Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Benne vagy Isten végrendeletében-Ebben az évben ....-EZ A TE LÁTOMÁSOD – KÖVETNED KELL!-Mi a látásod erre az évre?-NE KORLÁTOZD ISTENT!

2019. január 02. 00:39 - Andre Lowoa

 

Benne vagy Isten végrendeletében

„Most pedig az Istennek és kegyelme igéjének ajánllak titeket, aki felépíthet benneteket, és örökséget adhat nektek a szentek között.” (ApCsel 20:32)
Linda Knox a nyolcvanas éveiben járt, amikor alultápláltság miatt meghalt chicagói lakásában. Idős korára elvesztette látását, és elméje is elborult. Holmija között több beváltatlan csekket találtak, mintegy 155 000 dollár értékben, festményeket és más műtárgyakat több mint 170 000 dollár értékben, ékszereket 366 000 dollár értékben és régiségeket közel 50 000 dollár értékben. A teljes vagyona átszámítva körülbelül 210 millió forintra volt tehető – mégis magányosan és szegénységben halt meg. Ráadásul írt ugyan végrendeletet mindezekről, de azt sosem hitelesíttette, így azt senki sem hajtotta végre, ezért a kedvezményezettek nem is tudtak róla, hogy örököltek volna. Mi a tanulság ebből számodra? Amikor Krisztus meghalt, majd felment a mennybe, végrendeletet hagyott hátra. És ebben a te neved is szerepel! Azt kérded, hol találhatod meg ezt a végrendeletet? Igéjében! Rád is vonatkozik, hogy örököse vagy Istennek és örököstársa Krisztusnak (ld. Róma 8:17). Ha egyszer megérted ezt az igazságot a lelked mélyén, akkor forradalmian megváltozik a bibliaolvasáshoz való hozzáállásod. Ahelyett, hogy órákon át bambán bámulnád a tévét, vagy vég nélkül böngésznél az interneten, elkezdesz éjjel-nappal a Szentíráson elmélkedni. Az eredmény pedig az lesz, hogy életed minden területén fejlődést, gazdagodást tapasztalsz (ld. Józsué 1:8; Zsoltárok 1:2–3). Most már megérted, miért mondta Dávid: „Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket… Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst.” (Zsoltárok 119:47,72). Péter azt írta: „Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való… Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…” (2Péter 1:3–4). Mi többet kérhetnél?

 

„Most pedig az Istennek és kegyelme igéjének ajánllak titeket, aki felépíthet benneteket, és örökséget adhat nektek a szentek között.” (ApCsel 20:32)
 
A végrendeletből – vagy régies szóhasználattal: testamentumból – tudják meg az örökösök, hogy az elhunyt mit hagyott rájuk. Az Isten és népe között fennálló régi szövetség (ó testamentum) sok nyereséget ígért, de ehhez szigorú feltételek társultak. Ezért Isten egy új szövetséget adott. Ez a szövetség nem a törvényekre alapult, amelyeket gyakorlatilag lehetetlen betartani, hanem a kegyelemre. A kegyelem olyan jóakarat, kedvezés, amelyet nem érdemlünk, nem tudunk kiérdemelni, és amelyért nem kell megdolgozni, mert ajándékba kapjuk. Amikor felfedezed, hogy a neved ott van ebben a „hivatalos iratban”, a bibliaolvasás valódi öröm forrásává válik számodra. Elkezded kérdezni: „Mit hagyott rám Isten? Mi a jogos örökségem?” Ekkor rájössz, hogy az üdvösséged, bár mégoly dicsőséges is, csak a kezdete a dolgoknak. A Szentírás tanulmányozása, az igékre támaszkodás és azokra hivatkozás minden élethelyzetben többé nem kötelesség már, hanem hirtelen örömmé, élvezetté válik. Ha a Szentírással összhangban állnak imakéréseid, az olyan, mintha a mennyei bankban ezt mondanád: „Ezt a csekket Krisztus számomra állította ki, és én szeretném beváltani.”Két lehetőséged van: vagy anélkül éled a keresztyén életed és halsz meg végül, hogy valaha is levettél volna erről a számláról, mert sosem fedezted fel, mi az örökséged, hogy Isten rendelkezése szerint mi jár neked. Vagy imádkozhatsz így: „Atyám, Krisztus végakaratában ott szerepel a nevem. Az áll benne, hogy minden szükségem be lesz töltve, hogy útmutatást kapok minden lépésemre, hogy betegségeimből meggyógyulok, és nem kell félnem a sátántól, mert te hatalmat adtál nekem fölötte” (ld. Lukács 10:19). Most már érted, miért akarja annyira a sátán, hogy ne olvass Bibliát?




