Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Fontold meg a prioritásaidat-Ismerj meg másokat, hogy ne irigyeld őket-Isten rád vár a csoda előtt

2019. július 06. 10:24 - Andre Lowoa





Fontold meg a prioritásaidat



"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Máté 11:28)



Legtöbbőtök túl sok mindent csinál éppen most. Az időbeosztásotok túl zsúfolt. Olyan sok vasat tartotok a tűzben, hogy mindjárt elalszik a tűz. Lassan eloltjátok velük a tüzet.

Honnan tudhatod, hogy túl sok mindent csinálsz? Honnan tudod, mikor nem élsz épp Isten akarata szerint? Honnan tudod, hogy a dolgok, amiket teszel, azokat Isten várja el tőled vagy te várod el azokat saját magadtól?

A válasz egyszerű: mindig fáradt vagy. Az nem Isten terve az életedre, hogy folyton fáradt légy. Isten soha nem szánta neked azt, hogy egy ilyen súlyos teherrel kelljen rónod a köröket.

A Máté 11:28-30-ban Jézus ezt mondja: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek."

Mi terhelt le ennyire? Legtöbbünk olyan igát visel, amit mi raktunk magunkra rendezetlen bűnök és irreális elvárások miatt. Próbáljuk bizonygatni, hogy fontosak vagyunk.

Istennek fontos vagy! Nem kell semmit csinálnod ahhoz, hogy neki fontos légy! Ezeket a terheket csak mi tesszük magunkra.


Beszéljétek meg:

* Mi terhelt le? Hogy kellene ezt kezelned?
* Isten igája nem könnyű, de Isten akaratában élni sokkal kevésbé terhelő, mint az Ő akaratán kívül élni. Szerinted hogy van ez?




Ismerj meg másokat, hogy ne irigyeld őket

„Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt. Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.” (Máté 20:9-10 The Message)

Az irigység legyőzésének kulcsa abban rejlik, hogy felhagysz önmagad másokkal való összehasonlításával.

Az összehasonlítgatás a gyökere minden rossznak. Ez volt az első hiba, amit a szőlőművesek példázatában találunk: azok, akik utoljára jöttek, „munkába álltak, és kaptak egy-egy dénárt. Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.” (Máté 20:9-10 The Message). Más szóval, elkezdték összehasonlítgatni egymást. „Nézzétek, mennyit kapnak ők. Mi többet fogunk kapni. Többet érdemlünk.”

A Biblia újból és újból azt mondja, hogy ne hasonlítsd össze önmagad másokkal két okból kifolyólag:

Először is, egyedi vagy. Isten különlegesnek teremtett téged. Nincs senki más ugyanolyan, mint te. Megalkotta az öntőformádat, majd széttörte azt. Nem vagy összehasonlítható senki mással.

Másodszor, ha elkezdesz összehasonlítgatni, az mindig egy újabb bűnhöz vezet az alábbi kettő közül: büszkeség vagy irigység. Amikor összehasonlítod magad másokkal, arra fogsz gondolni, hogy „Jobban csinálom, mint ők”, és tele leszel büszkeséggel, vagy arra, hogy „Ők jobban csinálják, mint én”, és tele leszel irigységgel. A büszkeség és az irigység is bűn.

Továbbá az irigység akkor jön elő, ha nem ismersz valakit igazán. Ha távolról nézel egy személyt, láthatod az erősségeit és sikereit, de csak amikor közel kerülsz hozzá, akkor ismerheted meg a sérelmeit, szokásait, gyarlóságait. Mindenkinek van rejtett fájdalma. Mikor távolról nézel egy embert, sokkal könnyebb nem látni a félelmeit és hibáit.

Nincs jobb módja közel kerülni és személyesen megismerni embereket, mint egy kis csoportban. Hallottam egy nőről szklerózis multiplexszel és lupusszal, aki azt mondta a kis csoportjának: „Ha a problémáinkat mindannyian a szoba közepén egy nagy halomba helyeznénk, és azokat tanulmányoznánk, az este végén feltehetőleg visszavennénk azokat, és hazavinnénk.”  Amikor közelebbről megismersz embereket, nem irigyled őket. De megtanulhatod, hogyan imádkozz értük.

Az irigység eltávolít minket egymástól. A közösség összeköt minket, és segít megismerni egymást, így abbahagyhatjuk önmagunk másokkal való összehasonlítását.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Mi a feladatod abban, hogy másokkal való kapcsolatod egy mélyebb szintre lépjen?
  • Milyen ajándékokat adott neked Isten ahhoz, hogy különleges légy? Milyen utakat biztosított neked?
  • Ki az a valaki, akit irigyelsz, vagy irigyeltél korábban? Mit tudsz tenni azért, hogy ezt a személyt jobban megismerd?






Isten rád vár a csoda előtt

Amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai. „Távoli, lakatlan hely ez” mondták, „és az idő már későre jár. Küldd el az embereket, hogy a környező településekre és falvakba menve vegyenek valami ennivalót maguknak.” Ő azonban így válaszolt nekik: „Ti adjatok nekik enni!” Mire ők ezt mondták neki: „Ez több, mint fél évnyi bérbe kerülne. Talán mi menjünk el, és költsünk ilyen sokat kenyérre, hogy enni adhassunk nekik?”  (Márk 6:35-37 – NIV fordítás)
A Márk 6-ban mielőtt bármit tett volna, Jézus várt, míg a tanítványokat is megérintette a helyzet, és foglalkozni kezdenek vele.
Lehet, hogy problémáid vannak a házasságodban vagy a pénzügyeidben. Isten látja a problémát, és felismeri, elismeri azt. Mielőtt azonban bármit is tenne, vár, míg téged is foglalkoztatni kezd, és elfogadod a felelősségedet a problémával kapcsolatosan.
Mint a tanítványok is tették, az emberek általában háromféleképpen reagálnak a problémákra.
Halogatják. „Az idő már későre járt.” (35. vers) A tanítványok félreették, halogatták a problémát egészen a nap végéig. Nem tettek semmit, és Jézus várt rájuk.
Továbbadják. „Küldd el az embereket!” (36. vers) Alapjában véve a tanítványok ezt mondták: „Ez nem a mi problémánk. Ha éhesek, hadd vegyenek maguknak élelmet.”
Aggódnak. „Ez több, mint fél évnyi bérbe kerülne. Talán mi menjünk el, és költsünk ilyen sokat kenyérre, hogy enni adhassunk nekik?” (37. vers) A tanítványok túlreagálták a helyzetet és elkezdtek aggódni.
Az aggodalom a hit ellentéte. Soha, semmit nem old meg. Csak még rosszabbá teszi a problémát. Isten azt akarja, hogy mutasd meg, elfogadod a felelősséged, és várod, hogy ő megtegye azt a csodát, amire szükséged van.
Beszéljetek róla:
  • Milyen felelősséget kell felvállalnod abban a problémában, amit Istennek akarsz átadni?
  • Mi az, amit félretettél, pedig ha megteszed, hozzájárulna Isten csodájához az életedben?





komment
süti beállítások módosítása