Amikor a helyzet rossznak tűnik

„Boldog az, akinek… az Úrban van a reménysége.” (Zsoltárok 146:5)

F. B. Meyer mondja: „Hitünk tanulása nem tökéletes addig, amíg fel nem ismerjük, hogy Isten gondviselése a veszteségeken át is működik… hogy a kudarcokon és tovatűnő dolgokon át valami minket szolgál. Az apadóban lévő patak, ahol Illés ült, az életünk képe! „Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak” (1Királyok 17:7), ez a múltunk történelme és ez a jövőnkre szóló prófécia… Tanuld meg felismerni a különbséget aközött, hogy az adományban bízol, vagy az Adományozóban. Amit kaptál, az talán csak egy időszakra szól, de Aki adja, az örök. Ha az Úr Illést egyenesen a sareptai özvegyhez vezette volna, akkor kihagyott volna valamit, ami segített Illést jobb emberré formálni – a hit általi életet. Bármikor, amikor földi forrásaink kiszáradnak, azért van, hogy így megtanulhassuk, hogy reménységünk és segítségünk az Úrban van.” Egy másik szerző ezt írja: „Néha nincs elég pénzünk ahhoz, hogy megéljünk; az emberek azt mondják nekünk, hogy osszuk be, de mi csak felnevetünk. Mi jól látjuk a helyzetet, és azt mondjuk: „Lehetetlen”. Itt az ideje annak, hogy Istenben bízzunk. A lehetőségeidet nem korlátozzák a múltbeli vagy a jelenlegi körülmények. Ha nincs elég pénzed, hogy jogos szükségeidet betöltsd, tégy meg minden tőled telhetőt, aztán engedd el a dolgot! Bízz Istenben, hogy betölti szükségeidet, és láss túl a pénztárcádon! Nézz a forrásra! Kérj az isteni… korlátlan ellátmányból… tedd meg a magad részét! Törekedj arra, hogy felelősen kezeld az anyagiakat gondolatban és tettben! Kérj bölcsességet, és hallgass Isten vezetésére! Aztán engedd el a félelmeidet, és ne akarj mindent irányításod alatt tartani! „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!” (Példabeszédek 3:5) Mindannyian tudjuk, hogy a pénz szükséges része az életnek – ahogy Isten is az!





Meg lehet szakítani a kört

 

„Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?” (János 9:2)
 

Tanítványai megkérdezték tőle: »Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?« Jézus így válaszolt: »Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.«” (János 9:2–3).

Amikor valaki egy önpusztító szokás csapdájában van, gyakran azt mondjuk: „ezt örökölte”. Pszichiáterek szerint a bántalmazók 90 százaléka maga is bántalmazás áldozata volt; most egyszerűen csak kiadják magukból, ami történt velük. Azt mondják, ha az alkoholizmust és más függőséget örököltük, akkor bennünk van a függőségre hajlamosító gén, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb kockázata van számunkra annak is, ha csak belekóstolunk az italba vagy a drogba.

Amint látod, Jézus nem megy bele az „öröklés vagy nevelés” vitába. Lényegében azt mondja: „Ez csak egy lehetőség arra, hogy Isten megmutathassa szeretetét és kegyelmét azáltal, hogy megszabadítja ezt az embert.”

Lehet, hogy a problémád túl nagy számodra, de nem túl nagy Isten számára. Sőt, olyan, mint egy pódium, ahol bemutathatja életedben megnyilvánuló kegyelmét. „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre” (2Korinthus 5:17). Isten nem tanácskozik a múltaddal ahhoz, hogy meghatározza jövődet. Mielőtt Jézussal találkoztál volna, lelkileg halott voltál. Ezért mondta: „Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” (János 3:3).

Attól kezdve, hogy újjászülettél, a múltnak nincs többé hatalma rajtad (kivéve, ha te hatalmat adsz neki). Tehát meg tudod szakítani a kört.


