A Lesence- települések lélekszámban is mindig legkisebb 325 lakosú községe, Lesencefalu a Balatonhoz közel, zárt völgyben fekszik, érinti a Tapolca- Lesencetomaj-Keszthelyre vezető műút. Erdők, gyümölcsösök, szőlőültetvények övezik a festői szépségű kis települést. Oklevél 1365-ben említi először nevét Németfalu néven, amely német telepesek jelenlétére utal. A török időkben elnéptelenedett, de újra telepítették. Később Lesencenémetfaluként is találkozunk nevével, amelyet 1940-ben Lesencefalura rövidítettek. A korábbi századokban a szomszédos Lesencetomajjal együtt szerepel, 1720-ban közös bírója van a két községnek. A lakosság fő jövedelmi forrása az állattenyésztés. Mivel a kő és a fa helyben van, mészégetéssel is foglalkoztak.
Katolikus temploma a XV. században épült, 1745-ben barokk stílusban átalakították. Jellegzetessége az 1740 körül készült vörösmárvány főoltár.
A falu másik kiemelkedő nevezetessége a XVIII. századból való Szent Donát kápolna. A kápolnában találhatók a Tirolból származó, Máriát és Jánost ábrázoló szobrok.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent Péter és Pál apostolok-templom
A középkori eredetű templomot 1745-ben építették újjá, barokk stílusban, gótikus részek meghagyásával. Jelenleg is lárható formáját az 1809-es átépítés során nyerte el.
Kápolnadűlői Szent Donát-kápolna
A kápolna a XVIII. században épült, barokk stílusban.
Lesencetomaj 1142 lakosú község a Keszthelyi-hegység dombokká szelídült keleti és a Tapolcai-medence nyugati peremének találkozásánál alakult ki. A helység vasúton a 26-os/Tapolca-Celldömölk/ vonalon megközelíthető. A Tapolcai-medence vulkánikus tanúhegyei a síkságból emelkednek ki. Északkelet felé a Bakony nyúlványai láthatók. 1990-ben védetté nyilvánították a lesencetomaji láprétet, hogy a fokozottan védett lisztes kankalin termőhelyét megóvják. Területe: 84,9 ha. Lesencetomajaz ősi Tomay nemzetségnévből kapta a nevét. A települést az oklevelek eredetileg csak Tomajnak említik. A községen átfolyik a Lesence- patak. A XVI. századtól mindmáig Lesencetomajnak hívják. Legkorábban 1121-ben, az almádi apátság alapítólevelében említik. Kedvező fekvése miatt régóta lakott hely. 1802-ben a falu határában két feliratos oltárkövet találtak a római korból. Egyiket az első légió katonája állíttatta Jupiter tiszteletére. A község déli részén fekvő Csertetőn 1901-ben szőlőforgatáskor római urnatemetőből bronz serpenyőnyél került elő. A török idők alatt a község egy időre, a XVI. század végén lakatlanná vált. A lendületes fejlődés időszaka akkor következett, amikor a Tóthi- Lengyel család idejében, tóti Lengyel Krisztina kezével Nedeczky Károly, bécsi magyar kancelláriai tanácsos birtokába jut a település.
A római katolikus templomot középkori alapokon 1806-ban emelték klasszicista stílusban.
A Nedeczky-kastély 1752-ben, barokk stílusban épült, melyet 1854-ben, illetve 1953-ban és 1986-ban bővítettek.
A Szabó-ház 1830-ban épült népi építésű nádfedeles parasztház a Kossuth utcában.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent Anna-templom
alapítva: 1755.
A templomot középkori alapokra építették 1806-ban, klasszicista stílusban. Bejárata fölött Nedeczky nagyprépost, az építtető címere díszlik. A templom legfőbb érdekessége a bejáratánál elhelyezett sírkő kisbetűs felirata: "Ez a sírja a nemes férfiúnak, Pálnak, a Tomay-nembeli Tomay Jakab fiának, aki meghalt az úr 1400. évében." A templomban XVIII. századi aranyhímzéses miseruha látható, és itt őrzik Padányi Bíró Márton püspök - az előző templom felszentelője - ajándékát, egy hármas ereklyetartót.
