Személyiségünk változásának elvei: új módon gondolkodni
„Ehelyett legyen egy szellemi megújulás a gondolkodásotokban és a hozzáállásotokban.” Efézus 4:23. (NLT-fordítás)
A változás új gondolkodást igényel. Ahhoz, hogy meg tudjunk változni, és jó döntéseket tudjuk hozni, ismernünk kell Isten igazságát, és egyúttal a gondolkodásmódunkon is változtatnunk kell. Korábbi áhítatokban már volt róla szó, hogy: A bűnnel folytatott harcunk az elménkben kezdődik és nem a magatartásunkban. Az, ahogyan gondolkozunk, meghatározza az érzéseinket. Az érzelmeink, meghatározzák a cselekedeteinket. Ha változtatni akarunk a viselkedésünkön, ehhez először a gondolkodásmódunkat kell megváltoztatni. Továbbá, ha érzelmi területen szeretnénk változni, ezt a gondolkodásmódunk megváltoztatásával kell kezdenünk.
Gondolat – érzelem – cselekedet. Például, ezt mondanám: "Jobban kellene szeretnem a gyerekeimet ", de nem ez történik. Vagy valaki azt mondhatja: "Jobban kellene szeretnem a házastársamat", de ez sem így történik. Nem tudsz harcolni azzal ahogyan, érzel. Azt kell megváltoztatnod, ahogy a gyermekeidről, a férjedről, vagy a feleségedről gondolkozol, és így az érzéseid is meg fognak változni, ami a viselkedésedet is meg fogja változni feléjük. A Biblia azt mondja: "Legyen egy szellemi megújulás a gondolkodásotokban és a hozzáállásotokban." Efézus 4:23 (NLT-fordítás) Másképp mondva: te nem az vagy, akinek gondolod magad, hanem inkább, akinek gondolod magad az vagy. A bűnnel folytatott harc, a küzdelem az életedben, — amelyet azokkal, a hibáiddal folytatsz, amiket nem szeretsz — ez az elmédben kezdődik. Ha valamit meg akarsz változtatni a viselkedésedben vagy bármit az érzelmeidben, a gondolataiddal és a hozzáállásoddal kezd. Az elméd megújítása összefügg a "bűnbánat" szóval. Tudom, hogy a megtérés sokak számára egy piszkos szó. Azt hiszik, valami rosszat jelent, valami olyasmit, amit nem igazán szeretnél végrehajtani, valami fájdalmasat. Egy olyan fickó jut róla eszükbe, aki az utcasarkon áll egy nagy táblával, amin ez áll „Bánjátok meg bűneiteket! Itt a világ vége!” A bűnbánatnak semmi köze a viselkedéshez. Arról van szó, hogy megváltoztatod az elmédet, és megtanulod, hogy hogyan gondolkozz másképpen. A "megtérés" egyszerűen azt jelenti, hogy egy mentális U-megfordulást csinálsz, (ugyanúgy, mint amikor az autóddal megfordulva irányt változtatsz).
Ezt a megfordulást az elmédben teszed meg, és nem a magatartásodban. A gondolkodásmódod megváltoztatásának hatása lesz az érzelmeidre és a viselkedésedre. Amikor megtérek egy mentális U-megfordulást teszek. Elfordulok a bűntudattól a megbocsájtás felé. Elfordulok a céltalanságtól az élet célja felé. Elfordulok reménytelenségtől és egy új remény felé fordulok. Elfordulok a frusztrációtól a szabadság felé. Elfordulok a sötétségtől a fény felé. Elfordulok a pokoltól és a menny felé. Elfordulok a gyűlölettől a szeretet felé. Megváltoztatom azt is, ahogy Istenről gondolkodom, Ő nem dühös rám; nagyon tökéletlen vagyok, de nagyon szeretett személy. Megváltoztatom azt ahogy rólad gondolkodom, ahogy a gyerekeimről, ahogy a feleségemről. Megváltoztatom azt, ahogy a világról gondolkodom, ahogy a gazdaságról, és a múltamról is másképp fogok gondolkodni, ahogy a jelenemről és a jövőmről is. Szóval elmében megújulni többet jelent, mint ahogy Istenről és Jézusról gondolkozol? azt is jelenti, hogy ahogy a saját hibáidról is gondolkozol. A Biblia azt mondja, "Ugyanaz a gondolkodásmód és (alázatos) szándék legyen bennetek, mely Jézus Krisztusban volt." Filippi 2:5.(AMP-fordítás)
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
• Mi jut eszedbe, amikor meghallod ezt a szót "bűnbánat"?
