Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Elmélkedő gondolatok a mai napra

2020. május 01. 06:01 - Andre Lowoa

„A beteg így válaszolt Jézusnak: „Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem.”” (Jn 5,7)

Aki már harmincnyolc éve beteg, az bizonyára belefáradt ennek hordozásába. A betesdai beteg, Jézus „akarsz-e meggyógyulni” kérdésére mondja el ezt a mondatot. Sokak sóhaja az, hogy szenvedéseik közepette nincs emberük. Kérjük Urunkat, minket is formáljon alkalmas tanítványaivá, hogy mások „emberei” lehessünk szükségükben: nemcsak tettel, de az evangélium vigasztaló üzenetével is.
(Menyes Gyula)


A hajsza vagy talán a hajsza által kiváltott félelem egyik legborzasztóbb hatása, hogy a mai ember képtelen arra, hogy csak rövid ideig is egyedül maradjon. (Konrad Lorenz)


A hitetlenek arra fordítják energiájukat és idejüket, hogy megpróbálják megszerezni és megtartani életük érzelmi és anyagi körülményeit. A hívő emberek pedig inkább azért küzdenek, hogy átadják magukat Istennek és bízzanak Benne és gondviselésében. Ezen önátadás és bizalom következtében Isten felszabadítja gyermekeit a félelem és aggodalom alól, és lehetővé teszi számukra, hogy erejüket a jelen pillanat valóságára összpontosítsák.


Amit a szívedben kigondolsz, virággá sarjad a létben, kelyhében ring az élet, s az Éden dalol titkos szentélyében.

Simon András


„Az Úr Jézus, miután ezeket mondta a tanítványoknak, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült. Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt.” (Mk 16,19–20; Zsolt 119,37)

2008 a Biblia éve. E könyv olyan kapaszkodó a mindennapjainkban, amelytől sorsunk jobbra fordulását várjuk, reméljük. Az Úrban keressük mindazt, amit elmulasztottunk, az Úrhoz fohászkodunk, s észre sem vesszük, hogy eddig elmentünk mellette, elfelejtettük a vele való kapcsolatot. Sokan szomjúhoznak szerte a világban az igére. Mint az éltető vízre, szüksége van rá mindenkinek. Miután megtaláltuk a forrást, másnak is adjunk belőle!
(Ilona és Zsuzsanna)


Egy a szükséges tehát, a tiszta, szép, nemes, Istent szerető lélek. Aki ezt választja, a legjobb részt választotta, s ez az egyedül ésszerű, következetes s erőteljes eljárás; aki a lelket s önmagát elhanyagolja, az a meghasonlást hordozza magában; sorsa az elsötétedés, elkeseredés s üresség. De az nem annyit jelent, hogy elvonulni, remeteségekbe zárkózni; maradjunk pályánkon s ne veszítsük el az "egy szükségest" szemeink elől semmiféle dolgunkban.

Prohászka Ottokár


„Ezen a helyen békességet adok! – így szól a Seregek Ura.” (Hag 2,9)

Örökre emlékezetes marad számomra az Olofsson Placid bencés szerzetessel folytatott beszélgetés. Az idős atya egykor a gulágot is megjárta, mégsem veszítette el a hitét. Négy életszabályt fogalmazott meg. Mindezek segítettek neki abban, hogy élni akarjon és élni tudjon, és a keserűség nem vett lakozást a szívében. Az első két szabály így hangzik: a szenvedést nem szabad dramatizálni, mert attól mindig gyengébb lesz az ember; az életben az apró örömöt kell keresni. Zúgolódunk a sorsunk miatt? Békétlenség van bennünk? Ne maradjunk meg ebben a helyzetben! Merjünk békességet kérni az Úrtól Krisztus nevében! Ahogy Isten megadta azt olyan szélsőséges körülmények közt, mint amilyen a munkatábor volt, úgy megteszi most, a mi életünkben, családban, munkahelyen, iskolában, betegágyon is. Mert Urunk a békesség Istene. Igyekezzünk mi is az ő békességének követei lenni a világban.
(Gazdag Zsuzsanna)


Fejedelmi leveleket kétszer, háromszor kell elolvasni az embereknek, mert megfontolva és bölcsen vannak írva. Mennyivel inkább kell az embernek a Bibliát gyakran olvasni, hiszen benne Isten a maga bölcsességét íratta le. (Luther Márton)


Isten időnként ragyogó szivárványt mutat, hogy emlékeztessen a jelenlétére és ígéretére, hogy soha nem hagy egyedül. (Verdell Davis)


Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten maradáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz. (Virginia Satir)


Ó, Üdvözítőm szentséges Szíve, akit a szeretet túlkapása vitt e nagy elhagyatottságba, adj nekem bensőséges lelket és érzékeny szívet, hogy megtapasztaljam és megértsem, mit szenvedtél, hiszen gyötrődtél és minden támasz nélkül szenvedni készültél, amitől emberi természeted annyira borzadt! Nyisd meg fülemet, hogy halljam hangodat; világosítsd meg a szememet, hogy lássam a példádat, lágyítsd meg kemény szívemet, hogy érzékeny legyen fájdalmaidra és riadjon vissza attól, ami megújíthatja fájdalmaidat.



„Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt.” (Róm 13,8)

Riasztó jelenség lett mára a gazdaságban a körbetartozás. Az anyagiak hiányában az egymás termékeire, munkájára építő vállalkozások gyakran megbénulnak. Lehetetlenné válik a továbblépés, a fejlődés. Az apostol a törlesztésre biztat, de nem pénzügyi értelemben. Ahhoz, hogy életünk alapjaiban rendeződjék, az általa említett egyetlen tartozást kellene csak megadnunk egymásnak!
(Dr. Bácskai Károly)


Sok ember az Isten adta lelki eledelnek – az Igének csak az illatával él, és éhen hal mellette. (Victor János)
komment
süti beállítások módosítása