Fertőrákos 2209 lakosú község az osztrák- magyar határ mellett, Soprontól 7 kilométerre, északra fekszik. Már az ókorban megkezdték a mészkő kibányászását. A település első említése 1199-ből való. 1254-ben a győri püspök birtokába kerül. A középkorban mezővárosi rangot kapott a község, évi két vásártartási joggal.
A római katolikus temploma középkori eredetű, a XVII-XVIII. században nyerte el mai barokk arculatát. A templom barokk berendezése a XVIII. századból való.
A pellengér közvetlenül a templom szomszédságában található lépcsős talapzaton álló XVI. századi oszlop. Ez az egyetlen ilyen jellegű emlék Magyarországon.
A volt püspöki kastély középkori eredetű épület, mai barokk formáját a XVII. és XVIII. században alakították ki. Az emeletes, háromszög-oromzatos, erkélyes épület belseje is jelentős értéket foglal magában: nagyon szép a díszterem mennyezetfreskója, amelyet Caietano di Rosa készített 1745-ben. A kastély termeiben található a Liszt Ferenc Múzeum.
Jelentős emléke e kőfejtő. A bányászat már a rómaiak idejében, mintegy 2000 évvel ezelőtt megkezdődött. Az itt található kőzet jól volt hasznosítható az építészetben és a szobrászatban. Az itt bányászott kőből emelték Sopron és Bécs sok épületét. A bányaművelés következtében hatalmas, 10-12 méter magas termek alakultak ki, amelyek az egyiptomi sziklasírokra emlékeztetnek. A kitűnő akusztikájú kőfejtőben barlangszínházat hoztak létre.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Urunk mennybemenetele-templom
A középkori templom tornyának felhasználásával épült - Zichy Ferenc püspök támogatásával - a XVII-XVIII. századi barokk stílusú templom.
Középkori dokumentumokból kitűnik, hogy Fertőrákos a térség több településétől eltérően nem Sopron város, hanem a győri püspök birtoka volt. Ez ugyan a falu birtoklásáért gyakori harcokat eredményezett, de a püspököknek gondjuk volt a falura, és gondoskodásuknak szép bizonyítéka a templom. 1241-ben mint a Boldogságos Szűz templomát említik először az oklevelek, amit a XVI. században a törökök elpusztítottak. Széchényi György püspök építtetett újat, és Szent Miklós védelmébe ajánlotta. "Hajója és szentélye magas, tágas. Főoltára mellett két mellékoltára van, és a szószéket török szőnyeg díszítette."
Az új templom 1683-ban, amikor a törökök Bécset ostromolták, ismét a háborúk áldozatává vált. "A boltozat leszakadt, padjait elégették, oltárai elpusztultak." 1696-ban viszont már szépen felújítva várta a híveket. Mai formáját a XVIII. század második felében - Zichy Ferenc püspöknek köszönhetően - nyerte. A kőbábos erkéllyel zárt, gúlasisakkal fedett, teljesen tagolatlan masszív torony szinte sugározza a háborúknak kitett történetét. A keskeny ablakokkal áttört sima falak is inkább a mostoha múltat, mint a barokk kort idézik. A barokk a belsőben jelenik meg. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet kékesen márványozott aranyozott fa oltárépítmény veszi körül. A félköríves kereten Zichy-címer, amely vélhetően a templom XVIII. századi felújítójára utal. Mind a kettő a XX. században készült. Oldalt Szent Imre és Szent István színezett faszobrai állnak. Jellegzetes barokk alkotás a két mellékoltár: angyalok aranyozott felhőcsoporton, füzérdíszek, barokk angyalkák, domborműves tabernákulum. Ezekkel harmonizál a szószék, mellvédjén három aranyozott dombormű és néger fiú tartotta díszes keresztelőkút. Szépek a konzolokon álló aranyozott faszobrok: Szent Flórián zászlós sisakos alakja, illetve Szent Kajetán a kereszttel.
