Boglárkát a saját apja adta el prostituáltnak. A stricik éveken át éjjel-nappal dolgoztatták, verték, éheztették. Ő az a lány, aki áprilisban találkozhatott Ferenc pápával.

„Én mindig olyan voltam, hogy ha mondanak nekem szépet, jót, azt elhiszem. Ha azt mondják, hogy a tej fekete, azt is” – Boglárka nem tudja máshogy magyarázni életének elmúlt négy évét: nővére és apja nyolcvanezer forintért adták el őt prostituáltnak, aztán embercsempészek Londonba vitték, ahol mindennap két órát alhatott, és 25-30 férfival kellett együtt lennie. Éheztették és vascsővel verték, a melltartójában kokaint és heroint csempészett Budapestre, és egyszer még arra is rákényszerítették, hogy Nepálban egy ismeretlennel házasodjon össze.

A huszonhét éves lány azt mondja, ő már senkiben sem bízik. „Miután a londoni rendőrök segítségével megmenekültem, azt mondták, hogy a tárgyalások után Rómába visznek. Nem hittem nekik, mert nekem már annyi szépet ígértek, és mindig csak baj lett belőle.” Ezúttal nem verték át Boglárkát, tényleg elvitték Rómába: ő volt az a magyar prostituált, aki április elején Ferenc pápával találkozott a Vatikánban. „Megölelt, megpuszilta az arcomat. Kérdezték a tolmácsok, hogy akarok-e neki mondani valamit, de én csak azt akartam tőle kérni, hogy adjon nekem energiát, hogy tovább tudjak élni. Azt el sem lehet mondani, milyen érzés volt találkozni a pápával, én majdnem rosszul lettem, hogy ott lehetek azon az álomszép helyen.” Boglárka egy rózsafüzért kapott emlékbe a pápától, amelyet azóta is a nyakában hord.

Ferenc pápához Boglárkán kívül egy chilei és egy cseh lány érkezett, hogy a „Harc az embercsempészet ellen” elnevezésű nemzetközi konferencián vegyenek részt. Boglárka nem tudja, miért pont őt választották ki, de mindenki nagyon kedves volt vele: egy angol rendőrnő kísérte Rómába, nem kellett semmiért sem fizetnie, és még egy kis városnézésre is volt ideje. A konferencia több száz fős hallgatóságából többen meghatódtak, amikor Boglárka alig érthető angolsággal, zokogva mesélt az életéről.

Boglárka története a saját szavaival.

Azóta Londonban van, egy biztonságos helyen, ahol a hozzá hasonló lányoknak segítenek feldolgozni az őket ért traumákat. Az első kicsöngés után vidám hangon köszön a telefonban, és csak egy dolgot kér: „Drágám, beszélgessünk úgy, mintha régi barátnők lennénk!”

Egy fekete Merciért akarták eladni

2010-ben, egy téli estén (még csak délután öt óra volt, de már sötét, idézi fel a pillanatot) kopogtattak a nyírteleki ház ajtaján, ahol az akkor 22 éves Boglárka elvált apja lakott. Az ajtóban Boglárka egy évvel idősebb nővére állt, mögötte négy férfi, farmerkabátban, vastag aranyláncokkal a nyakukban. Boglárkát keresték. A lány pár héttel korábban azért költözött Nyírtelekre, hogy a tüdőembóliában szenvedő apjának segítsen. Bevásárolt, fát vágott, és vitt egy kis pénzt abból, ami a sóstói kórházban kapott takarítónői fizetéséből maradt. Vitte magával a kétéves kislányát is, akinek az apjával már egy ideje nem tartotta a kapcsolatot.

„Az apám, amikor ajtót nyitott a férfiaknak, rám mutatott: ez jó lesz? Erre végignéztek rajtam gyerekestül, és azt mondták: jó, szép. Az apámnak nyolcvanezer forintot adtak, és beültettek egy kocsiba. Azt hittem, hogy a nővéremhez megyünk látogatóba, mert már régen láttam őt.”

