Magyarpolány 1182 lakosú község, Ajkától északra, 4 kilométerre fekszik. A település neve a szláv pojány szóból ered, melynek jelentése mező, mezei lakó. A környéken már a kőkorszakban is laktak, s bronzkori leletek kerültek elő. 1171-ben a bakonybéli bencés apátság birtokait felsoroló oklevélben…

Kislőd 1310 lakosú község Ajkától 6 kilométerre, északkeletre a 8-as főközlekedési út és a 20-as/Szombathely- Veszprém- Székesfehérvár- Budapest/ vasútvonal mentén, Városlőd mellett. Elnevezése a bakonyi erdőispánsághoz tartozó, az erdőóvók foglalkozásához kapcsolódó lődöz ige származéka. 1336-ban…

Csehbánya 290 lakosú zsáktelepülés a Torna-patak völgyében, a Magos-Bakony erdejében megbújva, Városlődtől északkeletre, 5 kilométerre fekszi.  A falut az itt lakó német és cseh nemzetiségű üvegfúvók nevezeték el Böhmisch Hütten-nek, ennek fordításából ered a falu mai neve. 1761-ben Adler Ferdinánd…

Szentgál 2816 lakosú község a 20-as/Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mentén a Bakony északi lejtőjén. A Bakony szívében, a Séd patak forrásvidékén, erdős hegyektől közrefogva, már régtől szabad királyi vadászok lakták a települést, akik kiváltságaikat 1328-ban nyerték, s…

Bánd a 8-as főközlekedési út, valamint a valamikor megépülő S8-as gyorsforgalmi út mentén, Veszprémtől észak-nyugatra, 10 kilométerre lévő német nemzetiségi 646 lakosú község, a Séd-patak melletti dombgerincen magasodó középkori Essegvár romjaival, jellegzetes látványt nyújt. A Bakony hegység…

A Magas-Bakony szívében, a 579 méter magas Kőris-hegy és a Borzás- hegy tövében valójában nem is olyan régen alakult önálló községgé Hárskút, a Dunántúl legmagasabban fekvő települése. A hegyoldalakat körben erdők borítják, a völgyek kutakban és forrásokban gazdagok, távol a nagyforgalmú utaktól a…

Márkó 1106 lakosú község a 8-as főközlekedési út és a 20-as/Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mellett, Herend és Veszprém között helyezkedik el. Ezen a vidéken több faluról is megemlékeznek a középkori oklevelek, és régészeti leletek bizonyítják a régi írások igazát. Szent…

Herend 3334 lakosú városa Veszprémtől 14 kilométerre, északnyugatra helyezkedik el. Belterületét délen a 8-as főközlekedési út, északon a 20-as vasútvonal/Szombathely- Veszprém – Székesfehérvár- Budapest/ határolja. Európában és más földrészeken is a legismertebb magyar község, amely hírnevét…

Sikátor 334 lakosú község Veszprémvarsánytól 2 kilométerre, északkeletre fekszik. A helységet először 1392-ben jegyezték fel Sykator néven. Neve latin eredetű, szűk utcát, utat, szőlők közötti „vakutat” jelent. A középkorban a cseszneki uradalom tartozéka. A török a községet 1542-ben elpusztítja,…

Veszprémvarsány 1032 lakosú község a 82-es főközlekedési út valamint a 11-es/Győr-Veszprém/, és a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonal mentén, Zirctől 23 kilométerre, északra fekszik. A település a pannonhalmi bencés főapátság egyik legnagyobb jobbágyfaluja volt a középkorban. A Kéttornyú római…

Győrasszonyfa 510 lakosú község a 82-es főközlekedési út és a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonal mentén fekszik. Az újabb kőkorból, a vaskorból és a római időkből is tártak fel leleteket. Okiratok először 1150-ben említik „Villa Ahchyn” néven. A XIV. században lesz a község neve Asszonyfa, illetve…

Gic 496 lakosú község a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonal mentén, Pannonhalmától 15 kilométerre, délnyugatra fekszik. A település három elpusztult középkori falu – Csehi, Gerencsér és Hathalom – területének összevonásával keletkezett 1857-ben. Jelentős emléke a volt Jankovich-kastély és körülötte…

Románd 325 lakosú község a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonal mentén, Pannonhalmától 14 kilométerre, délnyugatra fekszik.http://nyd.bloglog.hu/page/7/ Szent Mihály-templom Alapítva 1817.

Bakonygyirót 185 lakosú község a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonal mentén Zirctől északnyugatra, 26 kilométerre fekszik. A község eredete a XIII. századig nyúlik vissza. A török dúlás miatt elnéptelenedett falut 1714-ben ausztriai jobbágyokkal telepítették be. A római katolikus temploma 1716-ban…

Fenyőfő 161 lakosú község Zirctől 31 kilométerre, északnyugatra az északi Bakony, Európában egyedülálló homoki ősfenyvesének közepén, természetvédelmi területén fekszik. Oklevelek a falut először 1230-ban említik. Ma a vadászok paradicsoma, erdőségeiben nagyvadak tanyáznak. Felkeresésre érdemes az…

Bakonyszentlászló 2037 lakosú község az Északi-Bakonyban a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonal mentén, Zirctől északnyugatra 15 kilométerre fekszik. A helység alapítása az oklevelek tanúsága szerint Szent László király nevéhez fűződik. Bakonyszentlászló gyógyforrását a XVIII. századtól kezdve napjainkig…

Bakonyszentkirály 973 lakosú község Zirctől 15 kilométerre, északra fekszik a Bakony vadregényes dombjainak ölelésében. Nevével először a XIV. századi oklevelekben találkozunk. A korai középkorban a falu a királyi birtokhoz tartozott. A mai település két falu (Német- és Magyarszentkirály)…

Porva 507 lakosú község a Magas-Bakonyban fekszik, Zirc városától légvonalban mintegy 6 kilométerre, körülbelül 400 méter tengerszint feletti magasságban. A helység megközelíthető a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonalról is. A faluból és környékéről a Kőris-hegy (709 m) és a Kék-hegy (661 m) kettőse a…

Borzavár 780 lakosú község Zirctől 7 kilométerre, északnyugatra fekszik. A közeli Kőris-hegy, mely a Bakony legmagasabb pontja sok kirándulót vonz a szép faluba. Nevét az egykor itt termesztett sok bodzáról „helyi nevén borza” nyerte. Területén számos barlang és forrás található. A körülötte lévő…

Bakonybél 1473 lakosú észak-bakonyi község, Zirctől nyugatra, 17 kilométerre fekszik a Som-hegy aljában. Bakonybél története szorosan összefonódott a bencés apátságéval, amelyet 1018-ban Szent István alapított. Az Árpádok korában jelentős szellemi központ volt, a török időkben azonban fokozatosan…

Pénzesgyőr 365 lakosú észak-bakonyi község, Zirctől nyugatra, 10 kilométerre fekszik. A települést a lótenyésztés bakonyi központjaként emlegetik. A környék kiváló kirándulóhelyei a Szömörke-völgy, a Som-hegy barlangjai, a ritka kőzetek és a sok forrás vonzzák a…

Ott, ahol a Magas – Bakony csúcsai koszorúzzák körül a tájat, a 646 méter magas Papod-tető, az 578 méter magas Kőris-hegy, a 620 méter magas Borzás-hegy és a 472 méter magas Bajor-hegy gyűrűjében, ott, ahol az erdők leheletétől mindig tiszta és friss a levegő, ott a zöldellő völgyek egyikében…