Ó, gyermekem, ahogyan Fiamat szerettem attól a pillanattól kezdve, hogy szépséges Arcába néztem, úgy szeretem Isten minden gyermekét is, mint saját gyermekeimet.

Én az Isten Anyja vagyok, de ugyanakkor Isten minden gyermekének az Anyja is, mivel megígértem, hogy végső üdvösségük pillanatában segítek majd nekik. Fiam a Mennyben való Megkoronázásom alkalmával felhatalmazást adott Nekem arra, hogy a tizenkét törzsnek Anyja legyek – a tizenkét nemzetnek az Új Paradicsomban. Mielőtt még ez a nap felvirradna, Én, mint az Üdvösség Anyja, fel fogom kutatni mindenhol a lelkeket és Fiamhoz fogom vonzani őket. Én segítek Neki ebben a fárasztó feladatban, és ahogyan Szívem össze van fonódva az Ő Szívével, úgy azok szívével is összefonódott, akik Fiamat valóban szeretik.

Mint a ti Édesanyátok, szeretem Isten minden gyermekét. Mindegyikőtök iránt ugyanazt a szeretetet érzem, mint amit minden anya érez kicsinyei iránt. Én úgy tekintek Isten minden gyermekére, mintha mindnyájan még csak kis gyermekek volnátok. Érzem a fájdalmaikat. Együtt szenvedek Fiammal, amikor Ő azokra a bűnösökre tekint, akik elutasítják irántuk való Szeretetét. Mennyire gyötrődik miattuk, és mennyi könnyet sírok, amikor a bűn terjedése miatt az ember nyomorúságát növekedni látom. Mégis, még mindig sok élő szeretet van a világon. Ez a szeretet – ha tiszta –, ellen fog állni a sötétségnek, és a világítótoronyhoz hasonlóan magához fogja vonzani a lelkeket. Ilyen módon fog Isten munkálkodni, hogy felvilágosítsa az emberiséget. Ő azok szeretetét, akik szeretik Őt, arra fogja felhasználni, hogy a többi lelket Magához vigye.

Az Én kötelességem az, hogy annyi bűnösnek, amennyinek csak lehetséges, esélyt kínáljak fel a lelkük megmentésére. Én ezt a jelenések által teszem, amelyeknek tanúi vagytok, amikor megjelenek, hogy mindenütt lángra lobbantsam a bűnösök hitét. Én ezt most az Üdvösség Érmének átnyújtásával teszem. Gyermekem, amint azt már mondtam, ezt az érmet általad a világ rendelkezésére kell bocsátani és a neked adott utasítások kell, hogy alapul szolgáljanak. Ezek az utasítások csak veled lettek megismertetve. Ezek az érmék meg fognak téríteni minden olyan lelket, akik nyitottak Fiam, Jézus Krisztus Irgalmára. Ez pedig milliókat fog üdvösségre segíteni.

Köszönöm, gyermekeim, hogy megnyitottátok Nekem, Édesanyátoknak a szíveteket, és hogy engedelmesek vagytok szeretett Fiam, Jézus Krisztus, az emberiség Üdvözítője iránt.

Drága gyermekek! Ez kegyelmi idő. Gyermekeim, többet imádkozzatok, kevesebbet beszéljetek és engedjétek meg Istennek, hogy a megtérés útján vezessen benneteket. Veletek vagyok és édesanyai szeretettel szeretlek benneteket. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.” “
 
 
—–
Római katolikus:
09-14A Szent Kereszt felmagasztalása

 

Amikor ez az ünnep nem vasárnapra esik, az evangélium előtt csak egy olvasmány van; bármelyiket választhatjuk az alábbi kettő közül

