A megfelelő időben fogod learatni a termést
„Ne fáradjunk el a jótevésben, mert a megfelelő időben learatjuk majd az áldás terméseit, hogyha nem adjuk fel.” (Gal 6,9 NLT fordítás)
A Biblia arról beszél, hogy az életünkben különböző időszakok követik egymást . A Préd 3:1-ben azt olvassuk: „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”
Az akkor és a most vagy a most és a elkövetkezendő között mindig van egy késés. Ez a legtöbb ember számára bosszantó, amikor a megtakarítás vagy egy befektetés vagy egy terv nem hoz azonnali gyümölcsöt.
A gyümölcs lassan érik. Inkább ennél egy éretlen paradicsomot, vagy egy olyant, amelyet zölden szedtek le és mesterségesen érlelték, hogy megpirosodjon? Össze sem lehet hasonlítani egy éretlen öldséget egy olyannal, amely lassan, de magától érett meg. Ha túl korán szeded le, lemaradsz az igazi ízekről.
A pénzügyekben mindig másik évszakban aratsz, mint ahogy vetsz, és ráadásul nem minden gyümölcs egyszerre érik. Ha megfigyeled a barackfát, nem minden barackja egy időben érik meg, hanem apránként, naponta csak egy párat tudsz leszedni. Amikor elkezdesz ültetni és követed az isteni alapelveket a pénzügyekben, nem fog egyből másnap az öledbe pottyanni a szerencse. Időbe telik, mire jön a gyümölcs. Várnod kell egy következő időszakig, hogy learathasd a termést.
Amíg azonban várakozol, Isten munkálkodik. Amikor várakozol, hogy megkapd a befektetett munka, pénz vagy energia megtérülését, esetleg azt hiheted, hogy közben semmi sem történik.
Pedig nagyon is történik! Amíg a mag el van rejtve a földbe, elkezd kicsírázni. Miközben Isten bő áldásai áradnak rá, folyamatosan nő, növekszik. Egyszer csak egy kis hajtás fog felbukkanni a földből, és akkor meglátod majd, hogy tényleg működik.
De egészen addig bíznod kell Istenben, hogy Ő munkálkodik, még akkor is, amikor semmi eredményét nem látod a munkádnak.
Idő kell, amíg egy növény megnő. Nem létezik azonnali érettség. Egyetlen gazda sem megy ki a mezőre elvetni egy magot, majd egy óra múlva visszatér, kiássa és megnézi, hogy növekedett-e. Engedned kell, hogy magától történjen, te csak hagyd betakarva és Isten megadja a növekedést a maga idejében.
A Gal 6,9-ben ezt olvassuk: „Ne fáradjunk el a jótevésben, mert a megfelelő időben learatjuk majd az áldás terméseit, hogyha nem adjuk fel” (NLT fordítás).
Beszéljetek róla:
- Melyek azok a dolgok, amelyekre régóta vársz, hogy Isten gyümölcsöztesse az életedben?
- Hogyan növekedtél szellemiekben annak az eredményeként, hogy várnod kellett a termésre? Mire tanított meg Isten, amíg Rá vártál?
- Szerinted miért várat Isten minket, hogy learathassuk, amit vetettünk?
…minden egyes napon bátorítsátok egymást…, hogy közületek senkit meg ne keményítsen a vétek tévelyítő hatalma. (Zsid 3:13 Csia)
A Gyülekezeti családod megóv téged a visszaesésektől.
Egyikünk sem immunis a kísértésekre. Adott a megfelelő szituáció, és te meg én máris kaphatóak vagyunk a bűnre. Isten tudja ezt, ezért felruházott minket a felelősséggel, hogy egymást a helyes úton tartsuk.
...buzdítsátok egymást minden egyes napon… hogy meg ne keményedjék közületek valaki a bűn csábításától. (Zsid.3:13 MBT)
Arra vagyunk elhívva és ez van parancsolatként is megadva nekünk, hogy vegyünk részt egymás életében. Ha tudomásod van róla, hogy valaki szellemileg hullámvölgyben van, vagy gyengélkedik, a te felelősséged, hogy utánamenj és visszavezesd őt a közösségbe.
