Félsz, hogy rossz döntést hozol?

„…igaz ösvényen vezet az ő nevéért.” (Zsoltárok 23:3b)

Gyakran félünk attól, hogy rossz döntést fogunk hozni, és ettől feszültek leszünk.

Talán életed egy nagy kérdésében kell döntést hoznod: „Kitartsak ebben a dologban, vagy engedjem el?” „Beszálljak, vagy kilépjek?” „Megházasodjak?” „Keressek új munkát?” „Költözzek el?”

Ha nem tudsz dönteni, egész életedben tántorogni fogsz. A Biblia azt mondja, hogy ha kétszívűek vagyunk, minden dolgunkban bizonytalanok leszünk (Jakab 1). A görög szó, amit itt a Biblia használ, azt jelenti: „tántorog, mint egy részeg”.

Isten viszont azt mondja, hogy van ellenszere a határozatlanságunknak. A Zsoltárok 23:3 ezt írja: „igaz ösvényen vezet az ő nevéért.” Megszabadulhatunk a döntéshozatal okozta stressztől, ha hagyjuk, hogy Isten vezessen minket.

Most lehet, hogy azt gondolod: „Én próbáltam!” Kérted Istent, hogy vezessen, de aztán még jobban összezavarodtál. Még mindig nem tudod, mit tegyél, és most azon gondolkozol: „Miért olyan nehéz megérteni Isten akaratát?”

Talán Isten játszik velünk? Természetesen nem! Isten vezetni szeretne minket. Jobban szeretné, hogy értsük az Ő akaratát, mint mi magunk. A problémánk abból fakad, hogy nem a megfelelő dolgokra nézünk, amikor megpróbáljuk megérteni Isten akaratát.

Például néhány ember egy érzésre néz. Vár egy érzelmet, ami majd elsöpör minden kétséget, ami alapján majd azt mondhatja: „Ebből tudhatom meg, mi Isten akarata!”. Más egy módszert keres erre, arra vár, hogy valaki mondjon egy receptet vagy egy mintát, amit alkalmazni lehet. Megint más „mágikusan” közelít Istenhez. Arra vár, hogy Isten valami fantasztikus jelet tegyen – írjon az égre, hívjon fel telefonon, küldjön üzenetet.

Ezek a módszerek mind csalódást okoznak, és szem elől tévesztjük miattuk Isten akaratát. Isten akarata nem egy érzés, egy módszer, vagy bármi, amiben csalódhatsz, és ami miatt félni kezdesz.

Isten nem akar téged összezavarni, és nem akarja, hogy nehéz legyen meghozni a döntéseidet. Ő itt van, és lépésről lépésre vezet.

Beszéljetek róla:

  • Milyen nagy döntést kellett mostanában meghoznod? Hogyan kerested Isten akaratát?
  • Miért akarja Isten, hogy a Bibliát használd a döntéseid meghozásához?
  • Mi tart vissza attól, hogy megbízz Istenben, hogy Ő vezetni fog minden döntésedben, amit meg kell hoznod?





Folyamatosan imádkozz a gyerekeidért

 

János 17,9: "Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid"

Jézus bemutatta Isten atyai szívét amikor a tanítványaiért imádkozott. Ha te apa illetve anya vagy, akkor imádkozhatsz azért, hogy a gyerekeid Isten öt céljára fókuszáljanak.

Isten öt célja a gyereked számára ugyanaz, mint Isten öt célja a te életedre, és ugyanaz, mint a gyülekezeteknek szóló öt cél. Jézus imádkozott mind az öt célért azoknak az életében, akiket vezetett.

Jézus azt mondta: "Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid" (János 17,9)

Imádkozhatunk azért, hogy a gyerekeink örömmel ÉLJENEK KRISZTUSÉRT: "Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.” (János 17,13)

Imádkozhatunk azért, hogy a gyerekeink MEGERŐSÖDJENEK LÉLEKBEN: "Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól." (János 17,15)

Imádkozhatunk azért, hogy a gyerekeink hatékonyan SZOLGÁLJÁK KRISZTUST: “Készítsd fel őket a szolgálatodra igazságod által! A te tanításod az igazság.” (János 17,17 – Egyszerű fordítás)

Imádkozhatunk azért, hogy a gyerekeink MEGTAPASZTALJÁK A KÖZÖSSÉGET: “hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem “ (János 17,21)

Imádkozhatunk azért, hogy a gyerekeink rendszeresen MÁSOKAT IS KRISZTUSHOZ HOZZANAK: "De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem” (János 17,20)

Még ha esetleg te nem is vagy apa vagy anya, akkor is segíteni fogsz másoknak Isten szíve felé mozdulni azzal, ha imádkozol értük és Isten céljaiért az ő életükben.



Hogy betűzöd azt, hogy APA?

 

"Az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz..." (Mal. 3:24a)


Megjegyzés: Erik Rees majdnem 15 éve a Saddleback Gyülekezet lelkipásztora. Márciusban Erik 12 éves lányánál, Jessica-nál egy nem műthető agydaganatot vettek észre az orvosok. Azért írta ezt a erőteljes emlékeztetőt, mert a gyermekeinkkel töltött idő ajándék Istentől.

A - Alkalmazd Isten útmutatását!

Minden nap kezdetén kérd Istent, hogy adjon neked bölcsességet és erőt, hogy a tőled telhető legjobb apa legyél. Soha ne áldozd fel családodat a munka oltárán. Igen, Isten az első az életedben, de a családod a második, a munkád pedig a harmadik. Ez azt is jelenti, hogy hagyd abba a telefonod nézegetését vacsora alatt, ne emailezz tévézés közben. A gyermekeim tudják, mikor vagyok velük, és mikor vagyok csak úgy a szobában.

P - Pátyolgasd őket!

Öleld meg gyermekeidet, és mondd el mindegyiküknek minden nap, hogy szereted őket. Nem számít, mennyi idősek, öleld meg őket, és beszélgess velük. Ne helyettesítsd a hagyományos szeretetet sms-ekkel és emailekkel. Használd a hangod és a karjaidat a szeretet kimutatására. Ez meg fogja őket erősíteni abban, hogy számodra ők nagyon fontosak. Ha nem ismered gyermekeid szeretetnyelvét, tanulmányozd őket, hogy képes legyél összekapcsolódni velük olyan módon, ahogy Isten "összedrótozta" őket.

A - Add oda az idődet!

A gyerekek a szeretetet IDŐ-nek betűzik, úgyhogy szánj rá időt, hogy velük legyél. Nem tudom, hogy ez mit jelent számodra és gyermekeid számára, de találd meg a módját, hogy nekik adhasd napod legjavát (a maradék időd helyett). Nagyon könnyű belebújni az munkába és engedni hogy más dolgok elrabolják a napodat. Légy körültekintő, találd meg a módját annak, hogy gyermekidnek add az idődet.

Bízom benne, hogy ezek az emlékeztetők segítenek megerősíteni kapcsolatodat Istennel és gyermekeiddel. Isten megadta nekünk az apaság ajándékát, harcolnunk kell azért, hogy olyan jó apák legyünk, amilyenek csak lehetünk.

 

Kezdeményezd te a konfliktus megoldását

 

"Mert Isten ajándéka, a Szent Lélek nem akarja, hogy féljetek az emberektől, hanem legyetek bölcsek és erősek, szeressétek őket és legyetek velük örömmel." (2 Timóteus 1:7, LB)

Amikor Ádám és Éva vétkezett és Isten jött és kereste Ádámot, Ádám ezt mondta: "…megijedtem… ezért rejtőztem el" (1. Mózes 3:10). Ez a félelem olyan idős, mint maga az emberiség. Az igazi valónkat elrejtjük. Nem engedjük, hogy az emberek meglássák, hogy valójában milyenek is vagyunk. Miért? Mert azt gondoljuk, "Mi van, ha megmutatom, hogy milyen vagyok és nem fogsz kedvelni?"

A félelem három szörnyű dolgot tesz a kapcsolatokkal:

A félelmeink védekező helyzetbe állítanak minket. Félünk magunkat megmutatni. Amikor az emberek rámutatnak a gyengeségeinkre, bosszúsak leszünk és megvédjük magunkat.

A félelmeink tartózkodóvá tesznek minket. Nem engedjük az embereket közel magunkhoz. Az érzéseinket vissza akarjuk vonni és el akarjuk rejteni. Nem akarunk nyitottak és őszinték lenni.

A félelmeink követelőzővé tesznek minket. Minél bizonytalanabbak vagyunk, annál inkább próbáljuk a helyzetet kontrollálni és a dolgokat uralni. Megpróbáljuk, hogy a miénk legyen az utolsó szó egy kapcsolatban. Ez pedig mindig a félelem és bizonytalanság jele.

Honnan lehet a bátorságot meríteni ahhoz, hogy megtegyük az első lépést egy konfliktus megoldásában? Ez Isten Lelkének jelenlétéből jöhet: "Mert Isten ajándéka, a Szent Lélek nem akarja, hogy féljetek az emberektől, hanem legyetek bölcsek és erősek, szeressétek őket és legyetek velük örömmel." (2 Timóteus 1:7, LB)

A kezdő lépés, hogy valakivel kapcsolatba kerülj az, hogy megállsz és imádkozol, "Istenem, segíts nekem, hogy meg tudjam tenni az első lépést a konfliktus megoldásához."





Tekints a mára ahhoz, hogy egészséges legyél

„Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.” (Máté 6:11)

Vegyük csak észre, hogy Máté nem azt mondja, hogy: „A heti kenyerünket add meg nékünk ma." vagy „Az éves kenyerünket add meg nékünk ma."

Isten azt akarja, hogy nap mint nap bízz benne. Nem szükséges a holnappal, illetve a következő héttel sem törődnöd addig, amíg el nem érkezik.

Tehát ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egészséges légy, nem kell a jövőbeli dolgokon idegeskedned az egészségeddel kapcsolatban; hanem csupán arra kell figyelned, amit ma kell megtenned ezért. Egyszerre csak egy dolgot tűzz ki, és érj el abban sikereket. Másképpen szólva, arra figyelj amit ma megeszel, és csak azután arra, hogy hogyan fogod véghezvinni a napodat. Hogyan építesz be mozgásformákat a mai napba és azután eléred a napi célod.

Jézus mondta: „Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap meghozza majd a maga aggályait. Minden napnak elég a maga baja." (Máté 6:34, GNT fordítás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

  • Az egészséges létnek milyen aspektusai azok, amelyek aggodalommal töltenek el? Mit gondolsz, miért van ez? Mennyire lehet ez kapcsolatban az Istenben való bizalmaddal?
  • Mit gondolsz Isten vajon miért szeretné azt, hogy lépésről lépésre, illetve egyszerre csak egy dolgot tarts szem előtt?
  • Készíts egy listát az egészséggel kapcsolatos aggodalmaidról; majd szűkítsd le a listád csak azokra, amelyekkel ma kell foglalkoznod és vidd ezeket Isten elé.





Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 10:44

A bevallás a gyógyulás kezdete


„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5,16a)

Az érzéseid megvallása a gyógyulás kezdete.

A Biblia azt írja: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5,16a). Tehát engedd meg, hogy megkérdezzem: Akarod, hogy megbocsássanak neked? Ez az első lépés. Akarod, hogy érzelmileg is meggyógyulj? Az viszont már egészen más dolog.

Ha csak arra vágysz, hogy bocsánatot nyerj, akkor megvallod a bűnödet Istennek. De ha igazán túl akarsz már lenni ezen, és haladni tovább az életeddel, akkor szükséged van az érzelmi gyógyulásra. Ez azt jelenti, hogy el kell mondanod valaki másnak is.

Kérdezheted, hogy „Miért? Miért tegyem meg ezt? Miért akarja Isten, hogy valaki mást is belehúrcoljak ebbe az egészbe?" Elmondom, hogy miért. Mert Isten tudja, hogy a problémáink gyökere a kapcsolatainkban van. Észre se vesszük ezt! A más emberekkel való zavaros kapcsolataink a problémáink gyökere.

Ha nincs az életünkben egy olyan ember, akivel teljesen őszinték vagyunk, akkor álarccal járunk. Tesszük magunkat és megjátszuk magunkat, nem vagyunk őszinték egymással, játszunk egymással és képmutatók vagyunk. Úgy teszünk, mintha mindent a kezünkbe tartanánk, amikor mindenki tudja, hogy nem. Úgy teszünk, mintha minden rendben volna, amikor nincs.

Mit okoz ez? Elszigetelődsz a többi embertől és megakadályozza az intimitást, a bensőségességet. És leginkább, távol tart a szeretet legmélyebb szintjétől. Nem tudsz teljesen szeretni, ha a szívedben bűntudat van.

Annyira vagy beteg, amennyire a titkaid betegek. A tény az, hogy minél inkább elrejtőzöl, annál betegebbé válsz. Ugyanakkor, ha megvallod az érzéseidet, elkezdődik a gyógyulás. Amikor találsz egy olyan valakit, akiben megbízol, aki meghallgat téged és megoszt veled dolgokat, tudod mi történik? Ráébredsz, hogy másnak is nagy problémái vannak, gyakran épp ugyanazok, mint neked.

Van valami abban, amikor elmondasz valamit egy másik embernek, amitől kidugul a szelep, amitől csökken a nyomás. Amikor kiengeded a mumust a szekrényből, csak úgy hirtelen a mumus már nem is olyan nagy!

Ha gyógyulást akarsz, abba kell hagyd a titkolózást! Az a dolog, amiről nem akarsz beszélni senkivel, az pont az a terület, ahol Isten a legtöbb kegyelmet és a legnagyobb gyógyulást akarja adni!

Beszéljetek róla:

  • Kinek tudod megvallani a bűneidet és kivel tudod megosztani az érzéseidet?
  • Ki bízik meg benned, hogy ugyanezt megtegye?
  • Jó hallgatónak tartod magad? Hogyan tudsz fejlődni abban, hogy még jobban tudj meghallgatni másokat?




A boldog ember megnyugszik Isten kegyelmében

 „Nem számítok többé arra, hogy igaz vagyok amiatt, hogy engedelmeskedem a törvénynek; inkább a Krisztusba vetett hitem miatt válok igazzá. Mert Isten úgy rendelte el, hogy az, hogy mi Őelőtte igazzá válunk, az a mi hitünktől függ". (Filippi 3:9, NLT fordítás)
Nem érdemelheted ki Isten elfogadását, sem szeretetét, sem elismerését. Isten maga a szeretet, és Ő feltétel nélkül szeret téged. Ha boldog emberré szeretnél válni, meg kell nyugodnod Isten kegyelmében minden egyes nap.
Pál ezt írja a Filippibelieknek: „Mi, keresztények abban örvendezünk, amit Jézus Krisztus tett értünk, és felismerjük, hogy képtelenek vagyunk bármit is tenni, hogy megmentsük önmagunkat.” (Fil. 3:3, LB ford.)
A boldogságodat veszélyeztető dolgok egyike a törvényekhez való ragaszkodás. Ez azt a magatartásformát jelöli, amely állandóan az Isten iránt érzett szeretetet bizonygatja. Amikor abban bízol, amit te teszel Istenért, nem pedig abban, amit Jézus tett érted. Azt jelenti, hogy úgy gondolod, szabályokat és megkötéseket kell az életed vezérfonalává tenned, hogy méltónak bizonyulj Isten szeretetére.
Hogyan ismerheted fel magadban, hogy törvényeskedő vagy? Akkor vagy az, ha ítélkezel mások felett. Honnan tudhatod, hogy kegyelemből élsz? Akkor élsz kegyelemből, ha irgalmas vagy másokkal szemben. A kegyelemből élő ember könnyebben bocsájt meg, mert felismeri, hogy Isten neki is megbocsátott és megbocsát.
A törvényeskedés elveszi az életedből a boldogságot, és egy gyülekezet életéből is. Jártál már ilyen gyülekezetben? Nem boldogok. Ahol törvényeskedés van egy gyülekezetben, ott nincs öröm. Mindenki a kötelesség vagy éppen a bűntudat miatt jár oda.
Nincs felszabadítóbb érzés annál, mint amikor felismered: semmit nem tudsz tenni, hogy Isten jobban szeressen. Ez a boldogság kulcsa. Minden nap emlékeztesd magad Isten kegyelmére, és nyugodj meg abban.

Beszéljétek meg:
•    A törvényeskedés milyen csapdáiba botlasz a mindennapjaid során (még ha bízol is Isten kegyelmében)?
•    Hogyan tudod élvezni Krisztus kegyelmét, hogyan tudsz örvendezni abban?




Csak becsapod önmagad?


"Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat." (Jak 1,22)


Csak akkor válik működőképessé és élővé valami, ha alkalmazzuk. Ezért, amikor olvasod Isten Igéjét, alkalmazd saját magadra. Nagyon jó, ha rászoksz arra, hogy miután olvasod a Bibliát, írsz egy mondatot arról, hogyan lehetne alkalmazni azt, amit éppen olvastál. Ez majd segít, hogy az Igének cselekvője legyél, ne csak hallgatója. Milyen legyen ez a mondat? Legyen

1. személyes - Nem más számára készül. Nem arról szól, hogy a világnak mit kell tennie, se arról, hogy a férjednek vagy a gyerekeidnek mit kell tenniük. Arról szól, hogy neked mit kell tenned.
2. gyakorlatias - Arról szóljon, amit tényleg képes vagy megtenni, és amivel kapcsolatban tudsz terveket készíteni. Ha nagy általánosságokat írsz, az nem segít. Kevés eredményt hoz, és tehetetlennek fogod érezni magad.
3. megvalósítható - Ha nem tudod megtenni, amit akarsz, valószínűleg csak elbátortalanodsz. Ha napi öt óra imádkozást tervezel, azt nem fogod teljesíteni. De ha azt akarod megvalósítani, hogy ne múljon el nap imádkozás nélkül, akkor ez lehetséges. Napi öt óra ima nehezen valósítható meg a gyakorlatban.
4. ellenőrizhető - Szükséges határidőt szabni, hogy ellenőrizhesd magad. Ha nem határozol meg határidőt és célt, nem ellenőrizheted magad. Akkor csak álom marad, amit megfogalmaztál.

Ezt megteheted mindig, bármelyik részt is olvasod a Bibliából. A Biblia ezt mondja: "Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat." (Jak 1:22)

Beszéljük róla

* A mai Napi Remény üzenet elolvasása hogyan változtatja meg az Úrral együtt töltött idődet?
* Mi az, amit ma próbálsz meg alkalmazni a gyakorlatban?




Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 10:43

A szentelt vízről és az imák hatásáról

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 10:37

SENKI NE NYOMJON EL TÉGED! EGYESÍTSD EGY SZÍVBEN NÉPEMET!

 

1994. október 18.

Kis gyermekem, Jahve vagyok, a te örök Atyád. Magasra emeltelek a felbolydult tömeg fölé, hogy jelen légy udvaromban. Légy kitartó munkádban, és ajánld fel nekem elnyomóidat! Mondd:

“Atyám,
szabadíts meg igazságosságodban
a hazug nyelvtõl!
Jöjj sietve, Istenem,
nagy szeretetedben!
Adj választ nekem, Jahve!”

És most ezt mondom neked:
Gyermekem, gyermekem, még ha tízezreket állítana is ellened ellenségem, ne félj! Melletted vagyok, hogy megvédjelek. Jelenlétem a te pajzsod, ki olyan, mint én? Kihez hasonlíthatsz engem? Kihez mérhetsz engem? Ragyogás és fenség vagyok. Senki ne nyomjon el téged! Te vagy az, gyermekem, aki szentélyeimet helyre fogod állítani részemre. Nem saját dicsõségedre választottalak, hanem hogy áldd Nevemet. Nem a te dicsõségedre támaszottalak fel, hanem az én dicsõségemre. A tanítvány nyelvét adtam neked, hogy nap mint nap hirdesd üdvözítõ tervemet.

Állj munkába, ivadékom, és veled leszek! Olyan lángot adtam neked, amelyet senki sem tud eloltani. Növelni fogom benned csodáimat. Kincstáramban még sok csoda van. Csodáimat annak arányában adom, hogy hány ütést kapsz ellenségeidtõl. Fiam képmása által fog megjelenni helyedben, és felfedi magát társadalmatok elõtt. Ki állítja, hogy megfosztom õket a jelektõl? mondhatja-e bárki, hogy nem én magam igyekszem megóvni és meggyógyítani benneteket? Panaszkodhatóe bárki, hogy elrejtve tartom jobb kezemet? Ki az, aki királyi lakomát ad ebben a pusztaságban, ha nem én? 1

Ki tudja megrepeszteni a sziklát a pusztaságban, és ki oltja szomjatokat bõséges vízzel, ha nem én? 2 Nyisd ki szemedet, nemzedék, és figyeld csodáimat! És te, leányom, mivel megszabadítottalak, vezesd népemet házamba! Egyesítsd népemet házamban, ahol õk is elnyerik szabadságukat! Egyesítsd egy szívben népemet! Kövesd a paó rancsot: Ajkad tegyen tanúságot kegyelmeimrõl, éleszd fel ezt a pislákoló lángot, 3 folytasd oltáraim 4 és házam felépítését! Senki sem fogja megostromolni sátramat. 5 A gonosz lelkek dühödt légiója rejtõzik más sátrak alatt, 6 hogy kiírtsák a reményt, amelyet én adtam nektek, és félelmet keltsenek benneteket. De betegség fogja felemészteni testüket, és férgek fogják betakarni õket… Fogadd békémet, és szüntelenül könyörögjél a meg nem tértekért!

