A bizalomhoz igazmondás kell

 

„Ne hazudjatok egymásnak.” (Kolossé 3:9)

A megcsalás lerombolja a bizalmat és a tiszteletet egy kapcsolatban. Egyetlen hazugság vagy hűtlenség olyan sebet okozhat, melynek gyógyulásához évek kellenek, sőt, vannak sebek, melyek sohasem gyógyulnak be. Az, aki titkol valamit, lényegében önző, csak a saját érdekeit védi, nem sokat törődik a másik érzéseivel. Nincs lélektelenebb dolog az üres szavaknál és hazug közhelyeknél, melyek nem hordoznak valódi jelentést. Vannak emberek, akik szexuális kapcsolatra kényszerítik a másikat azt állítva, hogy szeretik őt. Ezen a szinten az elcsábítás érzelmi megerőszakolás! Rettenetes érzés az, ha valaki kihasznál. A megcsaló talán folyamatosan azt ígéri, hogy el fogja hagyni házastársát, és az áldozat ebbe a reménybe kapaszkodik. De úgy tűnik, ez sohasem valósul meg. A csaló mindenféle kifogást talál, hogy a másikat kihasználhassa. Az áldozat – sebezhetősége miatt – vakon követi őt, míg a kapcsolat odáig nem jut, hogy az áldozat csapdába esve érzi magát. Bűnösként talán találsz kifogást az efféle viselkedésre, de ezt nem teheted meg Isten megváltott gyermekeként. „Ne hazudjatok egymásnak!” (Kolossé 3:9). Ha valaki megajándékoz a bizalmával, azzal egy felbecsülhetetlen értékű ajándékot kapsz, ne élj vissza vele! Ha pedig elárulták bizalmadat, szembesítsd ezzel az illetőt. Bármennyire szereted is azt az embert, lépj vissza addig, amíg a megbánás és a jóvátételre való készség egyértelmű jeleit nem mutatja. És ne add fel a reményt! Néha jó emberek is hoznak rossz döntéseket. Helyre lehet állítani a megingott bizalmat, ha megdolgoztok érte, és Isten segítségét kéritek. Sőt, akár még jobbá is válhat kapcsolatotok, mint amilyen azelőtt volt.




Elvonulni, hogy feltöltődhessünk

 

„… visszavonult ismét a hegyre egymagában.” (János 6:15)
 

A siker kulcsa abban van, ha tudjuk, milyen feladattal bízott meg Isten, és ehhez milyen ajándékokat adott. Amint felfedezed ezt a két dolgot, minden mást engedj el, vagy ruházz át másokra! Ez nem könnyű, mert mások igényt tartanak idődre, energiádra, akkor is, ha ez nincs összhangban elhívatásoddal. Derítsd ki, milyen tevékenységek merítenek ki, és – hacsak nem elengedhetetlenek – kerüld őket! Aztán keresd meg azokat a dolgokat is, amelyek energiával töltenek fel, és ezeket tedd életed nélkülözhetetlen részeivé! Azt mondod, annyi minden tart igényt az idődre? Senki sem volt elfoglaltabb Jézusnál. János elmondja, mennyi munkája volt: „van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind megírnák egytől egyig, úgy vélem: maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket” (János 21:25).
Kérdés, hogyan tudott Jézus helyes vágányon maradni, mi őrizte meg a kiégéstől? A válasz: Ő ismerte a lelki pihenés és megújulás titkát. A Biblia azt mondja: „Amikor pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában” (János 6:15). Az „ismét” szó elárulja nekünk, hogy Jézusnak rendszeres, napi szokása volt, hogy elvonult a tömegtől imádkozni, végiggondolni terveit és a fontossági sorrendet, így töltődött fel újra erővel. Értsd meg ezt: ahhoz, hogy hatékony tudj lenni másokkal, meg kell tanulnod önmagad társaságában is jól érezni magad. Louis Auchincloss író mondta: „Az egyetlen dolog, ami az embert mozgásban tartja, az energia; és mi más az energia, mint az élet szeretete?” Ha tudsz időt szánni arra, ami energiával tölt fel, akkor lesz tartalékod, amiből meríthetsz, ha másoknak kell adnod.




