Isten barátjává válni

„…Titeket azonban barátaimnak mondalak…” (János 15:15)
Jézus ezt mondta tanítványainak: „Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek.” Figyeld meg, Jézus kezdeményezte ezt a barátságot! Teljesen tudatában volt a tanítványok problémáinak és a bennük rejlő lehetőségeknek, amikor ezt mondta: „titeket barátaimnak nevezlek”. Csodálatos! A királyi udvarokban a szolgáknak távolságot kell tartaniuk, de a belső baráti kör közeli kapcsolatot élvez, közvetlen bejutást és bizalmas információkat. Hogyan lehetsz Isten barátja? Folyamatos beszélgetés által. Isten azt akarja, hogy bevond őt minden tevékenységedbe. Egész nap beszélgethetsz vele, beszélhetsz vele bármiről, amit éppen teszel. Lőrinc testvér, aki egy francia kolostor alázatos szakácsa volt, ezt írta: „Az Istennel való barátság kulcsa nem az, hogy változtatsz azon, amit cselekszel, hanem, hogy azon változtatsz, ahogy viszonyulsz a tetteidhez. Amit általában magadért teszel, most elkezded Istenért tenni, akár eszel, fürdesz, pihensz, vagy kiviszed a szemetet.” Vannak köztünk, akik azt hiszik, hogy „ki kell mennünk a világból” ahhoz, hogy meghitt kapcsolatban lehessünk Istennel. Ez azért van, mert nem tanultuk meg felismerni és értékelni az Ő jelenlétét mindenben. Nincs olyan hely, ahol közelebb lehetnél Istenhez, mint ahol épp most vagy! Az Édenben nem voltak szertartások – csak egyszerű kapcsolat Isten és teremtményei között. Nem akadályozta őket bűntudat vagy félelem, örömüket lelték Isten társaságában, és Isten is örült nekik. „Lehetséges volna egy ilyen kapcsolat?” – kérdezed. Teljes mértékben! „…Isten helyreállította vele való barátságunkat Fia halála által…” (Róma 5:10 NLT).
A Feltámadásról nevezett Lőrinc testvér (1614-1691), eredeti nevén Nicolaus Herman, francia kármelita szerzetes volt. Halála után Joseph de Beaufort könyvet szerkesztett Lőrinc testvér leveleiből és vele folytatott beszélgetéseiből, ennek a könyvnek a címe: Isten jelenlétének gyakorlása. Lőrinc testvér életrajzát és életművét mai szerző is bemutatja; Conrad de Meester: Isten jelenlétében című könyvét magyarul a kármeliták jelenttették meg 2005-ben. – a ford.



Isten jelenlétének gyakorlása című könyvében Lőrinc testvér, francia kármelita szerzetes azt javasolja, hogy napközben inkább rövid beszélgetésszerű imákat mondjuk, semmint hosszú fogalmazványokat. Segítségül ahhoz, hogy összpontosítani tudjunk, és meggátoljuk gondolataink elkalandozását, ezt írja: „nem tanácsolom, hogy sok szót használjatok imádságban, mert a hosszú előadás gyakran alkalmat ad az elkalandozásra”. Micsoda nagyszerű meglátás! Korunkban, amikor oly jellemző probléma a figyelemösszpontosítás nehézsége, ez a több évszázados egyszerű javaslat még mindig működik. Pál azt írja: „szüntelenül imádkozzatok” (1Thesszalonika 5:17). „De hát azt meg hogy kell?” – kérdezed. Az egyik módja, hogy „lélegzetvétel imádságokat” mondasz, ahogyan sok nagy szent és író tette az évszázadok során. Válassz valamilyen egyszerű mondatot, amit egyetlen lélegzetvétellel ki lehet mondani: „Uram, velem vagy.” „Rád bízom magam, Uram.” „Szeretnélek, jobban megismerni.” „Segíts, hogy jobban tudjak bízni benned!”. Vagy elmondhatsz rövid igeverseket: „Nekem az élet Krisztus”; „Te sohasem hagysz el engem”; „Te gondoskodsz minden szükségemről”. Ismételd őket, míg mélyen belegyökereznek szívedbe, és elkezdenek láthatóvá válni viselkedésedben és tetteidben. Ez egy képesség, egy szokás, amit ki tudsz fejleszteni magadban. Épp úgy, ahogy a zenészek minden nap skáláznak gyakorlásul azért, hogy jól tudjanak játszani, te is ránevelheted magad arra, hogy Istenre gondolj a nap különböző időszakaiban. „De van, hogy nem érzem Isten jelenlétét” – mondod. Ha egy érzést keresel, nem érted a lényeget. A cél nem egy érzés, hanem annak folyamatos tudata, hogy Isten mindig veled van!



