Fertőszentmiklós 3876 lakosú város a 85-ös főközlekedési út és a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal mellett, Fertődtől délre, 2 kilométerre fekszik a győri-medence peremén. Kedvező földrajzi környezetének köszönhetően az emberiség legősibb időszakában is lakott hely volt. A Fertő-tó és partvidéke, a Hanság mocsárvilága és az abból kiemelkedő földnyelvek, a környék erdői bőséges táplálékot biztosítottak minden korban a letelepedő emberek számára.
A XX. századi ásatások többezer éves emlékeket tártak fel. Az így előkerült régészeti leletek szerint a község már a Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, ezt bizonyítja az Ikva völgyében feltárt bronzkori -halászó-vadászó népekre utaló leletek. Jártak e területen a római impérium hadseregei, majd a népvándorlás hullámai is elértek. Fertőszentmiklós a XIX. század végéig két önálló település volt, melyeket az Ikva választott el. Az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra pedig Szerdahely található. A község a mai nevét 1906-tól használja. Árpád kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét, 1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben „Villa Sceredahel „néven fordult elő. Alig ötven évvel később 1274-es oklevélben új néven „esslesia S. Nicolai” említik a nagyközség keleti részét. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás. A majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akinek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el. Fertőszentmiklós lakóinak főfoglalkozása a földművelés. Jogállását tekintve jobbágy-, majd kisnemesi község volt. A középkor folyamán feudális tartományurak pusztítják vetélytársuk, a Kanizsai család birtokait, máskor a határmenti lovagok dúlják fel. Amikor 1535-ben a 11 éves Kanizsai Orsolya kezével a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, békés fejlődését török támadások akadályozzák. Különösen az 1848. évi függetlenségi harcok idején is. A kisnemesség átmeneti megerősödését jelzi, hogy 1656 előtt itt tartották egy ideig a nemesi vármegye üléseit.
A barokk Szent Miklós római katolikus templom XIII. századi alapokra 1725-ben, barokk stílusban épült.
Az új római katolikus templom 1935-ben, neobarokk stílusban épült a régi templom mellett. A szószéke és a keresztelőkútja XVIII. századbeli.
A város nyugati szélén található az 1903-ban épült kegykápolna.
A műemlék barokk Piéta-szobor 1646-ban készült.
A településen élt Joseph Haydn, plébániai anyakönyvek bizonyítják itteni tartózkodását. A helység szülöttje: Felsőbüki Nagy Pál (1777-1851) a XIX. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. Szerdahelyen született Bezerédj István (1796-1856) reformpolitikus, a hazánkban elsőként önadózó és jobbágy-felszabadító nemes. Többször megfordult István első felesége Bezerédj Amália is, aki a magyar kisdedóvás és gyermekirodalom úttörője. E családból származott Bezerédj Imre, a Rákóczi szabadságharc híres brigadérosa, valamint Bezerédj Pál a magyar selyemhernyótenyésztés és fonóipar kiemelkedő alakja. Szintén ezen a településen lakott Lukinich Mihály (1811-1872), az 1848/49-es országgyűlés kapuvári kerületének követe, aki 1848 októberétől a megye kormánybiztosa is volt Fertőszentmiklós szülöttje Ternyák Csaba érsek, akit 1993-ban szenteltek püspökké.


http://nyd.bloglog.hu/page/6/