A bántalmazás járvány - ne hallgass többé!
„Ezt mondtam: nem szólok egy szót sem, amíg ellenségeim közel vannak. Hallgattam, nem mondtam egy szót sem, de a szenvedéseim egyre csak növekedtek, és megtelt a lelkem szorongással. Minél többet gondolkodtam, annál inkább elkeseredtem, és azt kérdeztem: Uram, meddig fogok még élni?, Mikor halok meg? Add tudtomra, mikor ér véget az életem.” (Zsoltárok 39:1-4, GNT fordítás)
Ha bármilyen bántalmazás vagy sérelem ért, legyen az szexuális, fizikai, szóbeli vagy érzelmi jellegű, az első lépés afelé, hogy megszabadulj a hatásától, hogy elmondod valakinek.
Jézus a János 8:32-ben azt mondja, hogy „Az igazság szabaddá tesz titeket.” Akkor tudsz szabad lenni, amikor megnyílsz és megosztod a fájdalmadat valakivel.
Egy 10 országra kiterjedő tanulmányból kiderült, hogy azoknak a nőknek, akiket a partnerük valamilyen módon bántalmazott, 55-95 százaléka soha nem beszélt erről senkinek. A férfiak pedig még ennél is kisebb arányban nyíltak meg vagy kértek segítséget.
A bántalmazást gyakran "néma járványnak" is szokták nevezni, hiszen sok házasság tabu témája ez, amiről senki nem akar beszélni. Az emberek többsége csendesen szenved.
Ha van valaki a Bibliában, aki tudja, mi a bántalmazás és a sérelem, akkor az Dávid király. Ő a Zsoltárok könyvében lévő legtöbb zsoltár szerzője, és ő az, aki élete nagy részét az őt ért különféle bántalmazások és sérelmek elleni küzdelemmel töltötte, hiszen sok rosszakarója volt, akik vagy meg akarták ölni, vagy megszégyeníteni, vagy nevetségessé akarták tenni.
A Zsoltárok könyvének több mint száz versében beszél Dávid az ellenségeivel szemben érzett fájdalmáról, sérelmeiről és dühéről. Az „ellenség” szót közel száz alkalommal használja, amikor arról szól, hogy milyen sérelmeket követtek el ellene.
Dávid azonban egy nagyon fontos dolgot mutat meg nekünk: azt, hogy nem szabad ezeket magunkban tartani. A 39. Zsoltár 1-4. verseiben arról beszél, hogy mi történt, amikor a sérelmeit magában akarta tartani: „Ezt mondtam: nem szólok egy szót sem, amíg ellenségeim közel vannak. Hallgattam, nem mondtam egy szót sem, de a szenvedéseim egyre csak növekedtek, és megtelt a lelkem szorongással. Minél többet gondolkodtam, annál inkább elkeseredtem, és azt kérdeztem: Uram, meddig fogok még élni? Mikor halok meg? Add tudtomra, mikor ér véget az életem.”
Dávid tehát először a megszokott módon reagált az őt ért sérelmekre és bántalmazásokra. Félt ezekről beszélni azok előtt, akik ezeket okozták neki, de az, hogy hallgatott, csak rontott a helyzeten: „Hallgattam, nem mondtam egy szót sem, de a szenvedéseim csak növekedtek, és megtelt a lelkem szorongással.”
Ha ezt tapasztalod most, szeretném, ha tudnád, hogy Isten törődik veled, és emberek is törődnek veled, és van remény. Nem kell a fájdalommal, a szorongással és a félelemmel együtt élned.
Mindenekelőtt azonban ki kell törnöd a hallgatásból. El kell mondanod valakinek! Beszélned kell valakivel, akiben megbízol. Napvilágra kell kerülnie annak, ami veled történt, illetve történik, hogy Isten is el tudjon vezetni a gyógyuláshoz!
Beszéljetek róla:
- Milyen jelei vannak az érzelmi bántalmazásnak? Hogyan tudsz segíteni egy olyan barátodnak, aki talán ettől szenved?
