Az aggodalom legyőzése

„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok.” Máté 6:25

Ne aggódjatok...

Íme, néhány lépés, amivel legyőzheted aggodalmadat:

1) Beszélj Istennel! Ne siránkozz egy befektetés összeomlása miatt, kérd Isten segítségét! Ne járkálj nyugtalanul fel-alá a kórház folyosóján, imádkozz a műtét sikeréért! „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1Péter 5:7).

2) Lassíts! „Légy csendben, és várj az Úrra!” (Zsoltárok 37:7). Jézus első csodáját egy esküvőn tette. Elfogyott a bor, ami hatalmas megszégyenülést jelentett abban a korban. Mária hibáztathatta volna a vendégfogadó családot a felkészületlenségükért, de inkább Jézushoz fordult a hiánnyal, aki megoldotta a problémát. Te is megteheted ugyanezt. Mérd fel, mi a gond, aztán vidd az Úr elé imában.

3) Ne hagyd, hogy az aggodalmaid átvegyék az irányítást! Ha rád száll egy szúnyog, nem mondod: „Majd később foglalkozom vele.” Nem, azonnal agyoncsapod, mielőtt még megcsíphetne. Légy ugyanilyen határozott aggodalmaiddal is! Bánj el velük abban a pillanatban, amikor felbukkannak! Mielőtt öndiagnózist állítanál fel egy anyajegy miatt, és a ráktól rettegnél, előbb vizsgáltasd ki! Ahelyett, hogy azt feltételeznéd, sosem fogsz kikeveredni az adósságból, kérj segítséget egy pénzügyi tanácsadótól! Aggodalmaskodás helyett cselekedj!

Horace Bushnell mondta: „Az aggodalmaskodás hitetlenség vagy ok nélküli rettegés. Nincs jogunk megengedni magunknak. Ha teljes hittel Istenben bízunk, az aggodalom elmúlik.” Azokat a kereszteket, melyeket a jövőnket illető aggodalom miatt hordunk, nem Isten tette a vállunkra. Add hát át aggodalmadat Istennek, és hagyd is nála!


„És Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” Filippi 4:7

Írd össze...

Íme, három további lépés az aggodalom leküzdéséhez:

1) Írd össze aggodalmaidat! Egy héten át gyűjtsd listába azokat a dolgokat, melyek miatt leginkább aggódsz. Gyermekeid? Egészség? Pénz? Házasság? Munkahely? Ezek nem egyszeri aggodalmak, melyek könnyen elmúlnak. Olyan dolgok, melyek folyamatosan nyugtalanítanak, tehát kezdd el átgondolni őket. Kérdezd meg magadtól, aggodalmaidból hány vált valóra? Charles Spurgeon mondta: „A legrosszabb szerencsétlenségek sohasem következnek be… gyötrelmeink nagy része az előérzetben rejlik.”

2) Elemezd őket! Fel fogsz fedezni olyan területeket, melyek gyakran foglalkoztatnak, talán kényszerképzetekké válnak: hogy mit gondolnak rólad az emberek; hogy családodban örökletes a szívbetegség, a rák, az Alzheimer kór; hogy félsz, hogy nem lesz miből megélned öreg korodban. Azonosítsd be ezeket a félelmeket, és imádkozz értük célzottan!

3) Élj a mában! Isten megígérte, hogy naponta betölti szükségeidet – nem hetente vagy évente. Meg fogja adni, amire szükséged van, amikor szükséged van rá! „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsidók 4:16). Egy régi ének szerint: „Ne kapkodj, szívem! Bízz Istenben, és várj! Lehet, hogy késlekedik, de soha nem jön túl későn!” A Bibliában akárhol előfordul az „aggodalmaskodni” szó, szinte mindig ott van a közelében annak tiltása is. Ha a te szótáradban is benne van az aggodalom, akkor csakis úgy kapjon helyet benne, ahogy Isten szól hozzád: „Ne aggodalmaskodjatok!” A Filippi 4:6–7-ben ezt olvassuk: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”

 

„… mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.” Máté 6:32

 Istenre figyelj

Még két lépés az aggodalom leküzdésére:

1) Kérj segítséget! Pál azt írta: „… semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféleképpen gyötrődtünk: kívül harcok, belül félelmek. De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével…” (2Korinthus 7:5–6). Nem vagy egyedi eset; mások ugyanilyen félelmekkel néznek szembe. Ha kimondod aggodalmaidat, azok elvesztik erejüket. Ne feledd: „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.” (Prédikátor 4:9–10). Beszélj az érzéseidről valakinek, akiben megbízol, és kérd meg, hogy imádkozzon veled! Az emberek sokkal segítőkészebbek, mint gondolnád. Ahogy csökken az aggodalmad, úgy nő az ő örömük.