Az Istennel való barátságot folyamatos meditációval lehet fenntartani és erősíteni. Lehetetlen Istennel barátságban lenni anélkül, hogy tudnánk, mit mond nekünk. Nem szeretheted Istent, ha nem ismered őt, őt megismerni pedig a Biblián keresztül lehet. „…kijelentette magát Sámuelnek… igéje által” (1Sámuel 3:21). Nos, ugyan nem töltheted egész napodat bibliatanulmányozással, de egész nap gondolkodhatsz a reggel elolvasott igén, visszaemlékezhetsz rá, töprenghetsz rajta. A meditáció* nem valami titokzatos rituálé, egyszerűen csak összpontosított gondolkodás – olyan készség, amit bárki elsajátíthat. Amikor újra és újra töprengsz egy problémán, azt aggodalomnak hívjuk. Amikor Isten igéjén gondolkodsz újra meg újra, azt meditációnak. Ha tudod, hogy kell aggódni, akkor biztosan tudsz meditálni is. Csak kapcsold át figyelmedet a problémáról a megoldásra! Minél többet gondolkodsz Isten Igéjén, annál kevesebb dolog marad, amiért aggodalmaskodnál. Minél több időt fordítasz arra, hogy a Szentírás szavain elmélkedj, annál jobban megérted titkait. A zsoltáríró ezt mondja: „Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket” (Zsoltárok 25:14). Miután Jézus azt mondta tanítványainak: „Titeket… barátaimnak mondalak”, szavait így folytatta: „…én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek” (János 15:15-16). Az Istennel való barátság nyeresége a bővölködő élet és az imameghallgatás. Ha tehát Isten barátja akarsz lenni, olvasd Igéjét, emészd meg, és elmélkedj szavain.
*meditáció - elmélkedés, elmélyült gondolkodás, figyelemösszpontosítás. Az egészséges meditáció nem tévesztendő össze a manapság divatos keleti meditációs technikákkal, ahol az egy dologra összpontosítás (adott tárgyra fókuszálás vagy mantra mondogatása) végső soron a tudat kikapcsolását vagy a megváltozott tudatállapotba jutást szolgálja. (fordító megj.)



