„...Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán…” (János 21:6)
Ha kétségekre és hitetlenségre alapozva hozol döntéseket, abból soha nem lesz semmi jó. A tanítványok hallották Jézus ígéretét, hogy fel fog támadni, sőt valóban látták is élve, mégis visszatértek ahhoz, amit azelőtt csináltak, mielőtt találkoztak volna vele - a halászathoz. Nos, Isten felhasználja a múltbeli tapasztalatainkat arra, hogy tanítson minket, de ő mindig előre vezet minket, soha nem visszafelé. Amikor a félelem és a bizonytalanság arra akar rávenni minket, hogy visszamenjünk az ismerős terep biztonságába, akkor oda jutunk, ahova a tanítványok: „Elindultak, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak” (János 21:3).
De van egy jó hír: Ha Isten elhívott téged, akkor még mindig elhívott vagy. Figyeld meg, hogy szólítja meg őket Jézus: „Fiaim, nincs valami ennivalótok?” (János 21:5). Gyenge teljesítményed ellenére még mindig a gyermeke vagy! Azután ezt mondja nekik: „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán!”. És amikor megtették, képtelenek voltak kivonni a hálót a rengeteg hal miatt. Ekkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, ezt mondta Péternek: „Az Úr az!” (János 21:7). Azon a reggelen Jézus együtt reggelizett velük, megújította a közösséget, elűzte kétségeiket és kiküldte őket, hogy változtassák meg a világot.
Mi ennek a tanulsága? Amikor Isten akaratán kívül dolgozunk, az olyan, mintha a hajó rossz oldalán halásznánk; kifárasztjuk magunkat, de a végén semmit sem tudunk felmutatni. Sikeres az életed? Nem? Lehet, hogy a rossz oldalon halászol! A dolgok nem fognak jóra fordulni, amíg meg nem adod magad Krisztusnak, meg nem újítod vele a szövetséget, és meg nem engeded, hogy ő irányítsa a lépteidet.
A SZERETET ALAPJA A BIZALOM
„Titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt…”
(1Thesszalonika 3:12)
Egy kapcsolatban a bizalom igazi próbája az, hogy megtudjuk-e osztani egymással titkainkat és küzdelmeinket, legbelsőbb félelmeinket és kudarcainkat. A bensőséges kapcsolat őszinteségre épül. Bátorság kell ahhoz, hogy őszinték legyünk Istennel és még több bátorság kell ahhoz, hogy őszinték legyünk egymással. Az Ádám és Éva közötti kapcsolatot ez a néhány szó írja le: „még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (2Mózes 2:25). Nyíltak és őszinték voltak egymással, mert nem volt semmi kitakargatni- vagy szégyellnivalójuk. Talán olyan mély sebeket hordozol egy kapcsolatból, hogy azt mondod: „Soha többé nem fogok senkiben sem megbízni.” Ez azért van, mert még nem gyógyultál meg. Ha soha nem bízunk senkiben az olyan, mintha egy toronyban élnénk. Biztonságban vagyunk az élet fenyegető szorításától, de olyan távol vagyunk a valódi élettől, hogy nem is vagyunk tudatában az embereknek, helyeknek, időpontoknak, eseményeknek. Azért beszélsz folyton csak a múltról, mert már évek óta nem élsz. Jó hírem van számodra! Isten „meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket” (Zsoltárok 147:3). Isten gyógyítása felszabadít arra, hogy újra élj, újra bízni tudj, hogy félelem nélkül élhess. Ne szigetelődj el, ünnepeld az életet! Akár a házasságod ment tönkre, akár egy közeli barátot vesztettél el, te mindig élsz! Kész vagy arra, hogy éld az életedet, vagy továbbra is felemlegeted azt, amin se te, sem senki más nem tud megváltoztatni: a múltadat? Vannak, akik különös kegyelemként kapták az egyedülállóságot, és teljesnek érzik magukat. Ha te is közéjük tartozol, boldog és beteljesedett életed lehet. De ha nem, akkor bízz Istenben, hogy el fogja hozni neked a megfelelő embert a megfelelő időben.
A vihar szeme
„Van itt hely nálam, állj a kősziklára!” 2Mózes 33:21
A hurrikán az egyik legnagyobb természeti erő, amit az ember ismer. A szél ereje meghaladhatja a 250 km/h-t is; a csapadék 12-13 cm is lehet óránként; és akár tíz emelet magasságú hullámok is keletkezhetnek. Ismeretes, hogy hurrikánok egész városokat tettek romhalmazzá néhány perc alatt. A hurrikánnak két összetevője különösen is érdekes. Az egyik a hurrikán szeme – ez a ciklon viszonylag nyugalmas közepe, ahol a lefelé szálló levegő akadályozza a felhőképződést és a szélvihar kialakulását. A másik a szemet körülvevő szemfal, melyben felfelé áramlik a levegő, itt vannak a hatalmas esőfelhők is. A nyugodt szemmel ellentétben a szemfalban vannak a hurrikán legpusztítóbb erői, a legerősebb szél és a legnagyobb esőzés. Ha felülről nézzük ezt a természeti erőt, akkor láthatjuk, hogy a hurrikán legerősebb része a közepéhez közel eső rész, míg maga a középpont viszonylag nyugodt.