Boglárka csak akkor kezdett gyanakodni, amikor kétórás autózás után nem a nővére lakásán, hanem egy romos, leszaggatott tapétájú házban tették ki, azóta sem tudja, melyik településen. Egy férfi és egy nő érkezett a házhoz, akiket üzletkötőknek neveztek. Arról beszéltek, hogy a lányt „egy fekete Mercire lehetne elcserélni”.

Boglárka sokáig nem akarta elhinni, hogy a saját családtagjai eladták őt, mert korábban nagyon jó kapcsolatban volt velük. „Négy testvérem van, szegényesen éltünk, de boldogok voltunk. Apám aztán beleöntötte magát az alkoholba, nézett magának egy másik nőt az anyám helyett, az öcsém nevelőotthonba került. A nővérem meg mindig szeretett kacsintgatni a férfiak után, azért állt kurvának, mert szerette a szexet. Anyám is, meg én is próbáltuk lebeszélni, de nem lehetett vele bírni. Aztán én is ebbe sodródtam, az anyám azóta sem áll szóba velem.”

Napi harminc gumi

A romos házhoz érkező férfi és nő azt mondta Boglárkának, hogy majd segítenek neki pénzt szerezni, és hazamenni a családjához. Nyíregyházára vitték, ahol másnap este „felöltöztették kurvának”: kicsi ruha, magas sarkú, sok smink. „Kiállítottak az utca szélére, étlen-szomjan, és azt mondták, hogy az erdőbe kell bevinni a klienseket, és otthagytak. Jöttek-mentek az autók, de én hátat fordítottam, nem is állt meg senki. De kiderült, hogy valaki szólt a fogva tartóimnak, hogy nem dolgozom, úgyhogy mondták, hogy ha így áll a dolog, akkor majd keresnek nekem más munkát.”

Boglárkát ezek után egy nyíregyházi bárba vitte el ugyanaz a férfi és nő. Itt körülbelül 28-30 prostituált dolgozott. „Rám parancsoltak, hogy táncoljak a csövön, én meg azt sem tudtam, hogy kell. A többi lány mutatta meg. Először bugyiban, melltartóban, aztán anyaszült meztelenül. Mindennap délután háromtól reggel nyolcig, 3500 forint volt a szopás, 5000 forint a minden. Én ebből a pénzből semmit nem tarthattam meg, a gumit meg nekem kellett vinni. Mindennap harminccal indultam el, és az általában el is fogyott.”

Az első alkalommal Boglárka arra gondolt: meg akar halni. Mégis mindennap elindult a munkába, sírva, mert nem tudott megszökni: a fogva tartói elvették az iratait, és a kislánya is náluk volt. „Két hét múlva arra kényszerítettek, hogy vigyem el a lányomat a nyíregyházi gyámhatóságra. Megtettem, mert tudtam, hogy jó helye lesz ott. Utána fogtak, és eladtak engem egy pestinek, megint nyolcvanezer forintért. Egy forgalmas pesti útra kellett kiállnom, de ott sem akartam dolgozni. Ordított velem az ismeretlen ember, és két hét múlva visszavitt Pestről Nyíregyházára, és visszakövetelte a pénzét. Előtte még szétvert az autóban, úgy ütött, mint egy kutyát.”

Rányitottak, hogy megcsinálta-e

Boglárkát ezután egy debreceni embernek adták el, akinek állítólag két magyar felesége is van: az egyik Debrecenben, a másik Londonban. Azt mondták a lánynak, hogy segítenek neki új életet kezdeni, pénzt keresni – Boglárka ismét hitt nekik. Két nap alatt londoni repülőjegyet vettek neki, és a debreceni férfi egyik állítólagos feleségéhez vitték Angliába. „Azt sem tudtam, hogy mit jelent a hi, how are you? Nem tudtam, hol vagyok, hol van a rendőrség, merre mehetnék. Mindenhol figyeltek. Több mint három évet voltam ott, néha 10-15 másik magyar kurvával együtt a kis lakásban.”