Egy következő lépés az Istennel való barátság kialakításában az, ha eldöntöd, hogy őszinte leszel hozzá! Isten nem azt várja, hogy tökéletes légy, de azt elvárja, hogy légy őszinte. Ha a tökéletességet várná el, egyikünk sem felelne meg. A Bibliában Isten barátai őszintén elmondták az érzéseiket, néha még panaszkodtak, sőt vitatkoztak is Istennel – ám ez őt láthatóan nem zavarta. Sőt, bátorította is rá őket. Isten türelmesen meghallgatta Dávidot, amikor igazságtalansággal, árulással és cserbenhagyással vádolta. Nem csapott le Jeremiásra, amikor azt állította, hogy Isten rászedte őt. Jóbnak megengedte, hogy kiöntse keserűségét, sőt Isten megvédte őt őszinteségéért. Másrészt viszont megrótta Jób barátait azért, mert ők csak színlelték az őszinteséget: „… nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám, Jób… Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék ti érettetek; mert csak az ő személyére tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szóltatok felőlem igazán…” (Jób 42:7-8 Károli). Ha Isten barátja akarsz lenni, a valódi érzéseidet kell megosztanod vele, nem azokat, melyekről úgy gondolod, hogy így kellene érezned, vagy ezt kellene mondanod. Amíg meg nem érted, hogy Isten mindent a javadra használ életedben, neheztelést fogsz őrizgetni szívedben iránta a kinézeted, a nemzetiséged, az anyagi háttered, a megválaszolatlan imádságaid, a múltbeli sérelmeid, és mindazon dolgok miatt, amiket megváltoztatnál, ha te lennél Isten. Igazából a lelki gyógyuláshoz vezető első lépés az, ha kinyilvánítod érzéseidet, és elengeded az iránta való neheztelésedet. Hát nem bátorító a tudat, hogy Isten legjobb barátai épp úgy éreztek, mint te, de ahelyett, hogy érzéseiket kegyes szólamok mögé rejtették volna, nyíltan kimondták őket? Miért? Mert a kinyilvánításuk vezet a gyógyuláshoz és az Istennel való mélyebb, bensőségesebb kapcsolathoz.



Ha komolyan gondolod, hogy Isten barátja akarsz lenni, el kell döntened, hogy engedelmeskedsz neki! Jézus azt mondta: „Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben…” (János 15:10). Azt kérded: „De akkor, ha elbukok, Isten nem fog szeretni?” Nem, csupán azt jelenti, hogy nem fogod érezni szeretetét, vagy nem lesz bizalmad hozzá fordulni imádságban. Általában úgy gondolkodunk az engedelmességről, mintha az a szüleinkhez, a főnökünkhöz, a parancsnokunkhoz való viszonyulás jellemzője lenne, nem pedig az, ahogy a barátaink felé viszonyulunk. De Jézus azt mondja: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek” (János 15:14). Az igazi barátság nem passzív dolog, hanem cselekvés. Amikor Jézus azt kéri, hogy szeressük az embereket, segítsük a szükségben lévőket, adakozzunk, éljünk tiszta életet, gyakoroljuk a megbocsátást, és vezessünk másokat Hozzá – szeretetünknek arra kell indítania, hogy azonnal engedelmeskedjünk! Nagy lehetőségek általában csak egyszer vagy kétszer adódnak az életben, de kis lehetőségek mindennap jönnek. Az engedelmesség egyszerű cselekedeteivel mosolyt csalunk Isten arcára. „Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt?
Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!” (1Sámuel 15:22). Jézus nyilvános szolgálatának kezdetén Isten kijelentette: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm” (Máté 3:17). Vajon mit tett Jézus harminc éven át, amiben Isten gyönyörködött? A Biblia azt mondja, hogy semmit azon kívül, hogy otthon élt a szüleivel, „és engedelmeskedett nekik” (Lukács 2:51). Istennek tetsző harminc év összefoglalható ebben a két szóban: „engedelmesen élt”! Jézusnak Atyjával való kapcsolata pedig példa arra, hogy milyen kapcsolatot szeretne velünk.