2) Istenre figyelj, ne magadra! Jézus ezzel zárja nyugalomra intő szavait: „… mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” (Máté 6:32–33 RÚF). Ha gazdagságot keresel, minden fillér miatt aggódni fogsz. Ha egészséget keresel, minden szeplőtől és csomótól meg fogsz rémülni. Ha népszerűséget keresel, minden konfliktus miatt gyötrődni fogsz. Ha biztonságot keresel, minden kis reccsenéstől megijedsz. De ha minden nap Isten országára összpontosítasz, akkor ő mindent meg fog adni, amire szükséged lesz. Egy ismeretlen költő írta: „A vörösbegy azt mondta a verébnek: Kíváncsi vagyok, ezek a nyugtalan emberek vajon miért rohannak és aggódnak annyit? A veréb azt mondta a vörösbegynek: Barátom, azt hiszem, bizonyára azért, mert nekik nincs mennyei Atyjuk, mint nekünk, aki gondoskodik rólunk.”





CSAK MÉG EGY LÉPÉST!

„Kiütnek, de újra talpra állunk.” (2Korinthus 4:9 TLB)

A kudarc olyan érzés, mint amikor gyomorszájon vágnak. Ha pedig újra és újra megtörténik, erős a kísértés arra, hogy feladd. De nem teheted meg! Újra fel kell állnod! Nem a kudarc tesz vesztessé, hanem az, ha feladod. H. E. Jensen mondta: „A győztest lehet hogy már többször is kiszámolták, de ő nem hallotta a bírót.” A kudarcmentes élet talán biztonságosnak tűnik, de unalmat, közönyt és alacsony önértékelést nevel. Észrevetted már, hogy az ördög sohasem arra emlékeztet, hogy mit tanultál? Nem, azt szeretné, ha újra meg újra a fájdalmas részleteket elevenítenéd fel. Tanuld meg a leckét, a részleteket pedig felejtsd el! A győzelemhez az kell, hogy arra építkezz, amit megtanultál, és aztán lépj tovább. Brooke Foss Westcott teológus mondta: „Nem a nagy események tesznek egyeseket hősökké vagy gyávákká, a nagy események csupán megmutatják, hogy kik azok… Akár ébren vagyunk, akár alszunk, szép csendben erősödünk vagy gyengülünk, és végül egy válság megmutatja, hogy mivé váltunk.” A következő cikk a Wall Street Journalban jelent meg: „Már sokszor kudarcot vallottál, pedig lehet, hogy nem is emlékszel rá. Elestél, amikor járni tanultál. Majdnem megfulladtál, amikor először próbáltál úszni. Sikerült eltalálnod a labdát, amikor először ütőt vettél a kezedbe? A legjobb ütőjátékosok, akik a legtöbb meccset nyerték, sok ütést el is rontottak. R. H. Macy hétszer vallott kudarcot, mielőtt a Macy’s áruházlánc befutottá vált. John Creasey angol regényírót 753-szor utasították el a kiadók, mielőtt kiadta 564 könyvét.” H. Jackson Brown a győzelem két szabályát adja: Első szabály: Tégy meg még egy lépést! Második szabály: Amikor már nem tudsz tovább menni egy lépést sem, térj vissza az első szabályra!



Elég jó!

„…felépítlek téged, és felépülsz…” (Jeremiás 31:4 Károli)

Ne engedd senkinek, csakis Istennek, hogy megmondja, mennyit érsz. Ez túl nagy hatalmat adna bárki kezébe. Ha az emberek felcímkézhetnek, akkor be is korlátozhatnak. Amíg nem tudod, hogy Isten mit gondol rólad, addig nem fogod tudni sem az egyéni értékedet, sem az életed célját. Aggódni fogsz amiatt, hogy nézel ki, mit gondolnak rólad mások, és hogy sikeres leszel-e az életedben. De ha hiszel Isten ígéretében: „…örökkévaló szeretettel szerettelek téged… felépítlek téged, és felépülsz…” (Jeremiás 31:3-4 Károli), akkor szabadon összpontosíthatsz arra, hogyan fejlődhetsz és érheted el Istentől kapott lehetőségeidet. Amit az élet lerombolt, Isten újjá tudja építeni.

Ha alacsony önértékeléstől szenvedsz, íme egy imádság, ami segít: „Atyám, néha úgy érzem, hogy semmire se vagyok jó, hogy semmit sem tudok jól csinálni, hogy bármit is teszek, az soha nem elég jó. De tudom, hogy amikor arra nézel, hogy ki vagyok, és ki lehetek, akkor Jézust látod. És Ő elég jó! Elég jó az, hogy drága vérét ontotta azért, hogy elfedezze az én értéktelenségemet. Elég jó az, hogy kifizette az árat minden bűnömért, amit valaha is elkövetek. Elég jó az, hogy minden nap tökéletesít engem. Elég jó az, hogy igaznak lát engem Krisztusban. Elég jó az, hogy közbenjár értem Isten trónjánál éppen most is. Elég jó az, hogy meggyógyítja az életem összetört részeit, és újra egészségessé tesz. Elég jó az, hogy irántam való szeretete örökkévaló és garantált. Köszönöm, Atyám, hogy minden, amit Jézus tesz, elég jó, és hogy Benne én is elég jó lehetek!”