{Ekkor igen szomorúnak, fáradtnak éreztem Istent. Majd mint az apa, aki megosztja fájdalmát és rábízza szomorúságát gyermekére, Isten feltárta elõttem szomorúsága okát a következõkben:}

Gyermekem, fáj a Szívem, mert tekintetem bejárja a Földet, és amit látok, nem felel meg Szívem vágyainak… Atyátok minden felett uralkodik, de szabadságotok felett nem… és az ember megrontotta szabadságát… Kedvesem, imádkozz, hogy a haldoklóknak elég idejük legyen ahhoz, hogy rendbehozzák lelküket. A szeretet minden cseppje az õ üdvösségükre szolgál. Sokan lélegeznek még azok közül, akik a kõhalom alatt vannak. 7 Imádkozz értük, hogy felfrissítsd lelküket! Ne feledd, hogy téged azért szabadítottalak meg, hogy te viszont megszabadítsd azokat, akik a kövek alatt vannak!
Jöjj, én, Jahve, szeretlek! Megáldalak.

 


1 A királyi lakoma jelenti Isten csodáit és jeleit, valamint a Szentlélek mûveit, amelyeket oly bõkezûen áraszt ránk.
2 Megrepeszteni a sziklákat” Isten hatalmát jelképezi, aki folyóként küldi Szentlelkét abba a pusztaságba, amelyet mi alkottunk.
3 e haldokló nemzedéket,
4 a lelkek
5 Ez azt jelenti, hogy senki sem fog betörni lelkembe - a sátorba -, mivel lelkem Isten lakóhelye és az Õ birtoka.
6 Itt is lelket jelent a “sátor”. Isten arra utal, hogy a gonosz lelkek embereket használnak fel arra, hogy véghez vitessék velük mûveiket.,
7 Azt is megértettem, hogy már alig lélegeznek.
Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 08:38

A bátorság nem azt jelenti, hogy nincs bennünk félelem - hanem azt, hogy nem hagyjuk, hogy megbénítson bennünket.



A felsőbb hatalom, természetesen, csakis az lehet, akit Istennek nevezünk – írta naplójában – Ezt fontos ideírni, mert jól tudom, hogy a ma divatos sci-fi Isten létezését megkérdőjelezi. Bármeddig megyünk vissza – ufó, földönkívüliek –, mindenütt az embert találjuk. A mindenható embert! Pedig tudnunk kellene, hogy a világűrben a Földön kívül nincs élet – nincs Isten által szentesített élet, lelkes élet… Emberi élet csak a Földön van. Jelenleg. Aztán ott lesz, ahova az út vezet. (Lázár Ervin)



A tőr először egy kicsinyke rést üt át a testen, hogy azután halálos szúrással járja át. (Servier)


Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs. Aki másokat legyőz, erős. Aki önmagát legyőzi, hős.


Atyánk! Itt vagyok szolgálatodra, a Te gyermeked, hogy rajtam keresztül folytasd szereteted munkáját a világban azáltal, hogy Jézust adod nekem, rajtam keresztül másoknak és az egész világnak. Imádkozzunk egymásért, hogy Jézus szerethessen bennünk és általunk azzal a szeretettel, mellyel az Atya szereti Őt.

Teréz anya


Az ember gyakran gyűlöli azokat, akikhez hasonlít. Van valami az ellenségünkben magunkból, és nem egyszer ez az oka ellenséges érzületünknek.

Papini


Egy óra vértanúsága hamar megdicsőít, de egy életen át tartó szenvedéshez emberfeletti erő és isteni kegyelem szükséges.



Ha azt kívánod, hogy szeressenek, légy szeretetre méltó. (Publius Ovidius Naso)



„Ki vádolná Isten választottait? Isten az, aki megigazít.” (Róm 8,33)

Ki ne érezte volna még, hogy van oka félni: a haláltól, az Isten elé állástól, attól, hogy minden tettünkről számot kell adni? Nincs nap, hogy ne tennénk, mondanánk, gondolnánk olyat, amiért Isten jogos büntetése utol ne érhetne. Semmiféle magyarázkodás vagy kimosakodás nem lehetséges a szent Isten előtt. Amikor Pál levelét olvassuk, ne sajnáljuk az időt nagy ívű gondolatmenetének aprólékos megértésére! Hozzánk szól az idők távolán át: ne félj, mert Isten választottja, szeretett gyermekeként megigazított vagy. Nem magunkért, hanem a Megváltó véréért kapjuk meg a kegyelmet. Amelyből akár ma, a vasárnapi úrvacsora vételekor is részesedhetünk.
(Kőháti Dorottya)


„Krisztus mondja: „Az én Atyám, aki nekem adta az én juhaimat, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.”” (Jn 10,29–30)

Az egész hetet végigkísérte az Istennél található biztonság témája. Ezzel zárjuk is a hetet. Rohan az idő, elröppen az életünk, múlnak a lehetőségek, elmúlnak a fontos események, kimúlnak mellőlünk emberek. S a végén elragad minket is az elmúlás?! Az evangélium igazi közepe, a megváltás lényege fogalmazódik meg a hetet záró mondatban: senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Ebből a (teremtő) kézből indulunk, ez a kéz vezet és vigyáz, s ebben a kézben nyugodhatunk meg a végén. A hét végén és mindennek a végén.
(Hafenscher Károly [ifj.])




Mindnyájunknak szükségünk van gyógyulásra és növekedésre érzelmileg és jellemünkben is. Ha ezt beismerjük, az már a helyes gondolkodás és az őszinteség jele. Így lehetőséget adunk Istennek, hogy munkálkodjon életünkben. Biztosan mindnyájunk életében előfordult olyan eset, amikor szükségeinket nyíltan és őszintén feltárva megsebződtünk. Rossz lenne azonban, ha egy vagy több ilyen negatív tapasztalat visszatartana annak a gyógyulásnak az elfogadásától, amit Isten kínál. Felül kell emelkednünk önmagunkon, nem szabad engednünk, hogy a jövőre nézve a korábbi elutasításaink határozzák meg hozzáállásunkat, cselekedeteinket. Nem menekülhetünk a problémák elől, szembe kell velük néznünk, mert különben csak elodázzuk gyógyulásunkat. Isten biztosan nem utasít el senkit, tárjuk fel előtte csalódásainkat, félelmeinket, vele mindent megoszthatunk. Előtte csöppet sem kell tetszelegnünk, fényeznünk magunkat, előtte nyomorultul és szegényen is megjelenhetünk; hisz mink van, amit nem Tőle kaptunk? Ő ugyanis arra vár, hogy őszintén és nyílt szívvel forduljunk hozzá, feltárjuk előtte gyengeségeinket, hiányosságainkat, szükségeinket, szeretetéhségünket, vágyainkat, hogy ránk áraszthassa gyógyító és szabadító szeretetét. Bizalommal teljesen kérjük az Ő segítségét mindenben, hisz Jézus mondta: „Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak.” Ha hittel és bizalommal fordulunk Istenhez, akkor Ő teljesíteni fogja kéréseinket, igaz nem mindig akkor és úgy, ahogy mi azt elképzeljük.

Minden egyes megsebződés esetében érdemes szívünk sebeihez való viszonyulásunkat megvizsgálnunk; különösen, ha nagy sérelem, csalódás ér bennünket. Ha ugyanis rosszul viszonyulunk érzelmi sebeinkhez, az önfejűséghez vezet, ami büszkeséget eredményez. A büszkeség miatt sokkal jobban érdekel, mit gondolnak rólunk az emberek, mint az, mit gondol rólunk Isten, ezért előbb-utóbb betölt az emberektől való félelem. Ez engedetlenséghez vezet, az engedetlenség pedig az önfejűséghez vezet vissza. Ha érzelmi sebeket hordozunk, gyakran beleeshetünk ebbe a végzetes körforgásba, ami lelkileg megbéníthatja a legjobb szándékú embereket is. Mindaz pedig, ami a bizonytalanság, az önfejűség, az emberektől való félelem és az engedetlenség megnyilvánulása, végső soron lelki halált eredményez, amely a hétköznapi életben többféleképpen is megnyilvánulhat:
• Elszigetelődés: Az elzárkózással próbáljuk meg igazolni, miért nem bocsátunk meg másoknak, mért nem próbálunk meg együttműködni azokkal, akikkel nem mindenben értünk egyet.
• Szakadás: Megosztottság okozói lehetünk, különösen mivel véleménykülönbségek esetében minden áron azt akarjuk elérni, hogy velünk értsenek egyet. „Mi” és „ők” kategóriába kezdünk el gondolkodni - akik egyet értenek velünk és akik nem - ahelyett, hogy úgy gondolkodnánk, mi mindnyájan egy test tagjai vagyunk.
• Birtoklási vágy: Az a fajta gondolkodás, hogy „ez az enyém”, legyen szó bármiről, anyagi, érzelmi vagy lelki javakról.
• Manipuláció: A büszke és önfejű emberek gyakran próbálnak másokat befolyásolni azáltal, hogy nem akarnak másokkal együttműködni, mindig a saját elképzeléseiket akarják megvalósítani, kritizálnak és megítélik, amit mások tesznek.
• Másokkal való szellemi és érzelmi azonosulás visszautasítása: A másokkal való azonosulás hiányát nézetkülönbségekkel próbáljuk magyarázni, pedig az egység nem a teljes nézetazonosságon alapul.
• Taníthatatlanság: Elzárkózunk másoktól, nem fogadjuk el a figyelmeztetést, helyreigazítást. Megkeményedünk.
• Kritizálás és ítélkezés: Ha kívül állunk egy csoporton, általában könnyű őket elítélni, kritizálni.
• Türelmetlenség: Úgy gondoljuk, hogy mi jobban tudjuk a dolgokat, és nem adunk időt azoknak, akik nem értenek egyet, vagy egyszerűen nem értik.
• Mások iránti tisztelet aláásása: Ha megsebeztek, akkor visszahúzódunk, elítéljük azt, aki megsebzett és az iránta érzett tiszteletet is aláássuk.
• Bizalmatlanság: Másokat vádolunk azzal, hogy nem bíznak bennünk, de legtöbbször ez saját bizalmatlanságunk kivetítése, önfejűségünk, vagy a kapott sebekre való reagálásunk eredménye. Velünk van a gond, nem másokkal.
• Követelődzés: Elvárjuk, hogy mások alkalmazkodjanak hozzánk és kényünk, kedvünk szerint gondolkozzanak, szóljanak, cselekedjenek.
• Hűtlenség: Mások kétségeit, sebeit vagy szükségeit arra használjuk, hogy megnyerjük őket saját elképzeléseinknek, ahelyett, hogy az egységet, szeretetet, megbocsátást, kibékülést munkálnánk.
• Hálátlanság: Arra irányul a figyelmünk, mi mindent tehetnének értünk, és nem vesszük észre, mennyi mindent tettek már értünk eddig is. Elégedetlenek vagyunk, nem a meglévő adományoknak és ajándékoknak örülünk, hanem csak az lebeg szemünk előtt, ami nem a miénk, amit nem kaptunk, vagy nem is kaphatunk meg.
• Elképzelés centrikusság: Elképzeléseink fontosabbá válnak, mint az egység vagy a szív megfelelő állapota. Egy módszert, egy programot, egy elképzelést idealizálunk, és ezt az emberek fölé helyezzük, különösen azokra alkalmazva, akik nem értenek velünk egyet.

Mindezen tünetek sebzettségünk, és a fel nem oldott elutasításaink következményei, mégis mindez önző és helytelen. De mindebből van kiút, annak azonban meg kell fizetni az árát: Ha teljes belső gyógyulásra, szabadságra és Isten gyengéd szeretetére vágyunk, akkor el kell döntenünk, hogy Isten félelmében akarunk járni! Isten félelme az Úrral való bizalmas kapcsolatot és ezzel együtt a bűn iránti gyűlöletet jelenti. De ez nem egy pusztító, nyugtalanságot keltő gyűlölet, hanem a bűn romboló ereje elleni sokszor fájdalmas, de mindig békés gyűlölet, mivel látja milyen kegyetlen, elnyomó és pusztító a bűn. Szalézi Szent Ferenc szavai segíthetnek nekünk az istenfélelem útján való haladásban: „Gyűlölni kell a hibáinkat, de nyugodt és békés utálattal, nem haraggal és aggodalommal. Türelemmel kell rájuk tekintenünk, s hasznot húzni belőlük szent megalázkodással. Mert semmi nem őrzi meg jobban a hibáinkat, mint az, ha aggodalommal és túlzott sietséggel próbáljuk eltávolítani őket.” Mindig figyeljünk arra is, hogy sose a vétkező embert vagy magunkat gyűlöljük és utasítsuk el, hanem mindig magát a bűnt, embertársunkat és magunkat (a megváltozni akarás szándékával) pedig irgalmasan fogadjuk el, bármit is követett vagy követtünk el! Röviden megfogalmazva: az az igazi istenfélelem, ha Istenhez ragaszkodunk, és minden körülményben!

De nem csak az fontos, hogy kitartóan, hanem az is, hogy minél alázatosabb lelkülettel közeledjünk Istenhez, mert csak így tapasztalhatjuk meg a Vele való élet szépségét, boldogságát, szabadságát. Nincs ugyanis olyan kisebbrendűségi érzés, gőg, önzés vagy egyéb más gyengeség, hiba vagy bűn, amit nagyobb alázattal és összetöretéssel ne lehetne orvosolni. Az alázat ott kezdődik, amikor készek vagyunk felismerni és elismerni, milyenek vagyunk, és a bűnt elítélve a szeretetet választani. Az alázatban kicsinységünk, szegénységünk, tehetetlenségünk és bűneink számosságának ellenére - sőt éppen ezért - elfogadjuk Isten gyengéd és a bűnbánónak mindent megbocsátó, Önmagát is odaajándékozó irgalmas szeretetét. Az igazi alázat tehát sosem kisebbrendűségi érzésből, önmagunk értéktelennek tartásából fakad, hanem éppen ellenkezőleg, önmagunk értékelése és az Istenbe vetett bizalmunk jele, a Tőle való függésünk elismerése. Ez a függés pedig a mi szabadságunk, mert minél inkább függünk Istentől, annál szabadabbak vagyunk. Jézus mondja: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” Nincs is szabadabb és boldogabb ember annál, mint aki bensőséges kapcsolatban él teremtő, gondoskodó Istenével, mert az ilyen ember biztonságban érezheti magát, bármi is történjen vele, nem kell félnie…

Az istenfélelem és az alázat erénye visznek közel bennünket Isten éltető atyai szívéhez, és adják meg nekünk a helyes önértékelést. Isten nem tudja megérinteni a kevély, gőgös és a bűnt választó emberek szívét, mert Ő végtelenül szelíd, nem tolakszik, tiszteletben tartja szabad választási lehetőségünket. Eltűri, hogy hűtlenek legyünk Hozzá, miközben Ő mindvégig hű marad hozzánk. Isten tehát csak akkor tudja begyógyítani sebeinket, csak akkor tud kötelékeinktől megszabadítani, ha alázatosan és állhatatosan kérjük, keressük, vágyjuk és kívánjuk Őt, az Ő megszentelő jelenlétét, az Ő szent akaratát.

Ahhoz, hogy egészséges és teljes életet éljünk, minden nap újra és újra el kell indulnunk az úton, Jézus útján, az igazság útján. És bár szárnyakat nem kapunk, de gyalog elindulhatunk és ennyi elég, mert mindig elég egy-egy lépést megtennünk, bizalommal, hűségben, türelmesen így haladnunk a Cél felé. Aki nap nap után elindul ezen az úton, az Istenbe vetett bizalom útján, az megtapasztalja Isten gondoskodó, irgalmas atyai szeretetét, mely által szívének sebei begyógyulnak, lelke egyre szabadabb lesz, értelme pedig új dolgokra nyílik meg. S mindehhez különösebb erőfeszítéseket sem kell tennie, hisz ezen az úton nem az ember érdemei, hanem Isten kegyelme az, ami igazán számít. Ezen az úton Isten bölcsessége mindent gyermekeinek javára fordít, nem lesznek értelmetlen napok, órák, percek, mert minden napnak, órának és percnek értelme lesz életünkben: szívünk, lelkünk sebei és kötelékei ugyanis nem csak a bátorító és felszabadító érzelmi vigaszokban, hanem a Jézussal átélt szenvedésekben és összetöretésekben, valamint embertársaink szolgálata által is folyamatosan gyógyulnak, oldódnak, engednek szorításukból. Igaz, ez sokszor küzdelmes harcot jelent (elsősorban önmagunkkal szemben), mert van, hogy csak utólag világosodik meg bennünk a ránk bocsátott szenvedés értéke. Isten a szenvedést és a sötét éjszakákat ugyanis azért engedi meg, hogy általa is egy még egészségesebb, szabadabb és fénnyel teljesebb életállapotba vezessen bennünket, ahová pedig e kínok nélkül nem juthatnánk el. Önmagunktól ugyanis még azt sem tudjuk beismerni, hogy képtelenek vagyunk saját erőnkből jót tenni, mindaddig míg mélyen meg nem tapasztaljuk korlátozottságunk, szegénységünk és végtelen tehetetlenségünk. Azon tény felismerése és elismerése pedig, hogy koránt sem vagyunk tökéletesek és gyógyulásra, szabadulásra van szükségünk, elengedhetetlen ahhoz, hogy Istennel bensőségesebb kapcsolatba kerüljünk...

Induljunk el minden nap a nekünk szánt úton, mert ha Istent keressük és vágyunk akaratának teljesítése, akkor egyre inkább egyek leszünk Vele az élet viharában és egyek az élet csendjében; egyek a szenvedésben és egyek a boldogságban; egyek a halálban és egyek a feltámadásban.


„Mivel Isten mind e mai napig megsegített, itt állok, és bizonyságot teszek kicsinyeknek és nagyoknak.” (ApCsel 26,22)

Pál bizonyságot tett Jézusáról mindenkinek: zsidóknak, pogányoknak, a nagytanács tagjainak, de a királynak is. „Mindenkinek mindenné” lett, hogy mindenképpen megmentsen némelyeket (1Kor 9,22). Aki folyamatos pünkösdben él – vagyis nemcsak vízzel, hanem Szentlélekkel és tűzzel is megkereszteltetett –, nem tehet mást, mert a Lélek szorongatja, de erősíti és vigasztalja is. Jöjj, Szentlélek, tölts be teljesen! (Szeverényi János)



Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 06:04

napi_gondolat_520_530.jpg

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 04:56


A keresztvetés a katolikus és ortodox keresztények egyszerű, mély értelmű hitvallása. Katolikusként keresztet vetünk, valahányszor imádkozunk vagy belépünk a templomba. Nem is gondolnánk, hogy amikor keresztet vetünk, egyszerre huszonegy dolgot teszünk:

1. Imádkozunk. Imánkat keresztvetéssel szoktuk kezdeni, és talán nem is gondolunk rá, hogy maga a keresztvetés is imádság. Ha az imádság lényege „lelkünk felemelése Istenhez”, ahogy Damaszkuszi Szent János mondja, akkor a keresztvetés egyértelműen ima. „A keresztvetés nem üres gesztus, hanem hatékony ima, amellyel a Szentlélekhez, gyümölcsöző keresztény életünk védőjéhez és segítőjéhez folyamodunk.” (Bert Ghezzi)

2. Megnyílunk a kegyelem felé. A keresztvetés felkészít, hogy befogadjuk Isten áldását, és képessé tesz, hogy együttműködjünk kegyelmével.

3. Megszenteljük a napot. Ha a nap fontosabb pillanataiban keresztet vetünk, a kereszt jelével megszenteljük hétköznapjainkat. „Minden lépésünknél és mozdulatunknál, belépéskor, kilépéskor, öltözködéskor, tisztálkodáskor, asztalnál ülve, lámpát gyújtva, karosszékbe vagy székre leülve, a hétköznapi élet minden tevékenysége közben megjelöljük homlokunkat a jellel” – írja Tertullianus.

4. Egész lényünket Krisztusnak szenteljük. Amikor a kezünket a homlokunktól a szívünkhöz, majd mindkét vállunkhoz visszük, Isten áldását kérjük elménkre, szenvedélyeinkre, vágyainkra és egész testünkre. Más szóval: a keresztvetés teljes valónkat, testünket-lelkünket, szívünket és elménket Krisztusnak szenteli. „Foglaljuk bele egész lényünket – testünket, lelkünket, értelmünket, akaratunkat, gondolatainkat, érzéseinket, mindazt, amit teszünk és amit nem teszünk –, és a kereszt jelével megjelölve erősítsük és szenteljük meg mindezt Krisztus erejében, a háromságos egy Isten nevében” – fogalmaz Romano Guardini.

5. Megemlékezünk a megtestesülésről. Mozdulatunk lefelé irányul, a homloktól a mellkas felé, „mert Krisztus a mennyből leereszkedett a földre” – írja III. Ince pápa a keresztvetésről szóló instrukciójában. Ha közben a hüvelykujjat a mutatóujjhoz vagy a gyűrűsujjhoz érintjük, azzal is Krisztus kettős, isteni és emberi természetét fejezzük ki.

