Mielőtt bosszút állnál, vedd számításba az árát
"Az értelmes ember kordában tartja a haragját; a heves vérmérséklet nagy bolondságra vall" (Példabeszédek 14:29 - Angolból szabadon fordítva).
- Példabeszédek 29:22: "A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el."
- Példabeszédek 15:18: "Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart."
- Példabeszédek 14:29: "Az értelmes ember kordában tartja a haragját; a heves vérmérséklet nagy bolondságra vall."
- Milyen lenne, ha elengednéd a haragod, és Istennek adnád?
- Milyen módszereket használsz, hogy lenyugtasd magad, ha valaki mérges lesz rád, vagy támad téged?
- Milyen ára van a haragnak a kapcsolataidban?
Miért nem jön a szeretet csak úgy?
„Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára, és ragaszkodj hozzá, mert így élhetsz és így lakhatsz hosszú ideig azon a földön, amelyet Istened, az Úr esküvel ígért oda atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.” (5 Mózes 30:20, NIV fordítás)
Ma azzal a mítosszal fogunk foglalkozni, amely szerint a szeretet kontrollálhatatlan, amolyan esetlegesen bekövetkező esemény az életünkben. Még a nyelv, melyet használunk is ezt sugallja. Sokszor mondjuk, hogy „I fell in love." (magyarra fordítva: "Szerelembe estem."), mintha a szerelem valamiféle szakadék volna. Egy nap csak sétálgatok, és - bumm! - szerelmes lettem. Nem tehetek róla.
El kell viszont árulnom neked az igazat. Ez nem szerelem. A szerelem ugyanis nem történik meg veled csak úgy. A szerelem egy választás, amely elkötelezettséget jelent.
Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a vonzalom és a vágy uralhatatlanok. A vonzalom és vágy viszont nem egyenlő a szeretettel. Vezethetnek ehhez, de nem egyenlők vele. A szeretet egy választás.
A te döntésed, hogy szereted-e az Urat: Ő soha nem fog erre kényszeríteni (5 Mózes 30:20). Választhatsz tőle teljesen független irányt, fittyet hányva a szavára. Tönkreteheted az egész életed, ha úgy akarod. Ő még ekkor sem fogja erőltetni, hogy szeresd őt, mert pontosan tudja, hogy a szeretetet nem lehet kierőszakolni.
Ugyanez igaz a kapcsolataidra: dönthetsz úgy, hogy szeretni fogod a másikat, de Isten soha nem fog erre kényszeríteni.
Van az életedben olyan – legyen az családtag, barát, szomszéd –, akit nehezedre esik szeretni? Isten segíteni fog neked abban, hogy szeretni tudd ezt a személyt, ha úgy döntesz, hogy megpróbálod.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden tökéletes lesz. Még csak azt sem jelenti, hogy ez a személy elfogadja a szereteted. Egyedül te vagy viszont az, aki megakadályozhatja mások felét irányuló szeretetedet, mert a szeretet döntését neked kell meghoznod.
Beszéljetek róla:
- Miért fontos hogy az emberek megértsék, hogy az ők dönthetnek úgy a különböző kapcsolataikban, hogy szeretik-e a másikat vagy sem?
- Hogyan válhat jelentősebbé a szeretet, ha megértjük, hogy az a döntésünk következménye, nem pedig a véletlen kérdése?
- Ki felé irányuló szereteteddel kapcsolatban van Isten segítségére szükséged?
Mit gondolsz, miért olyan nehéz a halálról beszélni?
„Senki sem élhet örökké; mindannyian meg fogunk halni. Senki sem menekülhet meg a sír hatalmától.” (Zsolt. 89:48, NLT fordítás)
Mielőtt segíteni tudnál bárkinek, aki a halállal néz szembe, előbb neked magadnak kell a halállal kapcsolatos félelmeiddel foglalkoznod.
A halál felfedi a rejtett félelmeket. Amikor úgy érezzük, hogy le vagyunk leplezve, általában rejtőzködünk. Azóta rejtőzködünk a félelmeinktől, amióta Ádám és Éva elrejtőzött Isten elől a mezítelenségük miatt.
Mitől félsz, amikor valaki haldoklik?
Talán attól, hogy valami rossz dolgot fogsz mondani. Félsz, hogy miattad a dolgok rosszabbra fognak fordulni, vagy hogy el fogsz rontani valamit. Ezért nem teszel semmit.