Dávid mindennél jobban vágyott arra, hogy Istent megismerje. Olyan szavakat használt, mint vágyódás, kívánkozás, szomjúság és éhség. „Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam egész életemben” (Zsoltárok 24:7). Másik helyen ezt mondta: „…szereteted az életnél is jobb…” (Zsoltárok 63:3). Jákób vágya olyan erős volt, hogy egész éjszaka küzdött az Úrral, és ezt mondta: „Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem” (1Mózes 32:27). Az a csodálatos, hogy Isten, aki mindenható, hagyta Jákóbot győzni. Miért? Mert a kézitusához személyes érintkezés kell; ez volt az, ami Jákóbot közelebb hozta Hozzá. Pál is olyan ember volt, aki szenvedélyesen vágyott az Istennel való barátságra. „… eltökélt célom… hogy még mélyebben és bensőségesebben megismerjem Őt…” (Filippi 3:10 AMP). Azt mondod: „Szeretnék közelebbi kapcsolatot Istennel, de annyira elfoglalt vagyok”. Az igazság az, hogy annyira vagy közel Istenhez, amennyire vágysz rá, és amennyire fegyelmezed magad arra, hogy vele légy! Az Istennel való barátságnak szenvedélyeddé kell válnia. Szándékosan keresned kell. Ez azt jelenti, hogy választ kell adnod bizonyos kérdésekre. Például: „Értékesebb ez számomra bármi másnál? Megéri más dolgokat feladni érte? Megéri, hogy ezért kifejlesszem magamban a szükséges szokásokat és készségeket? Hajlandó vagyok azt mondani: »Uram, szeretnélek megismerni téged, jobban szeretném ezt, mint bármi mást«?” Isten válasza az ilyen imákra mindig is ez volt: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám” (Jeremiás 29:13).




Kedves üzletember, hallgass Jézusra!

„Fiaim, nincs valami ennivalótok?”János 21:5

Halászok

A Biblia így számol be: „Amikor már reggel lett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem tudták, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőlük: Fiaim, nincs valami ennivalótok? Így válaszoltak neki: Nincs. Ő pedig ezt mondta nekik: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok. Kivetették tehát, de kivonni már nem tudták a rengeteg hal miatt. Ekkor odaszólt Péterhez az a tanítvány, akit Jézus szeretett: Az Úr az!” (János 21:4–7).

Nem megy jól az üzlet? Sarokba szorított helyzetben vagy anyagilag? Nézd csak meg Pétert, egész éjszaka halászott, és semmit sem fogott. Fáradt volt, és elcsüggedt, éppúgy, mint te. Aztán Jézus elkezdett beszélni hozzá, bár akkor Péter még nem ismerte fel őt. Jézus olyan utasítást adott neki, aminek úgy tűnt, semmi értelme. „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok.” Péter talán azt gondolta: „Minden tisztelettel, Uram, te talán jól értesz a prédikáláshoz, de a halászatról nem tudsz semmit! Ha a halak nem harapnak a csónak bal oldalán, akkor biztosan nem harapnak a jobb oldalon sem.” Amikor csodát kérsz Istentől, akkor talán olyan utasítást ad, aminek a te szemedben nem sok értelme van. Ha arra kér, hogy valami mást csinálj, mint amit mindig is tettél, akkor az kimozdít a komfortzónádból, felszínre hozza félelmeidet, és próbára teszi hitedet. De ha engedelmeskedsz neki, az hálószaggató eredménnyel jár. Amikor pedig megtörténik, azt fogod mondani, amit Péter is: „Az Úr az, aki munkálkodik az életemben!” Nos, kedves üzletember, hallgass Jézusra!




Légy egyesítő, ne megosztó!

 

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsoltárok 133:1)