Van ebben egy tanulság mindannyiunk számára. Isten nem vesz el minden gondot az életünkből – legalábbis nem olyan gyorsan, mint ahogy azt mi szeretnénk – de békességet ígér mindezek közepette. Kevés embernek volt több gondja, mint Mózesnek. Etetnie, vezetnie és védenie kellett kétmillió embert. Ráadásul, bármit is tett, a nép folyton panaszkodott. Ezért egy napon Isten azt mondta neki: „Van itt hely nálam, állj a kősziklára! És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak, amíg elvonulok.” (2Mózes 33:21–22). Ha kéred, Isten téged is el tud vinni erre a békés helyre!
Száraz esztendőben sincs gondja... " (Jeremiás 17:8)
Egy nyolcgyermekes édesanya délután hazaérkezve azt vette észre, hogy szokatlanul nagy csend van. Benézett a nappaliba, és azt látta, hogy öt drágalátos gyermeke körben üldögél, és a valaha látott öt legaranyosabb bűzösborzzal játszik. Hirtelen felsikoltott: „Futás, gyerekek, futás!" Mindegyik gyermek megragadott egy bűzösborzot, és különböző irányba szertefutottak. Kiáltása nemhogy segített volna, de annyira megijesztette a gyerekeket, hogy a kicsik megnyomorgatták a náluk lévő borzokat, s azok kispriccelték bűzös váladékukat... Aznap megtanulta - bármi is történik, túl korai pánikolni!
Nehéz gazdasági helyzetben a nyugalom és a pánik közötti különbség azon múlik, hogy kiben bízol. Ha megtettél mindent, amit tudtál, add át a dolgot Istennek - és ne vedd vissza! Olyan világban élünk, amely tele van félelemmel. Ha a főcímeket olvasod, és nem a Szentírást, ha a népszerű kereskedelmi rádiók mosdatlan szájú humorát hallgatod, ahelyett, hogy azokra figyelnél, akik erősítik hitedet, megfogod tapasztalni, amiről Jézus így beszélt: „Az emberek megdermednek a félelemtől..." (Lukács 21:26). Isten megváltott gyermekeként az Ő törvényei szerint, az ő védelme alatt élsz, és „az ő gazdagsága" (Filippi 4:19) lát el minden szükségessel. íme, egy ígéret, melyre rá kell állnod: áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét." (Jeremiás 17:7-8) „Száraz esztendőben" ne ess pánikba, inkább bízz Istenben, hogy át fog rajta segíteni!
„…Szolgám vagy! Kiválasztottalak…” (Ézsaiás 41:9)
Belegondoltál már valaha, hogyan tudnak az állatszelidítők irányításuk alatt tartani egy öttonnás elefántot, és hogyan érik el, hogy az ne szökjön meg? Úgy, hogy az állat gondolkodását irányítják. Amikor a kiselefántot elkezdik idomítani, egy kötelet kötnek a lábára, a kötél másik végét pedig egy földbe ásott oszlophoz kötik. Az elefánt, aki ilyenkor még nem túl erős, húzgálja ugyan a kötelet, de nem tudja elszakítani, sem az oszlopot nem tudja kidönteni. Végül feladja a küzdelmet. Attól kezdve, ha az elefánt lábát megkötik, azt hiszi, hogy nem tud elszabadulni – még ha már jó ideje elég erős is ahhoz, hogy képes lenne megszökni. Emlékszik a hasztalan küszködésre. Ez az egyik oka annak a mondásnak, hogy: „Az elefántok nem felejtenek.” Mi is ilyenek vagyunk. A gondolkodásunk lekorlátoz, ugyanúgy, mint az elefántokat, általában a félelem miatt. A félelem el tudja lopni az álmainkat. Talán a kudarctól félsz, talán az elutasítástól. Talán nem akarsz bolondot csinálni magadból. Talán félsz megpróbálni valamit, mert azt hiszed, úgysem sikerül. Ha megadod magad ezeknek a gondolatoknak, és azt hiszed, nem tudod elérni álmaidat, igazad lesz – és ezért nem is fogod tudni valóra váltani őket. A félelmeinknek gyakran semmi köze a valósághoz. Van azonban egy jó hírem: a félelmet le lehet győzni. Az első lépés a győzelemhez az, ha elhiszed, amit Isten mond rólad: „… Szolgám vagy! Kiválasztottalak… Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézsaiás 41:9-10).