- Mit gondolsz, miért tudják nehezebben elfogadni Isten szeretetét azok az emberek, akiket már ért bántalmazás?
Valaki egyszer ezt mondta: "Megmásztam a siker létráját. Amikor fölértem, rájöttem, rossz falnak van támasztva és fölöslegesen pazaroltam az erőmet."
Hogyan megy tönkre a gazdaság? Úgy, hogy elutasítjuk ISten pénzügyi alapelveit.
A számvitel alapelvei, a jó nyilvántartás, a megtakarítás, a költés, az adományozás, a befektetés, és az "addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér" alapelv mind bibliai alapelvek. Isten azt mondja, ha követed őket, ő meg fogja áldani életledet jóléttel. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki milliomos lesz, de Isten azt mondja, mindened meg lesz, amire szükséged van, ha követed az ő szavát.
"De van itt egy borzasztó dolog, amit látok ezen a világon. Az emberek megtakarítják pénzüket egy ideig, majd elveszítik mindet valamilyen rossz üzlet során és végül nem marad semmilyük, amit gyermekeiknek továbbadhatnának" (Préd. 5:13-14, szabad fordítás). Amit itt Salamon észrevett az ő korában, az ma is igaz, mert a bűn azóta is folyamatosan jelen van világunkban. Amikor a tőzsde összeomlik, azt mondjuk: "Ez nincs rendben", de ez is része annak, hogy bűn által összetört világban élünk.
A bűn által elveszíthetjük munkánk és Isten iránti elhívásunk értelmét, beteljesedését, célját. Salamon sem volt ettől mentes. A Prédikátor könyvének 2. részében ezt mondja: "Meggyűlöltem az életet, mert rossznak tartottam azokat a dolgokat, amiket véghez visznek a nap alatt: hiszen minden hiábavalóság és hasztalan erőlködés. ... Odáig jutottam, hogy már kétségbeestem minden szerzeményem miatt, amiért fáradoztam a nap alatt." (Préd. 2:17, 20)
Salamon felismerte, hogy az elégedettség nem abból következik, hogy sok pénzért tényleg nagyon keményen dolgozunk azért, hogy elérjük a céljainkat. Vagy ahogy egy srác korábban mondta nekem, és talán te is így gondolod: ""Megmásztam a siker létráját. Amikor fölértem, rájöttem, rossz falnak van támasztva és fölöslegesen pazaroltam az erőmet."
A bűn, amely anyagi nehézségeket okoz lehet csupán az is, hogy nem jól használod a pénzt, amit Isten ad számodra. Szánd rá az időt, vizsgáld meg a pénzügyi (és szakmai) helyzetedet és kérd Istent, hogy mutassa meg azokat a dolgokat, amiket látnod kell.
A magányosság az Istennel való kapcsolat utáni vágyódás
„Nem jó az embernek egyedül lenni.” (1Mózes 2:18b NIV fordítás)
Amit gyakran magányosságnak nevezel, az igazából honvágy Isten után. Csak sosem eszméltél rá. Arra teremtettél, hogy személyes, bensőséges kapcsolatod legyen Jézus Krisztussal; e kapcsolat lényege, hogy Isten vágyik arra, hogy veled lehessen. Valójában a Fia azért halt meg, hogy kapcsolatba léphess Istennel. Soha semmi nem fogja helyettesíteni ezt: sem ember, sem tapasztalat, sem kábítószer, sem siker, sem anyagi javak vagy azok birtoklása. Semmi sem fogja betapasztani azt a sajgó lyukat a szíveden, amit Isten ott a maga számára ütött. Ő azt akarja, hogy ismerd meg Őt.
Hogyan ismerheted meg Istent?