Dávid azt mondta: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! … Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor!” (Zsoltárok 133:1,3). Ha arra törekszünk, hogy különbségeink ellenére is együttműködjünk, akkor Isten áldását adja erőfeszítéseinkre. A Sátán tudja ezt, ezért az „oszd meg és uralkodj” a legfőbb stratégiája. Tudja, milyen erő és áldás van az összhangban, ezért tesz meg mindent azért, hogy megosztást keltsen. Amikor a dolgok kezdenek repedezni és szétesni, vedd észre az ördög mesterkedésit! A Példabeszédek könyvének hatodik része hét dolgot sorol fel, amit az Úr gyűlöl, köztük van „a testvérek közt viszályt szító ember” (19. vers) is. Pál azt mondja: „igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével” (Efezus 4:3). Tudja, hogy ez nem megy magától, igyekeznünk kell rajta, néha nagy erőfeszítésünkbe kerül. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tudjuk: a Sátán taktikáit azért dolgozta ki, hogy feszültséget, neheztelést keltsen köztünk. Eléri, hogy sértésnek vegyünk egy ártatlan megjegyzést, hogy többet gondoljunk bele egy mondatba, mint amennyit a szónok beleértett, hogy valakinek a viselkedése mögött tisztátalan motivációt feltételezzünk, vagy elhiggyünk egy hazugságot. De ha imádkozol, és Istent keresed, ő megmutatja, mi az igazság az adott helyzetben. „Mert ő a mi békességünk” (Efezus 2:14), és ha elfogadjuk, ő elvezet minket problémáink békességes megoldásához. Sőt, konfliktusaink lépcsőfokok lehetnek egy erősebb kapcsolat kialakításához, ha elkötelezzük magunkat arra, hogy megértjük egymást, és távol tartjuk magunkat mindentől, ami megosztást kelt. Ezért írja Pál: „A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem gondolkodásotokban és meggyőződésetekben jussatok egyetértésre!” (1Korinthus 1:10).





Legyen egy „nem-tennivalók” listád!

„…én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (János 10:10)
Jézus azt akarja, hogy gazdag, bővölködő életet élvezz (ld. János 10:10), anélkül, hogy lehúznának olyan dolgok, amiknek nincs értékük vagy jelentőségük. Robyn Coffman életmód-tanácsadó mondja: „Nem csak az a zűrzavar, amit látsz, inkább az, amit nem látsz. Az állandóan túlzsúfolt időbeosztásod, a vég nélküli elkötelezettségek és a mindent elborító félelmek. A túlzsúfolt elme túl sokat rágódik a dolgokon, túlreagálja az eseményeket, mindent túlelemez, túlságosan aggódik, és túlzottan elkötelezi magát.” Tehát folytasd inkább a következők szerint: Szüntesd meg a túlzsúfolt zűrzavart az elmédben, engedd meg magadnak, hogy legyen egy „NEM-tennivalók” listád: Ne érezz bűntudatot, ha nemet mondasz valamire, ami talán jó dolog, de számodra nem az! Ne aggódj amiatt, hogy mennyire lesznek jól neveltek a gyerekeid felnőtt korukra! Ne akassz semmi újat a szekrényedbe anélkül, hogy valami mást tovább ne adnál! Ne érezd magad felelősnek mindenki más jóllétéért! Ne vedd fel a telefont esténként egy bizonyos időpont után! Ne mondj igent pusztán azért, mert meghívtak! Ne ütemezz be elfoglaltságokat vasárnapra és a családodnak szentelt napokra! Ne vegyél meg valamit csak azért, mert akciós! Ne is gondolj arra, hogy olyan ételt főzöl, amiben háromnál több összetevő van, elvégzed a nagymosást, kitakarítod a lakást, és minőségi időt töltesz a családoddal – mindezt egyetlen napba besűrítve! Ne rágódj a kudarcaidon vagy más emberek hibáin! Ne hasonlítgasd magad másokhoz! Minél több dolog nem-elvégzésére adsz magadnak engedélyt, annál inkább érezni fogod, hogy felszabadultál egy összeszedett és gazdag életre. Isten segíteni fog abban, hogy így tudj élni. Figyelj: „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi… akik az Úrban bíznak, erejük megújul…” (Ézsaiás 40:29-31). Az Istennel töltött idő legyen az elsődleges mindennapjaidban, így minden más a helyére fog kerülni.






Tanulj elégedettséget!