Ebben az évben bízz Istenben és légy nyugodt!

„Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre; hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!” (Zsoltárok 94:12–13 Károli)

Ebben az évben az legyen számodra a legfontosabb, hogy megismerd Istent, és vele összhangban éld az életedet!

Vannak dolgok, amiket Isten tesz meg értünk, és vannak dolgok, amiket tőlünk vár el, hogy megtegyük magunkért. Egy másik fordítás szerint: „Áldott ember az, akit te fegyelmezel és tanítasz, ó Uram, és akit megtanítasz a te törvényedre… akinek erőt adsz, hogy nyugodt maradjon a veszedelem napján…” (Zsoltárok 94:12–13 AMP). Szeretnéd, ha nyugodt tudnál maradni bármilyen körülmények között? Szeretnél higgadt lenni, bármekkora is a feszültség körülötted? Szeretnél a béke eszköze lenni, bármerre mégy? Szeretnél felülemelkedni a körülményeken ahelyett, hogy hagynád, hogy lenyomjanak? Isten ma lényegében ezt mondja neked: „Élj az én igém szerint életed minden területén. Tanulj meg érzékenynek lenni a hangomra, engedelmeskedj gyorsan és készségesen. Az én igám boldogító és az én terhem könnyű. Soha nem bízok rád olyat, amivel ne boldogulnál, vagy ami elhordozhatatlanul nehéz teher lenne számodra. Add át nekem az aggodalmaidat – egyenként, amikor támadnak. Örülj, mert biztos lehetsz szeretetemben, gondoskodásomban és védelmemben, és abban, hogy megadom neked szíved vágyait. Mivel az ördög »a vádló«, ezért folyton rá fog mutatni gyengeségeidre és hibáidra, és azt fogja mondani, hogy érdemtelen vagy. Ne hallgass rá, ő a hazugság atyja! Én kegyelmemből megmentettelek, most már Krisztusban vagy. Az ő megváltó vérén át tekintek rád, ezért az én szememben mindig elfogadott vagy. Add át nekem minden aggodalmadat és gondodat! Kezdj el a jelenben élni, ne a múltban vagy a jövőben! Keresd az én áldásomat, és megtalálod. Élj teljes életet, mert ez az én tervem számodra ebben az évben.”





Ebben az évben engedd, hogy Isten Isten legyen!

„Ezekkel rombolunk le minden okoskodást…” (2Korinthus 10:5)

aggodalom

Hogyan gondoskodik rólunk Isten? Napról napra. Emlékszel az izraelitákra a pusztában? Isten hűségesen táplálta őket minden nap mannát küldve a mennyből. De voltak, akik be akarták biztosítani magukat, ezért a szükségesnél többet gyűjtöttek, elárulva ezzel, hogy nem bíznak Istenben. Isten azonban mindig csak aznapra elegendőt engedett, ha valaki többet szedett, a felesleg megromlott. Ha a jövő miatt aggódsz, vagy olyan dolgok miatt, melyek felett nincs hatalmad, az olyan, mintha mannát akarnál elraktározni. Észre sem veszed, máris megromlik. Isten azt akarja, hogy add át neki a jövőt illető aggodalmaidat, hiszen azok úgyis túl nagyok számodra. Mindig csak egy napra elegendő kegyelmet kapsz, ezért élj a jelenben! Sokszor kínoz a „Mi lesz, ha…?” Mi lesz, ha fájdalom ér vagy beteg leszek? Mi lesz, ha elveszítem az állásomat? Mi lesz, ha az emberek nem fognak kedvelni, nem fognak elfogadni? Mi lesz, ha nem találok senkit, aki szeretne, és egyedül kell leélnem az egész életemet? Mi lesz, ha nem hallom meg Isten hangját, és hatalmas hibát követek el? A Biblia ezt „okoskodásnak” nevezi, ilyenkor igazából csak elképzeled a lehető legrosszabb eshetőséget. Pál azt mondja, hogy romboljunk le minden ilyesmit, mert ha nem, akkor állandó rettegésben fogunk élni, olyan dolgok miatt aggódva, melyek még meg sem történtek – és valószínűleg soha nem is fognak. Mi van akkor, ha kiokoskodsz valamit, aztán Isten meglepetést készít, és valami egészen mást, valami sokkal jobbat tesz? Kárba veszett idő, amit az okoskodásra fordítottál. Nem pazaroltál már így is túl sok időt az aggodalomra? Csak nyugodj meg, és engedd, hogy Isten Isten legyen az életedben.