• Az életed melyik területén van szükséged arra, hogy a gondolkozás módod megváltoztatására meg tedd az első lépést?
• Megbeszéltük, hogy a bűntudattól elfordulunk a megbocsájtás felé, a céltalanságtól a céltudatosság fel, a reménytelenségtől egy új remény felé. Neked milyen „mentális U-megfordulásra” van szükséged leginkább?
Szolgálni és adni - ez a két szó kéne, hogy életed meghatározza
Azt az utasítást kaptuk, hogy az Urat szolgáljuk. Jézus félreérthetetlenül fogalmaz: "aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." Mt.20:27-28
A keresztyének számára a szolgálat nem egy olyan dolog, amit csak úgy beillesztünk a napirendünkbe, ha jut rá felesleges időnk. Ez a keresztyén élet szíve. Jézus azért jött, hogy szolgáljon és hogy adjon - és ez a két ige kell, hogy meghatározza a Te életedet is itt a földön.
A szolgálat és az adás foglalja össze Isten célját az életedben. Teréz anya egyszer ezt mondta: "A szent élet az, hogy Isten munkáját cselekedjük mosollyal az arcunkon”
Jézus azt tanította, hogy a lelki érettség önmagában nem a vég. A lelki érettség a szolgálatért van! Azért növekedünk a hitben, hogy továbbadhassunk. Nem elég csupán egyre többet és többet tanulni. Azt kell cselekednünk, amit már megtanultunk és gyakorolnunk azt, amit hiszünk. A minket érő hatás, hogyha nem kerül kifejezésre, depressziót okoz. A tanulás szolgálat nélkül lelki stagnáláshoz vezet.
A régi hasonlat a Galileai-tengerről és a Holt-tengerről még ma is igaz. A Galileai-tó tele van élettel mivel be is fogad, és ki is ad magából vizet. Ezzel ellentétben, a Holt-tengerben nincs élet, mivel nincs kiáramlása sem, így a tó stagnál.
Az utolsó dolog, amire a hívőknek el kellene menniük, az egy újabb Biblia-tanulmányozás lenne. Már így is többet tudnak, mint amennyit alkalmaznak belőle. Amire szükségük van, az tapasztalat a szolgálatban, amivel erősíthetik a lelki “izmaikat”.
A szolgálat a mi természetes hajlandóságunknak az ellentéte. Az idő nagyrészében az érdekel minket, hogy szolgáljanak minket, és nem pedig az, hogy mi szolgáljunk. Azt szoktuk mondani:”Egy olyan gyülekezetet keresek, amelyik megfelel a szükségleteimnek és megáld engem”, és nem ezt, hogy :” Egy olyan helyet keresek, ahol szolgálhatok és áldássá lehetek”. Mi várjuk el, hogy minket szolgáljanak, és nem pedig fordítva.
De ahogyan növekedünk Krisztusban, az életünk középpontja mindinkább a szolgálatban teli élet kell hogy legyen. Jézus bölcs követője nem kérdezi többé, hogy: “Ki tesz eleget az én szükségleteimnek?” hanem azt kérdezi: "Kinek a szükségleteit tudom én betölteni?"
