Azt mondják, hogy fényt hintek szerteszét
-Én olyan sötétnek tudom magam.-
Azt mondják, köszöntésem: békesség.
-S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan!-
Azt mondják, dalom ír és enyhülés,
És több, mint szépség: jócselekedet.
-Bennem dúl a magamra-ismerés,
S meaculpázva verem mellemet.-
Azt mondja, aki találkozik vélem,
Hogy tőlem ő kapott ajándékotot.
-S én tehetetlen, sajgó kínnal érzem,
Hogy mindenkinek adósa vagyok.-
Ó, Barátaim, ha egy fénysugár
Lelketekig hullt, át a lelkemen:
Nem enyém az a fény, csak bennem jár,
Istennek köszönjétek, -ne nekem!