Három kérdés vezetőknek


„Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy súlyosabb ítéletben lesz részünk.” (Jakab 3:1)

Ha vezető vagy Isten munkájában, rendszeresen fel kell tenned magadnak három kérdést: 1) Elszámoltatható vagyok bárki felé? Ha nem, akkor veszélyes talajon állsz. Csak Isten tud kezelni megkérdőjelezhetetlen hatalmat. Ki ismer eléggé ahhoz, hogy együtt imádkozzon veled, tanácsoljon, és erősítsen sebezhető területeiden? Folyamatosan tapasztaljuk, hogy a hatalom felelősségre vonhatóság nélkül katasztrófához vezet. 2) Rendben van az értékrended? A sorrend könnyen elcsúszik, ha nem figyelünk oda. Túl sokan csak összetört otthonok vagy megromló egészség árán lesznek sikeresek, mert az értékrendünk valahol eltolódott. 3) Naprakész az Istennel való kapcsolatom? Ha nem határozott és gyors igen a válasz, akkor túl közel vagy a szakadék széléhez. A legjobb védelmed az, ha naponta fegyelmezetten Istennel jársz. „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened” (Zsoltárok 119:11). Ha nem töltesz időt Istennel, akkor bármivel is töltöd, az fontosabbá válik Istennél. Figyelj oda erre a kifejezésre „szívembe zártam” [az angolban: „kincsként őrzöm”]. Azt jelenti, hogy védelmezünk valamit, hogy semmi ne fenyegesse. Fegyelmezned kell magad, hogy időt tölts Isten Igéjével, és meg kell védened ezt az időt minden zavarástól. Add Istennek az elméd minden nap, amikor még friss! Lelkipásztor, az elsődleges elhivatásod nem az építkezési terv, a bizottsági ülés vagy a költségvetés, hanem ez: „Legeltesd az én juhaimat!” (János 21:17). Ha a szombat nyugtalanul talál, mert még semmivel sem készültél a vasárnapra, akkor változtass! Kezdd a feladatok átruházásával! „Válasszatok ki magatok közül…férfiakat… akiket beállíthatunk ebbe a munkába; de mi magunkat folyamatosan odaadjuk az imádkozás és az ige szolgálatára.” (Apostolok cselekedetei 6:3-4 NKJV).




Ismerd be rejtett elfogultságodat!

„Isten nem személyválogató.” Apostolok cselekedetei 10:34 RÚF

Isten nem személyválogató

Sokan olyanok vagyunk, mint az imaórán az a hölgy, aki azt mondta, hogy mindenkit szeret. A gond csak az, hogy ezt becsukott szemmel mondta. A személyválogatás miatt kérdés nélkül elfogadunk gyermekkorunkban hallott véleményeket vagy előítéleteket és szűklátókörű emberek kijelentéseit. Ritkán állunk meg, hogy rákérdezzünk: „Helyes ez?” Vagy, ami még fontosabb: „Krisztusi ez?” A személyválogatás másodrendű állampolgároknak tart embereket bőrszínük, nemük, gazdasági helyzetük, vallásuk vagy születésük körülményei miatt. Néha az előítéleteink annyira mélyen gyökereznek, hogy mi magunk észre sem vesszük őket, és feldühödünk, ha valaki szembesít velük. Isten azonban nem engedi, hogy ilyen könnyen megússzuk. Pál megintette Pétert, a későbbi egyházfőt a személyválogatás bűne miatt: „Mielőtt ugyanis odajöttek néhányan Jakabtól, [Péter] együtt evett a pogányokból lett hívőkkel. Amikor pedig azok megérkeztek, visszahúzódott és elkülönült, mert félt a zsidók közül való hívőktől.” (Galata 2:12 RÚF). Pál nem hunyt szemet Péter viselkedése fölött, mintha jó tulajdonságai kiegyenlíthették volna azt. Nem, mert viselkedésével fájdalmat okozott embereknek, és rossz fényt vetett az egyházra. A legtöbbször idézett bibliavers ez: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Figyeld meg: „aki hisz őbenne”. Ez azt jelenti, hogy a kereszt lábánál mind egyenlők vagyunk. Isten nem tesz különbséget. Tehát mielőtt a másokban meglévő előítéletekkel foglalkoznál, előbb a sajátoddal kell elbánnod. Ismerd hát be rejtett részrehajlásodat, és szabadulj meg tőle!