6. Megemlékezünk Urunk szenvedéséről. Amikor keresztet rajzolunk magunkra, alapvetően Krisztus keresztre feszítésére emlékezünk. Ezt fejezi ki továbbá, ha nyitott jobb tenyérrel, mind az öt ujjunkkal (Krisztus öt sebének megfelelően) vetünk keresztet.

7. Megvalljuk a Szentháromságot. Amikor az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevét kimondjuk, a háromságos egy Istenbe vetett hitünket valljuk meg. III. Ince pápa szerint ennek megerősítése, ha három ujjal jelöljük meg magunkat.

8. Istenre irányítjuk imánkat. Egyik kísértésünk az imádságban, hogy úgy szólunk Istenhez, ahogyan Őt elképzeljük, kozmikus szellemként vagy éppen pajtásként. Imánk ilyenkor inkább rólunk szól, mint az élő Istenről. A keresztvetés az igaz Isten felé irányít. „Amikor a Szentháromsághoz fohászkodunk, a minket teremtő, nem pedig az általunk teremtett Istenhez szólunk. Elképzeléseinket félretéve ahhoz az Istenhez imádkozunk, akinek Ő kinyilatkoztatta magát: Atya, Fiú és Szentlélek háromságához.” (Bert Ghezzi)

9. Kifejezzük a Fiú és a Lélek származását. Azzal, hogy elsőként a homlokunkat érintjük, felidézzük, hogy az Atya a Szentháromság első Személye. Kezünk leeresztésével „kifejezzük, hogy a Fiú az Atyától származik”. Azzal pedig, hogy a Szentlelket említjük harmadikként, utalunk rá, hogy a Lélek az Atyától és a Fiútól származik – mutat rá Szalézi Szent Ferenc.

10. Megvalljuk a hitünket. A megtestesülésbe, a keresztre feszítésbe és a Szentháromságba vetett hitünk kifejezésével „kis hitvallást” teszünk, melyben szavainkkal és mozdulatainkkal hitünk lényegi igazságait nyilvánítjuk ki.

11. Segítségül hívjuk Isten nevének hatalmát. A Szentírás szerint Isten nevének hatalma van. Szent Pál írja: „Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban.” (Fil 2,10) A János-evangéliumban pedig maga Jézus mondja: „Amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, bármit kértek a nevemben, megteszem nektek.” (Jn 14,13–14)

12. Vállaljuk Krisztussal együtt a keresztre feszítést. Aki követni akarja Krisztust, annak az Úr szavai szerint meg kell tagadnia magát, és fel kell vennie a keresztjét (Mt 16,25). „Krisztussal engem is keresztre feszítettek” – írja Pál apostol (Gal 2,19). Amikor keresztet vetünk, kinyilvánítjuk, hogy igent mondunk a tanítványságnak erre a feltételére.

13. Szenvedésünkben segítséget kérünk. Bert Ghezzi szerint vállaink érintésével arra kérjük Istent, hogy segítsen – vállaljon, vegyen vállára – minket.

14. Felelevenítjük keresztségünket. A keresztvetéssel, amelyben újra kiejtjük a keresztelésünkkor elhangzott szavakat, „összefoglaljuk és újra elfogadjuk keresztségünket” – írta Joseph Ratzinger bíboros.

15. Visszafordítjuk az átkot. Szalézi Szent Ferenc szerint a keresztvetésben „az átkot jelentő bal oldaltól az áldást jelentő jobb oldal felé” irányuló mozdulat a bűnbocsánatra és a bukás visszafordítására emlékeztet. Egyben kifejezi, hogy a jelen nyomorúságból a jövendő dicsőségbe fogunk jutni, amint – írta Ince pápa – Krisztus is „átment a halálból az életbe, az alvilágból a mennybe.”

16. Krisztus képére formáljuk magunkat. Szent Pál átöltözéshez hasonlítja bűnös természetünk átalakulását Krisztusban: „Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására” (Kol 3,9–10). Az egyházatyák Krisztus ruháitól való megfosztásával kapcsolták ezt össze. Tanításuk szerint az ember, amikor a keresztségben leveti régi természetét és újat vesz fel, részese lesz annak, amikor Krisztust megfosztották ruháitól. A keresztvetés kifejezheti, hogy részesei akarunk lenni e megfosztatásnak, majd a feltámadás dicsőségébe öltözésnek. A keresztre feszítés egészét elfogadjuk, nem csak azt, ami megfelel az ízlésünknek.

17. Megjelöljük magunkat Krisztusnak. Az ógörögben a jel szó megfelelője a szphragisz, amely a tulajdonlás jegyét is jelentette. Így nevezték például azt a bélyeget, amellyel a pásztor megjelölte a nyájához tartozó állatokat. Amikor keresztet vetünk, Krisztus, az igazi Pásztor tulajdonaként jelöljük meg magunkat.

18. Krisztus katonáinak valljuk magunkat. Szphragisznak nevezték a parancsnok nevét is, amelyet katonái bőrébe tetováltak. A keresztény ember pásztoraként követi Krisztust, ennyiben juhhoz hasonlítható – de nem birkához! Krisztus katonáivá kell lennünk. Mint Szent Pál írja: „Öltsétek fel az Isten fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhassatok, és mindent legyőzve megtarthassátok állásaitokat. … Tegyétek fel az üdvösség sisakját, és ragadjátok meg a Lélek kardját, vagyis az Isten szavát.” (Ef 6, 13–17)

19. Elriasztja a gonoszt. A keresztvetés a sátán elleni küzdelem egyik fegyvere. Egy középkori prédikátor, Aelfric szerint „csodálatosan hadonászhat az ember a kezével, ám áldás nem származik belőle, hacsak nem vet keresztet. Ha azonban keresztet vet, a gonosz csakhamar megrémül a győzelmes jel láttán.” Egy másik, Aranyszájú Szent Jánosnak tulajdonított mondás szerint pedig a keresztvetés hatására a démonok „elrepülnek”, mert „úgy félnek tőle, mintha bottal vernék őket”.

20. Pecsétet teszünk magunkra a Lélekben. Az Újszövetségben a szphragisz szót pecsétnek is fordítják, például a második korintusi levélben, ahol Pál apostol így ír: „Isten az, aki minket veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban. Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket.” (2Kor 1,21–22) Valahányszor keresztet vetünk, újra megpecsételjük magunkat a Lélekben, és kérjük, hogy hatalmas működése hassa át életünket.

21. Tanúságot teszünk mások előtt. A nyilvános helyen végzett keresztvetés a hitünkről való tanúságtétel egyszerű formája. „Ne szégyelljük hát megvallani a Megfeszítettet! Legyen a kereszt a mi pecsétünk, amellyel bátran jelöljük homlokunkat és mindent: a kenyeret, amelyet elfogyasztunk, az italt, amelyet megiszunk; minden be- és kilépésünket, lefekvésünket és felkelésünket, utazásunkat és pihenésünket” – írta Jeruzsálemi Szent Cirill.

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 04:50

Életünk...

A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy életem háza menedék lehessen szeretteimnek, s a Veled való találkozás temploma! Ámen
    
Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá,
1 Pét 2,5a
"a fundamentom Istentől való /és Istentől való az akarat, / mely újra építi a falakat. / A víz szalad, de a kő marad, / a kő marad." - Wass Albert: Üzenet haza
Igen, a kő a változatlanság, s a stabilitás, az örök mozdulatlanság, s éppen ezért az örökkévalóság szimbóluma is: Jézus attribútuma a szikla, ezért az oltár kőből épül (vagy legalábbis kőalapon (menza) kell hogy álljon); az Egyház pedig a krisztusivá vált Petroszra épül, ami ugye kősziklát jelent... Simon, Jónának fia, aki háromszor tagadja meg Mesterét mégis "Kőszikla-Péter" lesz, mert felismeri, hogy hol tart Jézus nélkül - ekkor sír -, s meglátja hová juthat Jézussal -, ekkor vállalja a mártírhalált.
Szeretett osztályfőnököm, akinek sokat köszönhetünk, s az élet felelős szeretetére nevelt minket, gyakran mondogatta - amikor a lehorgasztott fővel vettük tudomásul, hogy már megint egy múzeumba megyünk a soros osztálykiránduláson -, "Na azért egész nap nem fogunk halott köveket faggatni!"... s ilyenkor már előre tudtuk, hogy lesz valamilyen tinédzser-lelket vidámító alternatív foglalatosság is. Tanár urunknak igaza volt: igen, a kövek halottak...
Péter apostol pedig élő kövekről beszél! Micsoda abszurditás ez? Nincs ilyen, hogy élő kő? Vagy mégis? Az élet isteni nagy titka, hogy van ilyen. Az a lány/fiú, akit egykor őrülten szerettél, s társadul választottál és ő is téged, ma már egészen más ember, pedig te ugyanazt a személyt szereted... S, ha belenézel a tükörbe, látod, hogy te is más lettél: az arcodra írt ráncok mögül egy másik ember néz vissza rád, s olykor meg is rettensz ettől. Mások lettünk, s mégis ugyanazok vagyunk, hiszen érzelmek is átalakulnak: a sodró erejű szerelemből parázsló, szelíd szeretet lett, a szenvedélyes megkívánásból már-már eszelős lelki vonzalom, a hétköznapok izgalommal teli kihívásaiból mély sorsközösség - kívülről nézve megszokás... S ha ez így történik - mert élünk a természet isteni rendje szerint -, akkor nem gond a műfogak, a deresedő haj, a fonnyadó bőr, és nem zavar az sem, hogy az elmúlás a lélekben is jelentkezik: rosszkedv, elfáradás, az illúziók ideiglenes elvesztése és a kudarcok fel-feltörő fájdalma. Ha valakit nagyon szeretsz, s ő is téged, akkor az elmúláson csak nevetni fogtok.. (Azért szűnnek meg barátságok, hamvadnak el szerelmek, bomlanak szét házasságok, ezért törnek szét eszmei és érdekközösségek: nem bírják ki az idő isteni múlását!)
Sorsunk állandóan beleütközik nemcsak az elmúlás, a halál, de a megújuló élet tényébe is. Ez az élet! A természet azért tartós, mert követi az évszakok változásának törvényét: folyamatosan meghal, és újjászületik. Az emberi élet tartósságát is ez adja, a kapcsolataink tartósságát is ez adja, az Istennel való viszonyunkban is ez a döntő: vagyis a naponkénti odafordulás, az új helyzetekben is a régi igazság felismerése - ez a megtérés! Hogyan mondják ezt olyan szépen a vallásos emberek? Így vallják meg hitüket: "Belenyugszom Isten akaratába." Nem beletörődik fogcsikorgatva, hanem belenyugszik, azaz megtalálja benne békéjét és nyugalmát. Azaz megélhetővé válik a harmónia, a világ békétlensége ellenére, azaz valóság lesz az abszurditás, mert ami ember számára lehetetlen Istennek lehetséges: szeretni tudunk, gyarlóságaink ellenére is...




Hit...


A mai nap imádsága:

Uram! Köszönöm Neked a fényt az életemben, s az árnyékot, hogy pihenhetek általa. Segíts meg, hogy soha ne felejtsem gondviselő szeretetedet, s magam is gondot viseljek azokról, akiket mellém állítottál! Ámen.

   

Hiszek, segíts a hitetlenségemben!
Mk 9,24

A tények, azok az átkozott tények! Tény és való: a factumon nem, legfeljebb annak "prezentálásán" tudunk csak változtatni. A számok nem csalnak! Aztán kiderül, hogy a statisztika az eredmények és eredménytelenségek bemutatásának politikus módja... Számtalan megtapasztalás, érzés kavarog mindannyiunk lelkében, s mivel eredeti ádám-évai készségünk nem az istenigenlés természetességét, hanem a tagadást domborítja ki bennünk, ezért különösen nehéz nekünk hinni... De miben is, kiben is?

A valláspszichológusok szerint - s ők is a statisztika eszközeivel élnek vagy kénytelenek élni - az emberiség 95 %-a vallásos. Mindenki persze a maga módján vallásos, azaz kultúrája, s az őt ért környezeti hatások alakítják az elképzelését a világról, az emberről, s az egész mindenséget fenntartó Erőről. Kinek van igaza? Senkinek és mindenkinek. Nem az elképzelés számít, hanem a cselekedet! Az okos, aki nemcsak hallgatja, de meg is tartja a Mester beszédeit, hasonló ahhoz, aki sziklára építi házát, a balga, aki csak hallgatja, aztán nagyokat elmélkedik róla, de nem cselekszi, az hasonló ahhoz a bolond emberhez, aki házát homokra építi.

A hit nem cél, hanem eszköz. A hittel - bár mégis sokan ezt várják a hittől -, nem lehet jóllakni. A hit sokkal inkább étvágyat ébreszt az élethez, ezért is van az, hogy vannak hitnek emelkedett, s - valljuk be őszintén - mélypontjai. (Az éhség-érzetünk sem egyforma.) Megélégíteni a hit sosem tud, csakis az Isten. Ezért aki az Istenhez kiált - hitetlenségében is - az jól teszi, hiszen a hit adhatja a választ, de a megoldást csakis az Isten...

Ezért a tények, amiket akár Isten mellet vagy Isten ellen hozunk fel nem sokat érnek. Azok a válaszok megtalálásában segítenek csupán, de nem a megoldásban. Aki számára a hit "megfelelő" állapota a megoldás: az a fanatikus, az a szektás ember. Aki pedig az Istent igyekszik a hite által egy egész életen át "tanulni" - az a hívő ember. S aki ebben a tanulásban társakat is talál, az a boldog ember.






Kívánságok...
Imádkozzunk!
URam! Add, hogy ne a birtoklási vágyam határozza meg az életemet, hanem a Te igédből fakadó józanság, s a gondviselésed által naponta reám is áradó szereteted! Ámen
Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást! Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek.
Gal 5,15-16a+b
(a 16.vers második felét is hozzávettem, hiszen így teljes a mondat!)
Lélek szerint élni... Hej, be szép is lenne! Mármint, pozitív lelkiséggel... mert negatív 'lelkiséggel' lépten-nyomon találkozhatunk! Sokan először a nemzetekre háborút parancsoló, profit-vezérelt báb-politikusokra gondolnak, jóllehet ők csak azért vannak annyira a köztudtaban, mert a media folyton velük foglalkozik. (A dolgozó "rendes emberekkel" persze soha nem foglalkozik a sajtó, legfeljebb akkor, ha egy életen át zokszó nélkül tették a dolgukat, de a nyikhaj, null-teljesítményű politikusnak elég csak elköhhentenie magát, s máris címlapra kerül...)
A nagynevű/nagyszájú politikusok általában olyan családokból származnak, ahol gyermekkoruk meghatározó élménye a középszerűség, a kicsinyesség, s az anyagiakhoz való görcsös ragszkodás volt. S itt van egy jó "kapcsolópont" mai igénkkel (Útmutatónk szerint lehagyott részével - talán nem ok nélkül szerkesztették így, kerülendő az alapkonfliktust!), hiszen mindennek kiindulópontja a "test kívánsága"... Ez pedig a birtoklás. Birtokolnunk kell sok-sok mindent, hogy életünket fenntartsuk, testileg-lelkileg megújulhassunk, hogy biztosítsuk a következő generációnak a társdalomba (kultúra, hit, erkölcs) való beilleszkedést.
A gond akkor kezdődik, ha a nem mi birtokoljuk a dolgokat, hanem a dolgok kezdenek el birtokolni minket! Amikor életünk ritmusát nem mi magunk, hanem az élettelen 'dolgok' szabják meg... melyeket "megemészt a moly, s a rozsda". Így határozzák meg létünket a "kívánságok", s szorul háttérbe a valódi érték: a gyermek, a tudás, a hit, a művészetek! Ha az egzisztencia fontosabb, mint az, hogy társam legyen egy életen át, akkor a társ is 'garantáltan' csak az anyagi egzisztencia egy tárgya lesz csupán... s, ha nem tölti be a funkcióját, nem úgy "működik", ahogyan azt ÉN akarom, akkor lecserélem!... Ezek az emberek nem tudnak távlatban/istenesen gondolkodni. Nem akarják tudomásul venni, hogy egyszer majd - s ez bármikor megtörténhet(!) - őket "cseréli le" majd az élet, s a múlandósággal való megküzdés akkor a legnyomorúságosabb, ha azt magányban kell megharcolni. (Szembenézni múlttal, önmagunkkal, ezt mindenkinek egyedül kell megtennie, de nem feltétlenül magányosan!)
"Ha pedig egymást marjátok és faljátok" azaz "ember embernek a farkasa", akkor - figyelmeztet az apostol -, ne csodálkozzatok, ha elemésztitek nem csak egymást, de a környezeteteket is! A legnagyobb árat persze soha nem az elkövetők, hanem az áldozatok fizetik, a jelen hiábavalóságairt mindig az elkövetkező generációk "fizetnek". A jó megoldás végül is nem az ő kezükben van, hiszen őket mi, akik most élünk állítjuk "pályára"... Magyarul, ha azt akarjuk, hogy ne úgy legyen, ahogyan nem szeretnénk, akkor itt és most nekünk kell tenni érte!





Minden emberért...





A mai nap imádsága:

"Hálát adok Neked, mennyei Atyám, szeretett Fiad, a Jézus Krisztus által, hogy ma éjjel minden kártól és veszedelemtől megőriztél, és kérlek, őrizz meg engem a mai napon is a bűntől és minden gonosztól, hogy minden cselekedetem és egész életem tetszésedre legyen. Mert én magamat, testemet, lelkemet és mindenemet kezedbe ajánlom. Szent angyalod legyen velem, hogy a gonosz ellenség erőt ne vehessen rajtam. Ámen" (Luther Márton)
   

Az ÚR igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete.
Zsolt 33,6

Isten teremtette a világot, a láthatatlant is, benne az egész mennyei sereggel. Mi többnyire az angyalokat említjük. Titokzatos világot alkotnak, amely túlesik emberi felfogásunkon. A Biblia végig beszél az angyalokról. Mi gyakran csak az angyalok tulajdonságával vagyunk elfoglalva, pedig arról vajmi keveset tudunk, s ennél sokkal fontosabb a szerepük: küldöttek, szolgáló lelkek ők, azok szolgálatára rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget (Zsid 1,14).

E felfogásnak megfelelően, az angyalok az emberek mellett olyan feladatokat töltenek be, amely életünk tartalmasságát szolgálják. Az Isteni akarat titokzatos hírnökei ők. A természet felett álló Isten - mivel a természet (materiális világ) nem Isten folyamatos kiáradása -, ezért Ő nem ugrál ide-oda a dimenziók között, hanem küldöttei (gör. angelosz=küldött) révén "kommunikálja" önmagát. (Ennek blaszfémiás paródiája a "szóvivő"... azért paródia, mert az ember, bármilyen magas pozícióba is került - nem Isten!)

A természetfölötti közlésre az embernek szüksége van, mert ezek az apró megtapasztalás-harmatcseppek tartják életben a hit virágát. Ahogyan Krisztust segítették az angyalok, "szolgálták őt", ugyanúgy ránk is vigyáznak. Egy ősi zsidó mese szerint, az embert mindig két angyal követi: egy jó és egy rossz. Amikor belépünk otthonunk ajtaján, akkor azonban csak egy követhet minket. Rajtunk - lelkiségünkön - áll vagy bukik, hogy melyik követ minket. Amikor szeretetlenkedéseinkkel, bűneinkkel magunkra haragítjuk a jó angyalt, akkor ő nem tud mit tenni, minthogy félreáll... ilyenkor történnek a bajok, a tragédiák. Amikor a rohanás modernkori izgalmában percemberkék "esztelenül" a gázpedált nyomják a fék helyett, mert mindennél fontosabbnak tűnnek számukra a másodpercek... s aztán kiderül, hogy az emberélet nem pótolható, az elgázolt gyermek jövőjének hiánya, az ittmaradtak gyásza egy életen át kísért... S nem ízlik ezek után sem étel, sem ital, időszakos megnyugvást csak az alkohol mámorában találnak.

Talán, ha "modern szülők" mernének beszélni az angyalokról gyermekeinek, kevesebb "őrült" száguldozna útjainkon... de nemcsak autó-, hanem életvezetés közben is fontos, hogy vigyázzanak ránk az angyalok...




Nagyság...

A mai nap imádsága:

Uram! Add, hogy a szolgáló lelkületben felfedezhessem a lélek emelkedését, s add, hogy tudjak kicsivé válni, hogy bevégezhesd parányi múlandó életeben azt, amit sorsomban nekem rendeltél! Ámen



Ezután versengés is támadt köztük arról, hogy ki a legnagyobb közöttük.
Lk 22,24

Semmi sem a miénk ebben a földi életben, hiszen mindent csak ideiglenes használatra, kölcsönbe kaptunk, mégis úgy gyűjtögetünk, s ragaszkodunk megszerzett dolgainkhoz, mintha azok örökké a mienk maradna... Úgy látszik, soha el nem múló emberi alaptulajdonság ez, hogy amit birtokol az ember, avval rendre, egész életén át hivalkodik. Piros labda, háromkerekű bicikli, nagy-autó, nagy-ház, nagy-befolyás, amit elér/megkap/megszerez az ember, arra különösen büszke. Hacsak büszke lenne, de rátarti is! Örökösen méricskél, kinek miből, mennyije van, s hogy éppen aktuálisan a jóléti szamárlétra melyik fokán áll ő maga - s miért csak ott, s nem följebb. Ebbe a versengésbe beleszédült jóléti modern ember aztán idővel azon veszi észre magát, hogy már nem is tekint hátra, csak fölfelé, s ahogyan a rákos sejt sem tudja osztódásának határát, úgy az ilyen ember is határtalanná válik bírvágyában... sőt még azt is gondolja, hogy ő a törvény fölött áll, neki lehet azt tenni, ami másnak tilos. (Nem kell világgá menni, elég körülnézni, s felismerni az ún. rendszerváltás köztünk élő szerencselovagjait!)