OLVASMÁNY a Számok könyvéből
Akik a Felfüggesztettre néznek, meggyógyulnak.
Az Egyiptomból való kivonulás idején a választott nép elhagyta a Hór hegyét, és Edom földjét megkerülve a Vörös-tenger felé haladt.
A nép azonban belefáradt a vándorlásba, és zúgolódni kezdett Isten és Mózes ellen:
„Miért hoztál ki minket Egyiptomból, azért, hogy meghaljunk itt a pusztában? Nincsen kenyér, nincsen ivóvíz, és unjuk már e semmit érő manna-étket is!”
Az Úr ekkor mérges kígyókat küldött a népre, s ezek megmarták őket, úgyhogy Izrael fiai közül sokan meghaltak.
Erre Mózes elé járultak, és így kérlelték őt: „Vétkeztünk, lázadoztunk Isten ellen és teellened. Imádkozzál, hogy a kígyókat vegye el tőlünk az Úr!”
Mózes tehát közbenjárt a népért, és az Úr így válaszolt: „Csináltass egy rézkígyót, és tűzd ki jelül egy fára. Akit marás ért és rátekint, az életben marad.”
Csináltatott is Mózes egy rézkígyót, és kitűzte jelül egy fára. Akit megmartak a kígyók, de föltekintett a rézkígyóra, az életben maradt.
Ez az Isten igéje.
Szám 21,4b-9

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit! 2. tónus.
Előénekes: Figyelj tanításomra, népem, * hallgassatok ajkam igéire.
Példabeszédekre nyitom meg ajkam, * ősidők titkait hirdetem nektek.
Hívek: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
E: Amikor öldökölte őket, † keresni kezdték őt, * megtértek, és hozzá siettek.
Ráeszméltek, hogy Isten a kősziklájuk, * a fölséges Isten a szabadítójuk.
H: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
E: Szájukkal azonban hamisan szóltak, * és nyelvükkel hazudtak neki.
Nem volt őszinte hozzá szívük, * s nem maradtak hűek szövetségéhez.
H: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!
E: De ő mégis megkönyörült rajtuk, * elengedte bűnüket, és nem szórta szét őket.
Újra meg újra fékezte haragját, * nem engedte fellobbanni indulata lángját.
H: El ne feledjétek * Urunknak nagy tetteit!

Zsolt 77,1-2.34-35.36-37.38

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből
Megalázta magát, ezért az Isten felmagasztalta őt.
Testvéreim!
Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
Ez az Isten igéje.
Fil 2,6-11

ALLELUJA
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, * mert szent kereszted által megváltottad a világot. – 8 G. tónus,

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Emberfiát felmagasztalják a kereszten.
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van.
Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.
Ezek az evangélium igéi.
Jn 3,13-17″

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-09-14


——
Görög katolikus:

Izráel népe Márában és Élimben22 Ezután Mózes útnak indította Izráel táborát a Vörös-tengertől Súr pusztája felé. Három napon keresztül vonultak, de sehol sem találtak ivóvizet. 23 Azután egy olyan helyre érkeztek, ahol végre találtak vizet, de az meg ihatatlanul keserű volt. Azt a helyet „Márának”, vagyis keserűnek nevezték.

24 A nép zúgolódni kezdett, és Mózest hibáztatták. „Most honnan vegyünk ivóvizet?” — kérdezték.

25 Akkor Mózes segítségért kiáltott az Örökkévalóhoz, aki egy fadarabra irányította Mózes tekintetét. Amikor Mózes beledobta a vízbe azt a fadarabot, a víz ihatóvá változott.

Az Örökkévaló ott törvényeket és rendelkezéseket közölt a néppel, és próbára tette őket, hogy vajon engedelmeskednek-e neki. 26 Ezt mondta a népnek: „Ha figyelmesen hallgatsz Istened, az Örökkévaló hangjára, ha azt teszed, amit ő helyesnek tart, ha engedelmesen követed parancsait és megtartod rendelkezéseit, akkor egyetlen betegséget sem engedek hozzád férni azok közül, amelyekkel az egyiptomiakat sújtottam, mert én vagyok az Örökkévaló, aki meggyógyítalak téged.”