Isten országa legyen az első életedben!

„Keressétek először Istennek országát!” (Máté 6:33 Károli)
Mit jelent első helyre tenni életünkben Isten országát? Tizenkét dolgot. Olvasd el őket figyelmesen, és kérdezd meg magadtól: „Megfelelek a mércének?” a) Engedelmesség Istennek. „ha pedig valaki ezeket [Isten parancsolatait] megtartja és tanítja, nagy lesz az a mennyek országában”(Máté 5:19). b) Szeretet. „Szeressétek ellenségeiteket… Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok?” (Máté 5:44,46). c) Igazságosság. „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra…” (Máté 5:6). d) Békesség. „…Boldogok, akik békét teremtenek” (Máté 5:9). e) Szent élet. „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Máté 5:16). f) Egyenesség. „…a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem…” (Máté 5:37). g) Nagylelkűség. „Amikor tehát adományt adsz… adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked”(Máté 6:2,4). h) lelki egészség. „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?”(Máté 16:26). i) Bibliaismeret. „Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát”(Máté 22:29). j) Istenbe vetett hit. „…ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag… semmi sem volna nektek lehetetlen.” „…Istennél minden lehetséges.” (Máté 17: 20; Máté 19:26). k) Áldássá lenni mások számára. Jézus nem csupán tanította ezt, de folyamatosan gyógyított, biztatott, szolgált másoknak, megmutatva, hogyan kell áldássá lenni. e) Tanítványság. „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet…”(Máté 28:19). Jézus szerint ez az egyetlen napirend, amiért érdemes élni – és ha kell, meghalni is.



A következő kilenc tulajdonságot olvasva tedd fel magadnak a kérdést: „Nyilvánvalóak ezek a dolgok ma az életemben? Megtermem ezeket a gyümölcsöket, hogy nagyobb dolgokat is rám lehessen bízni Isten országának építésében? a) Könyörületesség és irgalmasság. „Boldogok az irgalmasok…” „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!”(Máté 5:7; 7:1) b) Megbékélés. „Ha … atyádfiának valami panasza van ellened… menj el, békülj ki… atyádfiával…”(Máté 5:23-24) c) Taníthatóság. „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez…”(Máté 7:24) d) Bátorság. „Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé… ne rettenjetek meg tőlük!”(Máté 10:16,26) e) Engedelmesség. „Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.”(Máté 12:50) f) Olyan, aki megadja magát Istennek. „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem.”(Máté 16:24) g) Bűnbánó. „…ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.”(Máté 18:3) h) Alázatos. „Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.” (Máté 23:12) i) Szolgáló lelkületű. „De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok” (Máté 20:26). Ha szeretnéd, hogy Jézus legyen életed ura, akkor mindenben az Övé legyen az utolsó, és keresd Szentlelkének teljességét – akkor te is élhetsz így!




Isten soha ki nem apadó forrás

„Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak.” (1Királyok 17:7)

