“Isten barátsága azok számára van fenntartva, akik megadják a tiszteletet neki. Csak velük osztja meg ígéreteinek titkait” (Zsoltárok 25,14 TLB fordítás).

Ha egy mély kapcsolatot szeretnél kialakítani Istennel, le kell lassítanod és el kell csendesedned.

Az Istennel való barátság ugyanolyan kapcsolat, mint bármelyik másik baráti viszonyod – oda kell szentelned az idődet. Ha nem áldozol az idődből a „halandó” barátaidra, ők nem a barátaid, mert a barátokra szakítunk időt. És ha Istent szeretnéd a legjobb barátodnak tudni, a legértékesebbet kell az idődből odaszánni neki.

A Biblia azt mondja, „Légy csendben és ismerd fel, hogy én vagyok Isten.” (Zsoltárok 46,10a NIV fordítás).

Mindennapi csendességre van szükséged Istennel. Le kell lassítanod: így ismerheted meg Őt egyre jobban és jobban.

A Zsoltárok 25,14 mondja, „Isten barátsága azok számára van fenntartva, akik megadják a tiszteletet neki. Csak velük osztja meg ígéreteinek titkait” (TLB).

Sok ember nem ismeri Istent, még sosem érezték Isten szeretetét. Nem értik, mit, miért tesz. A Biblia azt mondja, hogy Isten barátsága azok számára elérhető, akik megadják a tiszteletet neki. Tehát azoknak, akik lelassítanak és időt töltenek vele.

Hogyan alakulna egy barátság, ha sosem fektetnél bele energiát? A barátság figyelmet igényel. Sosem fogod Istent egész közelről megismerni, ha mindössze annyit teszel, hogy eljársz istentiszteletre. Olvasnod kell Isten Szavát és kérdezned: „Istenem, van valami, amit szeretnél megosztani velem?” Nem kell túldíszített frázisokat és szavakat használnod, csak beszélj hozzá őszintén és hallgasd Őt!

A Biblia azt mondja a Máté 6,5-6-ban: „Amikor Isten elé járulsz, ne tett azt egy teátrális produkcióvá… Találj egy csöndes helyet, vonulj el a többiektől, így nem esel kísértésbe, hogy megjátszd magad Isten előtt. Légy ott előtte, amilyen egyszerűen és őszintén csak tudsz, és a hangsúly rólad Istenre fog helyeződni és elkezded majd megérteni a kegyelmét." (MSG).

Lassíts le ma, fókuszálj Istenre és figyelj rá, ahogyan beszél neked a kegyelméről.

Beszéljetek róla:

• Mik azok a tényezők, amik elvonják a figyelmedet az Istennel töltött idő alatt? Hogyan tudnád kiiktatni ezeket a tényezőket?
• Néha miért könnyebb vagy éppen élvezetesebb a földi barátaiddal együtt lenni, mint Istennel? Mit értünk félre Istennel kapcsolatban, amikor így érzünk?
• Lehetséges, hogy néha túlkomplikáljuk a csendességeinket? Mit tudsz tenni annak érdekében, hogy lelassíts, csendben légy és egyszerűen, őszintén Istennel legyél?

"Fogadjátok be egymást, mint ahogyan Krisztus is befogadott titeket. " (Róma 15:7, NIV fordítás)

Elárulok egy titkot. Mindenki megerősítésre vágyakozik. Észrevetted már? Szinte mindent megtennének érte. Ha nem hiszed, akkor csak nézz bele egy-két valóságshow-ba. Nézd meg, hogy az emberek mi mindent megtesznek, hogy bekerüljenek a TV-be, csak azért, hogy megtapsolják őket. 

Isten hihetetlenül megerősítő és szerető Atya. Amikor biztatsz másokat, akkor megmutatod a szeretetet és ezáltal Krisztust képviseled. Jézus megerősítette az embereket szolgálatán keresztül, te is így szolgálsz ilyenkor. Megmutatsz a világnak egy kicsit többet abból, hogy milyen is Isten.

Az egyik legjobb módja a megerősítésnek az, ha kimutatjuk, hogy elfogadjuk a másikat. A Bibliában azt olvassuk, hogy "Fogadjátok be egymást, mint ahogyan Krisztus is befogadott titeket." (Róma 15:7, NIV fordítás)

Könnyű néha letorkollni és lekicsinyelni másokat, főleg ha nem ütik meg a mi mércénket. A tendencia az, hogy kivetítjük a saját erősségeinket másokra, aztán csalódunk bennük, amikor nem felelnek meg az elvárásainknak. Például, te mindig pontos vagy, ezért ha más késve érkezik, akkor magasan hordott orral lenézel rá. Ugyanakkor jó érzéssel tölt el, mert jobbnak gondolod magad, hiszen te nem késtél el. Esetleg lehet, hogy egy nagyon pedáns ember vagy, és nem tehetsz róla, de észreveszed, ha másnál a feje tetején áll minden, és ilyenkor ez jó érzéssel tölt el. Kivetítjük az erősségeinket másokra elfelejtve azt, hogy nekünk is vannak gyengeségeink más területeken.

Említek egy jobb módszert arra, hogy jobban érezd magad. Ahelyett, hogy másokat lenyomnál, mi lenne ha inkább felemelnéd őket? Ez olyan lökést tud adni, mint semmi más.

A Bibliában, Róma 12:10-ben azt olvassuk, hogy "Szeressétek egymást testvéri szeretettel (mint családtagot) úgy, hogy elsőbbséget adtok és értékelitek egymást." (AMP fordítás)

Ahhoz, hogy Isten munkáját el tudjuk kezdeni, neked és nekem is meg kell tanulnunk értékelni azt, hogy vannak köztünk különbségek és egyedire lettünk formálva. Innen tudod, hogy elfogadtál valakit: nem ragaszkodsz ahhoz, hogy olyan legyen, mint te. Felismered, és örömödet leled abban, hogy különbözőek vagytok. Az az igazság, hogy a világ nagyon unalmas hely lenne, ha mindenki csak olyan lenne, mint te. Isten tehát mindegyikünket különbözőre teremtett, hogy különböző dolgokat tegyünk és minden el legyen végezve a világban.

Minden család, kiscsoport, gyülekezet, vagy bármilyen közösség célja nem az kell, hogy legyen, hogy hozzád hasonlóvá alakítson másokat, hanem, hogy elfogadjuk és megerősítsük egymást és segítsük egymásban felfedezni azt, amire teremtett az Isten. 

Beszéljetek róla:

• Szerinted miért esik jól magunkat kiterjeszteni másokra?
• Mit jelent a magad és mások értéke Krisztusban? Ez hogyan változtatja meg a másokra vonatkozó nézeteidet? 
• Kit tudnál megerősíteni ezen a héten a családodban, gyülekezetedben, kiscsoportodban vagy munkahelyeden? Milyen érzésekkel tölt ez el?