Mit tegyél, amíg várakozol?

„Légy nyugodt Isten jelenlétében, és várd türelmesen, hogy cselekedjen!" (37. Zsoltár 7, NLT fordítás)

Szerinted Isten mit szeretne, hogy tegyél, amíg a választ várod az imádra?

A 37. zsoltár szerint: „Légy nyugodt Isten jelenlétében, és várd türelmesen, hogy cselekedjen." Isten azt szeretné, ha türelmesen várnál rá, hogy megválaszolja az imádat.

Észrevetted, hogy el tudjuk viselni a várakozást, ha lehet közben panaszkodni? Egészen addig elviseljük a hivatalban a sorban állást, amíg zúgolódhatunk és panaszkodhatunk, hogy mennyire nem hatékony, és milyen rosszul működik az állami hivatal.

De Isten azt mondja: „Légy nyugodt!”

Mint a kis kétéveseket, úgy minket is elfog a szellemi izgés-mozgás mialatt arra várunk, hogy Isten megválaszolja az imánkat. Idegesek és nyugtalanok leszünk. Fel akarunk ugrani és tenni valamit. Isten válasza erre viszont mégis ez: „Várj türelmesen. Légy nyugodt. Nézd, hogyan cselekszem! Ne légy nyughatatlan, ne kezdj idegeskedni, és ne próbáld meg a saját kezedbe venni a dolgokat!”

Valamint soha ne kövesd el az ószövetségi Ábrahám hibáját, aki megpróbált választ adni a saját imájára. Az ilyen megoldás mindig sokféle problémát hoz magával. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy nagy nemzet atyjává teszi. Csupán két probléma volt ezzel: Ábrahám már 99 éves volt, de még nem volt gyermeke. Végignézett magán és megállapította, hogy „Ez esélytelen!”. Azután a feleségére nézett, aki pedig meddő volt, majd így szólt: „Így meg aztán főleg esélytelen! Nem fog összejönni!”

Úgyhogy Ábrahám a saját kezébe vette a dolgokat, és a felesége szolgálójától, Hágártól született gyermeke. Ekkor így szólt: „Itt a válasz az imámra! 99 éves koromban született fiam. A neve Izmael.” Isten erre ezt mondta: „Nem, nem. Elvétetted a lényeget. Ez nem az én válaszom az imádra, hanem a tiéd. Én csodát teszek, és fiad lesz, akinek Sára lesz az anyukája. Izsáknak fogod elnevezni.” Az Izsák név jelentése az, hogy nevetés. Amikor Sárának elmondták, hogy gyermeke lesz, a Biblia elmondása szerint nevetett és nem hitt Istennek.

De mindig Isten nevet utoljára. Izsák megszületett, és ez egy intenzív rivalizálást indított el közötte és Izmael között, aminek még ma is isszuk a levét. A zsidók és arabok közötti feszült helyzet azzal kezdődött, hogy Ábrahám megpróbálta megválaszolni a saját imakérését.

Amikor megpróbálod megválaszolni a saját imáidat, számíthatsz a problémákra. Ehelyett inkább várj türelmesen, hogy Isten cselekedjen.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

• Hogyan tudsz folyamatosan Istenre figyelni, mialatt türelmesen vársz Őrá?
• Milyen viselkedésre vagy leginkább hajlamos, amikor arra vársz, hogy Isten cselekedjen? Mit teszel, miután imában kértél tőle valamit?
• Hogyan növekedtél szellemileg az olyan időszakban, amikor Istenre kellett várnod?  

"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Jak. 5:16

Mind másképp válaszolunk a rejtett sebekre. Vannak, akik megjátszák magukat. Mások mindig idegesek lesznek. Vannak, akik öngyógyítani próbálják magukat drogokkal vagy alkohollal. Megint mások kapcsolatból kapcsolatba menekülnek a fájdalom elől.

Mégis a legrosszabb reakció a rejtett fájdalmakra az, ha bezárkózunk. Ez olyan, mintha vennél egy szódás üveget és jól felráznád. Egy nap robban!

Sosem fogsz túllendülni ezekből a sebekből, míg nem nézel szembe az érzéseiddel azáltal, hogy beszélsz róluk Istennek.

Beüvegezni a titkos sebeidet, az kikészít. A Biblia azt írja a Zsoltárok 32:3-ban: "Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett." Ha minden érzelmi energiádat a múltadba fekteted, nagyon kevés fog maradni a jelenre. Ha arra fordítod az időd, hogy sajnálkozz és bánkódj - azon gondolkodj, hogy volt egyátalán azzal a valkivel, aki megbántott -, akkor minden energiádat felemészted az elől, ami itt és most, a jelenben fontos.