Légy felépítő!

„Ne tagadd meg a jótéteményt azoktól, akiket illet…” (Példabeszédek 3:27)

Az 1920-as években a Chisholmok voltak az amerikai felső tízezer megtestesítői. Evelina 45 éve dolgozott náluk házvezetőnőként, és amikor az unokahúgáról kiderült, hogy tehetséges, a szárnyaik alá vették. A lány gyönyörűen énekelt és Mrs. Chisholm, aki képzett zenész volt, megkérdezte, hogy nem szeretne-e énekesnő lenni. A lány teljesen fellelkesedett! A legnagyobb becsben tartott tulajdona híres operaénekesek lemezfelvételei voltak, és ha a rádióban a Metropolitan Operát közvetítették, az mindig elbűvölte. Aznap megtette az első lépést álma megvalósulása felé, és Chisholmék vendégei csodálták a lányt, aki a klasszikusokat korát meghaladó tehetséggel és átéléssel énekelte. Elizabeth Chisholm továbbra is támogatta a lány tanulmányait, és a Julliardra küldte továbbtanulni. Végül a világ megismerhette Leontyne Price-nak, a Metropolitan Opera csillagának csodálatos tehetségét. A Biblia azt mondja: „Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!” A bibliamagyarázó William Barclay azt mondta: „Az egyik legnagyobb emberi kötelességünk a biztatás kötelessége”. Krisztus követőjeként azt a parancsot kaptad, hogy építs másokat azáltal, hogy kihangsúlyozod azt, ami jó bennük, ahelyett, hogy felnagyítanád azt, ami rossz; hogy különleges emberként tekintesz rájuk, és nem sztereotípiaként; hogy tiszteled őket, és nem gúnyolod; hogy megbocsátasz, és nem megszégyenítesz; hogy a feltétlen szeretet példáját adod, és nem a feltételekhez kötött szeretetét; hogy a növekedés minden egyes lépését megdicséred, és nem azt mondod: „te sohasem fogsz megváltozni”; hogy meglátod bennük az Istentől kapott lehetőségeiket, és nem problémáknak látod őket, amivel valahogy boldogulni kell. Rajta, vedd elő a teológiádat a fiókból és ültesd át a gyakorlatba! Ma légy építő!



„…erősítsd és bátorítsd őt…” (5Mózes 3:28)

Isten tudta, hogy Józsuénak minden segítségre szüksége lesz, amit csak megkaphat, ahhoz, hogy az izráelitákat az Ígéret Földjére vezesse. Ezért mondta a mentorának, Mózesnek: „…bátorítsd őt, és erősítsd őt, mert ő megy át e nép előtt, és ő teszi őket örököseivé annak a földnek…” (5Mózes 3:28 Károli). Isten tudta, hogy Mózes a legmegfelelőbb ember arra, hogy erősítse és bátorítsa Józsuét, mert ő már átélt szorongatott helyzeteket és „emberek miatti problémákat” a Vörös tengernél, aztán a pusztában is, amikor Izráel zúgolódott Isten ellen és ellene. Mindenkinek szüksége van biztatásra, neked is! Szükséged van másokra, hogy felvidítsanak, amikor a kudarcok és a körülmények összezúznak. Johann Wolfgang von Goethe, a német költő mondta: „A helyreigazítás sokat ér, de a biztatás még többet”. Ez újjáéleszti a lelked, és olyan töltetet ad, amivel tovább tudsz menni. Egy ismert lelkipásztor írta: „Semmi sem tud jobban felemelni, mint egy baráttól vagy egy szerettemtől kapott biztatás. Ez az oxigén a lélek számára. Ha két mérföldet kell futnod, akkor bizonyára szükséged van arra, hogy megállj és lélegzethez juss, mielőtt további kettőt lefutsz. Mielőtt nagy fába vágná a fejszét, vagy belefáradna a napi rutinba, az embernek szüksége van arra, hogy megálljon és néhány biztató szót kapjon, mielőtt hozzáfog az előtte álló munkához. Légy tehát oxigénné a körülötted lévők számára! Erősítsd őket, hogy kitartsanak a Mennyek Országáért! Bátorítsd őket azzal, hogy Isten azt ígérte, mindenben javukat munkálja!” Most állj meg, és gondolj valakire, akinek jól jönne egy kis biztatás, és még mielőtt véget ér a nap, tekintsd feladatodnak, hogy eléred őt! „Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják!” (Róma 14:19)





Reális elvárásaid legyenek!