„…megtanultam az elégedettség titkát…” (Filippi 4:12 NIV)

Az elégedettség néha azt jelenti: 1) Megtanulod, hogy kevesebbel is boldog légy. Egy túlterhelt vállalatvezető úgy döntött, hogy néhány napot egy kolostorban fog eltölteni. „Remélem ittléte áldásos lesz” – mondta a szerzetes, aki a cellájához vezette. „Ha szüksége lenne valamire, csak szóljon. Majd megtanítjuk, hogyan tud élni nélküle.” A boldogság nem abban áll, hogy megkapod, amit akarsz, hanem abban, hogy élvezed azt, amit Isten neked adott. Pál azt mondta, hogy megtanult elégedett lenni. „Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.” (Filippi 4:12-13). 2) Emlékezteted magad arra, hogy a helyzet lehetne rosszabb is. Snoopy a kutyaházában feküdt Hálaadás Napján, morogva amiatt, hogy neki csak kutyatáp jutott, amikor az emberek odabenn pulykát, szaftot és pitét is kapnak. „Persze lehetne rosszabb is” – tűnődött később – „születhettem volna pulykának is”. Ha emlékezteted magad arra, hogy: „lehetne rosszabb is”, ez hatásosan fejlesztheti az elégedettségedet. 3) Megérted, hogy amire szükséged van, az nem materiális, hanem spirituális. Pál azt mondja, hogy őrizkedjünk a „kapzsiságtól, ami bálványimádás” (Kolossé 3:5). A mi problémánk nem csupán az, hogy többet akarunk, hanem az az állapot, amely minden kívánságunk mögött ott van, hogy amire igazán vágyunk, az Isten. Szent Ágoston mondta: „Magadnak teremtettél minket, Uram, és szívünk nyugtalan addig, amíg meg nem nyugszik Benned”. Miért hagyná Isten, hogy otthon érezzük magunkat, ha ez a föld nem az otthonunk? Az elégedetlenségünk, ha hagyjuk, erősítheti lelki éhségünket és előidézheti, hogy azt imádkozzuk: „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10).




Michael Drosnin írt egy könyvet egy emberről, aki nagyobb gazdagságot kívánt, ezért felépítette kora legnagyobb pénzügyi birodalmát. Több élvezetet kívánt, ezért megfizette a legkáprázatosabb nőket, akiket pénzen meg lehetett venni. Több kalandot kívánt, ezért repülési rekordokat állított fel, megépítette és vezette a világ legkülönlegesebb légi járműveit. Nagyobb hatalmat kívánt, ezért politikai befolyást szerzett és szenátorok irigyelték. Több ragyogást kívánt, ezért filmstúdiók tulajdonosa lett és filmcsillagoknak udvarolt. Drosnin elmondja, hogyan végződött ennek az embernek az élete: „Olyan volt mintha a sötét középkorból jött volna és készen állt a sírra. Lesoványodott, alig volt 55 kg a 193 cm-es magasságához… hosszú bozontos szakálla beesett mellkasáig ért, éktelenül hosszú körmei sárgán kanyarogtak… sok foga fekete volt, rothadó csonkok. Egy tumor kezdett kialakulni a feje egyik oldalán… megszámlálhatatlan tűszúrás nyomai… Howard Hughes kábítószerfüggő volt. Egy milliárdos narkós.” Tehát íme a kérdés: Ha Howard Hughes még egy ügyet sikerre vitt volna, ha még egy milliót szerzett volna, és kipróbált volna még egy izgalmas veszélyt, akkor az elég lett volna? Csupán illúzió az, hogy hálásabbak leszünk, ha többet kapunk! Nem! Biztos lehetsz benne, hogy ha egy gyerek mindent megkap, amit csak akar, ez lerombolja a kezdeményezőkészségét és eltompítja a hála és elégedettség érzését. Nem találod érdekesnek, hogy az az ember, aki ezt írta: „megtanultam az elégedettség titkát” ezt is írta: „mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra” (1Thesszalonika 5:18)? Nem tudod magad hálásabb vagy elégedettebb emberré tenni, de imádkozhatsz ezért és kinyithatod a szíved neki.
Szerző: Andre Lowoa  2018.04.12. 00:25