Püspökmolnári 963 lakosú község a 17-es/Hegyeshalom-Szombathely/ vasútvonal mentén, Vasvártól 12 kilométerre, északra fekszik. A Rába mentén elhelyezkedő település Püspöki, Szenttamás és Molnári egyesítésével jött létre. Közülük Molnárit említik legrégebben, 1275-ben. Neve lakosainak foglalkozásával magyarázható, Püspöki a középkorban a győri püspök birtoka volt, Szent Tamás nevét templomának védőszentjéről kapta, itt temették el Molnári Kelemen győri püspököt. Szenttamást és Molnárit a feudális korban kisnemesek lakták.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Szent Tamás apostol-templom
Püspökmolnári három egykori községből jött létre: Püspöki, Szenttamás és Molnári falvakból, az egykori „körmendi sóhordó út" mentén. Püspökmolnári római katolikus temploma, a Szent Tamás apostol tiszteletére emelt templom a mai falu közepén, az egykori Szenttamás községben állt. Már a középkorban is volt itt templom, de a mai falak a 18. században épültek.
1701-ben jelentős felújításáról írnak az okiratok. 701-ben az akkori kegyúr Nádasdy-család megbízásából Perénthi Mór János kőműves restaurálta a templomot, tornyát is felépítette régi magasságra, „le rontván a két hajlék között való kő épületet"(?). A munka elvégzéséért 100 Ft-ot, 10 köböl gabonát, 1 pár sajtot és a plébánostól 1 köböl tiszta búzát kapott. (Köböl: szemestermény mérésére szolgáló régi magyar űrmérték, nagysága kb. 64 liter.) A tetőzetet és a tornyot Long Tamás szombathelyi ács javította ki 80 Ft, 4 köböl búza, 3 köböl rozs és 1 köböl hajdina fizetése fejében. A templom ma is látható oltárai 1731-ben készültek el. Több irat szerint a ma álló falak 1758-ban épültek, amikor Sallér István kriptát építtetett a szentély alá. (Hogy az 1701-es felújítás után pár évtizeddel miért kellett új falakat építeni, nem tudjuk.) 1773-ban Joseph Hausser szombathelyi kőműves mester kapott megbízást a templom átépítésére: visszabontotta, majd megmagasította a tornyot és a falakat (ezeket meg is erősítette), boltozatossá építette át az addig famennyezetes templomot, kórust is épített. Ezért 420 Ft bért kapott. A templomhoz sekrestye is épült, mai keresztelőkútja pedig 1803-ban készült el. A kegyúr (Festetics Tasziló gróf) renováltatta 1906-ban, ekkor villámhárítók is kerültek a tetőre. 1938-ban Károly Gyula művészi képekkel festette ki. Cseréptetőzetét a kegyúr kijavíttatta 1931-ben, a hívek pedig 1942-ben és 1952-ben, majd volt egy tetőjavítás a '90-es években is. A két nagy ablak helyett egészen újakat csináltattak 1952-ben. A templomkert drótsövény-kerítést kapott 1937-ben. Missziós fakereszt függ a bejárat mellett 1908-ból a hívek adományából. A templom déli falán a két világháború helyi áldozatainak emléktáblája látható.
Ide temették Molnári Kelemen győri püspököt. 1674. június 18-án járt Szenttamáson az egyházlátogatást végző Tormásy Péter főesperes. A falu templomáról többek között ezt jegyezte fel: „Ez a templom, amelyet szent Tamás apostol tiszteletére építettek, összeomlott és elhagyatott, csupán romjai állnak. A templomban valamelyik püspök kriptája van, amelynek bejáratán a püspök régi, barát-betűkkel vörös márványba vésett sírfelirata látható. Ez évben azonban magát a követ, nagy summa arany találásának reményében összetörték a rablók". Mivel a főesperes nem tudta elolvasni a templomban talált sírkő feliratát, jóllehet kiválóan tudott latinul, ezért a felirat „betűtípusa" (a „barát-betűk"), csakis a későgótikus ún. minuszkula lehet. Vagyis a sír Mohács (1526) előtti. Erre utal az is, hogy sem a falu földesura, sem a helyi lakosság nem tudott neki semmilyen felvilágosítással szolgálni, márpedig 100-150 évre még visszanyúlhat a helyi emlékezet. Mivel a püspököt nem a székhelyén temették el, Szenttamás és környéke vagy a püspökség, vagy a főpap családi birtoka volt. Tudjuk, hogy a szomszédos Püspöki egyházi birtok volt, mégpedig a győri püspökségé. A győri püspökök közül a legvalószínűbb személy, aki a szenttamási templomban alussza örök álmát: Molnári Kelemen, aki 1417 és 1438 között kormányozta a győri egyházmegyét. Feltételezésünket erősíti az is, hogy Kelemen püspök a Molnár-nemzetségből származott, akiknek a Szenttamás melletti Molnáriban volt az ősi fészkük, s így gyerekként, majd Püspökiben tartózkodó főpapként az akkor még Molnárihoz tartozó Szent Tamás-templomot látogatta. Kelemen püspök makacs, keménykezű ember lehetett, hisz Sopront ötször sújtotta interdictummal (interdictum: egyházi átok, kiközösítés, a szentségek kiszolgáltatásának átmeneti tilalma). Elképzelhető, hogy a Sopronnal való hadakozás hatással volt a főpásztor és szűkebb környezete, a győri papság kapcsolatára is. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a püspök - érezve a vég közeledtét - családi birtokára utazott, ahol temetkezni kívánt.
A templom külső képe lényegileg változatlan maradt az elmúlt néhány évtized során, csupán a bokrok-fák változtak. A templom méretei: hossza 18 m, szélessége 11 m, magassága 7,6 m, a torony: 2,2 m x 3,5 m alapterületű és 18 m magas, a toronysüveg bádogból van. A sekrestye pedig 6,7 x 3,2 m alapterületű, és 3,7 m magas.