 




Ebben az évben hallgass Istenre!

„Az Úr vezet majd szüntelen…” (Ézsaiás 58:11)

Az Úr vezet majd szüntelen...

Hogyan állíthatjuk, hogy személyes kapcsolatunk van Istennel, ha sosem beszél hozzánk? A Szentlélek vezetésére való nyitottság és fogékonyság nem szabadon választható része a keresztyén életnek, hanem fontos velejárója. Mindannyian meg tudjuk tanulni, hogyan legyünk nyitottak a Lélek késztetéseire. Ez nem csupán a „fontos emberek” számára van fenntartva, vagy azoknak, akik „lelkibbek”, mint te. Isten hozzád is szólni fog, ha rászánod az időt arra, hogy figyelj rá. John Ortberg írja: „A keresztyén élet sok kalandjához az kell, hogy reagálni tudjunk a Szentlélek vezetésére. Ez a vezetés nem korlátozódik a nagy jelentőségű döntésekre. Úgy lehet megtanulni a felismerését, ha folyamatosan gyakoroljuk.” Ezért imádkozott így Dávid: „Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (Zsoltárok 25:4–5). Richard Foster írja: „Napjainkban a menny és föld feszülten várja, hogy megjelenjenek a Lélek által vezetett… a Lélekből erőt merítő emberek… Megtörtént ez már korábban is, így újra megtörténhet. Ilyen emberek nem jelennek meg addig, amíg nem tapasztaljuk meg mélyebben, áthatóbban a Lélek jelenlétét, az Immánuelt, hogy Isten velünk van; azt a tudatot, hogy a Lélek ereje által maga Jézus jön, hogy vezesse népét, akinek vezetése éppen olyan világos, egyértelmű és sürgető, mint az a felhő és tűzoszlop volt, mely Izráelt vezette a pusztában.” Ezt megtapasztalhatod te is, ha hiszel az ígéretben: „Az Úr vezet majd szüntelen.” Ez az ígéret neked is szól. Tanuld meg, tedd magadévá, élj eszerint, és figyeld, hová juttat el az előttünk álló évben.



Ebben az évben ismerd fel hivatásodat!

„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” (Filippi 2:13)

Maga Isten az...


Ha felismered és betöltöd Istentől kapott megbízatásodat az életben, akkor megszabadulsz a kudarc érzésétől, és nem fogsz többé amiatt aggódni, hogy mit gondolnak rólad mások. Miért? Mert az önértékelésed többé nem más emberek véleményétől függ, hanem Isten véleményétől! Mindenesetre a következő három dolgot meg kell tenned:

1) Légy őszinte önmagaddal: ismerd fel ajándékaidat és ismerd el korlátaidat! Ne éld le úgy az életedet, hogy ismeretlen vagy önmagad számára. Őszintén mérd fel erősségeidet és korlátaidat; tedd fel a nehéz kérdéseket, és vállald, hogy együtt élsz a válaszokkal, még ha ez azt jelenti is, hogy bizonyos dolgokat el kell engedned. Michael Novak írta: „Isten tudja, mi van bennünk, mert ő tette oda – és azt akarja, hogy kezdjünk vele valamit.” Mindannyiunknak van valamilyen elhívatása az életben, a boldogságot azok élik meg, akik ezt a hivatást felfedezik és betöltik.

2) Engedd, hogy Isten dolgozzon rajtad! Az amatőr fazekasok néha lekorlátozzák az agyagban rejlő lehetőségeket, mert nem látnak benne virágcserépnél többet. De az igazi mester sokkal többet lát – ő tudja, mi mindenné válhat az az agyagkupac. Figyeld meg, nem csupán ráerőltet egy formát, hanem kihozza belőle azt, ami eredetileg is benne volt. Ezt teszi Isten is velünk.

3) Ismerd fel a forrásodat! Az élethivatásod betöltése azzal kezdődik, hogy felismered azokat a vágyakat, melyeket Isten ültetett el benned. „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” Ki munkálkodik benned? Isten. Honnan vannak a vágyaid? Istentől. Honnan vannak a képességeid? Istentől. Ebben az évben az legyen számodra elsődleges fontosságú, hogy megismerd Istent, és vele összhangban éld az életedet!