Száraz kenyeret és vizet adtak csak neki, hogy „csinosabb legyen”, és mindennap verték. „Nemcsak a feleség, hanem az a nyavalyás kisgyereke is. Már bocsánat, hogy így hívom, mert csak azt csinálja, amit lát otthon. Még csak hároméves volt, és mindennap vascsővel vert engem.” Az alvásra napi két óra maradt, mert két műszakban kellett dolgoznia: nappal egy nyilvános házban, este egy „szaunában”. „Ki volt írva rá, hogy Collindale Sauna and Massage, és úgy is volt megcsinálva, mint egy masszázsszalon. Volt egy előtér, három szoba, és egy kis fürdő. Mindenhol volt kamera, csak a szobákban nem. De oda meg mindig benyitottak, hogy ellenőrizzék, hogy megcsináltad-e a vendéget. Egy délelőtt alatt öt-hatszáz fontot (kb. kétszázezer forintot) lehetett keresni, és az még csak a nap fele volt.”

Kokain a melltartóban

Eközben Boglárkának további feladatokat is adtak a fogva tartói: körülbelül havonta kellett hazajárnia Magyarországra, hogy a debreceni férfinak drogot szállítson. „A melltartómban vagy a mentolos rágó fémdobozában vittem, általában kokaint és hasist. Mindig nyugodtan sétáltam a reptéren, sosem kaptak el.” Boglárka szerint egy alkalommal még Nepálba is elutaztatták, hogy összeházasodjon egy helyivel, aki Londonban akart letelepedni, de szüksége volt egy európai feleségre. Eközben egyre több férfival kellett együtt lennie éjszakánként, akik közül sokan arra kényszerítették, hogy óvszer nélkül feküdjön le velük.

„Végül ennek köszönhetem, hogy megmenekültem. Egy súlyos chlamydiafertőzést kaptam el, olyat, hogy napokig nem bírtam felegyenesedni. El kellett mennem egy kórházba, ami kifejezetten kurvákkal foglalkozott. Először kísértek oda is a fogva tartóim, de egy idő után megunták, és egyedül mehettem. Akkor mondtam a kórházban, hogy segítsenek, és szóltak a rendőrségnek. Tudtam, hogy melyik géppel jön Londonba legközelebb a debreceni férfi, és két-három rendőrautóval várták ott. Londonban zárták börtönbe őt is, meg a feleségét is.”

Boglárka még most sem érzi magát teljesen biztonságban: a tárgyalás szünetében is megfenyegették őt, hogy egyszer még megtalálják, és akkor megbánja, hogy eljárt a szája. „Szívbeteg vagyok, reszketek mindig. Még azt is nagyon rosszul viselem, ha a férfiak megnéznek az utcán, annyira megundorodtam ettől az egésztől. Már nem bízom senkiben” – mondja Boglárka, aki viszont boldogan újságolja azt is, hogy a telefonbeszélgetés közben egész végig az internet előtt ült, és szerelmes verseket töltött le.

„Van egy párom, aki egy héttel ezelőtt megkérte a kezemet. Ő az egyik vendégem volt, de nem a szexért fizetett, csak hogy beszélgessünk. Segített kikeveredni ebből az egészből. Most van egy gyönyörű állásom a Tescóban, nagyon nehéz ilyet találni.” Boglárka viszont valószínűleg ott fogja hagyni a munkáját, mert a párja azt ígérte neki, Olaszországba viszi. A lány pedig azóta vágyik oda vissza, hogy a pápánál járt.

(origo)

Mennyei Atyánk! Kérünk Téged Jézus Krisztus nevében, a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárásával, hogy akadályozd meg, hogy embereket elraboljanak, kihasználjanak, rabszolgaságba döntsenek! Törd meg az erőszak, a gyűlöet és az önzés köreit és segíts, hogy az áldozatok vissza tudjanak illeszkedni a normális életbe! adj nekünk jó vezetőket, akik a kihasználtak és kitaszítottak védelmében dolgoznak, a bűnözőket pedig megakadályozzák tetteik elkövetésében! Köszönöm Uram, hogy megsegítesz minket! Ámen.

Szerző: Andre Lowoa  2014.05.26. 07:43