatok egymásért. Biztassátok egymást. Segítsetek egymásnak. Tanácsoljátok egymást. Támogassátok egymást." és így tovább. Ez a kölcsönös szolgálat minden hívő között az Isten családjában minden hívő felé. Ez Isten szándéka.
Az igazság az, hogy szolgálni Istennek, úgy hogy másoknak szolgálunk nem mindig egyszerű. Néha el fogsz bátortalanodni. Mit tegyél, amikor meglankadsz? Emlékezz két dologra!
Először, emlékezz, hogy olyan jutalmat fogsz kapni, ami egy örökkévalóságon át tart. A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten „nem felejti el, hogy milyen keményen dolgoztál neki, és hogyan mutattad meg az iránta való szereteted, azáltal, hogy törődtél a hívőkkel." (Zsidó 6:10a, NLT fordítás - második kiadás). Jutalmad lesz az örökkévalóságban!
A második dolog, amire emlékezned kell, hogy Isten minden apróságot fel tud használni. Semmi sem jelentéktelen az Istennek való szolgálatban. Semmi sem hiábavaló. „Mindig légy elfoglalt az Úrnak való munkával, tudván azt, hogy amit az Úrnak tesztek, semmi sem haszontalan." (1 Kor 15:58, TEV fordítás).
Beszéljetek róla:
- Hogyan jellemeznéd magad: adsz vagy veszel az Isten családjában?
- Gyakran miért nehéz másoknak szolgálni?
- Mi az a látszólag kicsi vagy jelentéktelen dolog, amit Isten kért szolgálatként, ami iránt meg kell változtatnod a hozzáállásod?
Négy döntés, amely meghatározza a sorsod
„Ha képtelen vagy döntést hozni és bizonytalan vagy mindenben, amit teszel; ne gondold azt, hogy bármit is kaphatsz az Úrtól” (Jak 1:7-8, GNT fordítás).
Dr. Seuss Zode "Úton" (The Zode in the Road) című költeményében a fiatal Zode egy útelágazáshoz érkezik, és meglehetősen hosszú időt tölt azzal, hogy eldöntse, melyik irányba menjen. Azon töpreng, talán az egyik hely túlságosan meleg, a másik túlságosan hideg, vagy az egyik túlságosan meredek, a másik pedig lejtős. Miután bizonytalanságában fejét vakargatja, Zode végül úgy dönt, biztos ami biztos, "egyszerre indul el mindkét irányba".
Ami azt eredményezte, hogy Zode nem jutott el sehova.
Neked milyen döntést kellene meghoznod? Arra bíztatlak, hogy tégy valami nagyszerű dolgot az életeddel, Jézusért. Ne légy olyan, mint Zode, ne vesztegesd el az életed! Ne légy középszerű! Ne csupán létezz, hanem hozd meg azokat a döntéseket, amelyek meghatározzák a sorsod!
Íme négy sorsfordító döntés, amelyet mindenkinek kötelessége meghozni:
- Kötelezd el az életed Krisztusnak és válj családjának tagjává. Ha még nem tetted ezt meg, mire vársz? A meg nem hozott döntés is egy döntés.
- Köteleződj el azon szokások mellett, melyek segítségedre vannak abban, hogy lelkileg növekedhess. Ne légy tutyi-mutyi, közömbös, felszínes keresztény! Gyerünk! Légy olyan, amilyennek Isten szeretne látni!
- Használd tehetséged, ajándékaid, képességeid és tapasztalataid arra, hogy Istent és másokat szolgálj. Ha eddig a kispadon ültél, itt az ideje, hogy beszállj a játékba.
- Ismertesd meg Jézus Krisztust másokkal. Amikor tudomást szerzel az örömhírről, hírnökké kell válnod azért, hogy mások is hallhassanak róla.
„Ha képtelen vagy döntést hozni és bizonytalan vagy mindenben, amit teszel; ne gondold azt, hogy bármit is kaphatsz az Úrtól” (Jak 1:7-8, GNT fordítás).
Te döntesz!
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mit gondolsz, Isten miért engedi, hogy döntéseket hozzunk a saját sorsunkra vonatkozólag?