EZ A TE LÁTOMÁSOD – KÖVETNED KELL!


„…Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!” (Habakuk 2:2)

Figyelj meg két fontos dolgot a látomással kapcsolatban: 1) Látásodnak Istentől kell jönnie. Nagy különbség van aközött, hogy célokat tűzöl ki magadnak, vagy, hogy Istentő kapott célod van. Ha a látásod Istentől való, „… és biztosan bekövetkezik”… (Habakuk 2:3). Nem neked kell összehangolnod az eseményeket; Isten majd biztosítani fogja a szükséges forrásokat, és meg fogja nyitni a kellő ajtókat a megfelelő időben. Lépteidet Ő fogja irányítani. Íme, egy érdekes ige: „… nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, mert mindezek az időtől és körülményektől függnek. Nem tudja az ember azt sem, hogy mennyi ideje van még. Ahogyan a halak veszedelmes hálóba kerülhetnek, ahogyan a madarak tőrbe eshetnek, ugyanúgy jutnak a kelepcébe az emberek is, ha hirtelen rájuk szakad a veszedelem ideje.” (Prédikátor 9: 11-12). Isten fel fogja fedni előtted rendeltetésedet, és lehetőséget fog adni arra, hogy betöltsd. Persze azt is megteheted, hogy ellenállsz, halogatod, vagy más dolgokra szánod az életed, végül aztán nem lesz sem időd, sem lehetőséged. Nehogy beleess ebbe a csapdába, vagy belegabalyodj ebbe a hálóba, nehogy emiatt elveszítsd, amit Isten neked szánt! 2) Látomásodnak egy bizonyos területhez kell kapcsolódnia. József álma egy gabonafölddel kezdődött (ld. 1Mózes 37:6-7). Mi a te területed? Akár az orvostudomány, akár az oktatás, akár a pénzügyek, ingatlanértékesítés vagy bármi más, azért kaptad, hogy áldássá lehess általa mások számára. Isten ezt mondta Ábrahámnak: „… naggyá teszem a nevedet, és áldás leszel” (1Mózes 12:2). Ne keress hírnevet, keresd inkább mások szolgálatát! Ha ezt teszed, hatásod nagyobb lesz, mint a jó híred, és örökkévaló jutalmad nagyobb lesz, mint bármi, amit vezethetsz, amit viselhetsz, amiben lakhatsz, vagy amit kiakaszthatsz a falra.





A Mózes első könyve harminckilencedik részében ötször olvassuk: „de az Úr Józseffel volt”. Téged is biztasson ez: Isten munkálkodik abban is, amin épp most mégy keresztül. Honnan nyerte József azt a bölcsességet, amivel egy népet tudott kormányozni? Onnan, hogy megtanulta kezelni saját családja problémáit, irányította Potifár házának szolgáit, és intézte a börtönparancsnok feladatait. A létra fokaihoz hasonlóan, minden lépés közelebb vitte őt a csúcshoz. Figyeld meg, hogy működött mindez: testvérei eladták őt izmaelita rabszolga-kereskedőknek, akik eladták Potifárnak, aki börtönbe vetette, ahol találkozott a főpohárnokkal, aki bemutatta a fáraónak, aki Egyiptom miniszterelnökévé tette, beteljesítve József álmát. Könnyen ment? Nem. Amíg az idő el nem érkezett, „… Isten próbára tette őt” (Zsoltárok 105:19 NKJV). Látomásodat próbára fogják tenni olyan helyzetek, melyek vagy felkészítenek, vagy megtörnek. Bill Gothard úgy írja le ezt a folyamatot, mint a látomás születése, a látomás halála és a látomás feltámadása. Ha nincs elegendő tőkéd, nincsenek barátaid, és már nem maradt benned erő küzdeni (ha már a halálodon vagy), emlékezz Jézus szavaira: „… ha a búzaszem nem a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 14:24). Ha látomásod meghal, de Isten feltámasztja, egészen másként kezdesz beszélni és cselekedni. Ha az éned háttérbe szorul, és a kegyelem kerül előtérbe, te is elkezded mondani a zsoltárossal: „De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén” (Zsoltárok 27:13). Ekkor Isten mosolyogva fogja mondani: „Végre megértetted!”



