A külső az, ami megfog, de a belső az, ami megtart.


ADD URAM


Add Uram, hogy jó lehessek,
sohase gyűlöljek, csak szeressek,
virágot lássak télben, hóban,
ne higgyek a rosszban, csak a jóban.

A kenyérnek falatját megbecsüljem,
a szenvedők könnyét töröljem,
a holnaptól sose féljek,
az embereknek jobb jövőt reméljek.

Uram, ki fönt vagy a Mennyekben,
úgy tudjak hinni rendületlen,
hogy mindig jó lehessek,
sohase gyűlöljek, csak szeressek.


Aki meg akarja ismerni a szeretetet, az menjen a keresztre feszítés hegyére, és szemlélje ott a Fájdalmak Emberének halálát. (Spurgeon)


Az alázatosság az a pompás virág, amely a kegyelem megvilágosító és melegítő sugarának hatása előtt az Isten nagyságának és a magunk kicsinységének felismeréséből fakad.

Assziszi Aegidius


Az uralkodás közben válik el, hogy milyen az ember. (Pittakosz)


Az igaz Szeretet néha nagyon is érzéketlennek tűnik (de valójában - titkon - ekkor a leginkább együttérző); mert van, hogy szenvedésbe taszítja a lelket, hogy átváltoztathassa: jobbá és erősebbé, szebbé és teljesebbé, türelmesebbé és alázatosabbá, elfogadóbbá és szabadabbá, önzetlenebbé és tisztábbá, őszintébbé és boldogabbá.
A szenvedés, ha Istentől jön, életet hordozó kegyelem! Ha ezt szenvedésünkben nem is látjuk, akkor is bízzunk ebben az igazságban, azaz bízzunk Istenben minden körülményben, még akkor is, ha érzelmeink esetleg azt hazudják nekünk, hogy nincs is Isten.


„Azt gondoltam: nem törődöm vele, nem szólok többé az ő nevében. De perzselő tűzzé vált szívemben.” (Jer 20,9)

A hamis próféták önként jelentkeznek, az igazakat elhívja az Úr. Még az elhívott emberrel is megtörténhet, hogy olyan gondolatok kerítik hatalmukba, mint Jeremiást, akit korábban már kétségtelenül elhívott az Isten. Ez talán természetes is, de egy igazi prófétának – legyen bárki – hamar rá kell döbbennie, hogy ez nem így van, ez nem tarthat sokáig. Akinek szívét átjárja az Úr igéje, az egyszerűen nem tud hallgatni róla, nem tudja eltitkolni az üzenetet. Adja Isten, hogy átérezzük ennek a ránk ruházott küldetésnek a felelősségét!
(Menyes Gyula)


„Egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz.” (Ézs 9,5)

Nemcsak karácsony napján hangozhat az „isteni emlékeztető”: emberként, gyermekként született meg Isten fia a betlehemi jászolban. Mindenben hasonlatos lett hozzánk, kivéve a bűnt. A Megváltó világra jövetele az Úr akarata volt. Isten tervének részét képezte a neki mindig és mindenben – egészen a halálig – engedelmes Jézus kereszten való szenvedése is, hogy általa elhordoztassanak a bűneink, és békességünk legyen Istennel. Krisztus halála ezért nem vereség, hanem győzelem. Az uralom e miatt az áldozat miatt az ő vállán van, és akkor is az ő vállán lesz, amikor diadalmasan tér vissza ítéletre.
(Gazdag Zsuzsanna)


Fájdalmunk tiszta, ha nincs benne félelem. Isten kegyelméből a szenvedőkkel való igaz együttérzés fájdalma a szeretettel együtt növekszik az emberben.


Hozzon a mai nap belső békét számodra.
Bízz Istenben annyira, hogy tudd,
pontosan ott vagy, ahol lenned kell.
Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket,
amelyek a hitből erednek.
Használd az adottságokat, amelyeket kaptál,
és add tovább a szeretetet,
amely megadatott számodra.
Légy elégedett abban a tudatban,
hogy Isten gyermeke vagy.
Legyen ez a tudat teljesen a tiéd,
de adja meg a lelkednek a dal, a tánc,
a hála és a szeretet szabadságát.
Ez mindannyiunké.

Kis Szent Teréz


„Jézus ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él.”” (Jn 11,25)

A feltámadás hetében ne csak húsvét napjain hangozzék az ige: Jézus által van feltámadás, hanem ennek a hétnek a végén is. Legyen ez jelzés arra, hogy hetünket mindig a feltámadott Jézussal kezdhetjük vasárnap és fejezhetjük be szombaton. Még jobb lenne vele kezdeni egy-egy napot, és vele is befejezni. Azaz ha Jézus élő volta és jelenvalósága úgy igazán átjárná életünket, szavainkat és cselekedeteinket. Kevesebb lenne a bántás, a harag, kevesebb lenne a céltalanul bolyongó. Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet…”
(Tamásy Tamásné)


Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot. (Gabriel García Márquez)


„Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk.” (Zsolt 33,20; Róm 8,25)

Jézus megtanít imádkozni bennünket; világosan megmondta: „Kérjetek, és adatik nektek…” Tárjuk fel kéréseinket, és higgyük, hogy választ kapunk! Gondoljunk csak bele, hogy valahányszor kérünk, kívánunk valamit, rögtön az Úrhoz fohászkodunk. Jézusba vetett feltétlen hitünk a reménységünk arra, hogy győzzünk a bennünk lévő rossz és gonosz felett. Míg bűneinkben éltünk, soha nem voltunk igazán boldogok és szabadok. Bár el vagyunk zárva a külvilágtól, lelkünk szabad, nem rabja többé a bűnnek.
(Ilona és Zsuzsanna)


Minél nagyobb hittel tapadunk az Úrhoz, annál nagyobb csodát művel általunk. (Trudel)


Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival mindent beragyog.


Uram, taníts meg engem igaz nagylelkűségre! Taníts meg, hogy úgy szolgáljak neked, ahogy azt megérdemled, hogy számolgatás nélkül adjak, sebeket észre sem véve harcoljak, pihenés nélkül munkálkodjak, s feláldozzam magam minden jutalom reménye nélkül, csak azért, hogy akaratodat teljesítsem!


Szalézi Szent Ferenc


Uram! Vezess engem a halálból az életre, a hazugságból az igazságra.
Vezess engem a kétségbeesésből a reménységre, a félelemből a bizalomra.
Vezess engem a gyűlöletből a szeretetre, a háborúból a békére.
Engedd, hogy béke töltse be szíveinket, a mi világunkat és az egész világmindenséget!


Kalkuttai Teréz anya
Szerző: Andre Lowoa  2018.04.30. 04:59