„…tudta, hogy mi lakik az emberben.” (János 2:25)
Jézus meglátta a legjobbat az emberekben, és azon dolgozott, hogy azt kihozza belőlük. Nem volt viszont naiv, tisztában volt az emberi esendőséggel. Amikor az emberek csalódást okoztak neki, nem állt bosszút haragosan és nem távolodott el tőlük. Mit tett tehát? „… sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat, és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.” (János 2:23-25). Jézus folyamatosan magas mércét állított az emberek elé, de pontosan tudta azt is, hogy még ha a legjobbat hozzák is ki magukból, akkor sem lesznek tökéletesek. Ezt neked is meg kell értened szeretteiddel kapcsolatban, és eszerint kell bánnod velük. Tökéletes kapcsolat, tökéletes munkahely, tökéletes gyülekezet és tökéletes szomszédság nem létezik! Isten tudja ezt, ezért adott útmutatást arra, hogyan kezeljük azokat az embereket, akik csalódást okoznak: „Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét” (Galata 6:2). Azt kérded, mi a Krisztus törvénye? Jézus azt mondta: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (János 13:34). Az a szeretet, ahogy Jézus szeretett, feltételek és nyomásgyakorlás nélküli. Persze könnyebb beszélni arról, hogyan bánjunk az idegesítő emberekkel, mint valóban megtenni. Isten azonban soha nem parancsol olyat, aminek teljesítéséhez ne adná meg kegyelmét. A legnagyszerűbb az, hogy miközben teljesíteni igyekszel, egyre inkább hasonlóvá válsz hozzá!



„…tudta, hogy mi lakik az emberben.” (János 2:25)
Íme, három terület, ahol meg kell tanulnod, hogy reális elvárásaid legyenek: 1) Saját magaddal szemben. Általában rosszul érezzük magunkat attól, ha valamiben gyengén teljesítünk. Ez egy soha véget nem érő körbe taszít minket, ahol számunkra elérhetetlen dolgokat próbálunk elérni, azt remélve, hogy ezzel bizonyítani tudunk valamit, amit pedig nem is kell bizonyítanunk. Azt hiszed, hogy képesnek kellene lenned arra, amire mások képesek, pedig ha te nem ugyanazokat az ajándékokat kaptad, akkor abban nem lehetsz kiváló. Semmit nem kell bizonyítanod! Csak engedelmeskedj Istennek, és hagyd, hogy ő törődjön a hírneveddel! Mindig csalódott leszel, amíg valami olyanban akarsz kitűnni, amire nem kaptál elhívást és tehetséget. 2) Reális elvárásaid legyenek kapcsolataid terén! Ha úgy gondolod, hogy te vagy felelős mások boldogságáért, vagy ők a tiédért az állandó frusztrációhoz vezet. Abraham Lincoln azt mondta: „A legtöbb ember épp annyira boldog, amennyire az akar lenni.” Ha az embereknek nincs megfelelő életszemléletük, akkor sem te, sem százannyi más ember sem tudja boldoggá tenni őket. 3) Legyenek reális elvárásaid abban, hogy mit vársz az élettől! Jézus azt mondta: „…A világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok: én legyőztem a világot” (János 16:33 NKJV). Amíg ezen a világon élünk, lesznek problémáink. Senki sem kap felmentést. De ne aggódj, az Úr mindent irányítása alatt tart. Csak tanulj meg reális maradni! Mindig meg kell majd birkóznod kellemetlen helyzetekkel, makacs problémákkal vagy nehéz természetű emberekkel. De a te hozzáállásod (nem az övék!) határozza meg, hogy élvezni tudod-e az életet.




TEDD RÁ A LÁBADAT!