Jakab mondja nekünk: "Testvéreim, ha valaki közöttetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti valaki, tudja meg, hogy aki megtérített egy bűnöst a tévelygés útjáról, megmenti annak a lelkét a haláltól, és sok bűnt elfedez. "(Jak 5:19-20 MBT)
A helyi gyülekezetek velejáró előnyei közé tartozik az is, hogy szellemi védettséget nyújtanak az isten szerinti vezetőkön keresztül. Isten a gyülekezet pásztorát ruházza fel a védelem, megóvás, és gondviselés feladatával a nyáj szellemi jólétének érdekében.
Megmondatott: "Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra."(Zsid.13:17 MBT)
A sátán szereti azokat az külön álló hívőket, akik a gyülekezeti élettől távol, Isten családjától pedig el vannak választva, akiket a lelki vezetők nem vonhatnak felelősségre – mert tudja, hogy ezek a hívők védtelenek és erőtlenek az ő gonosz taktikáival szemben.
Beszéljünk róla:
* A te környezetedben kinek van szüksége a te szeretet- és felelősségteljes közbenjárásodra?
* Milyen változást veszel észre az életedben, amikor eltávolodsz a gyülekezetedtől vagy a hívő társaidtól?
"Tiszteljetek minden embert, akivel csak találkoztok!" (1Péter 2,17 MSG fordítás)
Jézus szerint úgy kell szeretni másokat, hogy értékeljük őket, ahogy Jézus is értékel minket.
Te a Király gyermeke vagy. Ő alkotott téged és Jézus az életét adta érted. A Biblia ezt mondja az 1Péter 1,19-ben: „A váltságdíjat nem arannyal vagy ezüsttel fizették, hanem Krisztus vérével, amely mindennél értékesebb.” (NLT fordítás) Mennyi a te értéked? Nézz föl a keresztre. Jézus hajlandó volt meghalni érted. Isten képes volt érted adni az Ő Fiát. Ennyire értékes vagy!
Jézus azt akarja, hogy mindenkit ennyire megbecsülj – még azokat is, akiket ki nem állhatsz. Krisztus mondja: „Én ennyire szeretem őket (szélesre tárt kezekkel a kereszten). Tehát azt várom el tőled gyermekem, hogy ugyanígy szeresd ezeket az embereket, ahogy én szerettem, mert értük is meghaltam, nem csak érted. Úgy bánj velük, ahogyan én! Úgy értékeld őket, ahogyan én!
A Biblia azt mondja: „Tiszteljetek minden embert, akivel csak találkoztok!” (1Péter 2,17 MSG fordítás)
Hogyan teheted ezt meg? Az egyik módja ennek, hogy rájuk nézel, figyelsz rájuk és meghallgatod őket.
Az egyik kedvenc versem a Bibliából a Márk 10,21: Jézus sétált az utcán, egy fiatal vállalkozó pedig odament hozzá és feltett neki egy kérdést. Jézus válasza az volt, hogy ráfigyelt és szerette. Ráfigyelt és szeretett. Nem tudsz szeretni anélkül, hogy figyelnél!
Amikor a pincérnő kiszolgál téged vagy a bolti pénztáros próbál beszélni veled, te viszont nem figyelsz rájuk, akkor szeretettel viszonyulsz hozzájuk. A szeretet figyel és meghallgat.
Gondolj valakire, és írd is le a nevét egy olyan ismerősödre, akinek tudod, hogy alacsony az önértékelése. Aztán határozd el, hogy ezen a héten kimutatod annak az embernek, hogy elfogadod őt, és hogy mennyire értékes ő számodra és Isten szemében. Ha mindenki más úgy bánik ezzel a személlyel, mint egy kitaszítottal vagy nem is törődnek vele, akkor te éreztesd meg vele, hogy igen is számít! Számít Istennek, ezért számodra is fontos!
Beszéljünk róla
* Melyik ismerősödnek van szüksége, hogy megtudja, hogy Istennek és neked is számít?
* Hogyan értékeled magad, mennyire figyelsz másokra osztatlan figyelemmel? Mit fogsz tenni, hogy ezen a területen is fejlődj?
* Határozd el, hogy olyanra fogsz figyelni, akit általában észre sem veszel. Hogyan reagál?