Istennek van válasza a fájdalmadra. A beismerés az első lépés. Be kell ismerned, hogy fáj. Minden más, így vagy úgy, egy eredménytelen kísérlet, hogy elfelejtsd azt, ami bánt. Meg kell vallanod a fájdalmad:
-Istennek
-Magadnak
-Egy embernek, akiben megbízol.

Sok ember úgy akar túllendülni a fájdalmán, hogy elmondják Istennek és beismerik maguknak, de így csak az egyenlet 2/3-a van kész. Sok szerencsét! Nem fog így működni. Másoknak is szükséges megvallanod a fájdalmad. Egyedül nem fogsz felépülni. A Jakab 5:16 írja: "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok."

Nem kell egy lelkipásztornak, papnak vagy valami terapistának elmondanod ahhoz, hogy engedelmeskedj a Jakab levelében írtaknak. Egy barát kell.

Nyiss a fájdalmaddal valaki felé. Mondd el neki, mi fáj. Ahogy megteszed ezt, valamint megvallod magadnak és Istennek, meg fogod találni a rég elveszett energiát, amiről álmodtál.

Mert a leleplezés a gyógyulás kezdete.

Beszéljetek róla:
Milyen titkod van a múltból, amivel problémád van elengedni?
Miért olyan ijesztő felfedni Istennek egy fájdalmas emléket? Miért olyan ijesztő felfedni magadnak egy fájdalmas emléket? Miért olyan ijesztő felfedni másoknak egy fájdalmas emléket?
Kivel tudnál beszélni az ilyen fájdalmaidról?

"Amíg velük voltam, megtartottam őket azzal az erővel, amit nekem adtál, és megőriztem őket." (Jn. 17:12)

A szellemi vezető védjegye a védelem, tehát a szülőknek védelmezniük kellene gyermekük szellemi növekedését. Jézus ezt mondta: "Amíg velük voltam, megtartottam őket azzal az erővel, amit nekem adtál (angolban: megtartottam őket a Te neved erejével), és megőriztem őket." (Jn. 17:12)

Jézus úgy védte tanítványai szellemi növekedését, hogy védelmezte elméjüket és gondolataikat. Szülőként a te feladatod megvédeni gyermekeid ártatlanságát. Ez egy hatalmas feladat egy olyan kultúrában, amelyben ma élünk. A gyermekek nem "kis felnőttek", és nekünk óvnunk kell ártatlanságukat gyerekkorukban. Nem tudnak még olyan dolgokat kezelni, mint például az erőszak vagy a szex. Ezek a dolgok kemény témák egy kisgyerek elméjének.

Amikor három gyermekünk még kicsi volt, Kay és én nagyon szigorúak voltunk abban, hogy milyen mozifilmet vagy tévéműsort nézhettek meg, milyen könyveket, újságokat olvashattak. Gyerekeink persze nem örültek ennek.

Amikor még kicsik voltak és csak "gyerekbiztos", bárki által megnézhető filmeket nézhettek, ezt mondták: "Meg akarjuk nézni a nagyobbaknak való filmet is!" Akkor ezt mondtuk: "Megnézhetitek majd, amikor idősebbek lesztek, de most nem". Ők persze kemény kritikát mondtak rólunk: "Apa, Anya, ti olyan szűklátókörűek vagytok! Ti vagytok az egyetlen szülők az egész világon, akik nem engedik meg a gyerekeiknek, hogy megnézzék ezt a filmet!"

Megdöbbenek azon, hogy keresztény szülők megengedik kiskorú vagy tinédzser gyerekeiknek, hogy olyat nézzenek, amit egyáltalán nem kellene megnézniük. Nekünk kell figyelnünk arra, hogy mi jut el az elméjükhöz és gondolataikba. Három gyermekem már felnőtt - boldog és jól boldoguló felnőttek lettek. Miért? Azért, mert gyerekkorukban az agyuk nem volt tele szeméttel, durvaságokkal és vulgaritással.

Gyermekeid amúgy is túl korán szembesülnek ezekkel az életben. Nem kell, hogy ez már ilyen fiatalon megtörténjen. Neked kell védelmezned, hogy mi jut el elméjükhöz és a gondolataikba.

Beszéljetek róla:

* Gondolj az utolsó mozifilmre, amit megengedtél gyermekeidnek, hogy megnézhessenek. Még mindig megengednéd, az olvasottak fényében?
* Hogyan bátorítod gyermekeidet, hogy gondolataikat pozitív, építő információkkal és képekkel töltsék meg?
* Jobban érdekel az, hogy gyermekeidnek mi a véleménye rólad, mint a szülői felelősséged, hogy szülőként elméjüket és gondolataikat meg kell óvnod?