Isten azért alkotta a házasságot, hogy szaporodjunk
„Isten megalkotta az embert a saját képmására. A maga képére alkotta őket, férfinak és nőnek teremtette őket. Akkor Isten megáldotta őket és ezt mondta: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet." (1 Mózes 1:27-28a NLT fordítás, második kiadás)
Isten a házasságot az emberi faj szaporodásáért teremtette. Így kerültünk mindannyian ide!
Azért lehetsz most ott, ahol éppen vagy, mert egy pár egybekelt és létrehozott. Ez volt Isten terve. Több ezer éve emberek milliárdjai úgy jöttek a világra, hogy egy férfi és egy nő összeházasodott. Isten a házasság által népesítette be a Földet.
Hadd osszak meg egy kis háttér információt: a Biblia azt mondja, hogy Isten a szeretet, és mindent azért alkotott, hogy szeretni tudja. Azért teremtette az univerzumot, mert egy családot akart, hogy őket szerethesse, és tudta, hogy lesznek olyanok, akik viszonozzák ezt a szeretetet, és azokkal így együtt töltheti majd az örökkévalóságot a Mennyországban.
Gondolj bele: Isten mindenkit, aki a Mennyországba megy, házasság és szex által hozott a világra. Senki sem lenne a Paradicsomban, ha Isten nem alkotta volna meg a házasságot, mert mindenkinek a létezése az Isten által alkotott eszközzel jött létre.
Az 1 Mózes 1:27-28-ban az áll, hogy „Isten megalkotta az embert a saját képmására. A maga képére alkotta őket, férfinak és nőnek teremtette őket. Akkor Isten megáldotta őket és ezt mondta: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet." (NLT fordítás, második kiadás)
Tehát Isten első parancsolata az emberi fajnak, hogy házasodjanak össze és szeretkezzenek. Ez egyébként az egyetlen Isten parancsolatai közül, amelyet képes volt az emberi faj megtartani! Igencsak jó munkát végeztünk: 7 milliárdan élünk a Földön azért, mert a te szüleid, az ő szüleik és mindannyiunk szülei termékenyek voltak, szaporodtak és betöltötték a Földet.
A házasság egyik fő célja az emberi faj szaporítása. Örülsz-e annak, hogy Isten így tervezte el?
„Nem te, hanem Isten alkotta meg a házasságot. Az Ő Lelke lakik a házasság minden apró részletében. És mit akar Ő a házasságtól? Isten gyermekeit. Őrizzétek meg tehát magatokban a házasság lelkét." (Malakiás 2:15 MSG fordítás).
Beszéljetek róla:
- Szerinted mit jelent, hogy Isten képmására lettünk megalkotva?
- Milyen módon tudod megmutatni az Isten iránti szereteted a házasságon belül?
- Hogyan tudod a házastársaddal megőrizni a házasság lelkét magatokban?
Isten hitet vár tőled, nem érzelmeket
„Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!" (Jób 1:21)
Amikor még csecsemőkorú keresztény vagy, Isten nagyon sok érzelmi megerősítést küld feléd és gyakran válaszol a legéretlenebb vagy önző imáidra is, hogy megtudd, hogy létezik. Azonban ahogy növekszel szép lassan leszoktat erről.
Az hogy Isten ott van mindenhol és jelenlétének megnyilvánulása két külön dolog. Az első egy tény, a második pedig sokszor egy érzés. Isten mindig jelen van, akkor is amikor nem tudsz róla, a jelenléte pedig olyan erőteljes, hogy nem lehet csupán érzelmekben mérni.
Igen, Ő azt akarja, hogy megtapasztald a jelenlétét, azonban sokkal inkább szeretné, hogy bízz benne, mint hogy érezd Őt. Isten hitet vár tőled, nem pedig érzelmeket.
Lesz, hogy úgy érzed, egy helyzet próbára teszi a hited; többnyire ezek az idők lesznek azok, amikor az életed darabokra hullik és sehol sem találod Istent. Ez történt Jóbbal. Egyetlen nap alatt elvesztett mindent – a családját, a megélhetését, az egészségét, minden tulajdonát. A legkiábrándítóbb az, hogy 37 részen keresztül Isten nem mond semmit!
Te hogyan dicsérnéd Istent, amikor nem érted mi történik veled és Isten néma marad? Hogyan maradnál vele kapcsolatban a válságban, amikor nincs kommunikáció? Hogyan tartanád a tekinteted Jézuson, amikor a szemeid könnyekkel vannak tele? Azt tennéd, amit Jób tett? „Azután a földre esve leborult, és így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!" (Jób 1:20/b-21).
Mondd el Istennek, hogy pontosan mit érzel! Öntsd ki a szíved Istennek! Tedd elé minden érzelmed! Jób is ezt tette, amikor azt mondta: „Nem tudok csendben maradni! Dühös és megkeseredett vagyok. Beszélnem kell." (Jób 7:11, GNT fordítás).
Felkiáltott, amikor Isten távolinak tűnt: „mint amilyen ifjúkorom idején voltam, amikor Istennel közösségben élhettem sátramban." (Jób 29:4).
Isten képes kezelni a kétségeidet, a dühödet, a félelmedet, bánatodat, a zavarodottságodat és a kérdéseidet. Mindent elé hozhatsz imában.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Hogyan tudod kimutatni Istennek, hogy bízol benne akkor is, amikor nem érzed a jelenlétét?
- Melyek azok a dolgok, amikért tudod dicsérni Istent, annak ellenére, hogy nem érted épp mi történik veled?