„Ne félj, mert én veled vagyok…” (Ézsaiás 41:10)
„Ne félj!” – ezek a szavak a Teremtés könyvétől a Jelenésekig végig ott vannak a Bibliában. Miért? Mert Isten tudja, hogy a félelem nem csupán legnagyobb ellenségünk, de állandó társunk is, és segíteni akar, hogy le tudjuk győzni. Valaki azt írta: „Gondolj úgy komfortzónádra, mint egy börtönre – egy nagyrészt saját magad által teremtett börtönben élsz. A fala a »nem megy / képtelen vagyok rá / muszáj / nem szabad« és hasonló alaptalan meggyőződések tégláiból épül, melyeket az életed során felhalmozott és megerősített negatív gondolatok és döntések alkotnak. Minden egyes félelem egy rács börtönödön.” A jó hír azonban az, hogy mivel a félelmek érzések, Istenbe vetett hittel el lehet távolítani a téves félelmeket, meg lehet szabadulni tőlük. Azt jelenti ez, hogy teljesen félelemmentesen lehet élni? Nem. Michael Ignatieff író mondja: „A félelem nélküli élet nem azt jelenti, hogy sohasem félünk. Időnként jól tesszük, ha félünk. A félelem jó tanítómester. Az viszont nem jó, ha félelemben élünk, ha engedjük, hogy a félelem diktálja döntéseinket, meghatározza, hogy kik vagyunk. A félelem nélküli élet azt jelenti, hogy szembeszállunk a félelemmel, felmérjük, és nem hagyjuk, hogy formálja és meghatározza életünket. A félelem nélküli élet azt jelenti, hogy vállaljuk a kockázatot, merünk próbálkozni. Azt jelenti, hogy nem fogadjuk el a nemleges választ, ha biztosak vagyunk benne, hogy igennek kellett volna lennie. Azt jelenti, hogy nem elégszünk meg kevesebbel, mint amennyi jár, ami jogosan a miénk, fáradságos munkánk árán.” És hadd tegyük még hozzá: nem elégszünk meg kevesebbel, mint amit Isten megígért, mint amit ő tervezett nekünk.
„…győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézsaiás 41:10)
Ha tudod, hogy amit teszel, összhangban van Isten akaratával, akkor biztos lehetsz benne, hogy ő meg fog adni mindent, amire szükséged van, és ő maga fog harcolni érted. Isten azt mondta népének: „Ha háborúba vonulsz ellenséged ellen, és látsz lovakat, harci kocsikat és nálad nagyobb sereget, ne félj tőlük, mert veled lesz Istened, az Úr, aki felhozott téged Egyiptomból” (5Mózes 20:1). Isten még ezt is hozzátette: „Van-e itt olyan ember, aki fél, és lágy szívű? Az menjen vissza a házához, ne csüggessze el társainak a szívét a magáéhoz hasonlóan!” (5Mózes 20:8). Isten tudja, hogy ha engedjük, hogy félelem uralja a szívünket, az végzetes, nemcsak számunkra, de a körülöttünk élők számára is. David Mamet drámaíró írta: „1944. június 5-én több ezer amerikai ejtőernyős ugrott le Normandiában. Négy ember nem volt hajlandó ugrani. El tudjuk képzelni, milyen lehetett ezeknek az embereknek a hátralévő élete? Mennyi mentegetőzést, kimagyarázást kellett felsorakoztatniuk magukban, vagy éppen elfojtani érzéseiket? Az életük valójában véget ért azon a napon, amikor nem akartak kiugrani a gépből… Végül mindannyian meghalunk, de annak nincs értelme, hogy már életünkben meghaljunk.” A félelmet nem tudjuk egyik napról a másikra legyőzni, de fokozatosan, napról napra tetten érve leküzdhető. „…akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez” (Dániel 11:32). A „ragaszkodnak” szó azt jelenti: „kapcsolatban vannak vele, bensőséges viszonyban vannak vele.” Le akarod győzni félelmeidet? Tölts időt Isten Igéjével! Tedd életedben elsődleges fontosságúvá az imádságot! Ismerd meg Istent közelebbről!