Megszámolni sem tudom, hány ember mellett voltam ott életük utolsó perceiben. Nagyon sok embert láttam meghalni. Hadd nyugtassalak meg, hogy szinte majdnem lehetetlen bármit is elrontani. Ők már tudják, hogy meg fognak halni. Te már azzal is segítesz, ha ott vagy.
Amikor valaki meghal, az általában nem úgy történik, ahogy a romantikus filmekben szokott. Nem ülnek fel az ágyban, és nem mondják, hogy „Szeretlek!” mielőtt meghalnak. Egyáltalán nem így történik. Nagyon ritkák a nagy szavak és nagy gesztusok.
A halál valójában egészen hétköznapi dolog. Nincs vele kapcsolatban semmi kísérteties, semmi furcsa. És nem is természetellenes. Az ember egyszerűen csak nem lélegzik többé. Egyik pillanatban még itt van, a másikban már nincs.
A Biblia azt mondja: „Senki sem élhet örökké; mindannyian meg fogunk halni. Senki sem menekülhet meg a sír hatalmától.” (Zsolt. 89:48, NLT ford.) A legnagyobb hiba, amit elkövethetsz azzal szemben, aki haldoklik, hogy a félelmeid miatt nem vagy ott vele. Ha majd szembenézel a halállal kapcsolatos félelmeiddel, akkor képes leszel a barátaidnak is segíteni szembenézni a saját félelmeikkel, amikor eljön az idő.
Beszéljetek róla
- Milyen félelmeid vannak a halállal kapcsolatban? Mit gondolsz, honnan erednek ezek?
- Mit gondolsz, miért olyan nehéz a halálról beszélni?
- Jézus Krisztus halála és feltámadása mit mond nekünk a halálról?
Az ember azt hinné, Dél-Kaliforniában élni azt jelenti, hogy körül vagy véve semmittevő emberekkel. Az igazság azonban éppen az ellentéte: a legtöbb ismerősöm megpróbál minél többet belezsúfolni mindennapjaiba.
Néhány évvel ezelőtt pár barátommal hosszú autóútra indultunk. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy mindannyian el vagyunk foglalva valamivel ahelyett, hogy egymással beszélgetnénk. Ketten a mobiltelefonjukkal, egyik a BlackBerry-jén dolgozott, a negyedik pedig a laptopjára koncentrált.
A játék kedvéért kijelentettem, mellőzve érzem magam. Felhívtam telefonon a közvetlen mellettem ülő vezetőt és beszélgettünk pár percet! Utazásunk célja az volt a furgonban, hogy időt szakítsunk az egymással való szemtől-szembeni beszélgetésre. Sőt mi több, sürgősen meg is akartuk ezt valósítani.
Ekkor jöttem rá az igazságra – nem tudunk mindent megtenni. Isten soha nem tervezett egy listát számunkra, melyen a „meg kell tenni” dolgok szerepelnek, mint életünk céljai.
A tény az, hogy rengeteg olyan dologról gondoljuk, hogy meg kellene tennünk, melyeket igazából nem érdemes megtenni. Az én álláspontom a következő: nem fogod leegyszerűsíteni az életed azzal, ha veszel egy elektronikus naptárat. Azzal sem sikerül, ha meggyőzöd a szomszédodat – aki mindig kifogástalanul öltözködik, gyöngysort visel, és a sikeres üzletasszonyt lustaként tünteti fel, - hogy tippeket adjon tevékenységeid koordinálására vonatkozóan.
Az egyszerűbbé tétel a döntésekről szól – a fontosabb dolgoknak elsőbbséget adunk – valamint a hozzájuk való ragaszkodásról, bármennyire is megkísért hozzáadni valamit a „meg kell tenni” listánkhoz. Inkább fogd ezeket a kísértő tevékenységeket és add hozzá egy „nem kell megtenni” listához.
Te vagy az egyetlen, aki felelősséget vállalhatsz az idődért és tisztázhatod, mi az ami igazán fontos számodra.
Most talán azt gondolod, „ de gondoskodnom kell a gyerekekről”, vagy „le kell adjam ezt a jelentést péntekre”. Tisztában vagyok a nyomással mely az emberekre nehezedik manapság, de lehet, hogy éppen ezek a dolgok – a gyerekeid, a munkád – élveznek elsőbbséget a „meg kell tenni” listádon, és fontosabb dolgokat helyezel a „nem kell megtenni” listára.