1. Nyisd meg életed Jézus Krisztus előtt. Mondd ezt: „Jézus Krisztus, szeretnélek megismerni. Szeretnék megtanulni úgy szeretni téged, ahogy te szerettél engem már akkor, amikor ennek még nem is voltam tudatában. Szeretnék kapcsolatot ápolni veled.” Arra teremtettél, hogy kapcsolatod legyen Istennel – de nem olyan, ami vallásos félelmeken, előírásokon, rendszabályokon és szertartásokon alapszik, hanem olyan, ahol állandó beszédben vagy Istennel, és ő munkálkodik benned és általad. Legmélységesebb magányodnak ez az ellenszere.
2. Csatlakozz egy gyülekezeti családhoz. Nem arra lettünk teremtve, hogy Magányos Farkas Keresztyének legyünk. Keress egy teret, ahol másokhoz kapcsolódhatsz. Csatlakozz egy kis csoporthoz, ahol a többi ember megismerhet téged, és ahol megtalálod azt a támogató védőhálót, amire szükséged van, amikor nehéz időszakokon mész keresztül. Ragadd meg a lehetőséget! Vállalj kockázatot! Csatlakozz egy kis csoporthoz!
A valódi ok, amiért oly sok keresztyén magányos, hogy csak ücsörögnek, amikor szolgálniuk kellene. Körülöttünk mindenhol a világ tele van olyan emberekkel, akik magányosak és arra várnak, hogy gondoskodjanak róluk. Az az idős ember, aki két év alatt egyszer sem mozdult ki. A tizenéves, aki teljesen szét van hullva, és azon tűnődik: „Mit fogok kezdeni az életemmel?” A szingli felnőtt, aki minden este egy üres lakásba megy haza. Az özvegy, aki most temette el a férjét. A dolgozó, akinek munka után minden este első útja a kocsmába vezet, mivel nincs más tennivalója.
A világ tele van olyan emberekkel, akik arra várakoznak, hogy szeressék őket. Hagyj fel azzal, hogy azt hajtogatod: „Nincsenek barátaim!”, inkább kezdj el így beszélni: „Istenem, kinek a szolgálatára tudnál használni engem? Kinek mutathatnám meg a te szeretetedet?” Ha csak annyit teszel, hogy elkötelezed magad, és barátja leszel magányos embereknek, már akkor jelentőségteljes életet fogsz élni. Ez hiteles, méltó életcél lehetne. Kapcsolódj be a szolgálatba!
Az életed folyamán fordulnak elő majd magányos időszakok, ám ezeket sohasem kell egyedül átvészelned, ha bensőséges kapcsolatot ápolsz Jézus Krisztussal.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
Ha még nincs ilyen kapcsolatod Krisztussal, szeretettel ajánlom ezt az imádságot: Imádkozz így: „Kedves Jézus Krisztus, nem teljesen értem, de tátong egy lyuk a szívemen, amit már tudom, hogy csak te tudsz betapasztani. Elismerem, hogy arra születtem, hogy áthasson szereteted, és hogy kapcsolatot ápoljak veled. A mai napon szeretném átlépni a tőled elválasztó határvonalat, és létrehozni ezt a kapcsolatot. Kérlek, jöjj be az életembe és szívembe, s magányom és fájdalmam váltsa fel immár a te szereteted. Szeretnék családod, az egyház részévé válni. Szeretném átadni életem, hogy segíthessek másoknak, akiknek oly kétségbeesett szüksége van a te szeretetedre és segítségedre.” Ha elmondtad ezt az imádságot, Isten meghallgatott, és te megtetted keresztyén életed első lépését.
Mindenki imádkozhat így: „Atyánk, köszönjük, hogy te betöltöd legmélyebb szükségeinket, hogy elküldted Fiadat, Jézus Krisztust, hogy olyan kapcsolatba kerülhessünk veled, ami soha nem szakadhat meg, és hogy soha nem leszünk teljesen egyedül, mert te része vagy életünknek. Köszönjük. Jézus nevében: Ámen.”
