"Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek" Kol 3:23
A feladat mérete lényegtelen. A kérdés az, el kell-e végezni. Soha nem fogsz az életben olyan helyzetbe kerülni, amikor túl fontos lennél ahhoz, hogy segíts az alantasabb munkákban. Isten soha nem fog kivételezni veled a földön. Ez lételeme a jellemed fejlődésének. A Biblia írja: "Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát." Gal. 6:3
Az ilyen apró szolgálatokban növekedhetünk Krisztushoz hasonlóvá.
Jézus az alantas feladatokra specializálódott, amiket mindenki más próbált elkerülni: lábat mosni, gyerekeknek segíteni, reggelit készíten és leprásokat szolgálni. Nem volt semmi alantas neki, Ő azért jött, hogy szolgáljon. Ezeket nem a nagysága ellenére tette, hanem pont a nagysága miatt, és elvárja, hogy kövessük a példáját (Jn. 13:15).
A kis feladatok gyakran mutatnak nagy szívet. A te szolgáló lelked azokban az apró cselekedetekben mutatkozik meg, amelyek megtételére mások gondolni sem akarnak. Mint amikor Pál rőzsét gyűjtött tűzgyújtáshoz, hogy mindenki felmelegedhessen a hajótörés után (ApCsel. 24:3).
Ugyanolyan kimerült volt, mint mindenki más, de mégis megtette azt, amire mindenkinek szüksége volt. Semmilyen munka nem alantas számodra, ha szolgáló szíved van.
A nagy lehetőségek gyakran kis feladatokként álcázzák magukat. Az apró dolgok az életben meghatározzák a nagy dolgokat. Ne keress hatalmas feladatokat, amiket Istennek végezhetsz. Csak tedd a "nem olyan nagy dolgokat", és Isten majd kijelöl arra, amit szeretne, hogy tegyél.
Mindig többen lesznek az olyan emberek, akik "NAGY" dolgokat akarnak tenni az Úrért, mint azok, akik a kisebb dolgokat. A vezetői posztra sokan pályáznak, de az ajtó nyitva áll azoknak, akik szolgálni akarnak.
Ahogy mások érettségét segíted elő, úgy növekedsz te is
"...amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek." (2 Tim 2:2)
Ahhoz, hogy Isten különleges áldását élvezd az életeden, más, érettebb testvértől kell tanuljál, és nálad fiatalabb hívőknek kell a tanítómestere legyél.
Minden keresztyén egyben Pál és Timóteus is. Pál az, aki náladnál is régebben keresztyén, ezért tanítani tud téged és biztat. Lehet, hogy ez az ember csak egy hónappal idősebb nálad, de annyival többet tud, hogy a mestered lehet.
Amikor a Timóteus féle ember van benned, akkor van olyan valaki melletted, aki nem olyan régen keresztyén mint te, és te segíted ezt az embert hitre térni. Timóteushoz hasonlóan, a te tanítványod lesz, a te támogatásoddal növekszik az Úrban.
Tehát a páli és a timóteusi ember egyszerre van jelen az életedben. Illetve mások számára is egyszerre vagy Pál és Timóteus.
Timóteushoz írt második levelében Pál ezt írja Timóteusnak: "...amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek" (2 Tim 2:2)
Négy generáció van ebben a versben. Pál elmondja Timóteusnak, hogy ő a tanítómestere, és most Timóteus mást kell tanítson, és majd a tanított embernek egy másik embert kell keresnie, akinek ő lesz a tanítómestere.
A tanítómester szó ne riasszon el. Tanítómester lehetsz úgy, hogy valakivel havonta egyszer együtt reggelizel és megkérdezed: „Hogy vagy?”. Csak arra van szüksége, hogy barátja legyél. Hallgasd meg, biztasd és imádkozz azért az emberért. Nem kell ahhoz tökéletes keresztyénnek lenned. A szándékod kell meglegyen, hogy azzá legyél.
Amikor ezt cselekszed Isten elképzelhetetlenül sok áldását kapod az életedre.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez
- Ki az az életedben, aki felé Pál tudsz lenni?
- Ki az az életedben, aki felé Timóteus tudsz lenni?
- Hogyan közelíted meg ezen a héten ezt a két embert, egy tanítómesteri kapcsolat kialakítása végett?
Azért bocsássatok meg, mert Isten is megbocsátott nektek
"Egymás iránt legyetek jóságosak és könyörületesek, bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban." (Efezusi 4:32, szabad fordítás)
Ebben az életben mindannyian sebződni fogunk. Sokszor bántanak szándékosan szavakkal vagy tettekkel. Tulajdonképpen akárhányszor olvassuk a 'megbocsátás' szót, rendre olyan emlékek jönnek fel múltunkból, mint szomorúság, fájdalmak és gondok. Az emlékek még mindig élők, mert annyira mélyen sebződtünk.