„…magához hívatta Józsué az izráeli férfiakat mind, és azt mondta… Jöjjetek ide, tegyétek lábatokat ezeknek a királyoknak a nyakára!” (Józsué 10:24)
Amikor Izráel belépett az Ígéret Földjére, ott öt király állt szemben velük hadseregekkel, eltökélten arra, hogy megállítja őket. Isten azonban segített Józsuénak győzni, és mind az öt király elmenekült és elrejtőzött egy barlangban. Ezért Józsué azt parancsolta katonáinak, hogy hozzák ki őket, és tegyék lábukat az ellenséges királyok nyakára. Azon a napon ez volt Isten Szava az ő népéhez: „…legyetek erősek és bátrak! Mert így tesz az Úr minden ellenségetekkel, akikkel harcolni fogtok” (Józsué 10:25). Micsoda ígéret! A félelem erői próbálják ma elfoglalni elmédet? Elérik, hogy a legrosszabbra gondolj ahelyett, hogy hinnéd, Isten a legjobbat tervezi számodra? Azt mondják, hogy nem vagy méltó arra, hogy megkapd, amit Isten ígért, hogy sosem fogod betölteni azt a rendeltetést, amit Isten elgondolt rólad? Istennel a győzelem biztos, de neked is ki kell venned a részed belőle. Be kell menned a sötét barlangba, ki kell hoznod mindegyik királyt, rá kell tenned a lábadat a nyakukra, és meg kell ölnöd őket. Ez az öt király az öt érzékszervet jelképezi: látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintás, Isten ugyanis nem akarja, hogy aszerint élj, amit ők diktálnak. Érzékszerveid fogékonyak minden negatív hatásra körülötted, hited azonban föléjük tud emelni, és győzelmet tud adni. Azt azonban nem teheted meg, hogy csak ülsz, és nem csinálsz semmit. Passzivitásod feljogosítja őket arra, hogy uralkodjanak rajtad. Nincs feletted hatalmuk, ha te nem adsz nekik hatalmat. Tedd hát rájuk a lábadat!




„…Azok odamentek, és rátették lábukat azok nyakára.” (Józsué 10:24)
Amikor az Ígéret Földjére érkeztek, és szembetalálták magukat öt jól körülbástyázott királlyal, Isten ezt mondta Izráel népének: „…Ne féljetek, és ne rettegjetek, legyetek erősek és bátrak!...” (Józsué 10:25). A „retteg” szó azt jelenti „marcangolja/szétszaggatja a félelem”, „szétesik”. Ma a Sátán szeretne szétszaggatni, szeretne megfosztani a békességtől, az örömödtől és az önbizalmadtól. Egyre növeli a nyomást, azt remélve, hogy végül szét fogsz esni. Ezért mondta Isten Józsuénak, hogy hozza ki mind az öt királyt a barlangból, és bánjon el velük egyszer s mindenkorra, tegye a lábát a nyakukra, majd akassza fel őket egy fára. A Sátán az öt érzékszervünkön keresztül működik, de Isten adott nekünk egy hatodik érzéket is: a hitet. A Biblia azt mondja: „…hitben járunk, nem látásban” (2Korinthus 5:7). A hit azt mondja: „Annak ellenére, amit látok, annak ellenére, amit hallok, annak ellenére, amit érzek, annak ellenére, amit ízlelek vagy szagolok, hiszem, hogy minden rendben lesz, mert Isten velem van.” Érzékszerveid, melyek fogékonyak mindarra, ami körülötted történik, nagy hit-gyilkosok. Ha nem taposod le őket, el fogják lopni az álmodat, az önbizalmadat, és minden mást, amit Isten ígért neked. Az érzelmek probléma-vezéreltek, a hitet azonban a céltudatosság vezeti. Ha engeded, hogy az érzelmeid uralják az életedet, akkor egyik pillanatban fent leszel, a másikban lent. Azt mondod: „Én azt hittem, hogy az élet pont erről szól, egyszer fent, egyszer lent.” Nem! Isten azt tervezte, hogy először ereszkedj le: a térdeidre imádkozni; aztán kelj fel hittel, és tedd, amit Ő mondott!
Szerző: Andre Lowoa  2018.04.29. 00:07