27 Ezután továbbmentek, majd az Élim-oázisba érkeztek, ahol 12 forrás fakadt, és 70 pálmafa nőtt. Ott, a források mellett letáboroztak.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Exodus+15%3A22-44&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

A manna és a fürjek

16 Azután Izráel népe továbbindult Élimből. Egyiptomból való elindulásuk után a második hónap 15. napján a Szín-pusztába érkeztek, amely Élim és a Sínai-hegy között terül el. ...”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Exodus+16%3A1-2&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

 

11 Fiam, mikor az Örökkévaló figyelmeztet és fegyelmez,
    ne utasítsd el,
    ne sértődj meg, ha helyreigazít!
12 Mert akit szeret az Örökkévaló,
    azt helyreigazítja és megfegyelmezi,
    mint apa a fiát, akit nagyon szeret.

13 Boldog, aki megtalálta a bölcsességet,
    áldott, aki értelmet talált!
14 Mert ez több hasznot hoz, mint az ezüst,
    értékesebb, mint a színarany,
15 drágább, mint a rubin,
    kívánatosabb, mint bármi más!

16 A bölcsesség jobbjában hosszú élet van,
    bal kezében gazdagság és dicsőség,
17 útjai gyönyörűségesek,
    jólétre és békességre vezetnek.
18 Élet fája a bölcsesség annak, aki megragadja,
    és akik magukhoz ölelik, milyen boldogok!”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Proverbs+3%3A11-18&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

“… 7 aki megváltott bennünket a vére, vagyis a halála árán. Rajta keresztül kaptuk meg bűneinkre a bocsánatot Isten kegyelmének gazdagsága szerint.Isten elárasztott bennünket kegyelmével, mindenféle bölcsességgel és megértéssel. Megismertette velünk mideddig elrejtett tervét, amelyet tetszése szerint készített, és Krisztus által akar megvalósítani. 10 E terv szerint, amikor erre megérik az idő, Isten mindent egybeszerkeszt Krisztusban — mindent, ami a Mennyben és a Földön van —, és őt teszi mindennek fejévé.

11 Krisztusban kaptuk meg az örökségünket Istentől, ahogyan ezt ő már előre elhatározta, mert ez így felelt meg a céljának. Isten ugyanis mindent a saját elhatározása és akarata szerint cselekszik. 12 Bennünket, akik elsőként reménykedtünk a Krisztusban, Isten arra választott ki, hogy dicséretet szerezzünk dicsőségének.

13 Ti is hallottátok az igazság üzenetét, üdvösségetek örömhírét, és hittetek Krisztusban. Isten pedig Krisztusban megjelölt benneteket egy különleges jellel: a megígért Szent Szellemet adta nektek is. 14 A Szent Szellem a foglalója az örökségünknek és a biztosítéka annak, hogy azt egyszer teljes egészében birtokba is fogjuk venni. Mindennek a célja pedig Isten dicsőségének dicsérete.

Hálát adok értetek

15 Mivel hallottam az Úr Jézus Krisztusba vetett hitetekről és a szeretetről, amellyel Isten szent népe iránt vagytok, 16 én is mindig hálát adok Istennek, amikor imádkozom értetek.

17 Azt kérem, hogy Urunk, Jézus Krisztus Istene, a dicsőséges Atya-Isten töltsön be titeket a Szent Szellemmel, aki bölccsé tesz, kijelenti és igazán megismerteti veletek Istent.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ephesians+1&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Jézus enni ad több, mint négyezer embernek

Azokban a napokban ismét nagy sokaság gyűlt Jézus köré, de már minden ennivalójuk elfogyott. Ezért Jézus magához hívta a tanítványait: „Sajnálom ezeket az embereket, mert már három napja velem vannak, és kifogytak minden ennivalóból. Ha éhesen küldeném haza őket, összeesnének az úton, hiszen sokan közülük elég messziről jöttek.”

A tanítványok ezt felelték: „Lakatlan helyen vagyunk, messze a falvaktól. Hogyan lehetne ennyi embert jóllakatni?”