(„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet.” Péld 4:23)
Sokkal korábban, mint ahogyan ezt a pszichológia megállapította, Isten már megmondta, hogy a gondolataid határozzák meg az érzéseidet, és az érzéseid határozzák meg a cselekedeteidet. Ha változtatni szeretnél az életeden, akkor meg kell tanulnod irányítani a gondolataidat is.
Mindenki beszél magában – ráadásul állandóan. A gondolataid valóban beszélnek hozzád! Például most is beszélsz, folyamatosan kommunikálsz magaddal. A kutatások azt bizonyítják, hogy a legtöbb ember átlag 150-200 szót mond ki percenként, de az agyunk akár 500-600 szót is felfog egy perc leforgása alatt. Ezért van az, hogy képes vagy egyszerre rám figyelni, de ugyanakkor a mai ebédet is megtervezni.
A tények azt bizonyítják, hogy a belső párbeszédünk – amelyet saját magunkkal folytatunk – 1300 szót tartalmaz percenként. Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy az agyunk képekben gondolkodik, így egy gondolatot a századmásodperc tört része alatt is megláthatunk.
A probléma azonban az, hogy sokan úgy gondolkodunk, mint Jób tette: „Minden amit csak mondok, úgy tűnik engem vádol” (Jób 9:20 GN). Tulajdonképpen azt mondja, hogy „Minden amit mondok, csak lefelé elcsüggeszt engem.” Ha átlagos ember vagy, akkor a saját magad legrosszabb kritikusa is vagy egyben.
Gyakran kritizáljuk saját magunkat; bemegyünk egy szobába mosollyal az arcunkon, miközben legbelül azt gondoljuk: „Kövér vagyok. Buta vagyok. Csúnya vagyok. És ráadásul mindig elkések!”
Isten azt szeretné, ha abbahagynánk a saját magunk kritizálását. Amikor saját magad kritizálod, kit kritizálsz valójában? Amikor azt mondod, „Kövér vagyok. Buta vagyok. Csúnya vagyok. Tehetségtelen vagyok,” valójában a Teremtőre mutogatsz eközben, aki téged is megteremtett. Amikor azt mondod, „Istenem, én értéktelen vagyok. Nem vagyok jó. Semmire sem vagyok képes” akkor valójában azt mondod, hogy „Uram, rosszul jártál velem.” Ezért mondja Isten azt, hogy rossz ötlet saját magad kritizálni.
Hogyan tudnád megváltoztatni a gondolkodásodat annak érdekében, hogy még magabiztosabb személyiség lehess?
A Biblia tanít a megoldásról erre nézve is. „Azon gondolkodjatok, ami igaz, jó és helyes… Gondoljatok azokra a dolgokra, amelyekért hálásak lehettek Istennek” (Filippi 4:8 LB).
Más szóval, ne a hiányosságaidon gondolkodj folyamatosan. Figyelj inkább arra, hogy azzá válj, akivé Isten szeretné, hogy légy; és arra, ahogyan ő munkálkodik az életedben.
Nincs annál jobb orvosság, amely az önbizalmadat növelné, mint elhinni azt, amit Isten mond rólad. Ahogyan olvasom a Bibliát fejezetről-fejezetre, és találok egy verset, amely megszólít, azonnal leírom azt egy papírra, megjegyzem, azután pedig megerősítem ezt a felismerést: „Atyám, köszönöm neked, hogy értékes vagyok; hogy az én életemnek is van jelentősége; hogy megbocsátottál nekem; hogy vannak képességeim”. Engedd, hogy Isten megújítsa a gondolkodásodat, mert „az életedet a gondolataid határozzák meg” (Péld 4:23)
Beszéljünk róla:
Nem tudok jobb orvosságot az önbecsülés hiány kezelésére, mint Isten igéjének mindennapos olvasását: tanulmányozd, memorizáld, gondolkodj rajta és alkalmazd az életedben.
Mennyire vagy fegyelmezett a mindennapi csendességeddel kapcsolatban?
