A kedvesség és szívesség hiánya romokba döntheti Isten művét. Hogyan is szerethetitek Jézust felebarátaitokban, ha otthonaitokban még nem uralkodik a szeretet? Igazán arra kell törekednünk, hogy minden családban”Ek Dil Prem Pur”, azaz „szeretettel teljes Szív” lakozzék. Ez a négy szócska fölfedi és megmutatja, hogy Jézus velünk van, és világossággal tölt el bennünket.


A szeretet az, ami mindent megcselekszik. Ti és én, miért vagyunk mi itt? A szegények között is legszegényebbek megmentéséért és megszenteléséért. De milyen módon? Megmosva a leprásokat, tanítva a gyermekeket- tehát apró dolgokat cselekedve. De épp a kis dolgok vezetnek az üdvözüléshez, ami nem más, mint szentté lenni.


A Szűzanya megtanít majd bennünket az Ő alázatára. Ahogyan Ő tette, nekünk is nagyobb és odaadóbb szeretettel kell gondoznunk a leprásokat, haldoklókat, a magányosokat, a nem kívántakat, hiszen hatalmasok azok a kegyelmek is, amelyeket mi kaptunk.


Betlehemben „örömöt” hirdettek az angyalok. Jézus örömét még életében meg akarta osztani az apostolaival. „Az én örömöm legyen bennetek” (Jn 15,11). Az öröm volt az őskeresztények legelső szava. Hányszor ismétli Szent Pál is: „Örvendezzetek mindig az Úrban, ismétlem Nektek: örvendezzetek” (Fil 4,4). A keresztség hatalmas kegyelmére válaszul örömmel szolgáljátok az Egyházat. Az öröm nem vérmérséklet kérdése


Egy egyszerű szűz hordta Őt méhében. Kicsiny volt, gyönge, védtelen és egészében ettől az egyszerű asszonytól függött. Úgy született meg Szűz Máriától, mint bármely más gyermek. Csakhogy anyja a születés után is szűz maradt. Nem volt hely számára, nem volt ház, nem volt bölcső sem. Csakúgy, ahogyan bármely kalkuttai vagy New-York-i szegény gyermek számára sincs. Anyja rongyokba csavarta. Szerencsére legalább rongyok voltak.


Hallom, hogy a kórházakban az emberek már-már félnek a szerzetesektől. Hogyan lehetséges ez?! Mert feledésbe megy a gyengéd „érintés”: a szolgálatkészség és figyelmesség, ami pedig sajátunk kell legyen. Jézus megkérdezte tőlünk: „Hol voltál, amikor éheztem? Hol voltál?... Nemcsak ételre éheztem, hanem szeretetedre, együttérzésedre, könyörületedre…”


Isten iránt érzett osztatlan szeretetemet Szent János fogalmazza meg világosan: „Ha nem szereted felebarátodat, és azt mondod, hogy szereted Istent, hazug vagy”(1Jn 4,20). Ha ilyen hazugok lennénk, akkor lelki és szellemi fogyatékosokká válnánk.


Jó szeretnék lenni, de van valami (ha csak piciny dolog is), ami nem engedi, hogy egészen eggyé legyek Jézussal. Kérjetek Tőle erőt a változáshoz. „Aki nyelvével nem üt sebet, már igaz úton jár.”


Kérjük a Szűzanyát és Szent Józsefet, hogy családotokban meg tudjátok tenni mindazt gyermekeitekkel, amit ők tettek Jézusért Názáretben. Nincs bennünk semmi félelem, hiszen Jézus mondta: „Ne féljetek: én veletek vagyok, szeressétek egymást ugyanúgy, ahogyan én szerettelek benneteket.” – Ebből az emberek felismerik majd, hogy Jézushoz tartoztok. A szeretet nem szavakból táplálkozik: szavakkal kifejezhetetlen, megmagyarázhatatlan.


Mint a szeretet virágát, úgy ajánljatok föl Istennek – minden szót, amelyet kiejtetek, - minden pillanatot, amelyet megéltek, - minden gondolatot, amely megszületik bennetek. Ahhoz, hogy hűségesek lehessünk, egyre jobban kell szeretnünk Istent. Testetek és lelketek minden erejével szeressétek Őt!


Nézzetek a Szűzanyára: „Íme az Úrnak Szolgálóleánya.” Mária nem várja, hogy Isten személyesen jöjjön el hozzá. Megelégszik az angyal szavaival. Jézus azt mondta Pilátusnak: „Engedelmeskedem neked, mert hatalmad felülről való” – Így volt ez egészen a kezdetektől: „Eljött közéjük, és alávetette magát nekik.”


Sok helyütt hallottam, hogy azt mondják az emberek: „Nem az ejt csodálatba, amit tesztek, inkább az, hogy örömmel teszitek.” Szükség van arra, hogy az emberek láthassák ezt az örömöt szememben, mosolyomban.



http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/7
Szerző: Andre Lowoa  2017.09.13. 07:41