„Hány kenyeretek van?” — kérdezte Jézus.

„Hét” — válaszolták.

Ezután Jézus szólt az embereknek, hogy üljenek le a földre. Majd kezébe vette a hét kenyeret, és miután hálát adott Istennek, darabokra törte, és kezdte osztani a tanítványainak, hogy adják tovább. Ők szét is osztották a sokaság között. A tanítványoknál volt néhány kisebb hal is. Jézus ezekért is hálát adott Istennek, majd odaadta nekik, hogy azokat is osszák szét. Mindenki evett, és jól is lakott. Végül összeszedték a maradékot, és a darabokkal hét kosarat töltöttek meg. Körülbelül négyezer férfi volt ott. Ezután Jézus hazaküldte a sokaságot. 10 Majd tanítványaival együtt azonnal egy bárkába szállt, és Dalmanuta vidékére ment.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Mark+8%3A1-10&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Isten hatalma és bölcsessége Krisztusban rejlik

18 A keresztről szóló üzenet bolondság azok számára, akik elvesznek, de számunkra, akik az üdvösség felé haladunk, Istennek erejét jelenti. 19 Ahogyan az Írás mondja:

„Lerombolom a bölcsek bölcsességét,
    az értelmesek értelmét pedig semmivé teszem.”[a]

20 Mire jut itt a „bölcs”? Mit akar az írástudó, vagy a divatos filozófus? Hiszen Isten már e korszak minden bölcsességéről bebizonyította, hogy bolondság! 21 A bölcs Isten úgy határozott, hogy a világ a saját bölcsessége által ne legyen képes őt megismerni. Ezért Isten abban leli örömét, hogy a bolondságnak látszó örömhír üzenetével menti meg azokat, akik ezt hittel elfogadják. 22 A zsidók csodás jeleket kívánnak, a görögök meg a bölcsességet keresik.

23 Mi azonban egyedül Krisztust hirdetjük, akit a keresztre feszítve megöltek! Ezen azonban a zsidók megütköznek, a nem zsidók pedig fel sem tudják fogni, hanem értelmetlenségnek tartják. 24 A meghívottak számára viszont — akár zsidók, akár nem — Krisztus valójában Isten ereje és bölcsessége.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1+Corinthians+1%3A18-24&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Amint a főpapok és a templomőrök megpillantották Jézust, kiabálni kezdtek: „Feszítsd keresztre! Feszítsd keresztre!”

De Pilátus így válaszolt nekik: „Feszítsétek meg ti! Én semmiben nem találtam bűnösnek!”

Azok erre így feleltek: „Törvényünk szerint meg kell halnia, mert azt mondta, hogy ő az Isten Fia!”

Amikor ezt Pilátus meghallotta, még jobban megrémült. Visszament a palotába, és újra faggatni kezdte Jézust: „Honnan jöttél?” De Jézus nem válaszolt. 10 Pilátus így folytatta: „Nekem nem felelsz?! Nem tudod, hogy hatalmamban áll szabadon engedni, vagy kivégeztetni téged a kereszten?”

11 Jézus így válaszolt: „Semmi hatalmad nem lenne fölöttem, ha nem kaptad volna felülről. Ezért, aki a kezedbe adott engem, az súlyosabb bűnt követett el, mint te.”

12 Ettől kezdve Pilátus igyekezett Jézust szabadon engedni. De a vallási vezetők így kiáltoztak: „Ha őt szabadon engeded, akkor nem vagy a császár barátja! Aki királynak mondja magát, az a császár ellensége!”

13 Erre Pilátus újra kihozatta Jézust a palotából a „Kövezett udvarba”, amelyet héberül Gabbatának neveznek. Ott Pilátus beült a bírói székbe. 14 A Páska-ünnepre való előkészület napja volt, és dél felé járt az idő. Pilátus így szólt a júdeabeliekhez: „Nézzétek, itt a királyotok!”

