Körmend 12806 lakosú város a 8-as és 86-os főútvonalak találkozásánál fekszik, az Őrség székhelye a Rába partján. A helységet érinti a 21-es/Szentgotthárd-Szombathely/ és a 22-es/Zalalövő- Körmend/ vasútvonalak. A településről már IV. Béla is említést tesz kiváltságlevelében, megemlítve a várat és a templomot. Ez azt is bizonyítja, hogy a város a több őrségi településsel együtt a XI. században alakult ki. A történelem során sokszor cserélt gazdát, nem egyszer kegyetlen csaták dúltak a környéken. Mátyás király hadvezére kétszer is megütközött III. Frigyes német-római császár főúri seregeivel. A harcok váltakozó szerencsével jártak, ám végül a Hunyadiak győztek és az igazságos király hatalma megerősödött. Körmend megszenvedte a csatákat, némi nyugalomra akkor talált, amikor 1606-ban II. Rudolf a várat és a várost a Batthyány családnak adományozta. Ez volt az a jelentőségteljes pillanat, amely az elkövetkezendő mintegy háromszáz évre meghatározta a mezőváros fejlődését. Az óriási kiterjedésű Batthyány- Strattmann családi majorátus Körmenden rendezkedett be, vagyonukat a parasztság kizsákmányolásával gyarapították. A XIX. század elején számos lázadás tört ki, nevezetes az 1905-ös napszámos-sztrájk. Körmend mai arculata modern, a város vezetői azonban igyekeztek megőrizni a hagyományos környezetet is. A házak többnyire földszintesek, nagy kerttel, amelyekbe nyaranta színes virágok nyílnak, gyönyörűséget okozva a szemlélődőnek. A történelmi települést 1979-ben ismét várossá nyilvánítottak, s megkezdődhetett a minőségi változás. A környék falvaiból sokan találnak itt munkahelyre, a legvonzóbb a gyógyszer-, cipő, és bútorgyártás. Meghatározó erővé vált Körmend szerepe a vidéki kulturális életben is.
A nevezetes vár a középkorban épült, négy kerek saroktornyos kétemeletes kastély, amelyben a Batthyányak rendezkedtek be hosszú időre. Ma Vas megye legszebb és legnagyobb műemlék-együttese. Barokk és klasszicista stílusban építették át a századok során, különlegesen megkapó a homlokzat. A helyreállítások során értékes falfestményeket tártak fel. A négyszögletes, különleges akusztikájú várudvaron nyári estéken koncerteket rendeznek, amelyekre az ország határain túlról is érkeznek az előadóművészek és közönség. A várkastélyt 32 hektáros arborétum veszi körül. A természetvédelmi területé nyilvánított parkban értékes növényzet található, a hatalmas tölgyek, hársak és platánok közt is kiemelkedik a páratlan méretű szépséges tulipánfák. A látogató megpihenhet valamely óriásfa, például a több száz esztendős juharlevelű platánfa alatt. Érdemes romantikus csónakkirándulást tenni a tavon, élvezve a fények és az árnyékok játékát a vízen. Érdekes látnivalója a parknak Carolus Clusius németalföldi orvos-botanikus emlékoszlopa, aki a XVI. században a Batthyányak támogatásával kutatta a megye flóráját. A park hangsúlyos építészeti eleme a 15 méter magas obeliszk, amelyet 1810-ben Batthyány Fülöp állítatott. Tetejét a család címerállata, a pelikán díszíti. A sétautakat szoborcsoportok ékesítik, a Vertomnus et Pomona, azaz a Tavasz és a Nyár, s a Zephirus et Flóra, az Ősz és Tél, a déli és a keleti utak kereszteződésében áll.
Érdemes megtekinteni a 1731-ben barokk stílusban átépített, egyhajós római katolikus templomot, amelynek sokszögű szentélye ma is őrzi a XV. századi gótikus nyomokat. A XVIII. századi szószék és főoltár barokk alkotás.
Azt mondják, boldogok és szabadok a lakók abban a városban, amely folyóvíz partján áll. Igaz ez Körmendre vonatkoztatva is, a város két folyóval is büszkélkedhet, a Rábán és a Pinkán hét híd ível át.
A Rába partján található Nepomuki Szent János barokk szobra, nem messze pedig kellemes strandot alakítottak ki a folyó partján, ahol nemcsak a helybeliek múlatják el szívesen az időt. A vízre hajló fűzek árnyékában horgászok várják jó szerencséjüket rosszallóan tűrve csónakok és kajakok zavarását.
Nevezetes a városi Fúvózenekar, amelynek fellépéseit mindig nagy érdeklődés kíséri. Hírnévre tett szert a Béri Balog Ádámról elnevezett néptánc-együttes. A város vezetői úgy vélik, nemcsak érdemes, de kötelesség is a lakók fizikumával törődni. Megépítették a sportcsarnokot, ahol nemcsak az élsportolók találnak otthonra. Érdemes megemlíteni a körmendiek büszkeségét a kosárlabda-csapatokat, a meccsen harsány kiáltásokkal buzdítják kedvenceiket, nem hiába, hiszen már a csapat kétszer elnyerte a magyar bajnoki címet. Speciális „körmendi találmány” a strandkosárlabda. A Rába parton, döngölt, agyagos pályán kezdődött a ma már országos különlegességnek számító sport, amelyben évente rendeznek bajnokságot. A város körül hatalmas erdőség terül el, megszűrve a XX-XXI. század porát, illatos tiszta levegőt árasztva.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/