Egy bizonyos: A tanítványok sem szentek! (Még nem nem azok, még nem itták ki a mártíromság keserű poharát.) Olyanok, mint majd minden ember: vitatkoznak, ki tudja, talán még egy kicsit veszekedtek is, hogy ki nagyobb közöttük? Ki érdemli meg a főhelyet Jézus mellett? ...S amikor Jézus belép, gyaníthatóan nemcsak elcsendesedtek, de arcuk is elszomorodott. Mert ha a Mester ott van a közelben, akkor minden olyan egyszerűvé válik, minden olyan világos, s akkor rögtön tudják - s tudjuk mi is -, hogy mi a jó, s helyes, s mi az ami nem illik, sőt Isten országával összegyeztethetetlen. Nyilvánvalóvá lett: Mesterük háromévi tanítás után nem ezt várta tanítványaitól! Lám, az együtt átélt csodák sorozatai sem fordították át életüket úgy, hogy háttérbe tudták volna tenni "egójukat"! Hiába az Isten hatalma, az ember szabadsága itt a Földön sokkal nagyobb! Az egyéni érdekek rendre léket ütnek a közösség hajóján, s csak idő kérdése, mikor süllyed el az a hajó...

Jézus azonban cselekszik. A Mester, az ÚR, szolgál. Megdöbbent tanítványi tekintetek között siklik a csodatevő kéz a nap porát lemossa a remegő lábakról... S lám, a szolgáló, nem a kiszolgáló(!) lelkület - mint mindig, most is - tekintélyt, s értéket teremt. Mert érték a látás, a meg-, s a belátás képessége. A tanítványok nemcsak felismerik, de szívükbe vésik egyszer s mindenkorra, mit jelent "nagynak" lenni.

Kedvenc tanárom mondogatta volt, ha valaki összefirkálta az iskolapadot: "A nagynevű nemes embereknek mások állítanak emlékművet, a névtelen hitvány kicsik meg maguknak csinálnak!" Jézus közelében pedig mindig kiderül mire hivatott az ember: nem arra, hogy paródiája legyen a teremtettségnek, hanem arra, hogy a neki rendelt méltóságban naponta kiábrázolódjék az istenképűsége...

 

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 04:12

Izzó hit

„…Istenünk, akit szolgálunk, ki tud minket szabadítani… De ha nem tenné is…” (Dániel 3:17-18 NIV)
Bár a tüzes kemencével néztek szembe, a három héber ifjú visszautasította a hitükre és viselkedésükre vonatkozó kompromisszumot. Azt mondták a királynak: „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük…” Ezek a szavak: „De ha nem tenné is” hitüket egy magasabb szintre emelték. Tudták, hogy Isten meg tudná akadályozni, de azt nem tudták, hogy mi Isten terve erre az esetre. Ám inkább meghaltak volna, mint hogy megtagadják Őt, vagy csalódást okozzanak Neki. Értsd meg ezt: Isten kivihet ebből a helyzetből, vagy átvihet rajta. Ha tovább benne hagy, mint ameddig maradni szeretnél, olyankor fejleszti ki benned – az izzó hitet.
Az izzó hit a kétségek halála, az izzó hit nem ismer lehetetlent. Áthatol a fenyegető felhőkön és megragadja Őt, akié minden hatalom mennyen és földön. Elviselhetővé teszi a körülményeket és reménytelivé a jövőt. Az izzó hit elhiszi, hogy még ha tűzön kell is átmenned, Isten is végigmegy rajta veled együtt. Hallgasd csak a pogány király szavait, aki látta, hogy ez történt: „…négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten” (Dániel 3:25). Az izzó hit által ugyanolyan szabad leszel a megpróbáltatások tüzében, mint amikor idekint vagy. Sőt, ha a barátaid látják ott veled az Urat, ez meg fogja győzni őket, úgy, mint semmi más.




Kedves édesapa, teremts hagyományt!

„Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.” Efezus 6:4

Ne csak azt halld meg...

Kedves édesapa, a gyermekeid megérdemlik, hogy olyan édesapjuk legyen, aki a keresztyén élet példája számukra, Isten Igéjének igazságát tanítja nekik, és megmutatja, hogyan fogadhatják el az örök élet ajándékát. A te családodban is elkezdődhet ez a gyönyörű hagyomány, ha te elkötelezed életedet Jézus Krisztusnak.

Gordon MacDonald bibliamagyarázó írja: „A régi legendák között van egy történet egy középkori munkafelügyelőről, aki egy építkezésen dolgozó három kőfaragót megkérdezett, hogy mit csinálnak. Az első azt felelte, hogy téglát rak. A második azt mondta, falat épít. De a harmadik kőfaragó valóban nagyra becsülte a munkáját, és így válaszolt: »Egy hatalmas székesegyházat építek.«

Tedd fel ugyanezt a kérdést bármely két apának a családfőként betöltött szerepére vonatkozóan, és valószínűleg hasonló ellentétet fogsz találni. Az egyik talán ezt mondja: »Családfenntartó vagyok.« De a második esetleg másként szemléli a dolgokat, és azt feleli: »Gyermekeket nevelek.« Az első a kenyérkeresetet tartja feladatának. A második azonban Isten szemszögéből tekint szerepére: ő életek formálásában vesz részt.”

R. A. Torrey, a nagyszerű bibliamagyarázó egyszer azt mondta: „Nem lehet megmondani egy emberről, hogy sikeres keresztyén vezető volt-e, amíg nem láttuk az unokáit.”

Kedves édesapa, gondolj bele: nem csupán fiúkat és lányokat nevelsz, hanem jövendőbeli apákat és anyákat. Olyan életeket formálsz ma, melyek holnap a jövő nemzedékeit fogják formálni. Ahhoz, hogy ebben sikeres légy, egyik kezeddel Isten kezét kell fognod, a másik kezeddel gyermekedét.



Mit néznek a gyermekeid?

„Nem vetem a tekintetemet haszontalan dolgokra.” (Zsoltárok 101:3)
 
Nem vetem a tekintetem haszontalan dolgokra." Zsolt 101:3,
 

Ma a 9–17 éves gyermekek több mint felének van internetkapcsolata vagy műholdas televíziója a saját szobájában. A régi kép, hogy a család összegyűlik a nappaliban az egyetlen tévé előtt, ma már szinte nem is létezik. Ehelyett a gyerekek magukra vannak hagyva, és kedvükre válogathatnak, hogy mit akarnak nézni. Sőt, ehhez már nem is kell a szobájukban lenniük, hiszen annyiféle hordozható eszköz van az okostelefontól a tabletig, amin nézhetik. Egy ismert társadalomkutató így fogalmazott: „Szinte minden, amit a gyermekek látnak, lényegében beépül elméjükbe, méghozzá cenzúrázatlanul, mindenféle szűrés nélkül.” A szólásszabadság jogára hivatkozva a kormány és a bíróság megengedi a kábeltévé- és internetszolgáltatóknak, hogy nyílt szexualitást, erőszakot, meztelenséget és trágár beszédet vigyenek gyermekeid és unokáid szobájába. Aggódsz emiatt? Nem ártana!

Miért kell a juhok mellé pásztor? Ugyanazért, amiért a gyermekeknek szükségük van szerető, figyelmes és kötelességtudó szülőkre: a farkasok miatt! Nem mentség, hogy nem értesz annyira a technológiához! Az, hogy te nem voltál kitéve ilyen szinten mindezeknek gyermekkorodban, nem garantálja, hogy gyermekeid nem fognak rászokni. Sok szülő egyáltalán nem fordít időt arra, hogy megtudja, mit néznek gyermekei! Te ne légy ilyen! Betsabéval való bűnös viszonya és az annak következtében családját érő gyász és pusztítás után Dávid ezt mondta: „Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül. Nem vetem a tekintetemet haszontalan dolgokra.” (Zsoltárok 101:2–3).

Kedves szülő, a te gyermekeid mit néznek?



Szerző: Andre Lowoa  2018.06.19. 00:03

“Drága szeretett leányom, azon Kívánságom, hogy Hadseregem magja megalakuljon a Földön, ebben az időben teljesedik be. Kicsiny makkokból fognak szétszóródni és mindenhol növekedni és terjedni fognak.

Leányom, az alapok lerakása fontos rész. Akárcsak egy csecsemő, aki az anyaméhben formálódik, időt és alapos odafigyelést igényel, hogy a gyermek jólétét biztosítsa, aki táplálékát a placentán keresztül kapja. Lassan, de tökéletesen fog növekedni, míg végül eltávolodik az anyaméhből és készen áll arra, hogy az Atyám által meghatározott életet élje.

Maradék Hadseregem születése ugyanígy lesz. Nagy felkészülést igényel, mielőtt készen állna arra, hogy átvegye helyét a világban, de ennek alapja szilárd, és a lelkek, akik az építőköveket alkotják, eggyé forrnak majd, hogy egy félelmetes Hadsereget építsenek. Aztán ez a Hadsereg mindenhol terjedni és növekedni fog, hirtelen és olyan erővel, hogy nehéz lesz azt figyelmen kívül hagyni. A Maradék Hadseregemben lévők mentesek lesznek az egójuktól, a büszkeségtől vagy annak szükségétől, hogy Szavam tudományos értékelésére támaszkodjanak, amit követelni fognak tőlük, hogy bizonyítsák be Isten Igazságát.

A tudomány Isten Ajándéka, de a tudomány nem tudja elmagyarázni Isten Misztériumát. Így azok, akiknek arra a logikus magyarázatra van szükségük, hogy hogyan kommunikálok Isten gyermekeivel a Földön ebben az időben, csalódni fognak. Nem lesz olyan válasz, ami meggyőzné majd őket.

Az embernek adott legnagyobb Ajándékok egyike a szeretet. A szeretetet nem lehet tudományosan elmagyarázni vagy bebizonyítani, mert az Isten Lelkéből jön. Mindnyájatokban jelen van. Érzitek azt. Ez az a kapocs, mely összetartja az emberiséget, ami aláássa a gonosz hatalmát.

Szeretet vagyok. Isten vagyok. A kettő egy és ugyanaz. Szeretet nélkül nem lenne életetek. A szeretet egyesít majd benneteket, erősnek fog tartani és össze fog tartani titeket. A szeretet segíteni fog nektek, hogy lelkeket hozzatok Nekem.

Jézusotok”
Olvass tovább: https://igazsag-konyve7.webnode.hu/news/szeretet-vagyok-isten-vagyok-a-ketto-egy-es-ugyanaz/

 
—–
Római katolikus:
2018-06-1911. évközi hét kedd

 

OLVASMÁNY a Királyok első könyvéből
Áchábnak bűnhődnie kell, mert vétkezett.
Nábót megkövezése után az Úr szózatot intézett a tesbi Illéshez: „Kelj fel, és menj el Áchábhoz, Izrael királyához, aki Szamariában lakik! Íme, éppen Nábót szőlőjében van. Azért ment oda, hogy birtokba vegye. Mondd meg neki: Ezt üzeni az Úr: »Öltél és még birtokot is szereztél?« Azt is mondd meg neki: Ezt üzeni az Úr: »Ahol felnyalták a kutyák Nábót vérét, azon a helyen fogják felnyalni a te véredet is.«”
Ácháb így válaszolt Illésnek: „Hát rám találtál, legnagyobb ellenségem?” Ő pedig így felelt: „Rád találtam, mert arra vetemedtél, hogy olyat tégy, ami gonosz az Úr színe előtt. Íme, nyomorúságot hozok rád. Megsemmisítem utódaidat, és kiirtom Izraelből Ácháb családjának férfitagjait, szolgát és szabadot egyaránt. Úgy teszek családoddal, mint Jeroboámnak, Nebát fiának családjával és Báásának, Áhiás fiának családjával, mivel bosszúságot szereztél, és bűnre vitted Izraelt.
Jezábelnek meg ezt üzeni az Úr: Kutyák eszik meg Jezábelt Jezráel kőfalánál. Aki Ácháb családjából a városban hal meg, azt kutyák falják fel; aki meg a mezőn hal meg, azt az égi madarak eszik meg.”
Valójában nem volt még egy olyan király, mint Ácháb, aki arra vetemedett, hogy oly sok rosszat cselekedjék az Úr színe előtt, mert bujtogatta őt Jezábel, a felesége. Oly szörnyű utálatosságra is vetemedett, hogy a bálványokat imádta. Egészen úgy, mint ahogy az amorreusok cselekedtek, akiket az Úr kipusztított Izrael fiai elől.
Illés szavainak hallatára Ácháb megszaggatta ruháit, szőrzsákba öltözött, és böjtöt tartott. Zsákruhában is aludt, és lehorgasztott fejjel járt.
Ekkor az Úr így szólt a tesbi Illéshez: „Láttad-e, hogy Ácháb megalázta magát előttem? Mivel megalázta magát kedvemért, nem hozom rá a nyomorúságot az ő napjaiban. Majd fiának napjaiban hozom családjára a nyomorúságot.”
Ez az Isten igéje.
1Kir 21,17-29

VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Könyörülj, Urunk, Istenünk, * mert nagy a vétkünk. Vö. 3a vers. – 1 D2 tónus.
Előénekes: Könyörülj rajtam, Istenem, † mivel irgalmas és jóságos vagy, * töröld el gonoszságomat mérhetetlen irgalmaddal.
Mosd le bűnömet teljesen, * és vétkemtől tisztíts meg engem.
Hívek: Könyörülj, Urunk, Istenünk, * mert nagy a vétkünk.
E: Gonoszságomat beismerem, * szüntelenül előttem lebeg bűnöm.
Egyedül csak ellened vétettem, * ami színed előtt gonosz, olyat tettem.
H: Könyörülj, Urunk, Istenünk, * mert nagy a vétkünk.
E: Bűneimtől fordítsd el arcodat, * és töröld el minden vétkem.
Isten, szabadító Istenem, ments meg a vérontástól, * igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.
H: Könyörülj, Urunk, Istenünk, * mert nagy a vétkünk.
Zsolt 50,3-4.5-6a.11.16

ALLELUJA
Jézus mondja: † „Új parancsot adok nektek. * Szeressétek egymást, ahogyan én szeretlek titeket!” Jn 13,34 – 5. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Nemcsak barátainkat, hanem ellenségeinket is szeretnünk kell.
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak:
Hallottátok, hogy ezt mondták: „Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!” Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.
Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!
Ezek az evangélium igéi.
Mt 5,43-48″

http://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2018-06-19


——
Görög katolikus:

12 Bemerítő János megjelenésétől kezdve Isten Királysága erőteljesen terjeszkedik, és sokan teljes erejükkel igyekeznek, hogy bejussanak. 13 Mert a Mózesi Törvény és a próféták is mindannyian addig prófétáltak, amíg Bemerítő János a színre lépett. 14 Ha készek vagytok elfogadni, akkor tudjátok meg, hogy ő az a bizonyos »Illés«, akinek az eljöveteléről a próféciák szóltak. 15 Akinek van füle, hallja meg!”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Matthew+11%3A2-15&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2018/06/18
1 Üdvözlet Júdástól, aki Jézus Krisztus szolgája és Jakab testvére, azoknak, akiket az Atya-Isten elhívott, szeret és Jézus Krisztusban megőriz.

Egyre jobban és jobban töltsön be titeket Isten irgalmassága, békessége és szeretete!

Az istentelenek büntetése

Szeretett testvéreim, a közös üdvösségünkről szerettem volna írni nektek. Azonban most mégis szükséges, hogy valami másról írjak. Arra biztatlak benneteket, hogy teljes erővel harcoljatok azért, hogy amiben hiszünk, azt meg tudjátok őrizni — azokat a tanításokat, amelyeket Isten egyszer és mindenkorra az övéinek adott!

Ugyanis titokban istentelen emberek férkőztek be közétek. Ezek az istentelenek Isten kegyelmével visszaélve kicsapongó életet élnek, és megtagadják Jézus Krisztust, egyedüli Mesterünket és Urunkat. A próféták már régen megírták, hogy ezeket Isten el fogja ítélni.

Néhány dologra újból szeretnélek benneteket emlékeztetni, bár ezeket jól tudjátok. Az Úr[a] kiszabadította a népét Egyiptomból, később mégis elpusztította azokat, akik közülük nem hittek!

Emlékezzetek azokra az angyalokra is, akik nem őrizték meg a rangjukat, hanem elhagyták a saját lakóhelyüket! Az Úr ezért örökre megkötözte, és a sötétségben tartja fogva őket az Ítélet nagy Napjáig.

Gondoljatok Sodomára, Gomorára és a környező városokra is! E városok lakói természetellenes szexuális bűnöket követtek el, ezért az örök tűz büntetését viselik. Példájuk bennünket is figyelmeztet.

Ugyanez a helyzet azokkal is, akik befurakodtak közétek. Ők a saját álmaikat követik, bűnökkel szennyezik be a testüket, megvetik az isteni fennhatóságot, és a dicsőséges lényeket[b] szidalmazzák. Pedig még Mihály, az angyalok fejedelme sem mert ilyet tenni! Amikor Mózes teste miatt vitatkozott a Sátánnal, nem merte őt vádolni, vagy elítélni, hanem csak ennyit mondott: „Büntessen meg téged az Örökkévaló!” 10 Ezek az emberek viszont szidalmazzák azt, amiről fogalmuk sincsen, amit meg az oktalan állatok módjára ösztönösen tudnak, az is csak a vesztüket okozza. 11 Szerencsétlenek! Kain példáját követték, és mivel kívánták a pénzt, Bálám rossz útját választották. Lázadó természetük miatt úgy fognak elpusztulni, mint Kóré.[c] 12 Olyanok, mint a szennyfolt a tiszta ruhán, amikor veletek együtt vacsoráznak a helyi gyülekezetben. Szemtelenül együtt esznek veletek, de csak magukat hizlalják. Olyanok, mint a szél kergette felhők, amelyekből nem esik egy csöpp eső sem, vagy mint a terméketlen gyümölcsfák, amelyeket késő ősszel gyökerestül kivágnak — s amelyek így kétszeresen is elpusztulnak. 13 Mint ahogy a tenger vad hullámai tajtékot hánynak, úgy vannak ezek az emberek is a saját szégyenletes dolgaikkal. Olyanok, mint az eltévedt csillagok, akikre a legsűrűbb örök sötétség vár.

Énók próféciája

14 Róluk is prófétált Énók, aki Ádámtól számítva a hetedik nemzedékben élt, amikor azt mondta: „Nézzétek, eljön az Úr sok ezer szentjével együtt! 15 Eljön, hogy ítéletet tartson mindenki felett, és megbüntessen minden istentelen embert. Elítéli őket minden tettükért, amelyet Isten ellen követtek el, és minden gonosz beszédért, amelyet Isten ellen mondtak.

16 Ezek az emberek mindenben hibát keresnek, mindig panaszkodnak, a saját kívánságaikat követik, szeretnek nagyokat mondani és haszonlesésből dicsérnek másokat.

Óvakodjatok az istentelen csúfolkodóktól!

17 Szeretett testvéreim, emlékezzetek azokra, amiket Urunk, Jézus Krisztus apostolai mondtak! 18 Mert így figyelmeztettek titeket jóelőre: „Az utolsó időben majd olyanok jönnek, akik még Istent is kicsúfolják, és a saját istentelen kívánságaikat követik.” 19 Ezek azok, akik viszályt szítanak közöttetek. Saját bűnös természetük kívánságai uralkodnak rajtuk, és nem lakik bennük a Szent Szellem.

Imádkozzatok a Szent Szellem által

20 Szeretett testvéreim, ti viszont imádkozzatok a Szent Szellem által — így épüljetek fel és erősítsétek meg magatokat abban a hitben, amely a legszentebb dolog a világon! 21 Maradjatok meg Isten szeretetében! Várva várjátok Urunkat, Jézus Krisztust és a kegyelmét, mert ő hozza nektek az örök életet!

22 Bánjatok könyörületességgel azokkal, akik kételkednek, 23 másokat pedig a tűzből is ragadjatok ki, hogy megmentsétek őket! Legyetek óvatosak, amikor könyörültök rajtuk! Még a régi bűnös természet által bemocskolt ruhát is gyűlöljétek![d]

Dicsőség Istennek

24 Isten meg tud őrizni benneteket az elbukástól, és képes hibátlanul maga elé állítani a dicsőségben. Micsoda öröm lesz ez mindannyiunk számára! 25 Ő az egyetlen Isten, és egyedül ő tud megmenteni bennünket. Övé legyen minden dicsőség, nagyság, uralom és hatalom Urunk, Jézus Krisztus által a múltban is, most is, és örökké!”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jude+1&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

Szeretsz-e engem?

15 Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e, mint ők?”

Péter így felelt: „Igen, Uram, tudod, hogy milyen kedves vagy nekem.”