A rövidebb utak csak eltérítenek a helyes ösvényről
„Gondosan figyelj a szavaimra, ne veszítsd szem elől azokat. Engedd, hogy mélyen áthassák szívedet, mert életet hoznak azoknak, akik megtalálják, és egész testüknek egészséget.” (Példabeszédek 4:20b-22, NLT fordítás - második kiadás)
Az egyik csapda, mellyel szembesülsz céljaid elérése során az életedben, az útrövidítések kísértése.
Az az igazság, hogy a rövidebb utak csak eltérítenek a helyes ösvényről. Az útrövidítések lehetnek erkölcsi, etikai, szellemi, pénzügyi, sőt kapcsolati területeken.
Mindezek viszont eltérítenek attól, amit Isten akar, hogy elérj az életedben, végső soron pedig felemésztik az idődet, energiádat, forrásaidat és kreativitásodat.
A rövid utak mindig rövidlátóak. Isten azt akarja, hogy „ne kötődjetek az éppen előttetek levő dolgokhoz. Nézzetek fel, arra figyeljetek, mi történik Krisztus körül – ez az, ami számít. Nézzétek a dolgokat az Ő perspektívájából.” (Kolossé 3:2, MSG fordítás)
Engedd, hogy Isten szavai „mélyen áthassák szívedet, mert életet hoznak azoknak, akik megtalálják, és egész testüknek egészséget.” (Példabeszédek 4:20b-22, NLT fordítás - második kiadás)
Beszéljetek róla
- Hogyan ismered fel az útrövidítéseket?
- Milyen útrövidítéseket próbáltál kihasználni korábban, mikor céljaid elérésén dolgoztál?
- Hogyan tehetnek az útrövidítések minket engedetlenné Istennel szemben?
Bízz Istenben! - Adj hittel!
„Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” (2 Korinthus 9:8.) Ha ez a vers tényleg igaz, akkor miért kéne aggódunk?
„Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvtelenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.” 2 Korinthus 9:6-7.
Ez a vetés és aratás törvénye. Ezt minden földművelő ismeri. A gazdának négy zsák vetőmag van a csűrében és a kopár földjét nézegeti. Nem kezd el morgolódni – „Nincs termés! Bárcsak lenne termés!” Csak kimegy és elkezdi vetni a magot, az megsokszorozódik és többet kap, mint amennyi volt neki. Négy zsák magból négy zsák mag lesz? Nem. Sokkal több ennél. Százszorosan megsokszorozódik.
Egy épeszű gazda se mondaná „Nem engedhetem meg magamnak, hogy vessek. Ez az összes mag, amim van, csak négy zsák. Ezért megtartom a magot.” Az egyetlen módja, hogy kapjon majd valamit, ha odaadja ezt. El kell vetnie. Ha megtartja, csak annyi marad, de ha odaadja, megsokszorozódnak.
Ugyanez igaz a pénzedre is. Igaz mindenre az életedben. Logikátlannak tűnik, hogy amikor szükségben vagy, adnod kell. Azért, mert ez hitet követel. Isten azt mondja „Az én utam nem a ti utatok.” Miért így tervezte ezt Isten? Mert Isten adakozó. Ő a legnagylelkűbb adakozó az egész univerzumban és azt akarja, hogy hozzá hasonlóvá váljunk.
„Mert Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta…” (János 3:16.) Isten azt akarja, hogy megtanulj nagylelkű lenni. Ha nem tanulsz meg adni, ha zsugori és fukar vagy, mindig aggódsz, hogy mi lesz neked, ahelyett, hogy adnál, akkor sosem válsz Krisztushoz hasonlóvá.
Jézus mondta „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:38.)
Szeretnénk azt mondani, „Uram, ha minden szükségemet betöltöd, akkor fogok adni." Isten azt mondja, "Nem, ha adsz, akkor betöltöm minden szükséged." Miért? Mert ez hitet kíván.
„Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” (2 Korinthus 9:8.) Ha ez a vers tényleg igaz, akkor miért kéne aggódunk?
Nincs miért aggódnunk.