És mély sebzettségünk okán nehéz fontolóra venni a rosszakaróinknak történő megbocsátást. A Szentírás viszont fontos okkal szolgál arra, hogy miért is szükséges, hogy megbocsássunk.
Azért bocsátunk meg másnak, mert Isten is megbocsátott nekünk.
A Szentírás ezt mondja az Efezus 4:32-ben: "Egymás iránt legyetek jóságosak és könyörületesek, bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nekünk a Krisztusban." Gondolkodj el azon, hogy mennyi mindent bocsátott meg neked Isten, és ezáltal megbocsátóbb leszel azok irányában, akik megbántottak.
Az ellentettje szintén igaz. Ha nem érzed azt, hogy bocsánatot nyertél, nehezen fogsz másoknak is megbocsátani. Ha nehéz megbocsátanod, talán nem igazán érzed, hogy te magad bocsánatot nyertél.
Így gondolj erre: Isten tökéletesen letörölte bűneid, azáltal amit Krisztus tett a kereszten. Minden adósságod eltöröltetett, mivel Isten megbocsátott neked. Tedd magadévá ezt az állítást, és így hatványozottan nehéz lesz haragudnod valakire.
Emlékezz: nem számít, ki mit tesz veled, soha nem kell majd, hogy annyit bocsáss meg másnak, mint amennyit Isten már megbocsátott neked.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Amikor a megbocsátásra gondolsz, ki jut eszedbe? Ha van valaki, akinek meg kellene bocsátanod, mit teszel most?
- Milyen kézzelfogható dolgoz teszel azért, hogy kimutasd megbocsátottál annak, aki korábban megbántott?
- Hogyan fejezheted ki ma Isten megbocsátása felett érzett háládat?
Köszönd meg Istennek, amikor meghallgatja az imáidat
„Uram, hallottam, amit mondtál, és csodálattal áldalak.” (Habakuk 3,2 TLB fordítás)
Az elmúlt napokban azt vettük végig, hogyan lehet meghallani Istent, amikor imádkozunk. Van még egy végső, ám nagyon fontos dolog ebben a témakörben: Ha szeretnéd meghallani Istent, akkor imádd Őt.
Más szavakkal, köszönd meg neki, hogy az életed része és hogy érdeklik őt az életed apró részletei. Köszönd meg neki, hogy válaszol az imáidra: „Uram, hallottam, amit mondtál, és csodálattal áldalak.” (Habakuk 3,2 TLB fordítás). Isten egy víziót ad neked, egy álmot. Tudod, hogy Isten mit szeretne, hogy csinálj, most tehát köszönd meg neki, hogy meghallgatja az imáidat. Ez része Isten dicsőítésének.
Azt szeretném, hogy ne úgy tekints az imáidra, mint monológra, hanem kezdj el úgy tekinteni rájuk, mint amik azok valójában: párbeszédként. Az imádság egy beszélgetés Istennel. Isten hallja, amikor imádkozol és megválaszolja a felmerülő kérdéseidet. Napi szintű kapcsolatban szeretne lenni veled. Ha mindig hűségesen beszélsz Istennel a napok folyamán, akkor ez forradalmasítani fogja az életedet.
Amíg nem ismered Istent, addig nem fogod hallani őt. Isten ismeretének három szintje van: felismerés, ismeretség és barátság. Lehet, hogy még csak a felismerés szintjén vagy: tudod, hogy Isten létezik, de nem igazán ismered őt. Vagy az ismeretség szintjén vagy: már ismered kissé Istent, de nem ismered még Őt az igazi valójában.
Isten azt szeretné, hogy a barátság szintjére kerülj. A barátod szeretne lenni, és azt, hogy te is az Ő barátja legyél. Isten azt szeretné, hogy mindig beszélgessetek egymással.
Imádkozd ezt: „Drága Istenem, lenyűgöz, hogy barátodnak akarsz engem. Valóban meg szeretnék tanulni beszélgetni veled. Segíts nekem abban, hogy minden nap időt töltsek veled. Köszönöm, hogy életem minden egyes részletére gondod van. Jézus, napról napra többet szeretnék tudni rólad és a te irányításodra szeretném bízni az életemet, a munkám, a családom, a jövőm és minden egyéb területet. Kérlek, hogy legyél az életem menedzsere, Uram és Megmentőm, ahogy követlek és bízok benned. A te nevedben imádkozom, Ámen.”