Isten tudja, mit tettél
Isten egyik fő jellemzője, hogy mindentudó. Gondolom, felismerted a szóösszetétel részeit: mindent tudó. Azt jelenti, hogy a mindentudó Isten tud mindenről, amit mondtál, amit gondolsz, amit teszel. Volt egyszer egy gazdag nagyapa, aki hallókészüléket kapott. A felülvizsgálaton az orvos megjegyezte: „A családja biztosan nagyon örül annak, hogy most már hallja őket.” A nagyapa így válaszolt: „Az a helyzet, hogy nem mondtam el nekik, hogy hallókészülékem van. Csak üldögélek, és hallgatom a beszélgetéseiket – és már kétszer megváltoztattam a végrendeletemet!” Isten meg akar áldani, de a bűn és az engedetlenség ezt megakadályozhatja. Amikor Dávid házasságtörést követett el Betsabéval, megpróbálta eltitkolni azt. Isten azonban leleplezte. Isten szemében egyetlen dolog rosszabb a bűnnél – az, ha nem vállaljuk fel, hogy elkövettük. Végül Dávid beismerte vétkét, és így imádkozott: „Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van. Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz.” (Zsoltárok 51:4–6). Aztán még ezt is kérte: „Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó” (Zsoltárok 51:9). Dávidnak belső, lelki tisztulásra volt szüksége, és Isten megadta ezt neki. Isten tud mindenről, ismer „minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.” Nem számít, milyen nagyon elbuktál, ő meg tud tisztítani, megbocsát neked, és újra örömet ad életedbe.
„Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam!” (1Mózes 28:16)
Egy éjjel Jákób különlegeset álmodott. Egy égig érő létrát látott, melyen angyalok jártak le-fel; és isten azt mondta neki: „veled vagyok, megőrizlek téged, akárhová mégy” (1Mózes 28:15). Másnap reggel Jákób így szólt: „Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam!” Ahhoz, hogy Isten munkáját felismerjük életünkben, rá kell hangolódnunk, különben úgy járunk, mint Jákób, aki nem volt tudatában Isten jelenlétének. Mózes egy teljesen átlagos napon vette észre az égő csipkebokrot – ami nem szokatlan jelenség a sivatagos éghajlaton. Kivéve, hogy a bokor nem égett el, és amikor odament megnézni, „megszólította Isten a közepéből” (2Mózes 3:4). Az Istennel való legnagyszerűbb találkozások a hétköznapi élet eseményei közepette érnek. De nyitottnak és befogadóképesnek kell lenned, különben nem fogod észrevenni. William Barry író mondta: „Akár tudatában vagyunk, akár nem, létezésünk minden pillanatában Istennel találkozunk… aki próbálja magára felhívni a figyelmünket… szeretne magához vonzani, hogy tudatosan kölcsönös kapcsolatban legyünk vele.” Sohasem tudhatod, hol fog megjelenni, vagy ki által fog szólni. A feltámadás után Mária Magdolna Jézust kertésznek hitte. Pál azt írta: „ébredj fel, aki alszol” (Efezus 5:14). Lehet, hogy egy csodás gyógyulás, egy helyreállt kapcsolat vagy éppen egy nagy megpróbáltatás ébreszt fel. Ne csak a győzelmeidben keresd Istent, keresd a nehézségek idején is! Frederick Buechner teológus mondta: „Nincs olyan átlagos esemény, ahol Isten ne lenne jelen, rajtad múlik, hogy észreveszed-e vagy sem.”
Nyerd meg a lelkeket!
„…a bölcs lelkeket nyer meg.” (Példabeszédek 11:30)
A francia tudós, Louis Pasteur abban az időben élt, amikor minden évben ezrek haltak meg veszettségben, ezért éjjel-nappal egy olyan vakcinán dolgozott, amely megmentheti ezeket az embereket. Amikor már ott tartott, hogy saját magán fog kísérletezni, egy Joseph Meister nevű kilencéves kisfiút megharapott egy veszett kutya. A fiú édesanyja könyörgött Pasteurnek, hogy a fián végezze el a kísérletet. Pasteur tíz napon át injekciózta be a fiút, és az életben maradt. Évtizedekkel később, Pasteur sok mindent vésethetett volna sírkövére, de ő csak ezt a néhány szót kérte: Joseph Meister életben maradt! A Biblia azt mondja: „Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg” (Példabeszédek 11:30).
Képzeld el, hogy neked megvan a rák ellenszere, de senkivel nem vagy hajlandó megosztani, vagy azt mondod: „túl elfoglalt vagyok”. Az evangélium csak akkor jó hír, ha hajlandóak vagyunk továbbadni, és így időben eljut azokhoz, akiknek szükségük van rá. Sokunkat túlságosan leköti az anyagi jólét. Ahelyett, hogy szeretteink üdvössége miatt fordulnánk Istenhez, házakat, autókat, nyaralásokat és hasonlókat kérünk. Lehet, hogy tudjuk idézni: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom…” (Zsidók 11:1), de a „dolgok”, amikre gondolunk anyagiak és mulandók, nem pedig olyan örökkévaló dolgok, mint a „jobb haza” (ld. Zsidók 11:15-16). Először és elsősorban Isten országát kellene keresnünk, és az összes többi „dolog” majd ráadásul megadatik nekünk. Valójában nem is kell kérnünk őket, mert automatikusan megkapjuk, ha Isten országát a sajátunk elé helyezzük. (Máté 6:33).
Tehát légy bölcs – és nyerj meg lelkeket!