- A bizonytalanság vagy halogatás eddig hogyan akadályozott meg abban, hogy valami nagyszerű dolgot tégy Istenért?
- Ma milyen döntés meghozatalát kéri tőled Isten? Hogyan reagálsz rá?
- Ha még nincs ilyen jellegű kapcsolatod a Krisztussal, kérlek imádkozz az alábbiak szerint.
Mondd: „Drága Jézus Krisztus, magam sem értem, de egy űr tátong a szívemben, amelyet egyedül Te tölthetsz be. Ráébredtem arra, hogy azért létezem, hogy szerethess, és hogy kapcsolatban lehessek Veled. Kérlek, bocsásd meg bűneimet! Mára elérkeztem ahhoz a mérföldkőhöz, hogy elfogadjalak Téged Uramnak és Megváltómnak. Kérlek, légy jelen a szívemben és életemben, és szereteted vegye át magányom és fájdalmam helyét. Szeretnék Egyházközösséged tagja lenni.”
Jézus soha nem kéri, hogy vakon kövessük. Miközben az Ő útját járjuk és megismerjük az Ő jellemét, megtanuljuk, hogy ő mindig ott vár a hitbeli lépéseink másik oldalán. Belekényszerít minket olyan helyzetekbe, ahol őbenne és ígéreteiben kell megbíznunk, de azt is megmutatja nekünk, hogy mi vár ránk, ha őt követjük. (János 14:1-4)
Jézus azt akarja, hogy számoljunk az elkötelezettségünk árával mert tudja, hogy ez igényelni fog mindent, amink van (Lukács 14:28). Lényegében Jézus óvva int afelől, hogy romantikus látásunk legyen az Ő követéséről. Tudja, hogy ha ilyen módon indulunk önkéntes szolgálatunkba, bármikor vagy bárhová is indulnánk, a lelkesedésünk el fog hervadni, amikor az elkötelezettség kényelmetlenné válik, vagy amikor szembesülünk a tanítványság igazi árával.
A tanítványság azt jelenti, hogy feladjuk még a gondolatát is annak, hogy legyenek az életünk kisebb részei, amelyek ne legyenek Jézussal való kapcsolatunk hatása alatt. Nem mondhatunk Jézusnak úgy igent, hogy közben a függetlenségünk egy részéhez ragaszkodunk. Ő megköveteli mindenünket.
Már nincs arra lehetőségünk, hogy akkor és ott szolgáljuk őt ahol és amikor nekünk kényelmes. "A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania." (Lukács 9:58)
Amikor romantikus látásunk van a tanítványságról, lehet, hogy magunkat úgy képzeljük el, mint akik mindent feladunk Jézusért amint a világ csodálja hitünket és az emberek szívből jövő hálájukat fejezik ki a mi áldozatkész szolgálatunkért.
De lehet, hogy az elkötelezettség ára a világ megvetését hozza a küszöbödre. Ha Jézust követed és megteszed, amit Ő mond, hogy tegyél, lehetséges, hogy még a hittestvéreid is úgy gondolják, hogy eldobod magadtól a jövődet azért, hogy olyan embereken segíts, akik semmit sem tudnak neked adni viszonzásként. A tanítványság lehet, hogy azt jelenti, hogy olyan emberekért hozol áldozatot, akik nem fogják értékelni, amit tettél - mint ahogy Jézusból gúnyt űztek, amikor meghalt a kereszten.
Az a kegyelem, hogy oda menjünk, ahová csak Jézus küld, csakis Krisztus hívásán és Isten belénk töltött erején keresztül történhet. A kegyelem kötelez minket arra, hogy szót fogadjunk Jézusnak, függetlenül a körülményektől vagy a következményektől.
A Jézusnak való szolgálatodból mennyi az, amit azért végzel, mert kényelmes és mennyi az, amit azért teszel, mert Jézus azt mondta, hogy ezt tedd? Jézus szeret és a legjobb terve van számodra. Ő nem ítél el, hanem azt akarja, hogy a jó irányba fordulj.
