Badacsonytomaj 2260 lakosú város a Badacsony lábánál, a 71-es főútvonal mentén, Tapolcától 15 kilométerre. Vasúton is megközelíthető a 29-es /Tapolca-Székesfehérvár -Budapest/ vonalon. A település a Balaton nyugati medencéje északi partvonalának középpontjában fekszik. A település legnagyobb látványossága maga a Badacsony, amely félszigetszerűen nyúlik be a tóba. A hegy alakja és geológiai emlékei világosan mutatják a vulkánikus hegyek kialakulásának menetét. A felső vulkáni kúpra egy likacsos anyagú bazaltsüveg került. A népnyelv „kenyérkőnek” nevezi ezt a gőzök, gázok által hólyagossá tett bazaltfajtát. A leggyakoribb bazaltformáció az oszlop, ezek a „bazaltorgonák” érdekes látványosságok. A feltárt régészeti emlékek bizonyítják, hogy már az i.e. III. és II. században kelta települések voltak itt és a környéken. A település a török háború során többször elpusztult és véglegesen csak a XVIII. században népesedett be.  A lakosság egy része halászattal foglalkozott, nagyobbrészt azonban szőlő- és gyümölcstermesztéssel. A település a badacsonyi szőlő- és bortermelés központja. Itt csak a bortörvényben feltüntetett badacsonyi szőlőfajtákat termelik: a kéknyelűt, a szürkebarátot, a badacsonyi muskotályt, a furmintot és a rizlinget.  Badacsonyt méltán nevezik poézis övezte tájnak. Talán nincs is az országnak még egy olyan tája, amelyről ennyit írtak volna: Jókai a magyar Olymposznak, költők tárgyának és tanyájának nevezi.
A Balaton és Badacsony nagy vonzerővel bír a turistákra, látogatott a Kisfaludy-ház. Kisfaludy Sándor, a neves költő is járt itt szüret idején, Szegedy Ignác Zala megyei alispán vendégeként.
Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Szegedy Rózával. A reformkor Balatonjának zarándokhelye lett ez szép parasztbarokk présház, amely messzire fehérlik félköríves, árkádos emeleti folyosójával.  Szegedy Róza egykori présházát – amely a Kisfaludy-ház közelében áll – múzeumnak rendezték be az 1960-as évek elején.
Badacsonyban áll – a Balaton szerelmesének -, Egry Józsefnek, 1976-ban emlékmúzeummá átalakított háza.
A település igazi építészeti kuriózuma az 1931-ben, neoromán stílusban, bazaltkőből épült Szent Imre római katolikus templom, amely Európa első ilyen építménye.
A Ranolder-keresztet a hegy délnyugati oldalán található, körülbelül 400 méter magasságban. 1857. szeptember 14-én állítatta a hatalmas kőkeresztet Ranolder veszprémi püspök.
A településről szerpentin alakban több turistaút vezet a hegyre, és aki nem sajnálja a fáradságot, háromnegyed óra alatt felérhet az 1961-ben épített Kisfaludy-kilátóhoz. A séta közben olyan gyönyörű természeti alakzat látható, mint a „Rózsakő”, amely egy lapos, szív alakú bazalttömb. A népi hiedelem szerint, ha erre a kőre egy fiú és egy lány a Balatonnak háttal leül, még abban az évben házasok lesznek.
A kiemelkedő építészeti emlékek közé tartoznak: az 1780-ban épült Malatinszky-kúria, az 1798-ban épült népies barokk présház és pince, a klasszicista lakóházak és az 1850-ből származó, romantikus, Sitkey-Nagy-kúria.


http://kd.bloglog.hu/page/12/