Fejlődési visszamaradottság

„… azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (János 10:10)

A pszichológusok szerint manapság az egyik legnagyobb mentálhigiénés probléma a lelki fejlődésben való visszamaradottság. Ez a betegség rohamosan terjed. Aki ebben szenved, az fizikailag ugyan működőképes, de valójában csak vegetál, reménytelenül és életcél nélkül. A lelki fejlődésben való visszamaradottság nem elmebetegség vagy személyiségzavar; csak az értelmi, érzelmi és spirituális életerő hiánya. A halálos bűnöket felsoroló régi listákban volt erre egy külön szó, az acedia, ami azt jelenti: „lelki megfáradás, az életöröm elvesztése”. Ezért tekintett Jézus szánalommal a tömegre, melyben olyan emberek voltak, akik tönkrement házasságok, elveszített munkahelyek vagy bármi más miatt magukat belül kihűltnek, halottnak érezték. Nekik mondta: „én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek” (János 10:10). Ezékiel egy látomásában egy kiszáradt csontokkal teli völgyet látott, a lelki fejlődésben való visszamaradottság végeredményét. Isten megkérdezte tőle, hogy életre kelhetnek-e ezek a csontok? A próféta így válaszolt: „Ó, Uram, Uram, te tudod!” (Ezékiel 37:3). Isten tudta – és életre keltette őket.

Téged is életre tud kelteni, sőt bővölködő életet tud adni. A Talmud szerint minden fűszál mellett van egy angyal, aki lehajol hozzá, és ezt suttogja: „Nőj, növekedj!” Pál azt mondta, hogy Krisztusban a megváltottak együtt növekednek szeretetben (ld. Efezus 4:16). Tehát nem csak rólad van szó. Isten azt akarja, hogy életed felvirágozzon, hogy ez által másokat is biztatni tudj, hogy kerteket ültess tele, zenét szerezz, betegeken segíts, vagy éppen vállalatokat lendíts fel. Most álljunk meg, hadd mondjak pohárköszöntőt: „Arra az emberre, akinek Isten téged tervezett; akivé szeretné, hogy válj; akivé eltökélten formál!”






Konfliktusmegoldás biblikus módon

„…az igazságot követve szeretetben… növekedjünk…” (Efézus 4:15 Károli, Veritas)

Két módja van az igazság elmondásának. A „megmondom a magamét” – stílus, amely csak mélyíti a szakadékot, vagy a biblikus mód: „az igazságot követve szeretetben”, amely feloldja a konfliktust, és megerősíti a kapcsolatot. Tegyük fel, hogy egy házaspár azért veszekszik, mert a férj rendszeresen elkésik. Hogyan mondhatja el a feleség az igazságot szeretetben úgy, hogy mondanivalóját a férj meghallja? Íme egy öt lépésből álló módszer, amely hatékony a házasság, a barátság vagy a munkahely vonatkozásában.

A feleség mondhatja ezt: 1) „Csalódottságot érzek…” Nem hibáztat, nem támad, csak őszintén kinyilvánítja a saját érzéseit. 2) „…ha elkésel” Nem ítélkezik, nem szidja vagy minősíti a másikat, csak konkrétan megnevezi a tettét. 3) „Ez mintha azt mondaná nekem, hogy az én időm neked nem igazán fontos.” Nem tart erkölcsi prédikációt, csak őszintén megosztja érzéseit. 4) „Kérlek, próbálj meg időben érkezni, vagy hívj fel, és mondd meg, hogy mikor érsz ide!” Ahelyett, hogy a régi dolgokra összpontosítana, amin a férj már úgysem tud változtatni, azt mondja el neki, hogy mit szeretne, ha másként tenne legközelebb. 5) „Hajlandó lennél ezt megtenni értem?” Nem követel, és nem tartja magától értetődőnek, csak megfontolást és együttműködést kér. Ha a férj beleegyezik, akkor megszületik a „megállapodás”. A feleség szívből megköszöni és jutalmazza a férj minden olyan erőfeszítését, ami arra irányul, hogy állja a szavát. Ezzel a feleség eredményesen átformálta a viszonyukat azáltal, hogy a férjét ellenség helyett szövetségessé tette, és újradefiniálta a célt közös célként, s nem valami olyasmiként, amit „ő tesz érte”. A Biblia azt mondja, hogy csak akkor tudunk „együtt járni”, ha „megegyeztünk” (Ámósz 3:3).
Szerző: Andre Lowoa  2018.01.14. 00:39