A zsoltárokban azt olvassuk: „Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az Úrban van a reménysége” (Zsoltárok 146:5). Valaki azt írta: „Néha, amikor nincs elég pénzünk a  megélhetésre, az emberek azt mondják, hogy osszuk be a pénzünket, ilyenkor felnevetünk. A helyzetet látva azt mondjuk: képtelenség. Ilyenkor kell Istenben bíznunk. A lehetőségeidet nem korlátozzák a múltbeli vagy a jelen körülmények. Ha nincs miből kifizetni a jogos kiadásokat, akkor tedd meg a tőled telhetőt, a többit pedig engedd el. Bízz Istenben, hogy betölti szükségeidet, és nézz túl a pénztárcádon! Nézz a forrásodra! Igényelj az isteni, korlátlan ellátmányból. Tedd meg a te részedet! Törekedj anyagi felelősségre gondolatban és tettekben. Kérj bölcsességet, és hallgass Isten vezetésére! Aztán engedd el a félemeidet és az irányítani akarásodat. Mindannyian tudjuk, hogy az élethez pénzre van szükség – Isten is tudja.” F. B. Meyer mondta: „Hitbeli oktatásunk nem fejeződött be, amíg meg nem tanultunk bízni Isten gondviselésében a veszteségeken át… Nagy szolgálatot tesznek nekünk a kudarcok és veszteségek. A csörgedező patak, mely mellett Illés ült, életünket példázza! »Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak« (1Királyok 17:7). Ez múltunk történelme és a jövőnkre vonatkozó prófécia. Meg kell tanulnunk, hogy különbség van aközött, hogy az ajándékban vagy az ajándékozóban bízunk. Az ajándék talán kitart egy ideig, de az ajándékozó örökkévaló. Ha az Úr Illést egyenesen a sareptai özvegyhez vezette volna, akkor nem tanult volna meg valamit, ami segített neki jobb emberré válni: ez pedig a hit általi élet. Amikor földi forrásaink kiapadnak, az mindig azért történik, hogy megtanuljuk: reményünk és egészségünk Istenben van.”




Kudarckezelés

 

„Ekkor valósággal megolvadt a nép szíve, és olyanná lett, mint a víz.” (Józsué 7:5)
 

Még a legharcedzettebb hívőket is érik kudarcok, és a nagy kérdés ilyenkor nem az, hogy: „Hogy engedhettem, hogy ez megtörténjen?” hanem: „Hogyan kell ezt jól kezelni?” A kárhoztató gondolatok könnyen jönnek, ám ez nem vezet semmi jóra. Csak csüggedést és újabb kudarcot eredményez. Ákán bűne miatt Izráel elvesztette a csatát Ajnál, és megfutamodtak ellenségeik elől. A kudarcra hasonlóan reagáltak, mint mi szoktunk: „Ekkor valósággal megolvadt a nép szíve, és olyanná lett, mint a víz” (Józsué 7:5). Hitük cserbenhagyta őket, bátorságuk elszállt. Még vezérük, Józsué is „arccal a földre borult” (Józsué 7:6) kétségbeesésében, hogy ennél csak rosszabb jöhet! Voltál már ilyen helyzetben? Felismered a mintát? Vereség, csüggedés, kétségbeesés, újabb vereség. Mi volt Isten válasza? „Kelj föl! Miért estél arcra? Vétkezett Izráel… Azért nem tudtak megállni Izráel fiai ellenségeikkel szemben… Kelj föl, szenteld meg a népet…” (Józsué 7:10–13).

A mi Istenünk a bűnbánat Istene – nem az önmarcangolásé; a talpra állás Istene – nem a kudarcban fetrengésé!

A szentség egy út, nem egy hely. Ha letértél az útról, Isten terve egyszerű: térj vissza azonnal! Valld meg bűnödet (ld. 1János 1:9), hittel fogadd el Isten kegyelmét és bocsánatát, és ne hallgass a sátán kárhoztató szavaira (ld. Róma 8:1)! „… egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Filippi 3:14). Egy járni tanuló gyermekhez hasonlóan, ha elesel, ne maradj a földön fekve, ne add fel! Csökkentsd a padlón töltött időt minimálisra – állj fel, és indulj el újra! Ne feledd: abban a pillanatban, amikor tudatára ébredsz bűnödnek, rögtön meg is bánhatod, és amint megvallod, biztos lehetsz Isten bocsánatában!

Isten felemel

„Térjetek meg, elpártolt fiaim! Meggyógyítlak benneteket, bár elpártoltatok.” (Jeremiás 3:22)

Mi kudarcaid gyökere? A kudarc nem azért következik be, mert az ellenség erős, vagy mi gyengék vagyunk, vagy Isten nem akar győzelemre segíteni. Izráel seregét egy kisváros népe győzte le, pedig nemrég el tudták foglalni az erős Jerikót is. Kudarcuk, éppúgy mint a miénk, egy meg nem vallott bűn következménye volt (ld. Józsué 7). Ám amint a bűn kiderült, és amint elbántak vele, Isten bátorító szava hangzott: „Ne félj, ne rettegj! Vedd magad mellé az egész hadinépet, azután indulj és vonulj Aj városa ellen! Meglásd, kezedbe adom Aj királyát, népét, városát és földjét” (Józsué 8:1).

