"Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai" (1Pt 4,10)
Te tudod, hogy mit készített elő számodra Isten? Tudod, mi a rendeltetésed?
Az első dolog, amit tenned kell ahhoz, hogy megértsd sorsodat: felismerni azokat az ajándékokat, amiket Istentől kaptál. Ezek közé olyasmik tartoznak, amikre nem lehetsz hatással: a szüleid, a nemzetiséged, a faj, amihez tartozol, az anyanyelved. De ajándékaid közé tartoznak azok a dolgok is, amik a sajátos "formádat" alkotják: a lelki ajándékaid, a szíved, a képességeid, a személyiséged és élményeid. Ezek csakis kizárólag rád jellemzőek.
Azokért az ajándékokért nem tartozol elszámolással, amiket Isten nem adott neked. Azaz, ha nem vagy művészileg tehetséges, nem várja el tőled senki, hogy úgy fess, mint Rembrandt. De felelősséggel tartozol azokért az ajándékokért, amiket Isten neked adott.
A mennyben Isten nem valaki máshoz fog hasonlítani, hanem önmagaddal fog összevetni. Mihez kezdtél mindazzal, amit kaptál? Mit tehettél volna, ha kicsit jobban bíztál volna Istenben? Pál azt írja: "mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek" (Róm 14,12)
Isten egy cél érdekében látott el téged ajándékokkal és a te felelősséged, hogy jól sáfárkodj azokkal - nem önző célokra, hanem mások javára. Az ajándékaid nem a te hasznodra vannak. Isten azért adott neked ajándékokat, hogy azokat mások hasznára fordítsd. Tedd fel magadnak a kérdést: Milyen ajándékot kaptam Istentől, amit jóra használhatnék?
Beszéljetek róla
Ha eddig még nem tetted, szánj most időt saját "formád" tanulmányozására - a lelki ajándékaidra, szívedre, képességeidre, személyiségedre és élményeidre.
Milyen egyedi tehetséggel ajándékozott meg Isten?
Van olyan terület, amivel Isten nem ajándékozott meg, te mégis sok időt szántál a fejlesztésére?
"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Fil. 4:13)
Isten azért árasztja ki erejét életedre, hogy erőt adjon neked azokhoz a feladatokhoz, amire elhívást kaptál.
A hit azt jelenti, hogy azzal a meggyőződéssel tevékenykedsz, hogy Isten ereje működik az életedben és az életeden keresztül. A hit azt is jelenti, hogy bízol abban, hogy Isten ereje lesz a te erőd, hogy mindent az Ő segítségével fogsz elvégezni.
Ő nem kéri tőled azt, hogy saját erődből éld az életedet. Ez behatárolná azt amit tehetsz; Isten hatalma és ereje azonban határtalan.
Amikor azt mondod: "Van valami, amit tényleg szeretnék megtenni Istenért, de nem hiszem, hogy képes vagyok rá", lehet, hogy Isten így válaszol: "Nagyszerű! Örülök, hogy észrevetted. Nem vagy rá képes magadtól, de ha az én erőm dolgozik benned, bármit meg tudsz tenni, amit kérek tőled."
Ha maradsz a "Nem vagyok képes rá" helyzetben és sosem mozdulsz az "Isten képes rá" helyzetbe, akkor kevésbé valószínű, hogy valaha is megpróbálsz nagyszerű dolgokat tenni Istenért. Olyan, mintha lenne egy autód a létező legerősebb motorral, de azt mondanád: "Nem hiszem, hogy eljutok vele az első kereszteződésig." Úgyhogy bent hagyod a garázsban, sosem mész ki vele az útra.
Isten arra hív téged, hogy menj ki a nyílt útra. Az Ő ereje rendelkezésedre áll: "Hiszen maga Isten az, aki bennetek munkálkodik. Segít benneteket, hogy akarjátok azt tenni, ami Istennek örömet okoz. Ő ad hozzá erőt is, hogy valóban meg is tudjátok tenni ezeket." (Fil. 2:13, egyszerű fordítás)
Itt az ideje újraértelmezni a hibákat
"Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik az oltalmat talál." (Példabeszédek 29:25)
A Sátán kedvenc eszköze, amikor a hitedet meg akarja gyengíteni, a hibázástól való félelem. Istent azonban nem tudod szolgálni, ha folyamatosan rettegsz attól, hogy az emberek mit gondolnak rólad. Tovább kell lépned. A Példabeszédek 29:25-ben úgy olvassuk, hogy "Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál."
Hogyan szabadulhatsz meg a hibázás félelmétől?
Egyik útja, hogy újraértelmezed a hibáidat. Mi a hiba? A hiba nem az, ha nem éred el célod. A hiba az, ha nincs célod. A hiba nem az, ha nem találsz célba. A hiba az, ha nincs céltáblád. A hiba nem az, ha elesel. A hiba az, ha nem akarsz felállni. Addig nem hibázol, ameddig nem adod fel. Amennyiben valamit az Isten dicsőségére próbálsz tenni, az egy jó dolog. A hiba az, ha nem teszel semmit és nem érsz el semmit. Hibázol, ha nem próbálkozol.