„… a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire” (János 9:6)
 

Dr. Samuel Rodrigez, a spanyol anyanyelvű amerikai keresztyén vezetők szövetségének elnöke rámutatott, hogy mivel a nyálban megtalálható a személy DNS-e, ezért Jézus köpetéből a vak ember isteni DNS-átültetést kapott. Azt is kiemeli, hogy Jézus a nyálat nem az ember szemére kente, hanem a földre köpött, és sarat csinált – a föld porát használta, amiből az ember eredetileg teremtetett. Másként fogalmazva: Jézus visszament egészen a probléma gyökeréhez! Értsd meg ezt: Isten nem csupán a tüneteket kezeli, visszamegy egészen a probléma forrásához azért, hogy megszabadítson. Ahhoz, hogy más legyen a gyümölcs, gyökeres változás kell. Ez az ember azelőtt soha nem látott, vakon született, a teremtés csodájára volt szüksége. Ehhez isteni DNS-átvitelre van szükség, mert az tesz azzá, ami nem voltál, az adja meg, amid sohasem volt.

Csodálatos Istenünk van, ugye? Tudod, miért jött Jézus erre a világra? „… hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét… vigasztalok minden gyászolót. Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket.” (Ézsaiás 61:1–3).

Nem számít, hogy szüleid közrejátszottak-e a problémád kialakulásában, vagy egyszerűen csak rossz döntéseket hoztál az életben, Jézus meg tud szabadítani, meg tud gyógyítani, és új életet tud adni neked. Jézus nem hibáztatta sem ezt az embert, sem a szüleit. Azért, mert ő nem a kárhoztatásban érdekelt, hanem a megváltoztatásban.


„Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.” (János 9:25)
 

Amikor Jézus visszaadta ennek az embernek a látását, a farizeusok megpróbálták belerángatni egy teológiai vitába arról, hogy kicsoda Jézus, és honnan van a hatalma, az ember azonban nem volt hajlandó vitatkozni velük. Egyszerűen csak ennyit mondott: „Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.” (János 9:25). Ez a vita ma is folyik. Vannak, akik azt mondják, a csodák ideje lejárt. Igazság szerint azonban nincs olyan, hogy csodák ideje, csak a csodák Istene van, aki azt mondja: „Én, az Úr, nem változtam meg” (Malakiás 3:6). A Biblia azt mondja: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13:8). Ez azt jelenti, hogy amilyen volt, ma is olyan. Amit régen tett, ma is megteszi. Ma is azt mondja, amit akkor mondott.

Bármilyen gonddal is küszködsz, két lehetőséged van: együtt élsz vele, és megpróbálsz alkalmazkodni hozzá, vagy hiszel abban, hogy Isten meg tud szabadítani. Lehet, hogy bizonyos dolgok öröklődnek a családodban, például az alkoholizmus, más függőségek vagy a bántalmazás, de Isten kegyelméből meg tudod törni az ördögi kört! Kérlek, halld meg ezt: Isten hatalma nagyobb, mint a szokás hatalma! Ő nemcsak meg tud szabadítani attól a dologtól, ami most fogva tart, de meg tud szabadítani azok utóhatásától is. Igéje ezt mondja neked: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat…” (Ézsaiás 43:18–19).

Tehát fordulj ma Istenhez, adj neki lehetőséget! Minden mást már kipróbáltál, most próbáld ki őt! Nem fogsz csalódni benne!


„Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.” (János 9:7)
 

Néha Jézus parancsszóval gyógyította a betegeket, máskor rájuk tette a kezét. Ennek a vak embernek a gyógyulása azonban nem egy pillanat alatt történt, hanem egy folyamat eredménye volt. Jézus „így szólt hozzá: »Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában« – ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.” (János 9:7).

Kérdés: Milyen messze volt Siloám-tava? Egy vak ember számára minden út hosszú. Képzeld el ezt az embert, sárral a szemén, amint megpróbál eljutni a Siloám-tavához. Van ebben egy fontos tanulság. Néha, még ha Isten meg is érint bennünket, hordoznunk kell a magunk „sarát”, amíg eljutunk a gyógyuláshoz, a szabaduláshoz.