Mi a látásod erre az évre?

„Ha nincs kijelentés, elvadul a nép.” Példabeszédek 29:18)

ha nincs kijelentés elvadul a nép

Mit tervezel megtenni ebben az új évben? Amit szívedben eltökélsz, meghatározza, mire fordítod idődet és energiádat. Márpedig ugyanannyi erőfeszítésbe kerül beteljesületlen életet élni, mint gazdagítót. Néhány tudós nemrégiben úgy becsülte, hogy az emberi agy 10-től 100 terabyte-nyi kapacitással bír, ami azt jelenti, hogy mindannyiunkban bőven van hely növekedésre. Az egyik legkifizetődőbb dolog, amit ebben az évben tehetsz, ha elmédet fejleszted. „Ha nincs kijelentés [iránymutatás], elvadul a nép.” Az elégedetlenség nem a dolgok hiányából, hanem a helyes irány hiányából ered. Túl sokan csupán létezünk, mert beérjük kevesebbel, mint amit Isten nekünk szánt. Az életed minőségét a látásod határozza meg, és az, mennyi erőfeszítést vagy hajlandó befektetni az elérésébe. Tehát állj meg, és írj egy listát azokról a területekről, melyeken növekedni szeretnél ebben az évben, aztán fogj hozzá a három-négy legfontosabbhoz. Ne csüggesszen el, ha az, amin épp dolgozol, nem akar együttműködni, az igazán nagyszerű dolgokat soha nem egyik pillanatról a másikra érték el. Pál ezt mondta a hitéről: „ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Filippi 3:14). Ez egy folyamat, eltökélten ki kell tartanod benne. Lesznek napok, melyeken úgy fog tűnni, hogy két lépést haladtál előre, és hármat hátra, de ne add fel! Jobb meghalni valamiért, mint a semmiért élni! Nem fogsz növekedni, ha nem próbálkozol valamivel, ami túl van azon, amit már megtanultál. Mire vársz még? Az életre? Éppen az élet vár rád – indulj hát!






NE KORLÁTOZD ISTENT!

„…mert az Istennek semmi sem lehetetlen.” (Lukács 1:37)
A Biblia azt mondja: „…mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően” (Filippi 2:13). Gyakran előfordul, hogy az álom, amely nem hagy nyugodni, és a kihívás, ami szinte felemészt, valójában Isten, aki épp munkálja benned az akarást és a cselekvést. Ha van hited válaszolni hívására, képes leszel véghezvinni olyan dolgokat is, amiket eddig soha nem tartottál lehetségesnek. Thomas Edison mondta: „Ha megtennénk mindent, amire képesek vagyunk, szó szerint elkápráztathatnánk magunkat.” Ne hagyd, hogy a környezeted, az előítéleteid, a jelen nehézségei, a múlt kudarcai, a kétségeid vagy mások véleménye visszatartson attól, hogy azzá válj, aminek Isten tervezett. Robert J. Kriegel és Luis Patler közös könyvükben, az If It Ain’t Broke…Break It! [Ha nem törik…törd el!] címűben ezt írják: „Halvány fogalmunk sincs arról, hogy hol rejlenek az emberek korlátai. A világ összes tesztje, stopperórája és célvonala sem tudja felmérni az emberben rejlő lehetőségeket. Amikor valaki eltökélte magát, hogy megvalósítja az álmát, messze a határain túlra is képes eljutni. A lehetőség, ami bennünk van határtalan és nagyrészt kiaknázatlan… Mi magunk teremtünk korlátokat, amikor azt hisszük, hogy ott vannak.” Izráel népe is ezt tette; „lekorlátozták” Istent. „Nem emlékeztek hatalmára…” (zsoltárok 78:42 NKJV). Emiatt aztán meghaltak a pusztában. Sharon Wood, az egyik első nő, aki megmászta a Mount Everestet, ezt mondta: „Nem fizikai erőn múlt… hanem a belső erőn. A küzdelem az elmémben zajlott. Át kellett törnöm a saját magam által felállított korlátokon, hogy eljussak ahhoz a hasznos alapanyaghoz, amit így hívnak: teljesítőképesség, melynek 90 %-át szinte alig használjuk.” Az az igevers, hogy: „az Istennek semmi sem lehetetlen, nem csupán egy szép gondolat, hanem örök érvényű igazság!
komment
süti beállítások módosítása