Jézus erre azt mondta neki: „Viselj gondot a bárányaimra!”

16 Azután újra megkérdezte tőle: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?”

Péter ismét ezt felelte: „Igen, Uram, tudod, hogy milyen kedves vagy nekem.”

Jézus azt mondta: „Viseld gondját a juhaimnak!”

17 Ezután harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, Jóna fia, a barátom vagy?”

Péter erre elszomorodott, hogy Jézus harmadszorra is megkérdezte tőle: „A barátom vagy?” Így válaszolt: „Uram, te mindent tudsz. Tudod, hogy milyen kedves vagy nekem.”

Jézus azt mondta neki: „Viselj gondot a juhaimra![a] 18 Igazán mondom neked, amíg fiatal voltál, felkötötted az övedet, és oda mentél, ahová akartál. De ha megöregszel, kinyújtod a kezed, és akkor majd más köti fel az övedet, és oda visz, ahová nem akarsz menni.” 19 Ezzel adta tudtára, hogyan fog meghalni, és a halálával hogyan szerez dicsőséget Istennek. Ezután hozzátette: „Kövess egem!”

20 Ekkor Péter hátrafordult, és látta, hogy az a tanítvány, akit Jézus szeret, utánuk jön. Ő volt az, aki a vacsora közben Jézushoz közel hajolt, és megkérdezte tőle: „Uram, ki az, aki elárul téged?” 21 Mikor Péter látta ezt a tanítványt, megkérdezte Jézustól: „Uram, hát vele mi lesz?”

22 Jézus ezt felelte: „Ha azt akarom, hogy életben maradjon, amíg visszajövök, mi közöd hozzá? Te csak kövess engem!”

23 Így terjedt el a testvérek között az a hír, hogy ez a tanítvány nem fog meghalni. Pedig Jézus nem ezt mondta, hanem azt: „Ha azt akarom, hogy életben maradjon, amíg visszajövök, mi közöd hozzá?” 24 Ez a tanítvány az, aki mindezekről a dolgokról tanúskodik. Ő az, aki ezeket leírta, és tudjuk, hogy amit mond és ír, az igaz.

25 Jézus még sok más dolgot is tett. Ha ezeket mind részletesen leírnák, azt hiszem, az egész világ sem lenne elég, hogy befogadja azokat a könyveket.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+21%3A15-25&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

“… 21 Aki ismeri parancsaimat és engedelmeskedik nekem, az szeret engem igazán! Aki pedig engem szeret, azt Atyám is szereti, és én is szeretem — ezért megmutatom és kijelentem neki magamat, hogy igazán megismerjen engem.”22 Ekkor megszólalt Júdás — nem az Iskáriótes, hanem a másik Júdás nevű apostol — „De Uram, miért csak nekünk mutatod meg magadat, és miért nem az egész világnak?”

23 Jézus így válaszolt: „Aki igazán szeret engem, az megfogadja szavaimat, és engedelmeskedik nekem, ezért Atyám is szeretni fogja őt. Atyám és én eljövünk hozzá, és vele együtt fogunk lakni. 24 Aki nem szeret engem igazán, az nem engedelmeskedik a tanításaimnak. Bár ez a tanítás, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyától származik, aki elküldött engem.”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=John+14%3A21-24&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

 
 
 
 
 
 

“… 11 Azt mondja ugyanis az Írás: „Senki sem fog csalódni, aki benne hisz.”[a] 12 Nincs különbség tehát zsidók és nem zsidók között. Mert ugyanaz az Úr uralkodik minden ember felett, ő pedig bőkezűen osztja áldásait mindenkinek, aki hozzá fordul segítségért, 13 mert „mindenki megmenekül, aki segítségül hívja az Úr nevét”.[b]14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan higgyenek abban, akiről még csak nem is hallottak? Hogyan hallhatnának róla, ha senki nem mondja el nekik az üzenetet? 15 Viszont hogyan vihetné el valaki az üzenetet, ha nem küldik ki? Hiszen ezt mondja az Írás: „Milyen szép és jó, amikor jönnek, akik az örömhírt hozzák!”[c]

16 Mégsem engedelmeskedett mindenki az örömhírnek. Hiszen Ézsaiás próféta is ezt mondta: „Uram, ki hitte el, amit mondtunk?”[d] 17 A hit tehát abból származik, amit hallunk, és amit hallunk, az Krisztus beszéde.

18 De hadd kérdezzem meg: Vajon nem hallotta a mi üzenetünket mindenki? De bizony hallotta! Hiszen az Írás is azt mondja:

Az egész földkerekségen mindenhol hallatszott a hangjuk,
    a lakott föld széléig mindenhol hallották szavukat.
[e]

19 Újra kérdezem: talán Izráel nem értette meg? De bizony, megértette! Először is, már Mózes azt mondja, amikor Isten üzenetét adja tovább:

„Féltékennyé teszlek benneteket
    oly nép által, amely nem az én népem,
értelmetlen nemzettel bosszantalak fel titeket.”[f]

20 Majd Ézsaiás próféta nagy bátran így szól, amikor Isten szavait mondja:

Megtaláltak azok,
    akik nem is kerestek.
Megmutattam magam azoknak,
    akik sohasem kérdezősködtek utánam.
[g]

21 Isten ezt az Izráelen kívüli népekről mondta. Izráel népéről viszont így szól:

Egész nap kitárt karokkal vártam
    erre az engedetlen népre,
amely ellenkezik velem,
    és nem akar követni.
[h] …”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Romans+10%3A11-33&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

 
 

“… 16 Mihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Olyanok, mint a piactéren játszó gyerekek, akik így kiáltanak egymásnak:

17 »Táncnótát furulyáztunk nektek,
    de nem táncoltatok.
Siratót énekeltünk,
    de nem sírtatok.«

18 Mert eljött Bemerítő János, aki böjtölt, és nem ivott bort, erre azt mondták róla, hogy gonosz szellem lakik benne. 19 Azután eljött az Emberfia, aki ugyanúgy evett és ivott, mint mások. Róla meg azt mondják: »Nézzétek, milyen falánk és részeges! Vámszedőkkel és bűnösökkel barátkozik!« Ezzel maguk bizonyították a saját ostobaságukat azok, akik ilyenféle »bölcsességeket« szoktak mondani.”

Szemrehányást tesz a hitetlen városoknak

20 Ezután Jézus szemrehányást tett azoknak a városoknak, amelyekben a legtöbb csodát tette, amiért nem hittek neki, nem változtatták meg a gondolkodásukat, és nem tértek vissza Istenhez:”

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Matthew+11%3A16-20&version=NRSVCE;NR2006;SCH2000;ERV-HU;BDS

—–
https://oca.org/readings/daily/2018/06/19

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 18:13

“Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is”

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 17:33

 

Őrizd meg az egészséged: fogadj el másokat!

 „Fogadjátok el tehát egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott benneteket, az Isten dicsőségére.” (Róma 15:7)

Isten elfogad bennünket a zűrös életünk, a felemás indítékaink és az idegesítő hozzáállásunk ellenére. Ezért az egyik módja annak, hogy bemutassuk Isten szeretetét és dicsőséget hozzunk Neki, ha feltétel nélkül elfogadunk másokat. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk a furcsaságaikat és nem akadunk fenn a hibáikon – így tudjuk felismerni bennük azt az embert, akit Isten a saját képmására alkotott.

Ahhoz, hogy az egészséges élethez szükséges változások megtörténjenek az életedben, a Biblia szerint mások támogatását kell keresned – ilyen lehet például egy kiscsoport. Egyedül ugyanis nagyon nehéz egészségre szert tenni és hosszú távon megtartani azt.

Emellett, ha támogatunk másokat, mi is megkapjuk a szükséges támogatást. A Biblia arra tanít bennünket, hogy feltétel nélkül fogadjuk el egymást, ugyanúgy ahogy Krisztus is feltétel nélkül elfogadott téged és engem.

„Fogadjátok el tehát egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott benneteket, az Isten dicsőségére.” (Róma 15:7)

Ez az elfogadás biztonságos, elfogadó légkört teremt majd a kiscsoportodban, ahol senki sem fél megosztani a félelmeit vagy a kételyeit, és nem fél a harcairól beszélni. Ez fog hozzásegíteni ahhoz, hogy maradandó változást tapasztalj az életedben.

Segítő kérdések beszélgetéshez és elmélkedéshez:

  • Mi nehezíti meg, hogy elhidd, hogy Isten elfogad téged?
  • Szerinted mi az oka annak, hogy a legtöbben inkább azután képesek a változásra, hogy elfogadásra találtak, és nem előtte?
  • Kérd Istentől, hogy segítsen leengedni a falaidat, hogy sebezhető és őszinte tudj lenni a kiscsoportoddal!





Pontosan olyan, mintha sohasem vétkeztél volna

 

„Járuljunk bátran kegyelmes Istenünk trónusához. Ott majd részesülünk irgalmában, és segítő kegyelmet találunk a legnagyobb szükség idején” (Zsidók 4:16 NLT-fordítás, második kiadás).

lamb.jpg

Nem kell tétováznod vagy félénknek lenned, ha Isten bocsánatát keresed. A Biblia emlékeztet rá: „Járuljunk bátran kegyelmes Istenünk trónusához. Ott majd részesülünk irgalmában, és segítő kegyelmet találunk a legnagyobb szükség idején” (Zsidók 4:16 NLT-fordítás, második kiadás). A kegyelem trónusánál nem fognak szidalmazni, megbüntetni vagy elutasítani. Amikor bűnünket Isten elé visszük, irgalmat és kegyelmet találunk nála.

Mi a különbség az irgalom és a kegyelem közt? Az irgalom megbocsátás mindazokért a tettekért, amelyeket a múltban követtél el. A kegyelem pedig az erő, amely a változáshoz segít a jövőben. Mindkettőre szükséged van. Szükséged van irgalomra mindazért, amit elhibáztál a múltban (megbocsátás). De kegyelem is kell, erő ahhoz, hogy változni tudj a jövőben. Isten megerősít, hogy amikor nyílt szívvel és alázattal fordulsz hozzá, akkor elnyered bocsánatát.

Hadd mondjam el, hogyan nem lehet elnyerni Isten bocsánatát:

Szükségtelen esdekelned Istennek. Ő sokkal inkább meg akar neked bocsátani, mint amennyire te akarod, hogy Ő megbocsásson neked. Nem kell könyörögnöd.

Nem alkudozhatsz, és nem lehet szándékod Istent megvesztegetni, például így: „Istenem, soha többé nem teszek ilyet! …. Ilyen/Olyan… életet fogok élni... 20 százalék tizedet fogok fizetni.”

Istennel ne alkudozz, ne akard őt megvesztegetni, és ne rimánkodj neki.

Egyszerűen csak higgy.

Miben kell hinned? Istennek a Zsidók 4:16-ban tett ígéretében.

Hogyan valósítod meg? Úgy, hogy megvallod a bűneidet. Aki megvallja bűnét, az nem azt mondja, hogy „Istenem, soha többé nem teszek ilyet”, hanem azt, hogy „Igazad van, Istenem, ez hiba volt. Nem volt helyes, amit tettem.”

A Biblia a Róma 5:1-ben így fogalmaz: „Mivel megigazultunk (azaz felmentést nyertünk bűneink alól, és Isten előtt ártatlannak lettünk nyilvánítva), hit által ragadjuk meg azt a tényt, hogy békességünk van Istennel… a mi Urunk, Jézus Krisztus által” (AMP-fordítás).

Mit jelent megigazultnak lenni? Azt, hogy „olyan, mintha sohasem vétkeztél volna.”

Nem szeretnél te is magadnak egy tisztára mosott szívet? Nem számít, mennyire mély a bűnöd szégyenfoltja, Isten képes azt eltávolítani.

Beszéljünk róla:

  • Hiszed, hogy Isten meg tudja bocsátani a legsúlyosabb bűnödet is? Miért igen, vagy miért nem?
  • Mi az, amin változtatnod kellene azzal kapcsolatban, ahogyan megvallod Istennek a bűneidet?
  • Ha hit által nyerjük el a megigazulást, mit gondolsz, miért kell mégis mindig megvallani a bűneinket?

 




Tanítsd meg a gyermekeidnek Isten igéjét!

 

"Én nekik adtam igédet..." Jn 17:14

"Csak egy módja van, hogy segíts a gyermekeidnek szabaddá lenni:
tanítsd meg nekik az igazságot, ami megszabadítja őket."

Lelki vezetőjévé válhatsz gyermekeidnek azáltal, hogy kifejleszted azokat a jellemvonásokat, amelyek megnyilvánultak Jézusban a három év alatt, míg tanítványaival volt.
Azt tanította nekik, hogy Isten igéje az alap.
Erre az alapra építjük az életünket, és erre kellene gyermekeinknek is
építeniük az életüket. Isten igéje az igazság, és Jézus mondta:
"...megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." (Jn 8:32)
Azt akarom, hogy az én gyermekeim szabadok legyenek. Nem akarom, hogy a
bűnök megkötözzék őket. Nem akarom, hogy az aggodalom megkötözze őket.
Nem akarom, hogy a gyermekeimet tönkre tegye a neheztelés. Nem akarom,
hogy nyomás nehezedjen rájuk mások elvárásai által.
Csak egy módja van, hogy segíts a gyermekeidnek szabaddá lenni:
Tanítsd meg nekik az igazságot, ami megszabadítja őket!

Tanítsd meg nekik, hogy, ha Isten igéjére építik az életüket, akkor valóban szabadon élhetnek!
Az Isten igéjére alapozott életet boldogság, öröm, szenvedély és célok
töltik meg. Megkíméled a gyermekeidet rengeteg szörnyű fejfájástól, szívfájdalomtól és attól, hogy összetörjön a szívük, ha megtanítod nekik, hogy Isten igéjére támaszkodjanak, mint életük feletti egyedüli tekintélyre. Isten elvárja, hogy légy az elsődleges tanítója az igéjének, ami azt jelenti, hogy neked is ismerned kell az Ő igéjét! Mint sok embernek, lehet, hogy fel kell zárkóznod mondjuk egy bibliatanulmányozó csoportba való bekapcsolódással. Aztán tanítsd meg a gyermekeidnek is tanulmányozni a Bibliát.
Jézus mondta: "mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál,
átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték,
hogy tetőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél el engem." (Jn 17:8)






Tanuljuk meg szeretni a nehezen szerethető embereket

 

"Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben."

( Róma 12:18 Új fordítás)



Istennel járva az egyik legfontosabb képesség amiben fejlődhetünk az a nehéz emberek szeretete.

Íme négy módszer amit Jézus megmutatott amikor nehéz esetű emberekkel találkozott:

-Ismerd fel, hogy nem tudsz mindenkinek megfelelni: Még Isten sem tud. Ne menj bele ilyen játékba.

(Máté 22:18)


-Tanulj meg nemet mondani a túlzott elvárásoknak: Úgy szállj ezekkel szembe, hogy közben a "szeretet igazságát szólod" (Efézusi levél 4:15)

-SOSE bosszulj meg:(Máté 5:38-39): Ez lealacsonyít az ő szintjükre.

-Imádkozz értük: (Máté 5:44): Ez mindkettőtöknek segít. Hagyd, hogy Isten beszéljen velük.



Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 10:43

 





Jézus, Isten Igazsága

 

"... eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet." I. János 5:20.



Amikor misszióba indulunk Isten ügyéért, nekünk is úgy kell tanítanunk, ahogy Jézus is tette: "igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját". Azt hirdetjük, hogy az Igazság egy személy, és hogy Isten maga a szeretet.

Elmondjuk, hogy láttuk és hallottuk, amit Isten tett, tesz, és tenni fog az életünkben, és azt amit mások életében cselekedett. (Máté 11:4-5)

Hirdetjük a szeretetet, amely olyan hatalmas, hogy legyőz minden félelmet, gyűlöletet, igazságtalanságot és minden bűnt. Hirdetjük a szeretetet, amely örökkön örökké tart, és soha véget nem ér.

Elmondjuk az embereknek, hogy Jézus az Igazság, az egyetlen út az élethez, az Atyával (János 14:6) Elmondjuk, hogy "... eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet." I. János 5:20.



Kérdezd a megfelelő kérdéseket

 

"Legyetek az Igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat."

(Jakab 1:22)

Ahogyan erről az elmúlt napokban is tanítottam, a keresztény elmélkedés azt jelenti, hogy az Igéről gondolkodunk. Úgy elmélkedsz egy igerészen, ahogy a tehén kérődzik a táplálékán - többször megrágod ugyanazt.

A Biblia tanulmányozásakor a "kérdezős" módszer nagyon jó módszer tud lenni. Ennek lényege az, hogy különböző kérdéseket teszel fel az igerészre. Például ilyen kérdéseket:

1. Van valamilyen BŰNöd, amire az igerész olvasásakor ébredtél rá, és ezt meg kell vallanod? Megvilágít Isten Igéje esetleg valamit számodra, amit helyre kell hoznod Istennel?
2. Van az igerészben ÍGÉRET, amit hittel elfogadhatsz magadénak? Több mint 7000 ígéret van Isten Igéjében. Kérdezd meg magadtól, hogy van-e az adott igerészben egy mindenkire vonatkozó ígéret. Kérdezd meg magadtól, hogy betöltötted-e az ígéret feltételét. Minden ígérethez általában kapcsolódik egy előzetes feltétel.
3. Változtatnod kell a HOZZÁÁLLÁSodon? Van bármi olyan dolog, amellyel kapcsolatban meg kellene változtatnod a gondolkozásodat? Esetleg tenned kellene valamit pl. a negatív hozzáállásoddal, az aggodalmaskodásoddal, a bűntudatoddal, a félelmeddel, a magányosságoddal, keserűségeddel, büszkeségeddel, közönyöddel, vagy a saját személyiségeddel kapcsolatban?
4. Tartalmaz PARANCSot, amelynek engedelmeskedned kellene? Van-e olyan parancs az igerészben, amelynek engedelmeskedned kell az érzéseid ellenére is?
5. Van benne PÉLDA, amit követned kell? Van benne pozitív és követendő példa, vagy bemutat esetleg olyan negatív példát, amit el kell kerülnöd?
6. Szükség lenne arra, hogy elmondj egy IMÁt? Pál, Dávid, Salamon, Illés, Ézsaiás, többek között, mind imádkoztak, ezt látjuk a Bibliában. Használhatod az ő imáikat, és tudd, hogy imáidat meghallgatja Isten, mert ezek az imák benne vannak a Bibliában, és Isten akaratával összhangban vannak.
7. Említ az igerész valamilyen TÉVEDÉST, amit el kell kerülnöd? Bölcs dolog a tapasztalatokból tanulni, és még bölcsebb dolog mások tapasztalatából tanulni! Nem kell minden hibát nekünk elkövetnünk. Mit tudsz azoknak a hibáiból tanulni, akikről az adott igerész szól?
8. Említ olyan IGAZSÁGot, amit el kell hinned? Sokszor olyat olvasunk az Igében, amellyel kapcsolatban nem tudunk mást tenni, csak egyszerűen el kell hinnünk. El kell hinnünk például, amit Istenről, az Atyáról, Jézusról, a Szent Lélekről, a múltról, a jövőről, a mennyről, a pokolról és más egyéb témáról mond a Biblia.
9. Említ VALAMI olyat, amiért Istent dicsérheted? Mindig találhatsz olyan dolgot egy igerészben, amiért Istennek hálás lehetsz, például azért, hogy megtett valamit, amit kértél, vagy megvédett valamitől.


A fenti kérdések mindegyike tartalmaz egy cselekvést kifejező igét. Írd bele ezeket a Bibliádba, vagy írd fel egy kis papírra, és tartsd a Bibliádban. Hozzásegítenek majd ahhoz, hogy "az Igének cselekvői" lehessünk mindig, amikor az Igén gondolkozunk.

Beszéljünk róla:

* Most, hogy olvastál a "kérdezős" bibliatanulmányozási módszerről, olvasd el újra azt az igerészt, amit tegnap olvastál, amikor az Úrral időt töltöttél, és használd ezt a módszert erre az igerészre. Milyen új igazságokat fedezhetsz fel?

* Istennek melyik ígéretéről tanulsz ma?