Egy másik gondolat: bárki is beszélt ennek az embernek Jézusról, és hozta őt Jézushoz, annak vele kellett mennie, amíg visszanyerte látását, és már egyedül is tudott közlekedni. Nem teheted meg, hogy valakinek, aki valamilyen problémával küszködik, azt mondod: „Már beszéltem neked Jézusról, még a gyülekezetbe is elhoztalak, és te még mindig a sötétben botorkálsz, és ugyanazokkal a gondokkal birkózol, úgyhogy én feladom.” Isten soha senkiről nem mond le, nekünk sem szabad lemondanunk róluk. Ha valaki folyamatosan egy régi szokással küszködik, vannak keresztyének, akik azt mondják rá, hogy bizonyára nincs is megváltva. Kérdem én: te milyen gyakran adod meg magad a neheztelésnek, büszkeségnek, testi vágynak, kapzsiságnak, pletykának és hasonlóknak? A lista végtelen, Isten mégsem mond le rólad. Néha az embereknek el kell „gyalogolniuk” a gyógyulásig, míg szabadulásuk teljes nem lesz. Közben pedig végig szeretned kell őket, hinned kell bennük, imádkoznod kell értük, és együtt kell működnöd velük.

 

„Elmentem tehát, megmosakodtam, és most látok.” (János 9:11)
 
„Elmentem tehát, megmosakodtam, és most látok.” (János 9:11)
 

Jézus azt mondta ennek a vak embernek, hogy menjen el a Siloám-tavához, és ott mossa le a szeméről a sarat. Van egy kérdésem: Neked mit kell lemosnod ma az életedről, hogy meglásd, amit Isten meg akar láttatni veled, és meg tudd tenni, amit ő akar? Legyen ez akár egy káros szenvedély, akár egy ártalmas kapcsolat, vagy egy rossz hozzáállás, meg kell szabadulnod tőle! Jakab azt írja: „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.” (Jakab 4:7–8 ). Isten megteszi a maga részét, de neked is meg kell tenned, ami rajtad áll. Isten kegyelmét adja, de neked kell élned ezzel a kegyelemmel. Azt mondják, hogy a Siloám-tavát egy a templom alól folyó vízforrás táplálta, melyben az istentisztelethez és áldozatbemutatáshoz használt edényeket és eszközöket mosták. Másként fogalmazva: ez a víz nem emberi forrásból jött, hanem Isten jelenlétéből. Látod már a lényeget? Jézus azt mondta: „Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek” (János 15:3). Pálnál azt olvassuk: „hogy a víz fürdőjével az ige által megtisztítva megszentelje” (Efezus 5:26). Dávid arról ír: „Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet.” (Zsoltárok 119:9). A győzelmes keresztyén élet titka, hogy elmédet minden nap megfürösztöd a Szentírásban. Képzeld el, ahogy megfürdesz Isten Igéjében, és lejön rólad a sok szenny és piszok. Ezt éri el, ha naponta elmélkedsz a Szentírás szavain.






MÉRD MEG MAGAD EZZEL A MÉRTÉKKEL!

„…a hit halott cselekedetek nélkül” (Jakab 2:26 NIV)
Egyszer egy ember, aki megpróbált lefogyni, rálépett a fürdőszobamérlegre. A felesége megkérdezte: „Hogy alakul?” A férfi így válaszolt: Egész jól, csak egy gond van: ehhez az értékhez 20 centivel magasabbnak kellene lennem.” Amikor az igazi tanítványságról ír, Jakab a következő mértéket állítja fel: 1) Enni adni az éhezőknek: „Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.” (Jakab 2:15-17). 2) Szeretni az embereket és tisztelettel bánni velük: „Mert ha belép hozzátok a gyülekezetbe fényes ruhában egy aranygyűrűs férfi, és ugyanakkor egy szegény is belép kopott ruhában, és ti arra figyeltek, aki a fényes ruhát viseli, sőt ezt mondjátok neki: »Te ülj ide kényelmesen«, a szegényhez pedig így szóltok: »Te állj oda« vagy »Ülj le ide a zsámolyomhoz«, nem kerültetek-e ellentmondása önmagatokkal, és nem lettetek-e gonosz szándékú bírákká?” (Jakab 2:2-4) 3) Törődni a szükségben lévőkkel: „Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban…” (Jakab 1:27). Vedd elő a doktrínáidat a fagyasztóból, hozd elő a teológiádat az íróasztaltól, és kezdd el gyakorlati módon használni! Rajta – mérd le magad ezen a mérlegen!

Szerző: Andre Lowoa  2018.06.14. 00:20