Árpás 286 lakosú község a Rába-folyó partján Csornától 15 kilométerre, délkeletre fekszik. Itt húzódott a római korban Savariát Arrabonával összekötő út. Oklevelek szerint 1030-ban Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta a települést. A törökök elől elmenekült lakosság. 1706-ban Bottyán János kurucai kemény harcokat vívtak itt. Az ősi falurész – egykor Kis-Árpás, ma Dombiföld- a Rábca keleti partján terül el.
A Szent Jakab római katolikus plébániatemplom, egykori premontrei apátsági templom, műemlék. Román stílusban épült a XIII. század első felében. 1750 körül barokk stílusban részben átalakították, csak a kéttornyos homlokzat és a szentély maradt változatlan. A berendezés: főoltár XVII. század; mellékoltárok, keresztelőkút, szószék barokk, XVIII. század. A szép barokk főoltárkép ismeretlen festő alkotása. Az előbbin I. Lipót megújítja Magyarország Szent István-i felajánlását a magyarok Nagyasszonyának. Lipót császárral szemben ott állnak az országnagyok: Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Esterházy Pál, stb., s felettünk Mária az ország térképét tartja a kezében.
A fenyőfákkal körülvett háromszögletű téren található a műemlék jellegű Nepomuki Szent János-kápolna. A késő barokk stílusban, 1780 körül épített, kívülről nyolcoldalú, belülről kör alaprajzú épület, festett üvegablakokkal. A falban bemélyített fülke Nepomuki Szent János szobrával.
A kápolna mellett fából készült harangláb és kőkereszt 1898-ból található.
A közelében artézi kút található.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
Szent Jakab apostol-templom
Az egykori premontreti apátsági templom a XIII. század első felében román, illetve gótikus stílusban épült, majd 1750 körül a barokk ízlés szerint átalakították.
A prépostság temploma 1251 előtt már minden valószínűség szerint állhatott. Nyugati homlokzatát két torony őrzi, a sima falsíkból a dísztelen oszlopok alkotta bélletes kapubejárat előreugrik. A déli és az északi sima homlokzatot támpillérek tagolják, és íves ablakok törik át. Az egyenes záródású szentélyt középkori, hosszú, keskeny ablakok tagolják.
A román stílusú templom a XVIII. században a klarisszák tulajdonába került, akik barokk stílusban átépítették. Az 1992-es helyreállítás során kiemelték a középkori elemeket, és megszabadították a századok során rárakott vakolattól is. Ma éppen ez a dísztelen téglafelület lett a dísze. A templombelsőben a legértékesebb rész a szentély, ahol azonnal felismerhető a gótikus stílus. Az áldozó kezet mintázó zárókőben összefutó bordás ívek, a csúcsívben találkozó diadalív jellegzetes gótikus elem.
A kőbordás mennyezet alatt viszont már a barokk jelenik meg. Gazdag díszítésű az oltárépítmény: a korinthoszi oszlopok mellett négy, az orompárkány felett két szépen faragott szobor áll. Felettük felhőkoszorúban Mária monogramja látható. Az ismeretlen festő szép barokk főoltáképén A köpenyes Madonna védő gesztussal vonja köpenye alá Magyarország térképét. Alatta Lipót császár térdel, Wesselényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és Széchényi György győri püspök, a kép megrendelője társaságában. A püspök talán Lipót császár és a magyarok megegyezését kívánta sugallni. Eredménytelenül, hisz a képen láthatók közül hárman Bécsben, illetve Bécsújhelyen a császár ítéletének áldozatává váltak. A szentély déli oldalán látható falsíkot Samoday József freskója díszíti, az ezzel szemben lévő falon pedig az 1790 körüli olajfestmény Szent Jakab apostolt, a templom védőszentjét ábrázolja. A mellékoltárok, a szépen faragott szószék és a nyolcszögletes lábazatú keresztelőkút XVIII. századi barokk alkotás.
A Köpenyes Madonna (oltárkép) a győri Egyházmegyei Múzeumban
van. (A templomban 1:4 arányban kicsinyített másolata látható)
Nepomuki Szent János-kápolna
A falu közepén álló késő barokk kápolna 1780 körül épült. Egy feljegyzés szerint a kápolnát 1804-ben Crenvillei Folliot Viktória grófnő építtette az apácarendek feloszlatása után képződött vallási alapból. Leírják, hogy a kápona melletti lakóházból -ma is áll- ha misére ment a grófnő, az inas szőnyeget terített elé, hogy méltó körülmények között érkezhessen a szertartásra. A kápolna ajtaját Szent Ferenc és Szent Klára szobrai őrzik. A falfülkében álló Nepomuki Szent János alakját 1780 körül mintázták.