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 10:42

A hálaadó ima ereje

"Semmiért ne aggódjatok, inkább mindenért imádkozzatok. Mondjátok el Istennek, hogy mire van szükségetek, és adjatok Neki hálát mindenért, amit tett. Ha ezt teszitek, megtapasztaljátok Isten békéjét." Filippi 4,6-7 (NLT fordítás)
A Filippi 4,6-7-ben találhatjuk a Biblia egyik legnehezebben betartható tanácsát: "Semmiért ne aggódjatok, inkább mindenért imádkozzatok. Mondjátok el Istennek, hogy mire van szükségetek, és adjatok Neki hálát mindenért, amit tett. Ha ezt teszitek, megtapasztaljátok Isten békéjét." (NLT ford.)
Nem könnyű abbahagyni a mindennapi élet dolgaiért való aggódást, de a vers következő részében erre is találunk segítséget: "Mindenért imádkozzatok..., és adjatok Neki hálát mindenért, amit tett." A hálaadó imák békét adnak. Amikor aggódni kezdesz, imádkozz.
Azok, akik maguk is szülők, könnyen meg tudják érteni, hogy milyen ereje van a hálaadó imáknak. A legtöbb szülő nem örülne annak, ha gyermekei állandó jelleggel csak kérnének, anélkül, hogy egyszer is megköszönnék, amit kaptak. Isten is így gondolja. Azt szeretné, hogy kérjünk Tőle bármit, amire szükségünk van. Csak az Új Szövetségben 20 helyen olvashatjuk azt a felhívást, hogy kérjük Tőle. Azonban Ő azt szeretné, ha hálával kérnénk.
A Biblia arra buzdít, hogy legyünk konkrétak imáinkban és dicséreteinkben is. Isten azt szeretné, ha egy egyszerű "mindent köszönök" helyett, elmondanánk neki, miért vagyunk hálásak. Amikor azt mondom a feleségemnek, hogy "olyan hálás vagyok érted", arra kér, hogy legyek konkrétabb. Szereti hallani, hogy mi az, amit értékelek benne, és miért vagyok hálás érte. Isten is ilyen. Ezért amikor imádkozol, mondd el Neki, hogy miért vagy hálás. Az ima az egyik legfontosabb módja annak, hogy kifejezzük a köszönetünket Istennek.
Istennek előre is köszönetet mondhatunk bizonyos dolgokért - ilyenkor egy nagy hitlépést teszünk. Amikor akkora hitünk van, hogy előre megköszönünk dolgokat Istennek, igazi csodákat tapasztalhatunk meg. Minél hálásabbak vagyunk, Isten annál jobban tud munkálkodni az életünkben. A Bibliában az áll, hogy "Isten az ő népének dicséretei között lakozik" (Zsolt 22:4). A hálaadásaink az Ő erejét hozzák be az életünkbe.
Te miért vagy hálás?
 Beszéljetek róla:
  • Mit gondolsz, miért olyan fontos a hála a szellemi életünkben?
  • Tölts némi időt imában azzal, hogy megköszönsz Istennek bizonyos dolgokat. Amennyire csak tudsz, légy konkrét.
  • Szerinted milyen módon fog Isten téged megáldani a jövőben? Köszönd meg Istennek ezeket előre.


Életedet a gondolataid formálják

„Vigyázz, hogyan gondolkodsz! Az életedet a gondolataid formálják!” (Péld 4:23, TEV fordítás)

 

Istent sokkal jobban érdekli az, hogy megváltoztassa a gondolkodásmódodat, mint hogy a körülményeid.

Azt várjuk Istentől, hogy elvegye a problémáinkat, fájdalmainkat, szomorúságunkat, szenvedéseinket és betegségeinket. De Isten elsősorban rajtunk akar dolgozni, mert az átformálódás nem fog megtörténni mindaddig, amíg a gondolkodásmódunk meg nem újul, amíg a gondolataink el nem kezdenek megváltozni.

Miért ennyire fontos, hogy megtanuljuk irányítani a gondolkodásunkat? Engedd meg, hogy három okot is adjak rá.

Irányítsd a gondolataidat, mert a gondolataid irányítják az életedet. A Péld 4:23 azt írja: „Vigyázz, hogyan gondolkodsz! Az életedet a gondolataid formálják!” (TEV fordítás). Gondolataidnak hatalmas képessége van arra, hogy átformálják az életedet jó vagy rossz irányba. Például, lehet, hogy elfogadtál gyermekkorodban olyan gondolatokat, amelyeket rólad mondtak: „Semmirekellő vagy! Nem számítasz!”. Ha elfogadtad ezt a gondolatot, még ha rossz gondolat is, alakította az életedet.

Irányítsd a gondolataidat, mert az elme a bűn csatatere. Minden kísértés az elmédben történik. Pál a Római levél 7:22-23-ban ezt mondja: „Szeretem Isten akaratát követni az új természetemmel, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével. Az elmémben Isten engedelmes szolgája akarok lenni, mégis a bűn rabságában találom magam.” (TLB fordítás).

Az egyik ok, amiért mentálisan elfáradsz, hogy a nap 24 órájába csata van az elmédben. Ez elgyengít, mert ez egy kemény csata, és azért kemény csata, mert az elméd a legnagyobb vagyonod. A Sátán igényt tart a legnagyobb vagyonodra!

Irányítsd a gondolataidat, mert ez a kulcs a békéhez és a boldogsághoz. Az irányítatlan elme feszültséghez vezet, az irányított elme viszont nyugalomhoz vezet. Az irányítatlan elme konfliktusokhoz vezet, míg az irányított elme a magabiztossághoz. Az irányítatlan elme stresszessé tesz. Amikor nem próbálod meg irányítani és kézben tartani a gondolataidat, hatalmas mennyiségű stressz kerül az életedbe. De az irányított elme kitartáshoz, biztonsághoz és békességhez vezet.

„Ha a bűnös természet vezeti az elméteket, az halálhoz vezet, de ha a Lélek irányítja a gondolataitokat, élet és békesség lesz.” (Róma 8:6, NLT fordítás, második kiadás).

Beszéljetek róla:

  • Milyen Istennek tetsző gondolatokkal töltöd meg az elmédet? Milyen Istennek nem tetsző gondolatokkal töltöd meg az elmédet?
  • Hogyan tudod a gyakorlatban irányítani a gondolataidat?
  • Milyen szerepet játszik az Ige a gondolataid irányításában?






Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 10:41

1988. október 19.

Szent Mihály:
Dicsõség legyen Istennek! 1

Szûz Mária:
Dicsértessék a mi Urunk! 2

Az én békémet adom neked. Jöjj! 3
Én, az Úr mondom nekik 4 . Megáldom õket. Mindazokat megáldom, akik segítenek isteni üzenetem terjesztésében, különösen azokat, akik szabad idejüket áldozzák nekem. Felszólításom nem lesz hiábavaló. Úgy szeressétek egymást, ahogy én szeretlek benneteket! Terjesszétek üzenetemet, még azok között is, akik kigúnyolnak benneteket. Imádkozzatok megvilágosításáért! Egyformán bánjatok egymással! Szeretteim, én szüntelenül jelen vagyok. Én, Jézus, örökké tartó szeretettelszeretlek titeket. Jöjj hozzám Vassula, mutasd meg nekik Szentséges Szívemet! Én, az Úr, megtanítom õket arra, hogyan járjanak velem, megmutatom nekik mit jelent Az igaz élet Istenben!

Megértetem velük, hogy mindannyian az én ivadékaim, és hozzám tartoznak. Megmutatom nekik, mennyire megtévesztette õket a Sátán, és hogy milyen álnok. Újból és újból el akarom nekik mondani, hogy a Sátán létezik, õ a gonosz lélek, õ az, aki kezdettõl fogva megtévesztett benneteket, de végül legyõzik és eltiporják. Imádkozzatok szeretteim, hallgatlak benneteket, imádkozzatok és beszélgessetek velem! Jelen vagyok, én vagyok Szent Társatok, mindig közöttetek vagyok. Higgyetek jelenlétem misztériumában, irántatok való szeretetem örökké tart. Mélységét és teljességét csak a mennyben fogjátok felfogni. Érezzétek jelenlétemet… érezzétek jelenlétemet… megáldalak benneteket.

 


1 Válaszul a Szent Mihály imádságra.
2 Válaszul a Szûzanya imádságára.
3 Válaszul a Szentséges Szív imádságára.
4 annak a kis csoportnak, amellyel találkozni szoktam
Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 08:38

 

Szeminárium


Dicsértessék a Jézus Krisztus!


2018. június 23-án  14 órától, javasolt 13 órai gyülekezéssel,

Igazság Könyve Szemináriumot tart MDM prófétanő képviselője.

(hasonlóan a 2014. júniusi találkozóhoz).

 

A Szeminárium pontos helye:

LURDY Konferencia és Rendezvényközpont, 6-os terem

http://lurdykonferencia.hu/teremberles/6-terem/

1097 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 12-14.

 

A konferencia termek az első emeleten találhatók, ahol  a rendezvényrész bejáratánál irányító tábla mutatja a termek elhelyezkedését.

Az emeleten vannak gyorsétkezési lehetőségek.

Imával és fohásszal készüljünk a szemináriumra. Hívjuk a Szentlelket, hogy az Ő egyesítő ereje munkáljon köztünk.

A helyszínen lesz lehetőség szentgyónásra.

Akinek szállásban kellene segítség, kérem jelezze, hogy megnézzük, hogyan tudunk segíteni.

A helyszín megközelíthetősége:

Az épület a Könyves Kálmán krt. és a Mester utca találkozásánál fekszik, így könnyen megközelíthető autóval a fő közlekedési útvonalakon. Az autósokat tágas, nyitott parkolóval és garázzsal várjuk.

 

 


 

Megközelítés:

Metró: A 3-as vonalról 1 átszállással az 1-es villamosra.
Villamos: Az 1-es, 51-es és 51A jelzésű villamos
HÉV: Elővárosi vasút Csepelről és Ráckevéről  egy átszállással az 1-es villamosra.

 

 

A felszíni parkoló használata a résztvevőknek ingyenes. Fontos, hogy a bejáratnál kapott jegyet hozzátok fel magatokkal, ott kezelni kell, hogy a parkolás ingyenes legyen. 13 óra hosszra szól az ingyenesség. Ezen a képen lehet látni, hogy lehet eljutni könnyen a parkolóba, a mélygarázsba nem szól az ingyenesség!

 


 

 

Nagy örömmel és szeretettel hívunk minden nyitott szívű, Istent és az Igazságot keresőt!

Amennyiben teheted, kérjük jelezd vissza részvételi igényedet a szemináriumra,  (nem kötelező) illetve, ha bármilyen kérdésed van, vagy segítségre lenne szükséged, küld el neved és telefonszámod igazsagkonyve@gmail.com email címre.

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 07:42

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 07:34

A mindennapiért...
A mai nap imádsága:
Uram! Szereteted mindennapi falatját add meg nekem ma is... Ámen!

 

"Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le:
ha valaki eszik e kenyérből, élni fog örökké."
Jn 6,51
Elgondolkodunk rajta vagy sem: A kenyér Isten egyik legnagyobb ajándéka. Az ember számára erőforrás (Zsolt 104,4), a létfenntartásának annyira lényeges eszköze, hogy aki híjával van a kenyérnek, az mindennek híjával van (Ámósz 4,6). Éppen ezért választja Jézus rámutató misztikus jelként a kenyeret.
A mindennapi kenyér. Jelképe átszövi egész életünket. Aki szenved, az könnyek között eszi kenyerét, a bűnösről azt mondjuk, hogy a hazugság kenyerét eszi, a lusta ember pedig a tétlenség kenyerét majszolja. A kenyér nemcsak a létfernntartás eszköze, hanem a közösség fenntartására szolgál, azaz arra van, hogy megosszuk. Az étkezés közösséget feltételez, modern társadalmunk egyes emberre lebontott, "szeparált" kalória-felvétellé silányította. A divatos gyorsétkezésnek meg is van/lett a következménye - úgy egészségügyi, mint lelki.
A kenyér az életet jelképező búzából készül, mely nemcsak a testi, de a szellemi tápláléknak is a jele . A kenyér megtörése nemcsak Krisztus keresztáldozatára mutató jel, de a keresztény álhatatosság szimbólumává is vált. Amikor Jézus azt mondja a Kísértőnek, hogy "Nemcsak kenyérrel él az ember..." akkor megerősíti, hogy a test szükségleténél is van fontosabb: a lélek, az Ige, a Szó kenyere.
Éhes világban élünk. Igaz ez az anyagi világra, s a lélek világára egyaránt. Soha ennyire "nagy falatokban" nem csillapíthattuk informácóéhségünket, mint manapság, és soha még ennyire nem voltunk kiéhezve a végső igazságra. Ha csak "kétdimenziós" információval tömjük magunkat, azaz csak itt a földi világ, emberek egymásközötti dolgairól szólnak híreink, akkor törvényszerűen kielégületlen marad a lélek. Amennyire különbözik a sikvilág a térvilágtól, olyannyira különbözik a földi Isten nélküli lét a mennyeitől, ahol Istennel együtt lehetünk. Ne tiltakozzunk, szükségünk van a megtapasztalható dimenziók teljességére, különben belehervad létünk az anyagvilágba.
Hogyan lehetséges a kiteljesedés? Keresnünk kell az Élő Kenyeret! (Aki keres, talál...) Egységet a kenyér ízében érezhetünk, teljes életet pedig a Krisztusban... A jelek állandóan körülvesznek minket, s éhséget gerjesztenek hétköznapjainkban. A sürgősen megválaszolandó kérdés már csak ez: Ha érezzük a teljesség illatát, s kezünkben ott a kenyér, beleharapunk-e? ...hogy végre megelégíttesen a lelkünk.




Békesség...
A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy tudjak megnyugodni Tebbenned, s elfogadva életemet, békességes szívvel tudjam szeretni enyéimet, s örömmel tudjak szolgáni embertásaimnak, s Neked! Ámen
Gyászomat örömre fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, és örömbe öltöztettél.
Zsolt 30,12
Szép mondat... kár, hogy csak átvitt értelemben igaz! A zsoltáros keresi a szavakat annak a megtapasztalásának a kifejezésére, hogy egyedül Istenben van távlat és megnyugvás, de a valóságban, ha a gyász, a gyász ideje (az elengedés éve) le is telik, a veszteség érzése soha el nem múlik. A fájdalom fájdalom marad hosszú évek után is megmarad, csak tompul... az idő ugyanis csak a test sebeit gyógyítja be, a lélekét soha: hiszen az évtizedek múlva is felszakadhat. Isten az, Aki a lélek sebeit "bekötözi", megtanít együttélni, elhordozni azt, amit elhordozhatatlannak vélünk: férj, feleség, gyermek elvesztése... Gyász örömre csak akkor fordulhat, ha az, ami elszakadt, véget ért, annak van folyatatása, ha valami lélekbemaróan hiányzott, azt megkapjuk. Gyászból öröm akkor lesz, ha a holt életre kell, ha az, ami/aki elveszett, megtaláltatik.
Az emberi értelem körzője elég nagy kört tud rajzolni, melyen belül sok-sok mindent megérthetünk, de a JóIsten teremtő hatalmának 'körzőjét' legfeljebb csak sejtjük, hiszen azt a kört - azt a vonatkoztatási rendszert: világ-mindenséget(!) -, amit Ő felrajzolt a lét fizikai dimenzióiba - valójában felfogni sem vagyunk képesek! Persze nagyon szeretnék... de a véges időnkből a Végtelenre nem "telik"!
A zsoltáríró mégis annak ad hangsúlyt e furcsa mondatával, hogy végességével megbékült - s ez bizony öröm. Mindent nem láthatunk meg, mindenhová nem juthatunk el, már ezen a kicsinyke földgolyóbison sem, s a csillagok világát már ne is említsük... S ha igazságtalannak is érezzük létünk rövidségét, az igazság az, hogy az élet rövid, rettenetesen rövid! Ennek ellenére mégis a nagyobb része hiábavalóságokkal múlik el: s most ne a haszontlan/inproduktív időszakaira gondoljunk életünknek, hanem arra a "haszontalanságokra", amik az élet legnagyobb bűnei közé tartoznak, mert maga az Élet ellen irányulnak! Ilyen pl. a háború vagy a másik könyörtelen kihasznlása. Így jutottunk el oda, hogy a bolond teremtmény a másik megsemmisítését harc-művészetnek gondolja, s a másik kizsákmányolását, javainak elvételét pedig gazdasági kultúrának hiszi...
Isten azonban bizonyára nem így gondolja a dolgokat. Csodálatos virágoskertjét (Földünket) nem azért teremtette meg, hogy mi abba belepiszkítsunk, s tönkretegyük! Az emberi faj szaporodását sem azért engedte meg, hogy kéjjel halomra öljük egymást, hanem arra, hogy felfedezzük a világ csodáit, s általuk magát az Istent ismerhessük meg... Ha ebben a megismerési folyamatban még társa(ka)t is találunk/kapunk, akkor nagyon boldogok lehetünk, hiszen az élet legnagyobb ajándékai mindig az emberi találkozások, s a legnagyobb tragédiák azok, ha ezek nem történnek meg, pedig a JóIsten megadta rá a lehetőségeket!
Az élet jó híre, az élet evangéliuma tehát: maga az élet, létünk csodája. Végességünkben felismerni az Isten végtelen szeretetét: kegyelem, s ajándék. Valójában meg sem érdemeljük, de mivel Istennél minden lehetséges, ezért kérhetjük Tőle még a lehetetlent is...
Bölcsesség...
A mai nap imádsága:

URam! Békédet vágyom, adj nekem Tőled való bölcsességet! Ámen
  

Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged! Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását! A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet. Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei. Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.
Péld 9,8-12
Régi felismerés: vannak emberek, akik soha nem változnak, legfeljebb állandó karakterhibájuk/gonoszságuk megdöbbentő kreativitásában észlelhetjük a változást, de jellemük, magatartásuk irányultsága a régi marad. Mi lehet az oka ennek? Mi az oka annak, hogy vannak szociális problémák, melyeket egyértelműen a munka, a nevelés, a tanítás tudna csak megoldani, de valahogyan ezek időről-időre csődöt mondnak. A kút mély? Vagy a kötél rövid? Esetleg a vödör lyukas?
Annyi bizonyos, hogy már az ókori bölcsességirodalom is foglalkozott az emberek nevelhetőségével ill. nevelhetetlenségével. Régi igazság az is, hogy a jóért, a szebbért mindig küzdeni kell, s a rosszért semmit nem kell tennünk, csak el kell engednünk magunkat... s már csúszunk is lefelé a lejtőn! S azzal is tisztában voltak őseink, hogy az embereket mindig könnyebb valami ellen hangolni, mint valamiért összefogásra bírni. A "jókat" jóra nevelni nem kell - hiszen éppen azért jók, mert igényük van a szépre, a tisztára, az emelőre -, a "rosszak" pedig - minden segítő jószándék ellenére - alig vagy egyáltalán nem változnak, mert: a "sötétség nem kedveli a világosságot". Ha nincs igény a fényre, a tisztára, akkor minden kiteljesedésre noszogató segítő törekvés olyan, mint a falra hányt borsó...
A bölcset inteni ellenben kedves foglalatosság, mert a bölcs jól tudja, hogy egyrészt a rosszból is tanulni, vagyis jót előhozni, másrészt vannak dolgok, amik ellen fölösleges harcolni, hiszen nem is azért adta azt az Isten az élet kísérőjeként, hogy majd mi heroikus küzdelmek árán megoldjuk ezt vagy azt az általános problémát, hanem azért helyezte ezeket a vállunkra, hogy elhordozzuk, hogy lelkileg erősödjünk, s érzékenységet tanuljunk belőle mások iránt.
A bölcs jutalma a békesség, az oktalané pedig a békétlenség. Bizony, nincs nagyobb öröm a mindennapok harmóniájánál, s nincs nyomorúságosabb a hétköznapok békétlenségénél, melyet a pesszimizmus, a reménytelenség, a szeretetlenség, s mindenek előtt a hitetlenség szül! Ezért a bölcs jól tudja: "A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme", s ennek a tisztelettel teli félelemnek nem Isten, hanem az ember a "kedvezményezettje"! Így mondták ezért az előttünk járók: Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát...
Emberlétünk...
A mai nap imádsága:
Istenem! Köszönöm neked, hogy minden nehézségem ellenére embernek teremtettél! Légy velünk, áldj meg minket, hogy lélekben mindinkább hasonlíthassunk Hozzád! Ámen

 

Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.
1 Móz 1,27
Istennek képei vagyunk - mégis mások... alapvetően mások. Szeretnénk olyanok lenni mint Isten (eritis sicut Deus) de ez beteljesületlen vágy marad mindvégig. A kínzó vonzódás a mindenhatóságra, benne az időtlenségre nem hagy minket nyugodni -, megoldást utolsó szívdobbanásunk hozhat csak...
Eladdig azonban élnünk kell az életet, amire (el)hivattunk. Isten EGY. Isten maga az EGY-ség. Mi, Isten képére teremtett lények is egységre teremtettünk, s hogy vonzóbb legyen az egység Isten kétneműnek rendelt minket. (Vannak, akik magukat harmadik nemként határozzák meg, de ez nem Isten teremtettségbeli rendje...) Ha mégis beszélni akarunk harmadik nemről, az mindenféleképpen egy aszexuális, mondhatni 'angyali állapot', amit leginkább a gyermeki léthez hasonlíthatnánk. Amikor a Mester arra szólít fel, hogy "Legyetek olyanok, mint e kisgyermek!", akkor arra a - jobb esetben boldog - állapotra hívogat, amire egész felnőtt életünkben vissza-a-visszakacsingatunk: az elrejtettség, a tisztaság, a nyugalom csodálatos világa ez, amit a játék izgalma koronáz meg.
Életünk nagyobb része azonban tudatos lét, átszőve szexusunkkal, hiszen férfiasságunk, nőiességünk megnyilvánul kommunikációnkban, nevelésünkben, problémamegoldó-készségünkben éppenúgy, mint emberekhez, s tárgyakhoz való viszonyunkban. Lehet értékelni, hogy ki mennyire férfias vagy nőies, de létének minőségét nem férfiassága vagy nőiessége, hanem embersége határozza meg. Aki embernek hitvány, az nőként és férfiként is az. Aki emberséges ember, az valóban férfi, s valóban nő... s ha ketten együtt igyekeznek mindinkább hasonlítani Mennyei Urukra, az EGY-re, azaz igyekeznek egységben élni, akkor töltik be igazán hivatásukat, hiszen egyre inkább hasonlítanak Teremtőjükre.
Nyilvánvalóan nem evilágra-teremtett, anyagi-múlandó képiségükben tökéletesednek, hanem lelkiekben gyarapodnak, hiszen Isten maga Lélek...
Kincseink...
A mai nap imádsága:
Uram! Te látod életemben, mit tartok fontosnak, s mit nem, miért hozok olykor túlságosan nagy áldozatot, s mik azok a dolgok, amikért semmit sem teszek. Istenem, rendezd át életemet a Te akaratod szerint, hogy megérthessem és megélhessem minden ajándékodat! Ámen.
Ne lopj!
2 Móz 20,15
A középkori katolikus egyház tiltotta a kölcsönök utáni kamatszedést, mondván, micsoda dolog, hogy a teremtett ember dolgoztatja azt az időt, ami nem is az övé, hanem a Teremtőjé... Természetesen olyan világ sosem volt, hogy mindenki gondolt volna a holnapra (lásd a "Tücsök és a hangyák" tanulságos meséjét!) - így aztán mindig akadtak, akik kényszerből vagy önként, de kölcsönt adtak, s kamatot szedtek. (A középkori európát meghatározó római jog eredetileg engedélyezte a kamatok szedését, de az ügyleti kamat az csak 6% volt.) Itt szokás megemlíteni a zsidóság és pénzügyek kapcsolatát is, de kevesen tudják azt, hogy a koncepcióval kirtott templomos lovagrend gazdagságának és befolyásának egyik - ha nem a legfontosabb oka - az volt, hogy ők maguk is foglalkoztak "banki ügyletekkel", jóllehet ezt a katolikus egyház tiltotta...
Miért alapvető nagy bűn a lopás? Azért, mert amit egyik ember a másiktól eltulajdonít, abban munka, azaz idő van "felhalmozva". S aki lop, az a legdrágábbat tulajdonítja el, amiből nagyon kevés van: ez pedig az idő. Az idő elsősorban nem az emberé, hanem az Istené, akitől "kölcsönbe, ingyenes használatra" kapjuk - aki tehát lop, az Istentől lop... Nyilvánvaló, hogy ezen gondolatok a megélhetési lopókat, a spekulánsokat, a nyakkandős gazemberket, akik magas gazdasági-politikai pozíciókat töltenek be, és Istenre és/vagy saját lelkiismeretükre hallgatás helyett csak önzésük hangjára figyelnek - alapvetően, s nagyon nem érdekli... A "Centesimus annus" pápai enciklika már 1991-ben felhívta a figyelmet egyesek tisztességtelen meggazdagodása súlyos tehertétel a világban, sőt a tisztességtelen piaci magatartást halálos bűnnek (peccatum mortum) is nyilvánította, de akiket az enciklika megrótt/elítélt azok persze nem a katolikus egyház útmutatása szerint élnek...
Lopni azért is bűn, mert aki időt lop, az életet rövidít... Luther azt mondja: "Az Isten azért igazságos, mert a nagy tolvajokat megbünteti a kicsikkel" - azaz: aki tisztességtelenül halmozza a vagyonát, az számolhat azzal, hogy tisztességtelen úton el is veszik tőle...
Nyilvánvaló, hogy azok, akik a tatai lutheránus pap reggeli gondolatait olvasgatják, nem a tolvajok társaságából kerülnek ki, de meglopni nemcsak mást lehet - magunkat is... A kizsákmányolás embertelensége felháborító tett, de nem háborodunk fel annyira, ha mi magunk szipolyozzuk ki magunkból azt az erőt, amit Isten nem feltétlenül és csak arra adott, hogy az anyagiakért folytatott küzdelemben felhasználjuk. Másra is kaptuk az időt, mindenek előtt egymásra! S ha észrevesszük ezt, akkor nemcsak szeretteinkre, felebarátainkra, de még Istenre is jut idő: Visszaadunk Neki valami gesztusértékű keveset abból, ami az Övé... Sőt lehetőséget/időt találunk arra is, hogy néhány sóhajos-imádságos pillanatban megköszönjük neki mindazt, amit ajándékba kaptunk Tőle...





Küldetésünk...


Imádkozzunk!
URam! Add, hogy szereteted apostolai lehessünk ott, ahová líítottál minket! Ámen
"Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban, nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből; hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk."
ApCsel 17,24-28a
(részlet Pál Areopágoszon elmondott beszédéből)

Pál apostol igen művelt ember volt... Nem csoda, hiszen egy pezsgő gazdaságú és kultúrájú ötnyelvű városban (Tarsus) nőtt fel, gazdag zsidó család gyermekeként, mely családnak nagyon fontos volt gyermekük neveltetése. Így kerül Saul korának leghíresebb rabbijához, Gamálielhez, aki megtehette, hogy egyszerre csak három tanítvánnyal foglalkozott... (A három tanítvány ki tudta fizetni a nem éppen olcsó tandíjat!) Saul jártas volt nem csak a klasszikus görög és latin irodalomban, de kegyességére nézve farizeusi volt, tehát nem túlzás, ha azt mondjuk, szinte "kívülről fújta" a Tórát. (Jellemzően, Pál apostoli leveleiben egyetlenegyszer sem idéz korabeli vagy régi antik bölcsektől, ha valamit hangsúlyozni kíván, kizárólag az ószövetségi iratokból idéz!!!) Így Pál számára nem gond a "pogányok" (paganus=vidékit jelent, aki távol lakik a fővárostól, s ezért informális hátrányban szenved... nem tudja mi az újdonság, a 'módi', a legújabb trend...) missziója, hiszen gyakorlatilag perfekt bírta a hébert, az arámit, a latint, a görögöt és a perzsát. Ellentétben a többi apostollal, akik - ha az evangéliumi tudósításokból indulunk ki - jórészt egyszerű halászemberek voltak, azaz nem kimondottan entellektüelek...
Amit Pál elmond Athénban, az Areopágosz "hegyén", az tulajdonképpen a helyi értelmiségieknek szóló figyelemfelkeltés volt. Beszéde Istenről (lásd igénk) abszolút "korrekt", s érthető a más meggyőződésen lévők számára is. Tulajdonképpen még szívesen hallgatták volna Pált, de ő arról kezdett beszélni, ami már nem intellektuális, hanem hit-kérdés: Jézus feltámadásáról. Erre az athéni értelmiségiek csak azt tudták mondani: „Majd meghallgatunk erről máskor is.”...
Jó, hogy ez a tudósítás belekerült az Újszövetségbe, mert megláttatja a misszió korlátait... Nem csak "láthatóan kell kereszténynek lenni" - érthetően is. Bizonnyal nem véletlenül tartott az első gyülekezetekbe való felvételt megelőző tanulási szakasz (katechumenátus) 2-4 évig. Ahol megspórolták az időt a párbeszédre, ott általában vér folyt... Gondolhatunk egy üdítő ellenpéldára: Szent Patrikra, aki vér nélkül(!) térítette az íreket Krisztushoz, de ehhez nem csak az kellett, hogy közöttük éljen, hanem az is, hogy értük éljen...
A misszió akkor "sikeres", ha az nem hatalmi, nem tolakodó, mindig kulturális többletet nyújt, etikailag emel, s mindenekelőtt békességet teremt. Ellenkező esetben másról kell beszélnünk... Jelen pillanatban a világ 130 országában él jelentősebb keresztény közösség - 117-ben muszlimok, 75-ben zsidók -, így a kérdés nem az, hogy elterjedt-e az evangélium a világban, még az sem, hogy tudják-e, "Jézus Krisztus feltámadt a halálból", hanem az, hogy a keresztény egyházak, s társadalmak mennyire tájékozódnak a krisztusi alapelveken... "Mert nem azok mennek be a mennyek országába, akik ezt mondják 'uram, uram', hanem akik cselekszik az én mennyei Atyám akaratát."
Türelem...
A mai nap imádsága:
Uram! Türelmetlen vagyok, de az én perceim végesek, s minél inkább öregszem, annál inkább látom, s tapasztalom ezt az igazságot. Kérlek taníts azért türelemre, hogy hűséges maradjak, s ne váljak szereteted hitszegőjévé! Ámen




   

Az ÚR, az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! Megtartja szeretetét ezerízig, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat és a fiak fiait harmad- és negyedízig.
2 Móz 34,6-7
Viharban gyertyával világítani - kudarcra ítélt vállalkozás... A lángocska akkor világít bele a sötét éjszakába, ha védelmet kap, s nincs ez másképpen a mi életünkben sem. Ha Isten óvó-védő keze körülvesz minket, akkor világítunk, szeretetünkkel még melegítünk is a közvetlen környezetünkben, sőt, ha egy-egy szellő meglibbenti életünk lángját, akkor titokzatosan, de megnyilvánul az Isten kegyelme is. Ha Istennel "perben állunk", elégedetlenkedünk, panaszkodunk az apró-cseprő kellemetlenségek miatt, esetleg tragédiának beállítva azt, akkor Isten leveszi egy időre óvó kezét rólunk, s úgy járunk, mint Izráél népe a pusztában - jönnek a mérgeskígyók... S ez nem büntetés, hanem törvénye a világnak. A büntetés az, hogy Isten leveszi a kezét rólunk! Sokan gondolják - "Vegye is le, s ne korlátozzon!"
Isten azonban türelmes, s bár hamar "kiérdemeljük", hogy kiessünk a kegyelméből, Isten hosszú tűrésének köszönhetően később "realizálódnak" bűneink következményei. Isten viszonya az emberhez mindig szeretetteljes, de éppen ezért nem nélkülözi a tiltást, s olykor a fenyítést sem. Nem engedi, hogy tönkretegyük azt, ami a legdrágább: az Életet. Ha gonoszságunkban mégis élet-elleneseknek bizonyulunk - akkor annak komoly következménye van: ezt a Biblia kárhozatnak nevezi. A kárhoztatás pedig már itt a földi életben elkezdődik, amikor lelkiismeret-furdalása van az embernek... a lélek többnyire magunk-ütötte sebeit ugyanis csak az Isten képes begyógyítani.
Isten büntet. Harmad- és negyedízig. Rabbinikus irodalomban gyakran fordítják e szót - büntet - így: meglátogat. Isten tehát "meglátogatja" a bűnök miatt az utódokat, három-négy generáción át, azaz emlékeztet. Ha az emlékeztetés dühöt, agresszivitást vált ki, akkor az bizony kárhozatos, ha Istennek ez a rejtelmes látogatása a megbocsájtást, a javulást-javítást táplálja-szolgálja, akkor az üdvös lesz. Ezért ÚR az ÚR...
Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 05:11

"Ha tudnátok, hogy mennyire szeretlek titeket, örömötökben sírnátok"

2018.06.22-26.  23 ezer Ft és 97 Euró  Horváthné Gundinger Beatrix Tel.30 6085069  Jelenési évfordulós zarándoklat, felszállási lehetőségek: Kapuvár, Sopron, Lövő ,Vasvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa. 
2018.07.01-06.  29500 Ft és 110 Euró  Lencse Balázs, balikajhs@gmail.com, Tel: 0630 9167565  Kerepesről induló zarándoklat, több felszállási lehetőség, félpanziós ellátás 
2018.07.30-08.07.  28 ezer Ft és 150 Euró  Bartók Katalin 06-30-820-8223  Félpanziós ellátás, az utazás tartalmazza a biztosítást. Perlaki György atya lelki vezetésével szervezzük zarándoklatunkat Medjugorjéba. 2018-as Mladifest programjain kívül KRK sziget, Krizevác- a kereszt hegyén keresztút, Podbrdo- a jelenések dombja, elmélkedés a rózsafüzér titkairól, Cenacolo, Kravica vízesés felkeresése és fürdőzés a tengerben.  
2018.07.30-08.07.  20 ezer Ft és 90 Euró  Finta Gábor +36 1 256-8947; +36 70 778-0314  30. Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál, Budapestről induló zarándoklat, az ár tartalmazza az utazást, és 6 éjszaka szállást reggelivel. 
2018.07.31-08.07  17 ezer Ft (30 év alattiaknak 15 ezer Ft és 100 Euró  Kemenes Gábor atya   29. Ifjúsági imatalálkozó Medjugorjéban - Mladifest 2018. augusztus 1-6. A találkozóra zarándoklatot szervezünk. Indulás július 31-én este, haza-érkezés augusztus 7-én délelőtt. Várható kedvezményes útiköltség a fiataloknak 15.000 Ft + 100 Euro szállás- és étkezési költség, amit mindenki a helyszínén fizet. Jelentkezni 2018. június 25-ig Kemenes Gábor 1393 Budapest, Pf. 317. címre feladott 4.000 Ft előleg befizetésével lehet. Az utalványon olvashatóan szerepeljen a jelentkező neve és lakcíme, a Közleményben pedig e-mail címe, telefonszáma, útiokmányának száma, születési dátuma és az, hogy ha lehet, akkor kivel szeretne egy buszon utazni. A csoportos utasbiztosítást igénylők számára az előleg összege 6.000 Ft. Egy csekken több előleg is befizethető. Ez a lelkigyakorlat fiataloknak szól, ezért a részvétel felső korhatára 30 év. A 30 éven felüli jelentkezők számára az útiköltség nem kedvezményes, ők 17.000 Ft-ot fizetnek. Kérünk minden érdeklődőt, hogy a zarándoklatra időben és megfontoltan jelentkezzen. A szállás- és buszfoglalás miatt nagyon fontos a határidő pontos betartása! Szeretettel kérjük, hogy aki teheti, támogassa azokat a fiatalokat, akik anyagi okok miatt egyébként nem tudnának részt venni a találkozón. Az adományozók a Közlemény rovatban jelezzék, hogy erre a célra szánják a küldött pénzt. Bármilyen csekély összegű adományt hálásan köszönünk! 
2018.07.31-08.07.  265 Euró (Magyarországi csatlakozás esetén 225 Euró)  Ambrus Mária Magdolna (+4)074-663-0802 travel.magda@yahoo.com  Csíkszeredából induló zarándoklat, csatlakozási lehetőség az útvonalon, Magyarországon Baján tranzitszállás, nappali utazás. Félpanziós ellátás. Lelkivezető: Bálint István segédlelkész  
2018.08.10-17.  16 ezer Ft és 140 Euró  Gruberné Berta Erika 72/255-821 +36/30/450-4577 bertaerika48@gmail.com  Pécsről induló zarándoklat, félpanziós ellátás, az ár nem tartalmazza a biztosítást 
2018.09.29-10.05.  250 Euró (Magyaroszági csatlakozás esetén 200 Euró)  Ambrus Mária Magdolna (+4)074-663-0802 travel.magda@yahoo.com  Csíkszeredából induló zarándoklat, csatlakozási lehetőség az útvonalon, Magyarországon Baján tranzitszállás, nappali utazás. Félpanziós ellátás. Lelkivezető: Bálint István segédlelkész  
2018. november 7- 10.  Regisztrációs díj: 40 EUR/házaspár + szállás félpanzióval: 60 EUR/fő/3 éj (20 EUR/fő/éj)   Tóth Zsuzsanna tzsuzsus@freemail.hu; 30-732-7701   A HÁZASPÁROK 19. NEMZETKÖZI LELKIGYAKORLATA A lelkigyakorlat témája: Isten igéjéből élni "Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat" (Lk 24,45) a Szűzanya iskolájában Az utazás a résztvevők számától és az indulás helyszínétől (település) függően, előzetes egyeztetés alapján személyautóval történik. A regisztrációs díj és a szállás euróban a helyszínen fizetendő. 

 

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 05:10

A megbocsátás elengedhetetlen kelléke a jó kapcsolatnak.



A tökéletes szeretet nem ismer félelmet: mivel mindenét odaajándékozta, semmije sem maradt, amit elveszthetne.


A világon elterjedt egy szokatlan betegség. Akik megbetegedtek, azok szíve egyre kisebb lett, erejük csökkent, vidámságuk alább hagyott. Az orvosok tanácstalanok voltak. Rengeteg orvosságot írtak elő, de semmi nem használt. Még szívátültetést is alkalmaztak. Az átültetett szív is pár napra a műtét után kezdett összezsugorodni. Tehetetlen félelem fogta el őket. A betegség tovább terjedt. A kórházak megteltek az utolsó ágyig. Rövid idő után mindenki szívbajos lett. Ágyban fekvő lett az egész világ és a halált várta.
Egyedül egy személyt nem ragadott el a kór. Idős ember volt, szép nagy és egészséges volt a szíve, sőt a szokottnál is nagyobb. Nekilátott a betegápolásnak. Azt vette észre, ha meg fogta a beteg kezét és rámosolygott a kis szív azonnal növekedni kezdett. Amint elengedte a növekedés megállt. Fölfedezett valamit. A szokatlan betegség oka a szeretet hiánya volt. Nekilátott a munkának, betegtől betegig járt. Fogta a kezüket és rájukmosolygott. Amikor a beteg szíve kellő nagy lett, ő is képes volt gyógyítani. Az új orvosság gyorsan terjedt az egész világon. Világszerte megszaporodtak a nagyszívű emberek. Mindenkit gyógykezeltek és a szívek nőttek. Elég volt megfogni a kezet és mosolyogni.



Aki alázatosság nélkül törekszik a többi erényre, széllel szemben hányja a port.

Szent Gergely


Az egyetemen a laboratóriumi gyakorlatokhoz a hallgatókat kettesével osztották be. Legtöbben előre megállapodtak valakivel, hogy dolgozzanak együtt, kérjék a laborvezetőtől, hogy "mérőpárt" alkothassanak. Ezek a megállapodások nagyon sokféle alapon születtek, voltak, akik igyekeztek olyan párt találni, aki náluk jobb tanuló lévén segít megoldani a feladatokat, mások szimpátia alapon választottak, vagy régebbi barátságukra alapoztak, és voltak, akik hagyták, hogy a laborvezető jelölje ki párjukat, mondván, úgyis kiszámíthatatlan, hogy mi sül ki az ilyen együttműködésből. Az egyik lány-hallgató megkérdezte azt a fiút, akivel már többször jókat beszélgettek, hogy lenne-e kedve "mérőpárrá" alakulniuk. A fiú azonnal igent mondott, mert ez a lány felkeltette az érdeklődését, de ő nem mert kezdeményezni, félt a visszautasítástól, meg a többiek gúnyos megjegyzéseitől. Egyébként mind a ketten az évfolyam legjobbjai közé tartoztak, tehát jó esély volt a sikeres együttműködésre. A gyakorlati feladatokat jól megoldották, aztán egyre több időt töltöttek együtt. A tanulásban is segítettek egymásnak, együtt mentek moziba, a tanítási szünetekben is találkoztak. Az évfolyamtársak hamar tudomásul vették, hogy ők ketten párt alkotnak, de minthogy nem vonultak el, nem szakadtak el a többiektől, ez senkit sem zavart, természetesnek tekintették kapcsolatukat, hiszen az ilyen egyetemi kapcsolatok gyakoriak voltak. Mindkettőjük családja is örömmel vette tudomásul, hogy lányuknak, illetve fiúknak ígéretes kapcsolata van.

Az egyetem elvégzése után különböző munkahelyeken kezdtek dogozni, de kapcsolatuk nem szakadt meg. Továbbra is sokat voltak együtt, együtt mentek szórakozni, kirándulni. A volt évfolyamtársak, barátok, meg a családok várták, hogy mikor jelentik be az esküvőt. A lány azt mondta szüleinek, hogy ez közöttük nem téma, de tudja, hogy majd eljön az az idő, amikor a fiú eldönti: feleségül akarja-e kérni. Neki nem sürgős, jól érzi magát így, különben sem tartja helyesnek, ha a lány kéri férjül a fiút. A fiú azzal hárította el a kérdést, hogy semmi okuk nincs összeházasodni, mindketten elégedettek jelenlegi helyzetükkel. Semmi és senki nem kényszerítheti őket arra, hogy összeházasodjanak, Isten szabad akaratot adott nekik, ha tehát úgy látják, hogy mindegyikőjüknek az a jó, ha összeházasodnak, akkor amellett döntenek. A házasság elköteleződés valaki mellett, felelőtlenség lenne huszonévesen vállalni egy életre az elköteleződést, a hűséget, a kitartást.

Teltek-múltak az évek, a két ember szépen haladt előre pályáján. Ahogy haladtak, egyre többet dolgoztak. Doktori fokozat, vezetői beosztás, anyagi biztonság jelezte sikerességüket. Most igazán nincs időnk arra, hogy a házassággal foglalkozzunk, - szokták mondani. Közben mindkettőjük szülei meghaltak, testvéreik családot alapítva elköltöztek, azon vették észre magukat, hogy egyedül vannak, nem csak egy-egy lakásban, hanem mindennapi gondjaikkal, apró, de sok odafigyelést igénylő hétköznapi ügyeikkel. Mi értelme van a lakás csinosításának, a háztartás korszerűsítésének, hiszen eddig is működött minden, eddig is megelégedésre szolgált? Egyáltalán, mi értelme van a küszködésnek, a sok munkának, a mindennapi hajszának, ha a vége csak annyi, hogy "na, ezt is megoldottam". Kiderült, hogy kapcsolatukról önámítás volt azt mondani, hogy ez most nekik így jó, elégedetté teszi őket. Valójában az volt benne a jó, hogy kaput nyitott a boldogság felé vezető útra. Csakhogy eddig nem volt bátorságuk ezen a kapun belépni. Lehetőség volt, amivel nem éltek. Kapcsolatuk több, mint húsz éve tart, most rádöbbentek: ha most sem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor keserű, mindennel elégedetlen, magányos öregség vár rájuk. A családalapítás lehetőségét már elszalasztották, de ha önmagukat egymásnak ajándékozzák, végleg és fenntartás nélkül, akkor még értelmet nyerhet életük. A saját magukért való élet helyett egymásért kell élniük, örömöt, megelégedettséget csak az adhat, ha a másik mosolya nyugtázza szerető igyekezetüket.