15 Erre azok így kiabáltak: „Vidd el innen! Vidd el innen! Feszítsd keresztre!”

Pilátus megkérdezte: „Végeztessem ki a királyotokat?”

De a főpapok így feleltek: „Nincs más királyunk, csak a császár!”

16 Ekkor Pilátus átadta a katonáknak Jézust, hogy feszítsék keresztre, és így végezzék ki. Ők pedig elvezették Jézust.

Jézus kivégzése: a keresztre feszítés

17 Jézus maga vitte a keresztfáját. Kimentek a városon kívül, a „Koponya” nevű helyre, amelyet héberül Golgotának neveznek. 18 Ott Jézust a keresztfára szögezték. Ugyanakkor két másik férfit is keresztre feszítettek: egyiket Jézus jobb oldalán, a másikat a bal oldalán. 19-20 Pilátus készített feliratot is, amelyet rászögeztek Jézus keresztfájára. Ez állt rajta héber, latin és görög nyelven: „ názáreti jézus a zsidók királya”. Az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz, ezért a zsidók közül sokan elolvasták ezt a feliratot. A főpapok azt mondták Pilátusnak: 21 „Ne azt írd: »A zsidók királya«, hanem inkább azt: »Ez az ember azt mondta magáról, hogy ő a zsidók királya«!”

22 De Pilátus így válaszolt: „Amit írtam, megírtam!”

23 Amikor a katonák megfeszítették Jézust, minden ruhát levettek róla, s azokat négy részre osztották, hogy mindegyiküknek jusson belőle. A köntösét azonban nem akarták szétszakítani, mivel az varrás nélkül készült, vagyis az egészet egy darabban szőtték. 24 Azt mondták: „Ezt ne szakítsuk szét, inkább sorsoljuk ki, hogy kié legyen!” Így teljesedett be, amit az Írás mondott:

„Ruháimon megosztoztak,
    és köntösömre sorsot vetettek.”[a]

A katonák pontosan ezt tették.

25 Jézus anyja ott állt a keresztfa közelében. Vele volt a nővére, Mária, a Klópás felesége, és a magdalai Mária is. 26 Mikor Jézus látta, hogy anyja is ott áll, meg az a tanítvány is, akit Jézus szeretett, ezt mondta az anyjának: „Asszony, ő a fiad!” 27 A tanítványnak pedig ezt: „Nézd, ő az édesanyád!” Ezért az a tanítvány befogadta a saját otthonába Jézus anyját, aki attól kezdve ott lakott vele.

Jézus halála

28 Később, amikor Jézus látta, hogy már mindent befejezett, ami rá volt bízva, megszólalt: „Szomjas vagyok.”[b] Ezzel teljesítette be, amit az Írás mondott. 29 Volt ott egy ecetes korsó, abba valaki belemártott egy szivacsot, és azt egy izsóp szárára tűzve felnyújtotta Jézus szájához. 30 Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: „Beteljesedett!” Ezután lehajtotta a fejét, és meghalt.[c]

31 A Páska-ünnepre való előkészület napja volt, és utána különleges szombati ünnepnap következett. Emiatt a vallási vezetők nem akarták, hogy a kivégzettek teste szombaton is a keresztfán maradjon. Megkérték hát Pilátust, parancsolja meg, hogy a katonák törjék el a három keresztre feszített férfi lábát, és vegyék le a holttesteket a keresztről. 32 A katonák eltörték az egyik elítélt lábát,[d] akit Jézussal együtt feszítettek meg, azután a másikét is.

33 Amikor Jézushoz értek, látták, hogy már halott, ezért nem törték el a lábát, 34 hanem az egyik katona beledöfte a lándzsáját Jézus oldalába. A sebből azonnal vér és víz folyt ki. 35 (Az tanúsítja ezt, aki szemtanúja volt, és igazat mond. Azért mondja ezt, hogy ti is higgyetek. Ő tudja, hogy ez az igazság, mert látta.)”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+19%3A1-35&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2018/09/14

Szerző: Andre Lowoa  2018.09.13. 18:09