Egy másik útja annak, hogy a hibáktól ne rettegj az, hogy sose hasonlítsd magad másokhoz. Mindig fogsz olyan valakit találni, aki nálad jobban végzi dolgát, és emiatt elveszted a kedved. Olyat is fogsz találni, aki nem végzi a dolgát olyan jól, mint te, és akkor teljesen eláraszt saját büszkeséged. Mindkettő felborítja az életedet. Az elkeseredés és a büszkeség eltántorít az Isten által kijelölt cél szolgálatától.
A Bibliában a Galaták 6:4-ben azt olvassuk, hogy: "Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval."
Észrevetted, hogy a Biblia szerint van jogos büszkeség is? Van egy egészséges büszkeség és van egy túlfűtött büszkeség. A rossz fajta büszkeség a következő esetekben jöhet elő: X-nél és Z-nél ám jobb vagyok! Az egészséges büszkeség ilyenformán hangzik: Istenem büszke vagyok arra, amit teszel a családomban, a munkámban, az életemben, a hitem útján. Ez egy példa egy jófajta büszkeségre.
Amikor a Mennyországba jutsz, Isten nem azt fogja kérdezni: Miért nem voltál ennél és ennél jobb? Azt fogja kérdezni: Miért nem az voltál, akinek teremtettelek?
Engedd el a hibázástól való félelmed, mert mindent, amit hittel, Istenért teszel, az jó, függetlenül az eredményektől.
Beszéljetek róla:
- Annak félelme, hogy mások mit gondolnak, hogyan tartott vissza attól, hogy a hit útján előrehaladj?
- A céljaid eléréséhez mennyire használod talentumaidat, képességeidet?
- Milyen félelmek tartottak távol álmaid és céljaid beteljesítésétől? Mit gondolsz, Isten a kudarcok által mire szeretne tanítani?
„Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Márk 6,31
Amikor az érzelmi tartalékaid kimerülnek, akkor már nem vagy képes rá, hogy önzetlenül szeress másokat. Inkább feladod. Talán úgy érzed, hogy nyomorult és alkalmatlan vagy bármit is tenni. Sőt pont azokra leszel dühös, akiket a legjobban szeretsz. Lehet, hogy próbálod elkerülni az embereket, inkább problémaként tekintesz rájuk. Nincs szándékodban szeretni, s arról álmodsz, hogy elmenekülj előlük.
Dávidnak is volt ilyen problémája. Azt mondta, „Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?” (Zsolt 55,7)
Ahhoz, hogy szeretni tudj másokat, fel kell töltődnöd érzelmileg – ha kimerülsz érzelmileg, az hatással lesz a kapcsolataira.
A Biblia három dolgot javasol az érzelmi feltöltődésre:
Egyedüllét: Szükséged van egyedül töltött időre. A mai igevers azt tanítja, hogy Jézus gyakran visszavonult a tömegtől, hogy érzelmileg feltöltődjön. Olyan nagy volt a nyüzsgés körülötte, hogy azt mondta a tanítványainak: „Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre”. Vagy félrevonulsz néha a nyüzsgésből, vagy szétzilálódsz a nyüzsgéstől... szükséged van időnként magányra.
Az érzelmeid olyanok, mint egy akumulátor. Ha egy lámpát csatlakoztatsz az akumulátorhoz, akkor az sokáig fog világítani; de ha 100 izzót kötsz rá, akkor gyorsan lemerül. Ha pedig lemerült az akumulátorod, akkor nem tudsz több szeretetet adni.
Kikapcsolódás: Vannak bizonyos dolgok, amik energiát és örömet adnak az életedhez. Lehet ez a hobbid, valamilyen sport, kézművesség, vagy egy játék. Kísérletezz, és fedezd fel, hogy mi az, ami érzelmileg téged – aztán fordíts rá időt.
Az egyik kedvenc igeversem ez: „Jézus élvezte az életet” (Máté 11,19, alternatív fordítás). Ő volt a legintenzívebb, leginkább szolgálat-központú ember, aki valaha élt, ugyanakkor élvezte is az életet. Amikor magadból adsz másoknak, annak ára van, kimerítő. Szükséged van kikapcsolódásra.
Nevetés: „A vidám szív a legjobb orvosság” (Péld 17,22). Tanulmányok bebizonyították, hogy amikor nevetsz, akkor megnövekszik a T-sejtjeid száma – amitől megerősödik az immunrendszered. Endorfin termelődik tőle az agyadban. A humornak hasznos hatásai vannak.
Istentől kaptuk a nevetés ajándékát, és meg kell tanulnunk nevetni. Beszéltem olyan párokkal, akiknek komoly házassági problémáik voltak. Azt mondták: „Egyszer majd visszanézünk erre az időszakra, és csak nevetünk rajta.” Én azt kérdezem: „Mire vártok? Miért nem nevettek most rögtön?”
A nevetés könnyít a terheinken, feltölt minket érzelmileg, és újjáépíti bennünk a szeretetet.