A be nem ismert bűn mindig vesztessé tesz, de ha bevalljuk a bűnt, bocsánatot nyerünk, helyreállhatunk, és ez győzelemhez vezet.

Hannah Whithall Smith írónő új házba költözését mondja el. A pincében észrevett egy egészen tisztának kinéző almaboros hordót, mely mindkét oldalán le volt zárva. Azon gondolkozott, hogy kinyissa-e, és megnézze-e, mi van benne, de végül úgy döntött, hogy úgy hagyja, ahogy van. Minden tavaszi és őszi nagytakarításkor eszébe jutott a hordó, de elhalasztotta a kinyitását. Megmagyarázhatatlanul molyok kezdték ellepni a házat. Minden ismerős módszert bevetett ellenük, de semmi sem használt. Végül eszébe jutott a hordó, kinyitotta, és ezernyi moly repült ki belőle! A tanulság világos: bármihez is ragaszkodunk, ami ellentmond Isten Igéjének, az bukásunkat fogja eredményezni. Mindig tartsd észben Dávid imáját: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23–24). Bármire is mutat rá Isten, valld meg azonnal, és hittel fogadd el bocsánatát és megtisztítását. Így tudsz győztesen megállni ellenségeddel szemben.

Vizsgálj meg Istenem






Tudnod kell különbséget tenni

„…mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére.” (Zsidók 5:14)
A Biblia azt mondja, hogy a szellemileg érett emberek „érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére”. Figyeld meg, nem azt mondja, hogy „használják a fejüket”, hanem azt, hogy gyakorolnak, arra edzik érzékszerveiket, hogy képesek legyenek a különbségtételre. Az a szó, amit itt az ige használ, azt jelenti, hogy edzenek, mint ahogy a sportolók fejlesztik izmaikat. A helyes különbségtételhez a következőket kell tenned: 1) időt kell töltened a Szentíráson való elmélkedéssel; 2) meg kell vizsgálnod, hogy amiről azt gondolod, hogy Isten mondja neked, összhangban van-e azzal, amit Ő az Igében mond; 3) tanulmányoznod kell azokat a feltételeket, melyeket Isten ígéreteihez köt, és engedelmeskedned kell nekik. Az ige, mely ezt mondja: „a folyamatos gyakorlás következtében már edzett arra…” (NIV), azt jelenti, hogy gyakorolnod kell, hajlandónak kell lenned arra, hogy tanulj a hibáidból, és növekedned kell ezen a területen.
A lelked belső iránytűként mutat helyes irányt abban, hogy mi jó és mi nem jó számodra, amikor a fejed nem tudja, hogy merre menj. Azokkal a sugallatokkal vagy megérzésekkel, melyeket figyelmen kívül hagytál, igazából Isten Lelke próbált rávezetni a válaszra. De te folyton elutasítottad, mert nem hangzott „ésszerűnek”. Hitre van szükség ahhoz, hogy ezen a területen működni tudj. Sosem leszel képes valódi különbségtételre, amíg mindenben az ésszerű érvelés irányít. Az érvelés az eszed terméke, a különbségtétel a lelkedé. Az elméd nem képes felfogni a lelki dolgokat. Ha tehát a lelked meglátja a különbséget, de az eszed elkezd vitatkozni vele, soha nem fogsz előrébb jutni. „…A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes…” (1Korinthus 2:14). Isten azt mondja: „…amit elterveztem, véghezviszem…” (Ézsaiás 46:11 NIV). Istennek van egy terve az életedre. Ahhoz, hogy ezt a tervet követni tudd, szükséged van a különbségtételre!
Szerző: Andre Lowoa  2018.06.22. 00:07