Kedves házaspárok, jegyesek és szerelmesek! "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő", olvassuk a Szentírásban (Ter 2, 18). Ma is, ránk is, minden emberre vonatkozó igazság ez. Isten, aki mindegyikünket szereti, tudja, hogy egyedül nem tudunk boldogulni, ezért megteremti segítő társunkat, gondoskodik róla, hogy találkozzunk, szívünkbe ülteti a kiegészülésre irányuló vágyat. Nem könnyű felismerni a hétmilliárd ember között azt az egyet, akit Isten társunknak teremtett, akivel közös hivatásunk együtt indulni Őfelé. Isten szeretete abban is megmutatkozik, hogy a találkozás az "igazival" mindent felülmúló örömet okoz, szeretni, szerelmesnek lenni, és a szerelemben egyesülni maga a boldogság.
"Szeretni valakit annyi, mint a javát akarni, és hatékonyan tenni azért" (Caritas in Veritate, 7). Aki a másik emberrel való kapcsolatában mindig csak a maga hasznát keresi, az nem tiszteli a másik embert, nem tartja tiszteletben emberi méltóságát. Ilyenkor szeretet helyett inkább önzésről beszélhetünk, az önző ember nem tiszteli a másikat, előbb-utóbb pedig magára marad, kiszolgáltatottá válik. Amilyen mértékben másoknak odaajándékozzuk magunkat és a javukat szolgáljuk, olyan mértékben tiszteljük őket. "Aki folyvást azon fáradozik, hogy életét megmentse, elveszíti, aki ellenben elveszíti, az megmenti." (Lk 17, 33)

Az ember életének minősége kapcsolatain múlik. Ha két ember kapcsolata a kölcsönös tiszteleten és egymásnak való odaajándékozáson és elfogadáson alapul, akkor ők "jól élnek". Abban a társadalomban pedig, amelyben a tiszteletteli és ajándékozó lelkületű kapcsolatok dominálnak, jó élni. A krisztusi aranyszabály a társadalmi együttélés alapja: "Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük". (Mt 7, 12) A "jól élő" emberpárokból olyan társadalom alakul ki, ahol jó élni. Az tehát, hogy milyenek a házasságok közügy, és nem magánügy. A házasságra épülő család a társadalom közjava.

Bíró László
az MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke


Az igaz házasélet alapérzése: "nem énértem", hanem "őérte".



Felejtsd el bűneidet, de csak azokat, melyeket Isten is elfelejtett.



Ha küzdesz, veszíthetsz, ha nem küzdesz, veszítettél!



„Isten ugyanis haragját nyilatkoztatja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazságot.” (Róm 1,18)

Ezt nevezik ma válságnak, és ez nem más, mint Isten jogos haragja, ítélete a hitetlenség és gonoszság miatt. Ő kiszolgáltatja az embert megátalkodott és rossz döntéseinek. Időben figyelmeztet, szól, elküldi üzenetét, igéjét követei által a felelős vezetőkhöz, döntéshozókhoz is, de a legegyszerűbb emberhez is. „…az Úr szól, és hívja a földet…” (Zsolt 50,1) Az üzenet lényege ma is ez: Térjetek meg, mert elvesztek!
(Szeverényi János)




„Krisztusban kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.” (Ef 1,4)

A keresztény ember különleges státusa nem különleges képességeiből vagy kiemelkedő életviteléből adódik. Isten irgalmas és kegyelmes kiválasztó szeretete, meghívása tehet szentté, azaz őhozzá tartozóvá. Ez a felértékelő és értékteremtő szeretet azonban kötelez: kötelez arra a szeretetre, amely mindent átértékel bennünk és velünk.
(Hafenscher Károly [ifj.])



Krisztusról hallani jó, Krisztust keresni jobb, Krisztussal lenni a legjobb.



„Megszabadítom őket minden vétküktől, mert elpártoltak tőlem, és megtisztítom őket. Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek.” (Ez 37,23)

Személyes és talán így megragadható üzenet: hozzánk, hozzám is így lép oda Isten. Megszabadít vétkemtől – ez a legnagyobb jó, hiszen számolatlanul sok bűnöm van! És nagyon nehéz a teher a lelkemen. Elpártoltam, mégsem vet el: magához ölel, mint tékozló gyermekét. Megtisztít minden olyan piszoktól, amely a szemnek láthatatlan, de belül szennyez, mérgez. Gyermeke vagyok és maradok, mert szavát, szeretetét soha vissza nem vonja. Ez ad ma és minden új napkeltekor erőt életem nehézségei közepette.
(Kőháti Dorottya)



Minden talajban megterem valamiféle virág.
Minden napnak van valamilyen öröme.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert



Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. (Dupoint)



Nem könnyű rugalmasnak maradni: a szívet megkeményíteni az élet harcaira, de meglágyítani a szeretetre! (Gotthelf)


Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz.

Márai Sándor

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 03:17

 

Egy nagyszerű apa jellemvonásai

„…annyira megszerettünk titeket.” (1Thesszalonika 2:8)

Lelki vezetés. „Hiszen emlékeztek…hirdettük nektek az Isten evangéliumát” (1Thesszalonika 2:9). A keresztyén családok körében készült legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy csak minden tízedik apa imádkozik együtt a gyermekével, és csak minden huszonötödik olvas a Bibliából gyermekének. Sokan emlékezhetünk vissza istenfélő édesanyánkra, aki felnevelt minket (hála Istennek értük!), míg apánk alig, vagy egyáltalán nem volt benne  a család lelki életében. Bár az anyák vették át a lelki vezető szerepét, Isten szerint még mindig az apák felelősek ezért (ld. Efezus 6:4). Lehet, hogy az anya elviszi a gyerekeket a gyülekezetbe, imádkozik velük, és bibliai alapelveket tanít nekik, de a gyermekeknek van egy olyan mély belső igényük, melyet csak apjuk tud betölteni. Ezért légy te a számukra életformáló, szeretetteljes mennyei Atya jellemének példája. Azok a felnőttek, akik úgy nőttek fel, hogy nem volt hatással életükre istenfélő apa, gyakran számolnak be arról, hogy valami hiányzik belőlük, és ez a hiány akadályozza, hogy bensőséges kapcsolatuk legyen mennyei Atyjukkal, mert kényelmetlenül érzik magukat vele. Számukra Isten megközelíthetetlennek tűnik, aki nem szereti őket, ítélkezik, elfogadását feltételekhez köti, nehezen bocsát meg, és elsősorban büntető. Csak ritkán imádkoznak, mert az imádkozást kínosnak érzik, mert az szerintük zavarja Istent, aki túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy meghallgassa szükségeiket. Ezt érezve sok gyerek teljesem elutasítja Istent. Más részről azok a felnőttek, akiknek apja részt vett a család lelki életében, úgy tűnik, szinte teljesen szabadok a problémától. Apa, Isten téged nevezett ki arra, hogy képviseld őt gyermekeid életében, és ebben senki sem helyettesíthet. Itt az ideje, hogy megragadd a kormányt, bármennyire idősek is gyermekeid, és akkor, mint Pál, te is mondhatod: „Hiszen emlékeztek…[hogyan] hirdettük nektek az Isten evangéliumát”.



Légy hűséges barát!

„Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben!” Példabeszédek 27:10

barát

Chuck Colson, aki Richard Nixon elnök „jobbkeze” volt, börtönbe került a Watergate-ügyben játszott szerepe miatt. Born Again [Újjászületni] című könyvében elmondja, hogy nem sokkal szabadulása után meghívták előadni egy egyetemre. Akkoriban még nagy volt az ellenségesség a Watergate-csoporttal, különösen Nixonnal szemben. A kérdések, mint a puskagolyók, csak úgy röpködtek Colson felé, és a diákok egyre gyűlölködőbbek lettek. Egyikük felállt, és Henry Kissinger Nixont bíráló szavaira utalt.

„Mr. Colson – kérdezte –, egyetért ön ezzel a kritikával?”

Colson azt mondja, hogy a teremben körbenézve érzékelhető volt, hogy mindenki arra figyel, vajon most mit fog mondani. Íme, a válasza:

„Mindannyian ismerjük Mr. Nixon negatív tulajdonságait. A sajtó ízekre szedte őt, mint még senkit a történelem során. Beszélhetnék önöknek pozitív vonásairól, de nem hiszem, hogy meg tudnám győzni önöket, hogy elfogadják azokat. De ha már rákérdezett, nem, nem értek egyet Henry Kissinger megjegyzésével. Mr. Nixon a barátom, és nem fogok hátat fordítani a barátomnak.”

Colson azt mondja, akkor egy pillanatig azt gondolta, rászakad a mennyezet – és bizonyos értelemben ez meg is történt, csak nem úgy, ahogy várta. A pillanatnyi csendet viharos tetszésnyilvánítás követte. Miért? Mert még az ellenséges diákok is értékelni tudták egy barát hűségét!

Ha tudni akarod, kik az igaz barátaid, kövess el csupán egyetlen hibát! Sokan, akikről azt hitted, hogy a barátaid, otthagynak, mint patkányok a süllyedő hajót. Ezért mondja a Biblia: „Barátodat ne hagyd cserben!”




VITAMINOK A LELKI EGÉSZSÉGHEZ

 

„Hogy vagy, testvérem?” (2Sámuel 20:9)
Isten Igéjének alapelvei úgy működnek, mint lelki vitaminok. A következő néhány napban nézzünk meg közülük néhányat: Soha ne mentegesd magad olyasmi miatt, amit másokban elítélsz! Dávid király ezt tette. Amikor Betsabéval elkövetett bűnével szembesítette, Nátán próféta egy történetet mondott el Dávidnak két emberről. Az egyiknek sok jószága volt, a másiknak csak egyetlen báránykája. Amikor vendég érkezett a gazdag emberhez, az elvette a szegény ember bárányát. „Dávid nagy haragra gyulladt az ellen az ember ellen, és ezt mondta Nátánnak: Az élő Úrra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tette! A bárányért négyszer annyit kell fizetnie, mivel ezt tette, és mivel könyörtelen volt. Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember!” (2Sámuel 12:5-7). Nátán így folyatatta: Ezt mondja az Úr, Izrael Istene… Neked adtam uradnak a házát, és a te öledbe adtam urad feleségeit… És ha ezt kevesellted volna, még sok mindent adtam volna neked… A hettita Úriást fegyverrel vágattad le, hogy a feleségét feleségül vehesd… Ezért nem távozik el soha a fegyver a te házadtól…” (2Sámuel 12:7-10). Dávid nem tudta, de saját szájával mondta ki magára a halálos ítéletet: „négyszer annyit kell fizetnie.” És meg kellett fizetnie. Először meghalt Betsábétől született gyermeke. Másodszor az egyik fia megerőszakolta az egyik lányát, és neki nem volt erkölcsi tekintélye, hogy megbüntesse érte. Harmadszor Absolon, a kedvenc fia, akit trónörökösnek szánt, lázadást szított, és saját népéből valók kezétől halt meg. Negyedszer polgárháború tört ki, és ezrek estek el a csatákban. A tanulság világos: sose ítélj el valakit olyasmiért, ami alól magadat mentegeted.




Soha ne vedd természetesnek Istent! Ne váljanak megszokottá számodra a lelki dolgok. Sámson így tett, és drágán kellett fizetnie érte. Miután felfedezte erejének titkát, Delila ”elaltatta Sámsont a térdén, hívott egy embert, és levágott hét hajfürtöt a fejéről. Azután elkezdte szólongatni, de azt már elhagyta az ereje. Ezt mondta Delila: Jönnek a filiszteusok, Sámson! Ő felébredt álmából, de azt gondolta: Kiszabadulok most is, mint máskor, csak megrázom magam! – mert még nem tudta, hogy elhagyta őt az Úr. De4 a filiszteusok megragadták, kiszúrták a szemét, és elvitték Gázába. Bilincsbe verték, és malmot kellett hajtania a foglyok házában.” (Bírák 16:19-21). Tragikus történet. Sámson azért született, hogy győzelemre vezesse Izráelt. Ehelyett azonban megadta magát alantas ösztöneinek, összefeküdt az ellenséggel, és közben azt gondolta, hogy megúszhatja. Hallgasd csak, mit mond: „Kiszabadulok most is, mint máskor.” Ez alkalommal azonban már késő volt. Korábban engedetlensége nem fosztotta meg természet feletti erejétől, most viszont már igen. Átlépett egy határt6, és emiatt elvesztette látását, erejét, szabadságát, hitelességét és hasznosságát. Végül a filiszteusok rabjaként halt meg. Azt mondod erre: „A mai áhítat kissé durván hangzik.” Nem durva, védelmező! A Biblia azt mondja: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme…” (Példabeszédek 9:10). Amikor tudatosan engedetlen vagy, pedig tudod, hogy mit mondott Isten, és közben azt hiszed, megúszhatod a következményeket, akkor vesztedbe tartasz. Térj meg, hozd rendbe a dolgokat Istennel, és térj vissza a jó útra, amíg teheted!






Soha ne engedd, hogy az életben ért csalódások cinikussá tegyenek! Ha elég hosszú ideig élsz, az emberek csalódásokat fognak okozni, még a hozzád legközelebb állók, a családtagjaid is. Még a lelki vezetők is cserbenhagyhatnak! Pál azt írta: „Ezért el akartunk menni hozzátok, én, Pál nem is egyszer, de megakadályozott minket a Sátán” (1Thesszalonika 2:18). Azt hitted, a Sátán gratuláló dísztáviratot fog küldeni neked, mert úgy döntöttél, hogy az Urat szolgálod? Biztos, hogy nem! A hitben járás egyszerre öröm és küzdelem. Amikor az elsőt vállaltad, vállaltad a másodikat is. Pál egy tizenhat hónapon át tartó missziós úton volt, mely alatt csodák történtek és épült a gyülekezet. Végül azonban koholt vádakkal börtönbe került, és hagyták, hogy ott pusztuljon. Mi volt a válasz erre? „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.” (Filippi 4:4). Azt kérdezed, hogyan örülhet valaki a börtönben? Ha a csalódottságot Istennel való találkozásnak kezded látni, kezded megérteni célját. Pálnak meg kellett őt állítania az útján. Hallgasd csak, mit írt a börtönből: „Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy az én helyzetem inkább az evangélium terjedését szolgálja, mert ismertté lett az egész testőrségben, és mindenki más előtt is, hogy Krisztusért viselem bilincsimet, úgyhogy az Úrban testvéreink többsége fogságom körülményiből bizalmat merítve félelem nélkül, bátran szólják Isten igéjét! (Filippi 1:12-14). Legnagyobb csalódásaid mélyén elrejtve valódi kincset találhatsz, ami szó szerint átformálja életedet és jövődet.




Ne feledkezz el a vetés és aratás törvényéről! Isten működésbe hozott bizonyos törvényeket, amik sohasem fognak megváltozni. Az egyik ilyen a gravitáció törvénye. Egy másik a vetés és aratás törvénye. „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás…” (1Mózes 8:22). Ez a törvény működik negatív és pozitív irányba is. H jó dolgokat vetünk, jó dolgokat aratunk; ha rossz dolgokat vetünk, rossz dolgokat aratunk. Gondolj például a gyermeknevelésre! Éli, a főpap, nem csupán arra kapott elhívást, hogy a nép példaképe legyen, de arra is, hogy példakép legyen a két fia előtt is. Nos, lehet, hogy a szolgálatban szép sikert ért el, de otthon csúfosan elbukott. Fiai, akik szintén papok voltak, megvesztegetésekből gazdagodtak meg. Sőt, együtt háltak a szentélynél szolgálatot teljesítő asszonyokkal. Meglehetősen sokkoló, igaz? Mit mondott minderre Isten? „…ítéletet tartok háza népén azért a bűnért, amelyről tudta, hogy fiai azzal átkot vonnak magukra, és mégsem fenyítette meg őket” (1Sámuel 3:13). Emiatt Éli fiait megölte az ellenség a csatában, és amikor Éli meghallotta a hírt, maga is holtan esett össze. Ilyen, amikor a vetés és aratás törvénye negatív irányba működik. Ám hála Istennek, hogy pozitív irányban is szokott működni. Pál így írt erről: „mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól…” (Efezus 6:8). Azt kérded, mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ha valami jót teszel másokkal, akkor Isten is jót fog tenni veled. Legyen az egy mosoly, egy ajándék vagy egy segítő kéz, kezdj el jó cselekedeteket vetni, és áldást fogsz aratni!



Ne tartsd vissza az adományodat a nehéz időkben sem ! A Biblia azt tanítja, hogy akik kapni akarnak, mindig veszítenek, míg azok, akik eltökélten adnak, mindig nyernek. Egyszer egy kutya egy hídon ment át szájában egy csonttal. Amikor lenézett a folyóra, és meglátta a tükörképét, azt hitte, hogy az ott egy másik kutya, egy nagyobb csonttal. Ezért ráugrott, hogy megszerezze tőle – és belefulladt a folyóba. Pál két egész fejezetet szentel a pénz témájának. Ez talán válasz azoknak, akik azt szokták mondani: „az egyház mindig csak a pénzről beszél.” Mivel a pénz megszilárdult izzadság, érmévé formált idő, érmévé vert tehetség, forgalomba hozható önmagad, ezért ez egyik módja annak, hogyan adhatod magad Istennek. Nem az egyetlen módja, de nagyon fontos módja. Ezért írja Pál: „Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte a szívében, ne kedvtelenül vagy kényszerűségből, mert »a jókedvű adakozót szereti az Isten«. Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre… Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre…” (2Korinthus 9:6-11). Ha nem gyakorlod a nagylelkűséget, nincs értelme több pénzt kérned Istentől. Áldásait ő nem korsókba, hanem csatornákba adja; nem víztárolókba, hanem folyókba, hogy tovább áradjanak. Érted már a lényeget?




Ne feledd, hogy még nem vagy otthon! Egyszer egy régi gőzhajót bevonattak Southampton kikötőjébe, és az utasok leszálltak. Héliummal töltött léggömbök emelkedtek a magasba, és a tömeg szinte őrjöngött, amikor egy fiatal hollywoodi sztárocska végiglépdelt a pallóhídon, hogy a parton családja és barátai köszöntését fogadja. A hajóról utolsóként egy idős ember szállt le, aki több mint ötven évet töltött missziós szolgálatban Indiában. Minden földi vagyona egy ócska bőröndben volt a kezében. Miután olcsó szállására megérkezett, letérdelt az ágy mellé és így imádkozott: „Uram, egész életemben szolgáltalak. Minden földi vagyona egy ócska bőröndben volt a kezében. Miután olcsó szállására megérkezett, letérdelt az ágy mellé és így imádkozott: „Uram, egész életemben szolgáltalak. Feláldoztam mindent, hogy másoknak elmondhassam az evangélium jó hírét, és sokakat vezettem hozzád. Most mégsem várt senki, hogy ünnepelje megérkezésemet, és köszöntsön, hogy megérkeztem.” Ahogy ott térdelt, Isten hangja szelíden így szólt hozzá: „Fiam, te még nem értél haza!” Isten megváltott gyermekeként ez rád is igaz! Ha Isten szép házzal áldott meg, köszönd meg és örülj neki. De ne rendezkedj be túlságosan! Ez a legjobb esetben is csak átmeneti szállás. Pál gyakran gondolt a mennyre: „Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak” (Filippi 1:23-24). Isten valami „sokkal jobbat” tartogat számodra. Egy nagy igehirdető egyszer ezt mondta: Legfontosabb dolgunk ezen a földön, hogy befektessünk odaátra.”


 

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 00:46

img_5_535.jpgIMAEST A CSALÁDOKÉRT!

IDŐPONT: 2018. JÚNIUS 19. (kedd) 17 ÓRÁTÓL

Az imaestet vezeti:

 Dr. Kovács Zoltán atya

érseki irodaigazgató, mariológus,

a Szeretetláng Lelki napló teológiai kivizsgálója (cenzora). 

     Mozgalmunk nagyon sokat köszönhet neki, hiszen a szakértelme, a segítsége jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Erdő Péter bíboros úr 2009-ben jóváhagyta a Napló hivatalos kiadását, illetve a Szeretetláng Mozgalom működését hazánkban. 

A Kápolna címe:

1065 Budapest, Székely Bertalan utca 25.

Mindenkit szeretettel várunk!

Higgyük és bízzunk, hogy továbbra is csak a kitartó ima, az Oltáriszentségben jelenlévő Jézussal töltött idő oldhatja meg azt a sok bajt, szenvedést, békétlenséget, nehézséget, amelyek családjainkat érik, s amelyeket önerőből képtelenek vagyunk megoldani.

liebend_lieben_535.jpg

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.18. 00:22